Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-29 / 254. szám

Megkezdődtek a magyar—brit külügyminiszteri tárgyalások A hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Lord Carrington, brit külügy­miniszter kedden délelőtt megkoszorúzta a magyar hő­sök emlékművét a Hősök te­rén. Ezt követően vendéglátójá­val, Púja Frigyes külügymi­niszterrel hivatalos megbe­széléseket kezdtek a Külügy­minisztérium épületében. Az eszmecserét követően a brit külügyminiszter Agárdra látogatott, és ott a helyi ál­lami gazdaság tevékenységé­vel ismerkedett. Lord Carrington keddi programján részt vett Lő- rincz Nagy János, hazánk londoni nagykövete és Bryan George Cartledge budapesti brit nagykövet is. Kedden a Külügyminisztériumban Púja Frigyes és Lord Carrington vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar— brit külügyminiszteri tárgyalások. (Kelet-Magyarország te- lefotó) Sikeres tervciklust zár megyénk Tájékoztató VI. ötéves tervről A Magyar Közgazdasági Társaság, a Szervezési és Ve­zetési Tudományos Társaság, valamint a TIT megyei szer-r vezetei rendezésében Hosszú László, a megyei pártbizott­ság titkára tartott tájékozta­tót a meghívottaknak a me­gyei könyvtár előadótermé­ben tegnap, október 28-án. A VI. ötéves terv gazda­ságpolitikai koncepcióit is­mertető tájékoztatójában el­mondotta, hogy megyénk tel­jesíti az ötödik ötéves terv­ben megszabott feladatait, és fejlődésünk — az ismert okok következményéként —, az or­szágos átlagnál dinamikusabb volt. Meghatározó lett a munkásosztály, melynek lét­száma elérte a 130 ezer főt, ez a megyében foglalkozta­tottak 53 százaléka. Igaz, a fejlődés a népgazdaság min­den ágában kielégítő volt, de ugyanakkor a népgazdaságot jellemző gondoktól mi sem vagyunk mentesek. Az eredményeket összegez­ve — fejtegette Hosszú Lász­ló —, alapjaink jók a kö­vetkező, VI. ötéves terv cél­jainak teljesítéséhez. Az ipar egyik legfőbb feladata a ter­mékek minőségének növelé­se, az exportképesség foko­zása lesz. A mezőgazdaság­ban az országos átlagnál na­gyobb fejlődési lehetőség van, de ügyelni kell a termőföld racionálisabb kihasználására, növelni kell az erdőterületet, és figyelmet kell fordítani a 70 ezer hektár rét és legelő eddiginél is jobb értékesíté­sére. * S. Z. Havasi Ferenc Szófiába utazott A Bolgár Kommunista Fárt Központi Bizottságának meg­hívására kedden Szófiába utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára. Nemzetközi tanácskozás Ungváron Október 29-én kétnapos nemzetközi tanácskozás kez­dődik Ungváron. A konferen­cián megvitatják a KGST- országok határmenti gazdasá­gi kapcsolatainak továbbfej­lesztését. Szabolcs-Szatmár megyét a megbeszélésen Laub István, a megyei párt- bizottság osztályvezető-he­lyettese és Illés Elemér, a vásárosnaményi járási párt- bizottság első titkára képvi­seli. Tanácsaink formálói társadalmi életünknek Ünnepi ülést tartott a megyei tanács A tanácsok megalakulásának 30. év­fordulója alkalmából ünnepi tanácsülést tartott kedden Nyíregyházán a Szabolcs- Szatmár megyei Tanács. Az eseményen részt vett dr. Tar Imre, az MSZMP Sza­Beszéde bevezetőjében ki­emelte: a felszabadulás meg­nyitotta népünk számára a demokratikus fejlődés lehe­tőségét, s a Magyar Kom­munista Párt kezdeményezé­sére már a felszabadulást közvetlenül követő időszak­ban megkezdődött a régi ál­lamszervezet — ezen