Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-03 / 232. szám
1980. október 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Falun élők S okszor ismételjük: a város vonzza a letelepedőket, olyan gazdasági, kulturális, szórakozási és sportlehetőségeket nyújt, amelyeket a kisebb településeken nem kaphat meg a lakosság. Még mindig kevésszer hangzott el: a város egyúttal újratermeli azokat a gondokat, amelyek a fejlődéséből, a népesség növekedéséből adódnak. Nemcsak a korlátlan lehetőségek tárháza, hanem gyakori alkalmazkodásra kényszeríti lakóját. Mi hát a megoldás? Országosan is nagy megdöbbenést keltett és elgondolkodtatta az embereket a Baranya megyei kis falu, Gyürüfü elnéptelenedése. Mi okozza, hogy egy faluból az utolsó szálig mindenki elköltözik? Mikor szűnik meg az a kapocs, amely az embereket egy helyhez köti? Piaci napokon meg lehetne számolni, hány kocsi indul útnak hajnalban a falvakból friss zöldséggel, gyümölccsel, virággal, gombával megrakodva. Igaz, rendszerint több pénzt tesznek a pénztárcába ' a háziasszonyok a piacra indulva, de a magas kereslet egyértelműen igazolja, megéri a nagyobb szemű gyümölcs, az ízletesebb saláta, paprika. Aztán érdemes egy pillantást vetni a másik oldalra is. Ha színházi előadás, bérletes hangverseny van, vidékről is érkezik a közönség. A sóstói strandon legalább annyian vannak nem nyíregyháziak, mint helybeliek. Az orvosi szakrendelők nagyobb forgalmat bonyolítanak le a vidékről érkező betegek ellátásával. így van ez rendjén, hiszen a több pénzt igénylő beruházásokat csak koncentráltan lehet megvalósítani. Szakközépiskolát, felsőfokú intézményt nem indokolt kis faluba telepíteni. De a színház, a koncert is viszonylag helyhez kötött művelődési forma. „A lényeg nem ebben van — mondta egy falun élő tanítónő, hanem abban, hogy mennyire akar az ember kilépni a kisebb közösség keretei közül. Mert falun is minden elérhető, ha az akarat megvan, a városi komfortot itt is bárki megteremtheti. Ugyanakkor az egyén élvezi is a közösség érdeklődését, segítőkészségét. Falun ritkán hallani magányos öregekről. Ugyanakkor a város káros hatásai, a zaj, a tömeg, a szennyezettség sem bántja az embereket. Soha nem érzem a vidék hátrányát, a szaklapok itt is elérhetők, egy TIT-előadásra akárki bemehet a városba. A kirándulás, az ország-világ járás pedig ugyanúgy vonz bennünket is. Rajtunk múlik, hogy vidékiek vagyunk, vagy vidéken élünk.” A Hazafias Népfront választásaihoz és a HNF-kongresszus- hoz közeledve a lakosság nemcsak a népfrontbizottságok elnökeire és tagjaira fog szavazni. Egyúttal igent mondanak arra a politikára is, amelyet a népfront évtizedek óta a lakosság körében végez. A párt politikájából következő elveket a Hazafias Népfront valósítja meg. Az a tény, hogy a népfrontnak nincs szervezett tagsága —, vagyis mindenkire kiterjed a tevékenységük —,■ a legszélesebb társadalmi bázissal rendelkező tömegszervezetté avatja ezt a mozgalmat. Vagyis, ami itt elhangzik, mindenki számára fontos. A kis településeken még nagyobb szervező erőről, kézzelfoghatóbb eredményekről tesznek tanúbizonyságot a népfront aktívái. Nem kis szerepük van abban is, hogy megértetik az emberekkel, mit ad nekik a falu, s milyen feltételeket nyújt a szükségletek kielégítéséhez. Nem belenyugvást, hanem egy olyan életforma kialakítását, amely az egyénnek és a közösségnek is hasznára válik. Tóth Kornélia Száraz hír egy nedves témáról Tárolás olcsóbban Tapasztalatcsere Vállajon A nedves szemes kukorica tárolásának, takarmányozásának széles körű elterjesztése érdekében I tájegységi tanácskozást szerveztek a vállaji Rákóczi Tsz-ben. Itt dr. Szki- ta József a megyei takarmányozási és állattenyésztési felügyelőség igazgatója adott tájékoztatást, majd a témával kapcsolatos előadásokra, üzemi bemutatóra került sor. lalkozni ezzel a gyakorlattal. Ezt követően Szabolcs-Szat- márban 14 termelőszövetkezet mintegy 300 vagon szemes kukoricát tárolt nedvesen. Hogy mit mutatott a gyakorlat? A fólia alatt prizmákban tárolt nedves kukoricák a szakszerű kezelés után, a technológia betartása mellett nem szenvedtek jelentősebb tápértékveszt.eséget. Hízómarháknak, juhoknak Eddig a hír. S most lássuk, mi is van mögötte. Egyszerű rutintanácskozásról van szó? Vagy valami új dologról? A tanácskozás témájának summája arról győz meg: a ta- karmánygazdákodás egyik legégetőbb kérdését, a korszerű, gazdaságos és hatékony tárolást vették szemügyre. Á kezdeményezők Az abraktakarmányok termesztése, mint ismeretes, nem olcsó dolog. Drágítja ezt a betakarítás, a szárítás, a tárolás, az abrakkeverék előállításának költsége is. Mindez azonban nem szólhat az ellen, hogy a magas színvonalú állat- és állatitermék- tenyésztés rendelkezzék a nagy energia koncentrációjú abraktakarmányok igény szerinti mennyiségével. Az utóbbi időben az energiaárak tetemesen nőttek. Felvetődött országosan is a kérdés: létezik-e a szárításnál olcsóbb, gazdaságosabb technológia. Így jutottak el a szakemberek a nedves szemes kukorica tárolásának és az azzal történő takarmányozás gondolatához. Elsőnek a nyír- gyulaji Petőfi kezdett el fogA szövetkezetek a nedvesen tárolt tengerit elsősorban hízómarhákkal és juhokkal etetik. Volt, ahol sertéseknek is adták, itt azonban az eredmények még nem ismeretesek. Az eddig szerzett üzemi tapasztalatok szerint, melyeket laboratóriumi vizsgálatok is alátámasztanak, a legjobb a kukoricát 30—35 százalék nedvességtartalom mellett tárolni. Az így eltett takarmányt az állatok nagyon szívesen fogyasztják. A beltartalmi vizsgálatok, melyeket gondos tudományos elemzés határozott meg, azt tanúsítják, hogy a tápérték nem csökkent, sőt, jobb eredmények születtek, mint a szárított esetében, ahol egy kis túlszárítás már jelentősen növeli a szárazanyag-tartalmat. A vállaji tanácskozáson megfogalmazódott egy fontos vélemény: ebben az évben különösen nagy jelentősége van a kukoricatermesztésnek, a tárolásnak, mivel a tömegtakarmányokból és a szemes takarmányokból jelentős kiesés jelentkezik. Megyénkben az idén az lenne a jó eredmény, ha sikerülne 70 ezer tonna szemes kukoricát nedvesen tárolni. Húszmillió forint! A kazánfűtő paradicsoma Szeptemberi melegtől ellustult szilvák, körték, tömött fürtű szőlők kínálják napnak arcukat. A kerten mézillat ül, a kaptársor előtt nagy a sürgés. Szemközt málnasor hívogat, lugasban sárgadinnye vár sorára, mellette koronás napraforgók ajánlkoznak. Tő kukoricákon hat-hét cső bontja fürtjeit, kéklő súlyától ros- kad a szilvafa. — Mindig szerettem a kertet. Megvesztem egy fürt szőlőért már ilyenkor. Kószáltam a kertben, loptam szőlőt, szilvát. Mikor aztán örököltem ezt a kertet, hozzáfogtam megcsinálni. Volt itt szöly valamikor, régi fajta, mondhatni százéves — ki is pusztult. Felhúztam a házat, aztán jött a kert. Alapvesz- szővel beültettem a szőlőst, azt kellett beoltani. Huszonnyolcféle csemege-, s legalább annyi borszőlőm van. Szüretkor négyféle bort készítek. — Járatom a Szabad Földet. Ebben van egy „Kertek és Kertbarátok — aki tud segítsen” rovat, mindig megnézem, ki mit kínál cserére, mit szeretne kapni érte. Van olyan nap, hogy nyolc levél vár a postaládában. Még aznap válaszolok mindegyikre. A legtöbb mag levélben érkezik. Válaszborítékot én is küldök, ezt mindenki így csinálja. Paradicsomfamag lopótökmagért, kolbásztökmag narancsparadicsom-magért. Némelyiket vásárolom. A délamerikai lilás paradicsom egy szem magja nyolc forintba került, s ugyanannyit adtam a francia sárgadinnyemag darabjáért is. Ez fiatal korában uborka, de ha hagyom megérni, több kilós sárgadinnye lesz belőle. De Lebeda János MÁV- kazánfűtő rozsréti kertjében egyéb csodák is teremnek. Van itt fekete paprika, kilósnál nagyobb paradicsom, tüs- kétlen indájú szeder, lila bo- gyójú keresztezett málna-szeder — ez a málder —, kukorica, melynek minden levele alatt cső is nő, körtefa, négyféle gyümölccsel, fára futó lopótök, lugasról függeszkedő kétméteres kolbásztök, s ki győzné felsorolni, mi minden még. — Az építkezés előtt az udvaron tizenegy különböző színű dáliám nyílt. Itt a közelben a buszmegálló, de nemegyszer előfordult, úgy leálltak bámulni a népek, hogy lekésték a buszt. Tavasszal rózsákat rendeltem. Rózsakért és lugas lesz a húszféle futó- és ugyanannyi bokorrózsából. Az újszegedi kertész — itt a levele — október elejére ígérte. Lugasról függeszkedő kolbásztök — A rádiót, tévét, újságot is figyelem. Ha megjelenik egy új gyümölcs, igyekszem megszerezni. A napokban egy szilváról hallottam. Ha nem lehet megvenni, ágat kérek kölcsön, oltani. Most írtam a Kertészet és Szőlészetnek, — mert az is jár nekem, igaz, jó drága, huszonnyolc forint egy hónapra, de nem sajnálom. Van háromfajta szőlő, ami még hiányzik. Talán sikerül megszerezni. Nagyon szeretném, hogy minden gyümölcsöm beálljon, úgy legyen kész az egész kert, ahogy elterveztem. Cs. Cs. A költségszámítások egyértelműen azt bizonyítják, hogy ez a tárolási módszer évente több mint húszmillió forint megtakarítást eredményez. És ezt csak 70 ezer tonnára vetítve számították ki! Ha hozzátesszük ehhez, hogy a megyében évente mintegy 400 ezer tonnás a szemtermés, akkor a megtakarítás megtöbbszöröződik. A vállaji Rákócziban tartott táj tanácskozás részvevői megtudhatták: a nedves szemes kukorica tárolásának technológiáját már kidolgozták. Bárki alkalmazhatja, aki vállalkozik arra, hogy az utasításokat betartja, s szigorú fegyelemmel tárolja a terményt. Felvillantották a sertéstartásban történő alkalmazás nagy lehetőségeit is. Meggyőző volt, amikor a szakemberek megtekintették a tsz- ben nedvesen tárolt tengerit, s megismerkedtek az ott szerzett tapasztalatokkal, eredményekkel. A hír, amelyet elöljáróban leírtunk rövid volt, s talán száraznak is tűnt, annak ellenére, hogy nedvességről szólt. Ami mögötte volt, az viszont izgalmas, s a szakembernek ötletet ad. Tegyük hozzá: haszna nemcsak üzemi, hiszen az állattenyésztés minden költségcsökkenése, racionalizálódása a fogyasztónak is érdeke. B. L. A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetben lengyel megrendelésre 30 ezer pár férfikiscsizmát készítenek. A meóban Terdik János minősíti a lábbeliket. (Elek Emil felv.) Jó reggelt, idegen! V onatok érkeztek, sokan vagyunk a buszon. — Jó reggelt kívánok kedves utasaink. Köszöntjük a Nyíregyházára most érkezőket. Egy perc múlva indulunk. Az ajtónál, kérem, vigyázzanak. A busz vezetője, Szálkái Pál, elmondja még hogyan működnek az automaták. Az már természetes, hogy később is bemondja az állomásokat. Buszvezető ismerősömnek, Vékony Istvánnak mondom, hogy érdemes figyelni az utasokat. Jó néhányan vidámabban szállnak le, mint ahogyan felszálltak, otthonosabb érzésekkel állnak meg az (esetleg) idegen város járdáján. Mindez néhány mondat haszna. — Csúfolják is érte a többiek. Rikkancsnak mondják a háta mögött, pedig... Nos, tudom: szomorú lenne, ha megénekelni való témának hinnénk egy autóbusz vezetőjének néhány jólesőn kedves mondatát. (Szólt erről a krónika is már.) Repülőgépeken ezt a pilótáktól meg is követelik. Nem lelkendezni szeretnék hát, de az ősz nálunk a nagy vendégj árások évszaka. Százával, ezrével érkeznek, Szgbolcsot, Szatmári Sereget látni a turisták. Látni, és megismerni akarnak minket. Érdekeltek vagyunk abban, hogy milyen hírünket viszik majd, érdekeltek vagyunk abban is, hogy szívesen visszajöjjenek. Tudom, hogy nagyon kevés olyan ember él közöttünk, aki bevalot- tan, vagy titokban ne tartaná jó házigazdának magát. Sokak által, sokszor kimondott igazság az, hogy aki a szolgáltatás valamilyen területén dolgozik, legyen pincér, szállodaportás, dolgozzék a közlekedésben, annak kötelező módon házigazdának is kell lennie. Házigazdának, de nem túlzás azt mondani, hogy még népművelőnek, idegenvezetőnek is. Javasolhatnám, hogy a Volánnál például tegyék az utasok tájékoztatását, köszöntését kötelezővé, de hiszen ilyen utasítás van is. Akkor? Akkor a csúfolódóknak meg kell magyarázni, hogy a maguk elmulasztott kötelességét mentegetik a csúfolódással. K isiskolás korom óta tudom, hogy az ilyesmit mindig egy-két hangadó kezdi el, a többiek közül pedig néhányan csatlakoznak. Hányán? Sokat utazom buszon, tudom hát, hogy nem egy Szálkái Pál van, de azt is, hogy sok a néma mikrofon. Érdemes lenne gondolkodni erről, hiszen ősz van, és ilyenkor évről évre több a vendég. B. G. Jogi tanácsadó szolgálat Jogi tanácsadó szolgálatot •szervez a megyei művelődési központ felnőttnevelési stúdiója. Minden hónap első hétfőjén a jósavárosi klubkönyvtárban várják jogi problémáikkal az érdeklődőket, első ízben október 6-án este hat órától.
