Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-05 / 234. szám

HAZAI TÁJAKON FILMJEGYZET A Corvina Kiadó gondozá­sában megjelenő Árion című költői antológia időről időre a világirodalom lírájának leg­javát mutatja be. A most megjelent 12. kötet abban tér el az eddigiektől, hogy nem­csak verset, hanem prózát is tartalmaz. A Nemzetközi Köl­tői Almanach — ahogy alcí­me jelzi — több nyelvű, ol­vasható eredeti nyelven a köl­temény vagy próza, akár franciául, svédül vagy szer­bül1, majd annak magyar for­dítása. Természetesen magyar költők verseit is közli — a jelen kötetet Csoóri, Garai, Illyés, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Pilinszky, Rákos, Vas és Weöres neve fémjel­zi — és francia, angol, orosz vagy más nyelvű fordításban válnak elterjedtebb nyelvet beszélők számára is köz­kinccsé. A világirodalmat olyan szellemi nagyságok képviselik, mint Alberti, Fré­Az Árion új kötete és vogul népköltészet naud, Graves, Guillevic, Vino­kurov vagy Goffin. A szoká­sos tematikus számok helyett szabadabb kezet adott a szer­zőknek a szerkesztő, Somlyó György; rendező elv csupán az volt, kiadatlan írások le­gyenek, melyek e kötetben látnak majd először napvilá­got. A versek mellé jó néhá- nyan a költészetről, az írás- művészetről, a kultúra mai helyzetéről és szerepéről is vallanak, nyilatkoznak. A világirodalom mai alkotó egyéniségeinek legjavát be­mutató kötet az Ariont szüle­tése óta szerkesztő, fordító, szervező Somlyó György ér­deme. Csodálatos gazdagságú kö­tetet tesz az olvasók asztalá­ra az Európa Kiadó. A Le­szállt a medve az égből című kötet a vogul népköltészet egyik legreprezentatívabb be­mutatása, mely az utóbbi harminc évben megjelent. Tudományos összegzések (Munkácsi Bernát, Reguly Antal hagyatéka) természete­sen már korábban is megje­lentek. A vogulok a finnugor nyelvcsalád ugor ágának tag­jai, és így az osztjákokkal együtt legközelebbi nyelvro­konaink. Mintegy ötezren él­nek még Nyugat-Szibériában, Magyarországnál nagyobb területen szétszórva, s lega­lább öt nyelvjárást beszélnek. A kötet verseit, népdalait a legkiválóbb magyar műfordí­tók tolmácsolják Képes Gézá­tól Nagy Lászlóig, Illyéstől Weöresig. Hogy ez a kötet létrejöhetett, Kálmán Béla tudós nyelvészünk érdeme, hatalmas és szép munkát végzett: összeállította, válo­gatta, szerkesztette, az utó­szót és a jegyzeteket írta; for­dított művészi , színvonalon verset, adott nyersfordításo­kat költőink keze alá, sőt a nagy elődök, Munkácsi és Reguly után még gyűjtött is e kötet számára. Az egyes énekeket tematikus csoporto­sításban adja közre Kálmán Béla: teremtési mondák, Istenigéző igék és imák, hősi énekek, sirató énekek, gyer­mekversek, rögtönzések, s természetesen a legalábbis hallomásból isimert, s a leg­gyakrabban előforduló med­veénekek adják a gyűjte­mény gerincét.. Miskolc, fürdőváros Szaporodó Szauna Diósgyőrben Közel a fürdőrendszerhez árnyas fák között találjuk a tapolcai strandot — sport- és nagy medencével, korsze­rű öltözőkkel. Vizét a ter­málfürdő melegvízforrásai­ból nyeri, amelyet előzőleg a Hejő-patakban lehűtenek. fcjfák A barlangfürdő bejárata pig a strand üzemeltetésére, E területen építették fel a miskolci szaunát, két eredeti finn szauna pontos mását, amelyhez egy természetes barlangot alakítottak hideg­vizes medencévé. Termál fürdők A város központjában 1929-ben épült a mai Augusz­tus 20. fürdő. Akkor hálózati vízzel látták el a medencét, amelyet gőaturbinák.. hulla-1 f* » * !» . dékénergiájaval fűtöttek. E lehetőség megszűnte után a fürdőt bezárták, s csak az 1951-es újjáépítéskor nyitot­ták meg újra. Amikor is új kutat fúrtak, amelynek hő­forrása 45 fokos vízzel látja el ma a fürdőt; a kis me­dence vizét nyáron hűtik is. A kutak 600 méter mélység­ből percenként 400 liter vi­zet adnak, s ezzel a Széche­nyi fürdő forrásai után az ország legbővizűbb kútja. Említsük még meg Miskolc fürdői közt a Szabadság für­dőt, amely gőz-, tisztasági fürdő és fedett uszodája is van. E fürdő termálvize is 45 A revizor polgármestere, a másik a Don Quijote Sancho Pan za j a. Alfred Hitchcock. Van-e, aki e nevet nem ismeri ? Hitchcock addig játszott a ha­lállal, míg ő is be nem hódolt neki. Életművében maradan­dó: szakma — a hivatás — profi tökélye, a borzalomkel­tés ezernyi rafinériája és a krimi „krímibbé” tételének sok-sok bravúros trükkje. A Psycho rendezőjének minden bizonnyal hosszú lesz a utó­élete. Rényi Tamás, ötvenegy éves volt. Mert a magyar filmrendezők „korán halnak”, nemcsak a mosónők, mint a nagy proletárköltő, József Attila írta. Rényivel Csopakon találkoztam utoljára 1980 nya­rán. Nyaralójába invitált — a meghívást köszönettel el­fogadtam —, aztán egy hét múlva megdöbbentett a szo­morú hír. Csonka oeuvre-je egyáltalán nem torzó. Nagyon sokat tett a populáris magyar filmért (Legenda a vonaton, K. O. stb) és fáradhatatlanul vizsgálódott a munkástemati­kában. Hozzátenném: párat­lan szerénységgel viselte el a maroknyi örömet és a tenger­nyi ürömöt, mely ha^ai JUpi- alfcotóinknak mostanában osztályrészéül juti.iJH* yéUel« ja majd Rényi statusát ^a magyar filmművészetben? Peter Sellers. Sok komédiá­ban élveztük karikírozó ké­pességét és átváltozási tehet­ségét (e sorok írójának főleg a Betörő az albérlőm és Az ordító egér nyerte meg tetszé­sét). Az úgynevezett intellek­tuális humor kiemelkedő te­hetségű képviselője volt — sajnálatos, hogy pályája meg­szakadt. Sokasodnak a fakeresztek a filmestemetőben. Ápoljuk az eltávozottak emlékét: a hetedik művészet jövőjét a jelennel a múlt kapcsolja össze. Veress József Miskolc nevével a nehéz­ipari üzemek, a kohók fogal­ma forrt össze. Pedig nem- kevésbé nevezetes Miskolc, mint fürdőváros. Strandjai, fürdői, termálvizei messze földön híresek. Miskolc üdülőnegyedében, Tapolcán szépen gondozott parkban, árnyas fák alatt, tu- lipánágyások és egy csóna­kázótó hídjain vezet az út a barlangfürdőhöz. E fürdő ér­dekessége, hogy ivóvíz minő­ségű meleg karsztvize 29 fo­kos és összetételénél fogva alkalmas vérkeringési zava­rok, véredény-megbetegedé- sek és különböző idegártal­mak gyógyítására. Két fedett medencéjét 36—38 fokosra fűtik, a harmadik a szabad­téri medence, amelyet vas­beton kagylóhéj övez; ugyan­csak használható rossz idő­ben is. A 16. század óta E fürdő vizét már a 16. században használták gyógyí­tásra. Mai formáját 1940- ben nyerte el, s nagyobb ará­nyú átépítésre 1958—59-ben került sor. Ekkor készült el Festői környezetben, a Bükk hegység lábánál, a diósgyőri vár szomszédságá­ban fekszik a diósgyőri vár­fürdő. A 21—24 fokos forrás A barlangfürdőben a nagy idegenforgalmi láto­gatottságnak örvendő és Kö- zép-Európa szerte egyedüli barlangfürdő, amely mai for­májában 1968-tól működik. A barlangfürdő — terasz- barlang, amely hazánk más barlangjaitól abban külön­bözik, hogy nem hideg karszt­víz, hanem az alulról fel­szálló hévizek oldották ki. A barlangfürdő rejtett kürtőit elzárták, és így az értékes, gyógyhatású levegő kiáram­lása is megszűnt. A 140 négy­zetméteres vízfelület kissé korrigált, de szabálytalan, eredeti formában maradt meg. A csodálatos szépségű kürtők, barlangjáratok, víz­esések, s a kellemes kristály- tiszta víz nagy vonzerőt je­lent. Évente 300 ezer fürdő- ző keresi fel e helyet. A bar­langban feltörő hidegforrá­sokat kizárták, és vasbeton alappal látták el a barlan­got, amelyben 6 dögönyözői> keresztül nagy gyorsasággal állandóan cserélődik a víz. A termál- és barlangfürdőt SZTK-beutalóval is sok ven­dég veszi igénybe. vizére medencét építettek. A forrás felhasználása még Nagy Lajos király idejére nyúlik vissza. Napjainkban is felhasználják, télen ivó- vízellátásra, nyáron 3 hóna­fokos és kénes hatású. A diósgyőri strand KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1980. október 5. Szomorú kötelességünk be­szélni arról, hogy az utóbbi időben — csiak 1979-re és 1980-ra gondolok — a film- művészetnek egyre több a vesztesége. Alig van hét, hogy valamilyen kiválóság — ren­dező, színész, vagy író — ne távozna az élők sorából. Túl­ságosan sok a temetés mos­tanában. Rovatunkban nem regiszt­rálhatjuk az időszerű fájdal­mas eseményeket, ezért hát hajtsuk meg most egyszerre fejünket gondolatban azok előtt, akik nemrégiben haltak meg — külön is, címszószerű- en felsorolva néhányuk nevét. Nagy egyéniségek voltak; mindannyian hiányoznak; filmográfiájuk lezárásával szegényedett az egyetemes kultúra. Én még nem sok nekroló­got írtam (hál’ istennek), az alábbi sorokat sem annak szánom, inkább utolsó, isten- hozzádnak. Szerettem ezeket a művészeket, mert alkotása­ik közel állnak hozzám s úgy érzem, kicsit személyesen is „illik” elsiratnom őket. Talán így vannak ezzel a moziked­velő nézők is. A lista korántsem teljes — „csak” tallóztam másfél esz­tendő gyászjelentéseiből. Leonyid Bikov. Vele az életben is találkoztam: na­gyon vonzó és szerény ember volt. Forgatás közben hunyt el, tehát a film hősi halottja. Számos vígjátékban és hábo­rús filmben játszott (utóbb rendezett is). A tankcsapdáról szólódrárrűi'ja különösen em­lékezetes- eredni cíny. A harcba csak az öregek men­nek). Jean Renoir. A francia klasszikus matuzsálemi kort érte meg s állítólag nagyon sokáig megőrizte szellemi frisiseségét. A nagy ábránd bekerült minden idők legjobb filmjei közé. Nemrég láttam újra: még mindig nem rakó­dott rá (sok) por. Larisza Sepityko. Aki lát­ta a Kálváriát — ennek a tö­rékeny asszonynak felkavaró tragédiáját á honvédő hábo­rú emberi próbatételeiről —, fájdalommal búcsúzott az éle­te és munkássága teljében meghalt rendezőtől, ő is hiva­tásának áldozata: munkából hazaifelé menet valósággal összemorzsolta a stáb kocsi­ját egy teherautó. Sepitykó- val együtt összesen hatan pusztultak el. John Wayne. A western koronázatlan királyát már évekkel ezelőtt elparentálták, de Wayne, a Hatosfogat, a Ki ölte meg Liberty Valancet, A félszemű seriff és más nagy sikerek első számú kovácsa elég sokáig hadakozott a rák­kal. Politikai vaksága — a vietnami háborút dicsőítet­te — csökkenti művészi érde­meit, szerepei és hősei azon­ban így is halhatatlanok. Wayne a műfaj nagysága volt és marad. Nino Rota. Ahogy dallamos nevét hallom, azonnal Az or­szágút lágy melódiája szólal meg bennem. A Gelsomina- motívummak, a „jóság síró vágyának” fülbemászó futa­mai.- Egész sereg kiváló film­hez szerzett remek zenét. Ni­no Rota sohasem a „kiszolgá­ló személyzethez” tartozott, muzsikája a művek szerves része. Például King Vidor Háború és békéjében, továb­bá a Cabiría éjszakáiban, Az édes életben, A párduc ban, Zeffirelli Rómeó és Júliájá­ban. Jean Seberg. A törékeny francia színésznő tragikus körülmények között hunyt el: a. kapitalista filmmorál erkölcstelensége morzsolta fel erejét. Bennem főképpen mint a Kifulladásig hetyke amerikai diáklánya és a kü­lönben nem maradandó érté­kű Szent Johanna hamvas szépségű orleans-i szüze él. Mccry' Pickford. A néma- .lilin “i.ágy -sztárját csak né­hányszor láttam, de ez elég volt ahhoz, hogy a „Pickford- jelenségből” ízelítőt kapjak. A színésznő egy korszak ide­áljait testesítette meg a vég­zet asszonyaként, vagy víg­játéki naívaként. Kifejező mi­mikája ma már természetesen ódivatú, de figurái ennék elle­nére emlékezetesek. Mary Pickford csókja egyébként egy szovjet filmnek is alap­témája. Jurij Tolubejev. Sok film­ben jutott fontos feladathoz. Néhány szerepet bizonyára más színész is eljátszhatott volna helyette. Két alakítása zseniális. Annyira az, hogy az irodalmi hősöket szinte mindenki Tolubejev személyi­ségével asszociálja. Az egyik [Könyves- i polc j

Next

/
Oldalképek
Tartalom