belül a közigazgatás — fokozatos át­alakítása. A hatalomból ad­dig kirekesztett dolgozó osz­tályok mind több képviselője került államhatalmi, közigaz­gatási és más állami tisztsé­gekbe. — A tanácsok létrehozását az 1949. augusztus 20-án el­fogadott alkotmány tette le­hetővé — folytatta az előadó. — Szervezetükre, hatáskörük­re és a működésükre vonat­kozó alapvető szabályokat az 1950 májusában kihirdetett tanácstörvény rögzítette. A tanácsokat az állam szervei­nek fogta fel, félreérthetetle­nül megfogalmazta pártirá­nyításukat, szervezetük és működésük meghatározó el­vévé a demokratikus centra­lizmust tette. Kimondta a ta­nácstagok és tisztségviselők demokratikus választását, visszahívhatóságát. Ezzel a törvénnyel államunk új erős tartópillérét hoztuk létre. ­A történelmi áttekintést követően a megyei tanácsel­nök így folytatta: — A há­rom évtized távlatából min­den tekintetben igazolva lát­juk a tanácsrendszer jelentő­ségét és erejét. A tanácsok jelentős szerepet töltenek be a helyi közélet formálásában, a közgondolkodás szocialista jellegének erősítésében, a fej­lett szocialista társadalom építésében. A párt és az ál­lam politikájának helyi vég­rehajtásával részesei és for­málói társadalmi életünknek, az elért eredményeknek. A szocializmus alapjainak le­rakása után a szocialista, il­letve a fejlett szocialista tár­sadalom építésében a taná­csokra is új feladatok vár­nak. Növekedett a gazdálko­dással kapcsolatos tevékeny­ségük, jelentős szerepet ját­szanak a terület- és telepü­lésfejlesztésben, alapvető fel­adatuk van a lakosság mű­velődési, egészségügyi, szo­ciális, kereskedelmi és szol­gáltatási igényeinek kielégí­tésében. Szólt a tanácshálózat kor­szerűsítéséről, amelynek egyik eredménye, hogy meg­szűntek a járási tanácsok, lí­rái 6-ra csökkent a járások száma, felgyorsult ütemben alakultak a nagyközségi ta­boIcs-Szatmár megyei Bizottságának első titkára. Úttörők köszöntötték ünnepi mű­sorral a tanácsülés résztvevőit, majd dr. Pénzes János megyei tanácselnök emléke­zett a tanácsok működésének harminc évére. A megyei tanács ülése Bolgár kulturális napok megyénkben Bolgár kulturális napok kezdődtek kedden megyénk­ben. Az eseményeken részt vesz Ivan Pejkovszki, a bu­dapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ igazga­tója és több munkatársa, va­lamint a bolgár irodalom és művészet több neves magyar szakértője. Kisvárdán zajlott a rendez­vények egy része, ahol az Öntödei Vállalatnál magyar- bolgár barátsági nagygyűlés volt; a városi művelődési központban pedig a mai bol­gár grafikákból ízelítőt adó kiállítást nyitottak, majd A bolgár irodalom évszázadai címmel előadás hangzott el. Nyíregyházán, a Kelet Áru­házban árusítással egybekö­tött népművészeti kiállítás nyílt. Ma a bolgár vendégek a Hazafias Népfront megyei és városi aktíváival találkoznak: ezután Nyírbátorban folytató­dik a bolgár kulturális napok programja. A Nyíregyházi Dohány- fermentáló Vállalat és a konzervgyár vezetői szá­moltak be bejáró dolgozó­ik élet- és munkakörül­ményeiről, a helyzetük ja­vítására tett intézkedések­ről kedden a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának ülésén. A dohányfermentáló 778-as összlétszámából 231, a kon­zervgyár 2200-as létszámából 1059 a bejárók száma, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyik vállalat sem len­ne képes feladatait megolda­ni a bejáró dolgozók nélkül. Éppen ezért tulajdonítanak mindkét helyen nagy fontos­ságot a bejárókkal való törő­désnek. A dohányfermentáló­ba 62 településről utaznak naponta a dolgozók, így csu­pán 19 százalékukat tudják vállalati autóbusszal szállíta­ni, a többiek tömegközleke­dési eszközökön és saját jár­művükön jutnak el munka­helyükre. Iskolai végzettségük nagy szóródást mutat: a bejárók több, mint kétharmada elvé­Nyíregyházán megtárgyalták Bejárók 62 településről gezte az általános iskola nyolc osztályát, s a több, mint egy évtizede folyó dohányipari szakmunkásképzés résztve­vőinek 60 százaléka is a be­járók közül kerül ki. Ugyan­akkor aggasztó, hogy a 30 éven aluli korosztálynak mintegy 24 százaléka nem fe­jezte be általános iskolai ta­nulmányait. Átlagkeresetük — bár 5 év alatt 33 százalék­kal emelkedett — elmarad a vállalati átlagtól, mert jelen­tős százalékuk kevésbé kva­lifikált munkát végez. A konzervgyár bejárói át­lagosan 3 órát töltenek na­ponta a bejárással, különö­sen a délelőtti és éjszakai munkakezdéshez kedvezőt­lenek a közlekedési viszo­nyok. Ezen kívántak enyhí­teni azzal, hogy a vonatok, a buszok indulásához igazodva korábban munkához láthat­nak és korábban elindulhat­nak haza. Elismeréssel szólt a beszámoló a bejárók — kü­lönösen a nők — szorgalmá­ról, munkafegyelméről, s ar­ról a helytállásról, amelyet a csúcsszezonban szervezett va­sárnapi műszakokban való részvételükkel tanúsítanak. Évente 3—400 bejáró vesz részt politikai képzésben, képviselőik ott vannak min­den vezető testületben. Mun­kaidő-kedvezményt kapnak a szakmai tanfolyamokat, kö­zépfokú iskolát végzők, autó­buszt vásároltak hét végi ki­rándulások szervezéséhez, könyvtár, klub, szakkörök, olvasókör, énekkar szolgálja a szabad idő hasznos eltölté­sét. nácsok, felerősödött a meg­késett urbanizációs folyamat, így 10 év alatt 5 település kapott városi rangot. A taná­csi apparátusban dolgozók szakmai-politikai felkészült­ségének eredménye, hogy gyorsabb, egyszerűbb, törvé­nyesebb lett és tartalmában is sokat javult az ügyintézés. Elmondta: tanácsaink szer­vező, koordináló tevékenysé­gének nagy szerepe van az itt élő emberek életmódjá­nak, életkörülményeinek ja­vításában. A megye lakásál­lománya az elmúlt harminc év alatt több, mint 65 ezer­rel növekedett, mindezek el­lenére jelenleg is mintegy 12 ezer lakásigénylőt tartunk nyilván. Szólt a lakosság kulturált életfeltételeihez elengedhe­tetlenül szükséges vízmű­program eredményeiről, a ta­nácsi és szövetkezeti iparra épült ipartelepítés jelentősé­géről, s arról a munkáról, amelyet a tanácsok végeztek a mezőgazdaság szocialista átszervezésében, gazdasági megszilárdításában és a kor­szerű fejlesztés feltételeinek megteremtésében. Beszélt a megyei tanács elnöke a la­kosság életszínvonalának nö­vekedéséről, a kereskedelmi hálózat bővítéséről, az egész­ségügyi, szociális, oktatási és kulturális tanácsi intéz­ményhálózat fejlesztésére tett erőfeszítésekről, majd így folytatta: — Az 1971-es tanácstör­vényt követően a megye ta­nácsainak munkája új lendü­letet vett. Mindjobban érvé­nyesül a testületek meghatá­rozó szerepe, a kezdeménye­zőkészség, az önállóság és a felelősség fokozása, a lakos­ság részvétele a helyi felada­tok megoldásában, a nem ta­nácsi és társadalmi szervek­kel való szorosabb együttmű­ködés. A választott testületek Összetétele a korábbinál job­ban tükrözi a megye társa­dalmi-gazdasági életében be­következett szerkezeti válto­zásokat. Az 1980. június 8-i tanácstagi választások újabb lehetőséget teremtettek arra, hogy az összetétel igazodjék a megye jelenlegi társadalmi struktúrájához. A megvá­lasztott 4661 helyi tanácstag 31,3 százaléka nő, 20,7 száza­léka 30 éven aluli, 53,1 szá­zaléka fizikai és mezőgazda- sági dolgozó. A tanácstagok 18,6 százaléka rendelkezik egyetemi, főiskolai végzett­séggel. — Eredményesebb és szín­vonalasabb tanácsi munkát csak a szocialista demokrácia továbbfejlesztésével végez­hetnek tanácsaink — folytat­ta az előadó. — Ennek érde­kében növekvő mértékben vonják be a munkába a la­kosságot, erősítsék és tegyék tartalmasabbá együttműkö­désüket a társadalmi és tö- megszervezetekkeL A tanácsok és a lakosság gyümölcsöző együttműködé­séről szólva a megyei tanács­elnök elmondta: az utóbbi években erőteljesen fellen­dült a társadalmi munkavál­lalás, amely jelentősen hoz­zájárul a települések anyagi és szellemi értékeinek gaz­dagításához. Újabb és újabb társadalmi erők lendülnek mozgásba a tanácsok és a Hazafias Népfront szervezé­sével. Az elmúlt tíz év alatt több, mint 1,6 milliárd forint értékű társadalmi munkát végeztek megyénk lakói. Az ünnepi tanácsülés szó­noka méltatta az év elején, s most a napokban tartott falugyűlések, városkörzeti ta­nácskozások jelentőségét, s befejezésül azokról a felada­tokról szólt, amelyek a taná­csok dolgozóira várnak a XII. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai­nak valóra váltásában. A megemlékezést követően dr. Pénzes János a Miniszter- tanács által adományozott „30 éves tanácsi munkáért” ok­levelet adta át dr. Borivó László, Dani Endre, dr. Fá­bián Lajos, dr. Gombás Sán­dor, Gulyás Emilné dr.^ Pus­kás Istvánná, Siket Gyula és dr. P. Szabó Gyula megyei tanácstagoknak. A politikai és tömegszervezetek dolgozói közül Alexa László, az SZMT vezető titkára, Hege­dűs Lászlóné dr., a megyei pártbizottság osztályvezetője és Molnár Lajos, a Hazafias Népfront kisvárdai városi bi­zottságának titkára kapta meg az oklevelet. A tanácsi vezetők és dolgo­zók közül dr. Bárány János, dr. Szabó József, Széles La­jos, Úri Dezső, Babka János, dr. Bartos László, Benkó Sán­dor. Czine Andrásné, Gaál Ibolya, dr. Juhász Antal, Ka­tona László, dr. Kállai Sán­dor, Kiss Lgjos, Krakomper- ger Mihály, Kulcsár Rudolf, Kun Klára, Major Zoltán, Magyar Jánosné, Mándy Gyula, Nagy Lajos, Németh Gyula, Szabó Gyula, Szilágyi Lászlóné. Szombathv Emilia, Takács Károly és dr. Vityi Nándor kapta meg a Minisz­tertanács oklevelét. ­A kitüntetések átadása után Gulyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára tett javaslatot a me­gyei tanács bizottságainak létrehozására, a bizottságok elnökeinek és tagjainak meg­választására. A tanács tagjai megválasztották az ügyrendi és jogi, a műszaki, kommu­nális és környezetvédelmi, az egészségügyi és szociálpoliti­kai, a közművelődési, az ok­tatási, sport és ifjúsági, vala­mint a termelési és ellátási bizottságot. A tanács döntött a „Sza­bolcs-Szatmár megyei Tanács alkotói díja” kitüntetés ado­mányozásáról. IiiSüSSH IHagyarország XXXVII. évfolyam, 254. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. október 29., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom