Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-07 / 235. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 7. Magyar vezetők üdvözli távirata az NDK nemzeti ünnepén ERICH HONECKER elvtárs, a Német Szocialista Egy­ségpárt főtitkára, a Német Demokratikus Köztársaság ál­lamtanácsának elnöke; WILLI STOPH elvtárs, a Német Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsának elnöke Berlin Kedves elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa, az egész magyar nép és a magunk nevében szívélyes elvtár­si üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek, szo­cializmust építő dolgozó népüknek, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 31. évfordulója alkalmából. A magyar nép őszinte elismeréssel tekint azokra a ki­magasló eredményekre, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói, a Német Szocialista Egységpárt veze­tésével elértek a fejlett szocialista társadalom építésében. Nagyra értékeljük, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság — a szocialista államok közösségének tagjaként — jelentősen hozzájárul földrészünk békéjének és biztonságá­nak megszilárdításához, a szocializmus ügyéért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért folytatott küz­delemhez. Örömmel tölt el bennünket, hogy a marxizmus—leni- nizmus és a proletár internacionalizmus elveivel összhang­ban pártjaink, országaink sokoldalú együttműködése az élet minden területén lendületesen fejlődik népeink, a szocializ­mus és a béke javára. Országuk nemzeti ünnepe alkalmából további sikereket kívánunk önöknek és a Német Demokratikus Köztársaság népének a fejlett szocialista társadalom építésében, hazájuk felvirágoztatásában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; LÁZÁR GYÖRGY, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke. A portugál választásokon a jobboldali pártok blokkja sze­rezte meg a szavazatok többségét. Képünkön: a győztes demokrata szövetség vezetői, középen Francisco sá Cárneiro miniszterelnök. (Kelet-Magyarország telefotó) Választások (Folytatás az 1. oldalról) folytatta kampányát Franz- Josef Strauss személye ellen. A párt jelszava ez volt: „Stra­uss ellen és bármely párt túlsúlya ellen, szavazz az FDP-re!” Ez a felhívás az előzetes eredmények ismere­tében politikai telitalálat­nak bizonyult Hans-Dietrich Genscher pártja részéről. A nyugatnémet választások kétségkívül! vesztesei az el­lenzéki uniópártok lettek, az elmúlt két évtized legrosszabb eredményével szenvedtek ve­reséget. Mindent egybevetve, a nyu­gatnémet parlamenti válasz­tások nem hivatalos végered­ményei azokat igazolták, akik bíztak a nyugatnémet szava­zók ítélőképességében. Abban, hogy fel tudják mérni, milyen veszélyekkel járt volna Stra­uss kancellársága a következő négy évben nemcsak az NSZK, hanem Európa, sőt a világ szempontjából. S abban, milyen haszonnal jár, hogy Bonnban a „gyakorlati éssze­rűség” és a „.tárgyalások po­litikáját” folytató szociállibe- rális koalíció maradt hatal­mon. (Folytatás az 1. oldalról) Jelentős esemény volt, amikor 1975-ben az ország- gyűlés elfogadta a társada­lombiztosítási törvényt, ettől kezdve az egészségügyi ellá­tás állampolgári jogot nyert. Az ünnepi megemlékezé­sen ezt követően Nagy Ká- rolyné dr. a SZOT Társada­lombiztosítási Főigazgatóság főigazgató-helyettese szólt a megye társadalombiztosításá­nak a fejlődéséről; Szólt a VI. ötéves terv fel­adatairól: elsősorban az ala­csony összegű nyugdíjasok helyzetének a javítása a cél, és fontos társadalmi feladat az üzemi baleset következté­ben keresőképtelenné vált dolgozók fokozott megsegíté­se. Az ünnepségen Tassy Je­nő, a megyei társadalombiz­tosítási igazgatóság vezetője mondott köszönetét a társa­dalombiztosítással foglalkozó dolgozóknak. Ezt követően jutalmakat adott át. A jubileum alkalmából a Minisztertanács „Kiváló Munkáért” kitüntetésben ré­szesítette Tassy Jenőt a nyír­egyházi társadalombiztosítá­si igazgatóság igazgatóját. A SZOT elnöksége a „Szak- szervezeti Munkáért” ezüst fokozata kitüntetésben ré­szesítette Jakab Ferenc osz­tályvezetőt. A „Szakszerve­zeti Munkáért Oklevél” ki­tüntetést kapta Papp Gábor- né és Pokrovenszki Józsefné csoportvezetők. 32. Foxman szobájában üldö­gél Mária és József. — Mária! — Tessék, szerelmem. Mondjad! — Szeretnék rágyújtani... — De hát megígérted. Ne­kem ígérted meg, és saját egészségednek... — Egy cigaretta még nem árt... — Nem az ártalomról van szó. Az ígéretről. Nem aka­rom úgy leélni az életemet, hogy csak hitegetjük egy­mást. Én igaz, őszinte életre vágyom. — Én is.,. — Tudom, Józsefem, tu­dom ... Bejön Foxman, kávét, szendvicseket, bort hoz. — Tessék. Egyenek, igya­nak. Fiatalember! — Professzor úr, őt Jó­zsefnek hívják... — Igenis. József! — Tessék, professzor úr ... — Parancsol egy cigaret­tát? József Máriára néz, egy­másra mosolyognak. József mosolyában együtt ragyog a kérlelés, a szerelem és az akarat fényessége. — Köszönöm, nem kérek, professzor úr ... — Tessék akkor kávézni, vagy enni, vagy inni! Egy öreg agglegénynek nincs más öröme, minthogy megvendé­gelje a barátait. — Köszönöm, professzor úr, már ettem. És késő is van... — Professzor úr, itt már beszélhetek? — Igen, hogyne. — A medencénél miért nem volt szabad beszélnem? — Mert úgy tapasztaltam, hogy minden beszélgetésem lehallgatják. — És itt? Itt nem? — Itt nem tudják. Egy technikusunkat megbíztam azzal, hogy a lakásomban is, és az intézetben is tegyen egy szobát szabaddá. Nagyon becsületes, derék fiatalem­ber volt... — Volt? — Igen. Volt. Mikor elké­szült a munkával, eltűnt. Megölték, azt hiszem. — Ez szörnyű — mondja Mária. — Rettenetes — sóhajtja József. — Valóban az. De legalább biztosan tudom, hogy itt nyu­godtan beszélhetünk. Ide nem szoktam beengedni senkit. — Ez nagyon megtisztelő, professzor úr — mondja Jó­zsef. — Az igazán megtisztelő nem ez, fiatalember. — József.... — Bocsánat, kedves fiatal­ember. Hanem az, hogy be­szélgetni is hajlandó vagyok magával, sőt’ megengedem, hogy Mária is beszélgessen magával. — Mária nekem mindent elmond... — Elmondta a Fekete Gén titkát? — Nem. Semmilyen Feke­te Génről nem tudok. Mi az? — Mondhatom, professzor úr? — Mondhatja, kedves Má­ria. Neki mondhatja. Megbí­A LEMP KB plénumának határozata A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága hatodik plénumának hétfőn reggel véget ért ülésén nyolc pontból álló határozatot foga­dott el a jelenlegi válságból való kiúttal, a párt munkájá­val kapcsolatban. A határozat főbb elemei a következők: O A LEMP Központi Bi­zottsága elfogadja a politikai bizottság beszámoló­ját az ország politikai hely­zetéről és a párt időszerű fel­adatairól, amelyet Stanislaw Kania, a központi bizottság első titkára terjesztett elő. Ugyancsak elfogadja a köz­ponti bizottság azokat az ér­tékeléseket és alapvető irány- mutatásokat, amelyeket a beszámoló az eszmei-politikai és a társadalmi-gazdasági te­vékenységről adott. O A központi bizottság kötelezi a hatodik plé- num java áttevői bizottságát, hogy a plenum után is foly­tassa munkáját a vitában fel­merült javaslatok és indítvá­nyok feldolgozásában, majd tegyen jelentést a politikai bizottságnak és a központi bizottságnak a hetedik plá­nomon. © A központi bizottság szükségesnek tartja, hogy kezdjék meg a párt ki­lencedik, rendkívüli kong­resszusának előkészítését, és rámutat, hogy. az előkészüle­tekbe be kell vonni a termelő­üzemek a falvak és más tár­sadalmi-termelő kollektívák pártaktívájának széles körét. Mint a határozat hangsú­lyozza, a kilencedik kongresz- szus előkészítésében az egész párt tapasztalatai alapján lét­re kell jönnie annak a sokol­dalú programnak, amely az országnak a jelenlegi nehéz helyzetből való kivezetését szolgálja, továbbá felvázolja a nyolcvanas évekre Lengyel- ország fejlődésének reális perspektíváit. „Sürgős feladat, hogy a párttagság tömörüljön a köz­ponti bizottság körül” és hogy helyreálljanak a párt kapcso­latai a tömegekkel. Ennek ér­dekében sokoldalúan fel kell élénkíteni a párt eszmei munkáját. „A kongresszusit megelőző vitában minden oldalról mér­legelni kell a hatodik plénu­mán elhangzott javaslatokat a párt szervezeti szabályzatá­nak olyan módosítására, amely a párton belüli demok­rácia elmélyítését szolgálná.” Egyebek között javaslatot kel­lene előkészíteni a kongresz- szusra a párton belüli válasz­tások alapelveiről, a válasz­zom benne. Teljesen megbí­zom benne. — Arról van szó — kezd bele Mária a történetbe —, hogy a professzor úr előállí­totta a Fekete Gént. Az An- tikrisztust. Ott őrizzük a Gén­bank páncélszekrényében. — Nem értek semmit. Mi az, hogy Fekete Gén? Mi az, hogy Antikrisztus? Nem ér­tek semmit. — Majd én elmondok min­dent — mondja Foxman. ★ Bertram alszik. Lilian és a Dottore megjön a készülék­kel. Rákapcsolják Bertramra az érintkezőket. — Tessék Dottore, itt az engedély. És tessék, itt van­nak a kérdéseim. — Igenis, Lilian, meglesz. — Én most elmegyek, dol­gom van. Hagyja aludni Bert- ramot. — Az agyátvilágítás után amúgy is előírás ... — Azért mondom. Reggel megyek magához az eredmé­nyért. Viszontlátásra. — Viszontlátásra, Lilian. Pihenjen maga is. Lilian kilép a szobából. Ar­cán a már ismert, győztes mosoly. (Folytatjuk) tott tisztségek időtartamának korlátozásáról, a párt ellenőr­ző bizottságai megválasztásá­nak elveiről, továbbá arról, hogy korlátoznák az állam és a pártirányításban egyidejű­leg, ugyanazon személyek ál­tal betölthető tisztségek lehe­tőségét. A központi bizottság meg­bízza a politikai bizottságot, hogy a központi bizottság legközelebbi plenáris ülésén tegyen javaslatot a kongresz- szusi előkészületek politikai és szervezeti koncepciójára, valamint a kongresszusi bi­zottságok összetételére vonat­kozóan. O A központi bizottság álláspontja szerint „tel­jes és érdemi módon” meg kell valósítani a kormány képviselőinek a gdanski, a szczeczini és a jastrzebiei sztrájkbizottságokkal kötött megállapodásait, ugyanakkor rámutat, hogy azok végrehaj­tásának fő garánciája a ter­melés normális ritmusához való gyors visszatérés, a ter­melékeny, jól szervezett mun­ka, a társadalmi fegyelem és a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítása. — A jelenlegi legfontosabb kérdés az alapvető élelmisze­rek és fogyasztási cikkek iránti piaci igények kielégí­tése. A központi bizottság kö­telezi a kormányt, hogy en­nek érdekében hajtson végre változtatásokat a termelés szerkezetében és a külkeres­kedelemben. Különös gondot kell fordítani a dolgozók téli ellátására. — A dolgozó kollektívák kívánalmai alapján a köz­ponti bizottság szerint a kor­mánynak sürgősen meg kell vizsgálnia a hús és húské­szítmények adagolásának be­vezetését. — A központi bizottság megbízza a kormányt, hogy csökkentse a negyedik ne­gyedévre tervezett beruházá­sok volumenét, illetve hogy állítson le néhány különösen tőkeigényes nagyberuházást. Egyidejűleg sürgős intézkedé­seket kell tenni a külföldön vásárolt, de eddig üzembe nem helyezett gépek és. be­rendezések használatba véte­lére. — A mezőgazdaságnak és az élelmiszer-gazdaságnak je­lentős preferenciát kell biz­tosítani a gazdaságpolitiká­ban. Biztosítani kell a mező- gazdaságnak növényvédő sze­rekkel, gépekkel és berende­zésekkel, a falvak szénnel és építőanyaggal való ellátásá­nak fokozását. — Gondot kell fordítani a lakásépítési terv teljesítésére, a jelenlegi lemaradások be­hozására. — A népi ellenőrzés a pénzügyi szervekkel együtt vizsgáljon ki minden, az el­múlt tíz év során történt olyan magánépítkezést, amelynek anyagi fedezete kétséges ere­detű. — A kormány gyorsítsa meg a társadalom létminimum- meghatározására irányuló munkáját. Fokozottan kell elemezni a létfenntartási költ­ségek alakulását. Ugyancsak gyorsítaná kell a bérezési rendszer rendezésére és egy­szerűsítésére irányuló munká­kat. — Végre kell hajtani a gaz­daság komplex reformját. A reform feladata, hogy megte­remtse a széles körű feltétele­ket a központi tervezés stra­tégiai funkcióinak fokozására, valamint minden gazdálkodá­si egység, főként a vállalatok eredményes munkájára. A re­form egyik fontos célja le­gyen a munkásönkormámy- zatnak és a tanácsoknak a gazdaság irányításában való lényegesen nagyobb arányú részvétele. A reform alapjait a kilencedik kongresszus elő­készítése során általános vitá­ra kell bocsátani. O A központi bizottság a párt egyik legfontosabb feladatának tekinti a szocia­lista demokrácia valamennyi intézményének és formájának tökéletesítését. Ez mindenek­előtt a szejm alkotmányos szerepére és a tanácsok tevé­kenységére vonatkozik. — A központi bizottság a szakszervezeti mozgalom meg­újítása mellett foglal állást. Fejleszteni és erősíteni szük­séges az ágazati szakmai szer­vezetek és az újonnan alakuló szakszervezetek önkormány­zatát. A párt abból indul ki, hogy mindkét részről követ­kezetesen megvalósul az a — megállapodásokban rögzített — nyilatkozat, miszerint az új szakszervezetek az alkot­mánnyal, a szocialista rend alapjainak, „szövetségi rend­szerünknek és a párt vezető szerepének” elismerésével összhangban alakulnak. — Szélesíteni keli az ifjú­ságnak és a szocialista ifjú­sági mozgalomnak az ország életében való partneri részvé­telét. © El kell mélyíteni a párt- élet demokratizmusát, biztosítani kell, hogy a párt tagjainak érdemi befolyása legyen a párt vezető szervei által hozott döntések kialakí­tására. Erősíteni kell a párt ellenőrző szerepét az élet minden területén. — A párt minden szerve és szervezete fokozza erőfeszíté­seit a párttagok tevékenysé­gének eszmeisége és offenzi- vitása érdekében. A párt szer­vei és szervezetei határozot­tan forduljanak szembe az életben felbukkanó negatív jelenségekkel, pletykával, a demagógiával. A párt mellőz­hetetlen feladata a szocialiis- taellenes erőik tevékenysége elleni harc. Az alaptalan tá­madásoktól védeni kell az el­kötelezett, becsületes káde­reket, ugyanakkor kemény következtetéseket kell levonni az olyanokról, akik megsér­tették a szocialista etika alap­elemeit és visszaéltek a párt bizalmával. O A központi bizottság fontos feladata „szövet­ségi rendszerünk erősítése”. Ugyancsak fontos feladat „részvételünk és együttműkö­désünk fejlesztése a KGST- ben”, valamint a Varsói Szer­ződésben. Szüntelenül gon­doskodni kell az ország békés fejlődéséről, a védelmi képes­ségről, a belső rendről és biz­tonságról. © A központi bizottság köszönetét fejezi kii a pártszervezeteknek és pártta­goknak az utóbbi időben kül­dött javaslataikért, amelye­ket a kilencedik kongresszus­ra való előkészületek során vizsgálnak meg. * A tanácskozás személyi kérdésekben is döntött. Ki­bővítették a LEMP Közpon­ti Bizottságát, amelynek 15 új tagja van. A központi bizottság egészségi állapotára való te­kintettel saját kérésére fel­mentette PB tagsága alól Zdzislaw Grudzient. Ugyan­csak saját kérésére felmen­tették KB póttagsága alól Stanislaw Kuleszát, a LEMP lesznói vajdasági bizottságá­nak volt első titkárát, és Alfred Kowalskit, a LEMP pilai vajdasági bizottságának volt első titkárát. A központi bizottság fel­mentette KB-titkári tisztsé­ge alól Andrzej Zabinskit, akit a LEMP katowicei vaj­dasági bizottságának titkárá­vá választottak. A politikai bizottság pót­tagja lett Wladyslaw Kruk, a LEMP lublini vajdasági bizottságának első titkára, és Roman Nej, a krakkói bá­nyászati és kohászati akadé­mia rektora. A KB titkárává választot­ták Kazi Perz Barcikowskit, a LEMP KB PB tagját. A LEMP KB titkárságának tagjává választották Stanis­law Gabrielskit, a Lengyel Szocialista Diákszövetség el­nökét. A párt és a tömegek kap­csolatának lazulásához, az éles társadalmi-gazdasági konfliktushoz vezető hibáik miatt felmentette központi bizottsági tagsága alól Ed­ward Babiuchot, Zdislaw Zandarowskit, Jerzy Luka- szewiczet, Jan Szydlakot, Ta- deusz Wrzaszcsykot és Tade- usz Pykát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom