Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-04 / 233. szám
Dr. Várallyai Gyula a MAOTE munkáját ismerteti. (Elek Emii (elvétele) Újjáválasztják a népfrontbizottságokat Ülést tartott a HNF megyei bizottsága Kiegészíteni az állami erőforrásokat A HNF elnöksége megvitatta a VI. ötéves terv irányelveit i “n 1 ■ ----------------------------------------A Magyar Posztó nagykállói gyárában október 1-én helyezték üzembe azt a gépet, amellyel éves szinten több száz ezer forintos megtakarítást érhetnek el. Eddig a kártolás után maradt 20—25 százalék mennyiségű hulladékanyagot Budapestre szállították tisztítani, majd vissza Nagykállóba. A gyárbán egy érték nélküli ócska gépet a tmk dolgozói felújítottak, automatizáltak és megkezdték a kártolási hulladékok porolását. Képünk: Zilahy Sándor villanyszerelő, a felújítók egyike a gép üzemelését figyeli. (Elek Emil felv.) zottságok — ciklusonként legalább egy alkalommal a társközségekben tartsák meg munkamegbeszélésüket és foglalkozzanak a társközségben élő lakosság ügyeinek intézésével. A népfrontbizottságok az eddigi tapasztalatok figyelembevételével, javaslataikkal segíteni kívánják a tisztségviselői fogadóórák és szak- igazgatási napok rendszeres megtartását. Elő kell segíteni — fogalmaztak —, hogy a lakosság ügyeinek intézése a társközségekben is megfelelő színvonalú legyen. Ezért a jövőben még nagyobb szeretézetekben, kórházakban dolgoznak, s hogy a részvevők között van Hajdú, Szabolcs és Szolnok megye orvosain kívül a debreceni orvosegyetem számos orvosa is. Utalt arra a fejlődésre, ami a tudományos egyesület mostani III. kongresszusáig lezajlott. Kiemelte, milyen fontos szerepet játszott az a könyv, amely feldolgozta a körzeti orvosok élet- és munkakörülményeit. Átütő sikernek minősítette, hogy 1974-ben az általános orvostant 35. szakmaként ismerte el az egészségügyi kormányzat Fontos állomásnak minősítette az idén januártól működő országos körzeti orvosi intézetet, amely szakmai és módszertani központtá lett. Befejezésül utalt arra: a mostani kongreszus napirendre tűzi a körzeti orvos mindennapi munkája során felvetődő kérdéseket, a más szakterületekkel való együttműködés fokozását is. Ez pedig összességében is hozzájárulás ahhoz, hogy a beteg érdekében minél jobban dolgozhasson, tudományosabban tevékenykedhessen az orvos. Az első napon húsz tudományos előadás hangzott el. Szombaton tizennyolcán referálnak, majd kerekasztal- beszélgetésre kerül sor a keresőképességről, a rehabilitációról. A kongresszus vasárnap kilenc előadás elhangzása után zárul. pet szükséges adni a társközségek többségében lévő szak- igazgatási kirendeltségeknek. Elhangzott: a tanácsok igényeljék a népfrontbizottságok javaslatait, segítségét annak érdekében, hogy megszűnjenek a társközségekben a formális kiszállások. Olyan tanácsi dolgozók vegyenek részt a szakigazgatási napokon a társközségekben, akik szakmai ismereteik, felkészültségük alapján érdemben intézkedni is tudnak a hozzájuk fordulók ügyeiben. Szükség van arra is, a nagyközségi, községi közös tanácsok igényeljék a népfrontbizottság közreműködését abban is, hogy a népfrontrendezvényeken ismertessék a lakossággal az ügyintézés módját, helyét, megkímélve ezzel az állampolgárokat a felesleges utazgatásoktól. Jogos kívánság, hogy a társközségekben lévő népfrontbizottságok kapjanak rendszeres tájékoztatást a település előtt álló legfontosabb célkitűzésekről, hogy azok megvalósítására mozgósítani tudják a lakosságot. Az ülésen megvitatták és elfogadták a népfrontválasztások előkészítésével összefüggő megyei tennivalókat. Ezek szerint a megyében a következő hetekben rendezik meg a falugyűléseket, ahol újjáválasztják a népfrontbizottságokat. A november 15-ig tartó falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon beszámoló hangzik el a népfrontbizottság 1976—1980. években végzett munkájáról, megválasztják a megyei küldöttértekezlet küldötteit is. Ugyancsak megvitatják a falugyűléseken az V. ötéves terv teljesítését, illetve a VI. ötéves terv települést érintő célkitűzéseit. Beszámolnak az előző falugyűléseken, városkörzeti tanácskozásokon és a tanácstagok megválasztása során elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok intézéséről. A megyei népfrontbizottság állást foglalt abban, hogy a megyei küldöttértekezletre december 20-án kerüljön sor Nyíregyházán, ahol 320—330 küldött vesz részt. Újabb fontos állomásához érkezett a VI. ötéves terv irányelveinek megvitatása: a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége pénteken kibővített ülésen tűzte napirendre az 1981—85 évekre szóló, a legkülönbözőbb társadalmi rétegek, korosztályok képviselőinek részvételével formálódó elképzeléseket. A HNF OT székházában Kállai Gyula elnökletével ta-, nácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára — Faluvégi Lajos, a A Hazafias Népfront Országos Tanácsának kibővített ülésén a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai irányelveit vitatták meg. Képünkön: Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartotta a referátumot. (Kelet-Magyar- ország telefoto) Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott referátumot. Több hozzászóló hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves terv nyitottsága, keretjellege jó alapot jelent, a rugalmas megvalósításhoz, s a végre(Folytatás a 4. oldalon) Sok ezer szabolcsi lakost érintő kérdéssel foglalkozott október 3-i ülésén a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Beszámolót vitattak meg a társközségekben élő lakosság ügyeinek intézéséről, melynek előadója dr. Czap Lajos, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője volt. A népfront megyei bizottsága a legfontosabb tapasztalatok összegezése után feladattervet fogadott el, amelyben hangsúlyozzák: érvényt kell szerezni annak a törekvésnek, hogy a közös tanácsú testületek — tanács, végrehajtó bizottság, tanácsi biMÁOTE-kongresszus Nyíregyházán Nagyobb figyelem a körzeti orvosok munkájára Nyíregyháza ad otthont péntektől vasárnap estig a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete északalföldi területi kongresszusának. Az esemény megnyitójára tegnap délelőtt került sor. Ezen részt vettek a megye és Nyíregyháza párt, tanácsi és tömegszervezeti képviselői, valamint a MÁOTE vezetői, akik nevében Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte a részt vevő orvosokat. Bevezetőjében utalt arra, milyen nagy történelmi lemaradást kellett behoznia a megyének ahhoz, hogy felzárkózzék a kor igényeihez, lehetőségeihez. — Az ipar, a területfejlesztés, az oktatás terén végbement változások — mondotta — azt is eredményezték, hogy alapjában változott az életmód, s az itt élők tudati szintje. Jelentősen érintette a változás az egészségügyet is. Ha a számokat a 25 év előttiekkel vetjük ösz- sze, hatalmas a mennyiségi javulás is, de ami fontosabb: ezzel arányosan változott a minőség is. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a megye és Nyíregyháza alkalmassá vált arra, hogy országos és nemzetközi tudományos tanácskozások szellemi házigazdája legyen, és ezenkívül mint aktív részvevő, tudományos eredményeiről is számot adhasson. A megnyitó beszéd köszöntötte a kongresszust, melynek résztvevői szombaton megyejárás alkalmával maguk is meggyőződhetnek az itt végbement változásokról, azokról a körülményekről, melyek között a körzeti orvosok dolgoznak. Ezt követően dr. Várallyai Gyula, a MÁOTE elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, nagy öröm, hogy találkozhatnak a terület orvosai azokkal, akik a rendelőinA szanálás nemcsak abból áll, hogy egy- egy épületnek nekieresztik a dózerokat és szétverik. A szanálás sok pénzbe kerül. Tavaly, a kisajátításra kifizetett pénzből 2000 új lakás épülhetett volna: egy-egy kisajátított lakás átlagos igénybevételi ára ma már eléri egy-egy új lakás építési költségét. Ráadásul: sokkal több nagy lakást bontanak, mint amennyit építenek. És ugye, az is érthető, hogy akinek tágas, kertes otthonát feláldozzák a tömeges lakásépítés érdekében, azok közül sokan egyáltalán nem kívánkoznak a toronyházak szűkre szabott lakásaiba. Tudom: kevés a tömeges lakásépítésre alkalmas nagy és szabad terület. Ám ennek ellenére sem lehet lemondani a tömeges lakásépítésről. S alighanem itt lenne az ideje, hogy e tömegépítkezés technikai, technológiai, szervezési, gazdaságossági és megannyi egyéb feltételét újra felülvizsgálják, mint ahogy tették azt a hatvanas évek elején- közepén, amikor úgy döntöttek, hogy a házgyárak segítségével szakítanak a hagyományos építési móddal. Azóta eltelt másfélkét évtized, legalább any- nyi idő, hogy építészek és építőiparosok az újabb megoldásokon törjék a fejüket. Sőt: alighanem már arra is megérett az idő, hogy belássuk: ezzel a módszerrel soha nem jutunk el a lakáshiány felszámolásához. Következésképpen : fel kellene hagyni e módszerekkel, még akkor is, ha ez újabb, és generális változtatásokat követelne az építőiparban. f yébként szó sincs generális változtatásokról. Csupán azt kellene tudomásul venni, hogy az új építése közben nem lehet gátlástalanul és meggondolatlanul rombolni. Csak azért, mert egyesek úgy vélik, hogy ez a rombolás technikai, műszaki szükségszerűség. Arról nem beszélve, hogy amit lerombolnak, az alkalmasint gazdagíthatja, színesítheti és használhatóbbá teszi a legmodernebb elvek szerint épített lakótelepeket is. Akár egy bölcsődével, akár egy könyvtárral, akár egy ifjúsági klubbal, amit a régi épületekben helyeznek el, akár csak a toronyházak tövében meghúzódó kis lakóépületekkel. A szakmabeliek jól tudják: szerte a világon feltalálták már a régi és az új ötvözetének — gazdaságilag és esztétikailag is legszerencsésebb — módozatait. Nem állítom, csak kérdem: lehet, hogy ezeken a helyeken ezért is tartanak előbbre a lakáshiány felszámolásában? V. Cs. X ÜGYINTÉZÉS A TÁRSKÖZSÉGEKBEN || Keletnbgyamrszág | XXXVII. évfolyam, 233. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. október 4., szombat
