Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

1980. október 18. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Gyermekposta RÖVID PENGE, A J hosszú nyel A dárda Az első évek története Az úttörőszövetség megala­kulásának 35. évfordulója teszi emlékezetessé az idei úttörő- évet. Mozgalmunk születésnap­ját az 1946. június 2-i dátum­hoz kötjük, bár az első úttörő- csapatok már a felszabadulás évében megalakultak. Ez a jú­nius 2., az első ifjúsági nap volt, amikor az úttörők a nyil­vánosság elé léptek. S az idő­sebbekkel karöltve felvonultak Budapesten, a mai Népköztár­saság útján, ezzel a jelmon­dattal: „Előre a jelszavunk, szabadságért harcolunk !** Az első úttörőcsapatok nem az iskolákban szerveződtek, ha­nem a gyárakban és a lakóte­rületen. Nemegyszer a csapat- vezető lakásán gyűltek össze a gyerekek. 1946. december 20-án jelent meg a Pajtás újság első szá­ma. A főváros különböző pontjain 100 borítékot rejtettek el, féléves ingyen előfizetési nyugtával. 1947- ben'már 110 budapesti és 205 vidéki úttörőcsapat műkö­dik. A gyerekek is részt vesz­nek az újjáéDÍtésben. Ezt szol­gálja az „Üttörők a játszótere­kért !’* akció. Ez évben írja Kodály Zoltán „Ej-haj, száll az ének” kezde­tű úttörődalát. Szeptemberben megjelenik az Üttörővezető cí­mű folyóirat első száma, meg­indul a Rádió „Üttörőhírek” című adása. Elkészülnek az első őrsi zász­lók is. Színük kék, alakjuk háromszögletű. Az Előre köszö­nés és aranycsákány van rá­juk hímezve. 1948- ban államosítják az is­kolákat, ezentúl az úttörőcsa­patok is itt nyernek otthont. 1948. március 15-én, a forrada­lom százéves évfordulóján út- törődí9zezred vonul fel az ün­nepségeken. Jelszavuk: Petőfi él, a szabadság örök; Miénk a jövő. előre úttörők! Csillebércen kijelölik az Üttö- rő Köztársaság helyét, és júli­us 31-én átadják az úttörővasút közel négy kilométeres szaka­szát. Megjelennek az első út­törő postások. Üj jelvényt is készítenek: nemzetiszínű zászlón egy leány- és fiúfej, bronzból. Az egyen­ruha: fehér ing és kék nyak­kendő. A fegyveres erők napja el­múltával mintha alábbha­gyott volna a levelezői kedv. Bár változatlanul sok rejt­vénymegfejtést hoz a posta, az úttörőcsapatok életében mintha holtszezon lenne. Pe­dig biztosan nem egy érde­kes esemény történt a ti is­kolátokban is. Ünnepnapok között is tollat ragadhatnak a krónikások. Egy esztendő nagyrészt hétköznapokból áll, kapjanak hát nagyobb helyet a tudósításokban a hétköznapok érdekességei, eseményei is! Írjátok meg azt is, mit sze­retnétek olvasni a ti, a gye­rekek számára készült olda­lunkon ! O Takács Katalin, bár kinőtt az úttörőkorból, s a nyíregy­házi Zrínyi Ilona Gimnázium I. osztályos tanulója, még­sem lett hűtlen régi iskolájá­hoz. Levelében arról tudósít, Volt egyszer egy szegény ember, annak meg egy na­gyon okos felesége. De az az asszony olyan okos volt, hogy talán még a puskaport is feltalálta volna, ha már fel nem találta volna előtte valaki. Szép tavaszi idő volt, fel­szántotta a földecskéjét a szegény ember, aztán leült a földecskéje szélére s eszegette a száraz kenyérkét, amelyet az asszony tett a tarisznyájá­ba. Egyszer csak megszólítja hogy ifi vezetőként visszajár a jól ismert környezetbe. „Két évig voltam az 5. számú ál­talános iskolában úttörőta­nács-titkár, szerettem, amit csináltam. Október 7-én meg­néztem, mit csinál az úttörő- tanács aznapi ülésén. Többek között elhangzott» hogy az is­kolában ebben az évben 12 szakkör indult. A szakkörö­ket vezető tanárok azt sze­retnék, hogy a szakkör tag­jai több tudást szerezzenek, mint amit ■ az általános isko­lai tanterv megkíván.” Az úttörőcsapat munkatervéről szólva Kati megemlíti, hogy ez a terv az 5. számú iskolá­ban nem tartalmaz kötött programokat. A cél az, hogy minden raj saját ötletei sze­rint alakítsa ki programját. A figyelemre méltó gondolat megvalósítása, reméljük, si­kerrel is jár, s tanév közben hallunk még róla: milyen öt­leteket sikerült valóra válta­niuk a rajoknak. egy hétrét törpe, az orra majdnem a földet verte. — ’Csés jó napot, te sze­gény ember, hallod-e? — Hallom, hallom. Még nem vagyok süket. Hát ’esés jó napot. — Azt üzeni neked az óri­ások királya, akinek a legki­sebb szolgája én lennék, hogy vesd be a földedet, a termés fele őt illeti. Pipára gyújt a szegény em­ber, s csak annyit dörmög: — Ezt még megbeszélem a feleségemmel. Holnap ilyen­kor légy itt, aztán megmon­dom, mi a válasz. Mondja a szegény ember, mi az óriás király kívánsága, s az okos asszony így vála­szol: — Mondd meg az óriás ki­rály követének, hogy ami a föld fölött terem, az az övé lesz, ami a föld alatt, az a mienk. S vesd be a földecskét krumplival, ősszel jöhet a termésért. No, ősszel jött is ä törpe a termés feléért, de csak a krumpli szárát kapta meg, mert az termett a föld felett. A törpe toporzékolt mérgé­ben: — Megöl a gazdám. Jövőre az lesz a mienk, ami a föld alatt terem. Más esztendőben az okos asszony megint megokosítja az embert: — Vesd be a földedet bú­zával, meg mákkal. S ami a föld felett terem, a búza, meg a mák a mienk lesz, a töve pedig az óriás királyé. Így is történt minden. S a törpét ette a méreg. — Nem jövök többet ebbe az országba, ahol ilyen hun­cut, ravasz nép lakik, — s mérgében cigánykereket hányt. — Semmi huncutság, sem­mi ravaszság, — így a sze­gény okos asszony, mert az osztozkodásnál ő is ott volt. — Amiért megdolgoztunk, megillet minket. Azé a ter­més, aki dolgozik érte. Franciából átdolgozta: ölbey Irén BUDAHAZI ISTVÁN Virág Kapaszkodik zöld indája az égre, kelyhét nyitja a reggeli napfényre. Nyitva már a piros virág ajtója, méhek szállnak bódultán a szirmára. A szilvalekyár nyomában Kóstoló Ezekben az őszi napokban az alma és a dió mellett a szilva okozza a legtöbb — kellemes — gondot a szatmá­riaknak. A ház körüli ker­tekben bőven terem a vi­szonylag igénytelen nemtu­dom szilva és a berbencei. A leszedett, vagy levert szilvát megmosva, kimagoz­va kezdik el főzni. A ciberét szitán passzírozzák, majd lassú tűzön, állandó kavarga- tás közben készül a szilva­lekvár. A betapasztott rézüst, a vi­torlás kavaró, a nemtudom szilva ciberéjének szűrője — mind-mind olyan kellék, amit csodálattal figyeltek, gyűjtöt­tek a fehérgyarmati . 1.. szá­mú Általános Iskola honis­mereti szakkörének tagjai is. Hiszen a városokban ma már egyre ritkábban kerül sor szilvalekvárfőzésre. ___________ (M. K.) BODNÁR ISTVÁN ŐSZI VERS Bárány felhő bolyhos ég, zöld levélen rozsda ék. Puha pára száll a fákra, pír a réten kincs a kék. Bokor villan, gyertyaláng, köd előttem: gyöngypalánk. Hegyen-völgyön, szuszka szőlőn dong a dongó mind falánk. Szalad a szél vízbe kap, kerengnek a madarak. Patak partján, hegyek halmán elvesztettem nyaramat. A kőbe vésett ókori rajzo­latokat, görög vázafestménye­ket szemlélve találkozhatunk egy újabb, döfésre, szúrásra és hajításra alkalmas fegy­verrel, a hosszú nyelű, fém- hegyű dárdával. Évszázadokon át több faj­táját — a lándzsát, a gerelyt, a kopját — használták gya­logos és lovas katonák egy­aránt. Közös vonásuk, hogy valamennyi pengéből és nyél­ből áll. Pengéik alakja vál­tozatos: rendszerint levél vagy kard alakú, előfordul hosszú, vékony, fűrészhez ha­sonlóan fogazott hegy is. A görög és makedón nehéz­fegyverzetű gyalogosok, a hopliták hosszú nyelű dárdá­val rohantak az ellenségre. A zárt tömböt alkotó makedón hadrend, a falanx utolsó so­rában haladók dárdája pél­dául olyan hosszú volt, hogy az előző sorok katonáinak válla felett átnyúlva meredt az ellenségre. A rómaiak in­kább a rövid nyelű hajító­fegyvert, a gerelyt kedvelték. A germánok is ezt használták támadó fegyverként. A he­gye a nyíléhoz volt hasonla­tos. A gerely, vadászatokon, a későbbi századokban is fel­tűnt. Ma atlétikai versenyek közismert eszköze. A dárda másik fajtája a kopja vagy döfőlándzsa, a lo­vasok tipikus fegyvere. A kö­zépkori lovagi tornákon je­lent meg. Nyele három és fél, négy és fél méter hosz- szú, kézvédője alatt a köny- nyebb átfoghatóság kedvéért kissé elvékonyodik. A magyar- országi végvári küzdelmek idején, ahogy ezt Balassi Bá­lint megénekelte, a végbeli vitézeknek „dicséretes sere­ge” a 17. század végéig hasz­nálta. A végvári lovasok a nagy harcok, háborúk szüne­teiben gyakran hívtak török ellenfelet párbajra, összemér­ték kopjáik „öklelő”-erejét. A könnyűlovasok vállra függeszthető lándzsája, a pi­ka a gyalogosok és a lovasok közötti harc szintén félelme­tes fegyvere. Nyele három— négy méter, pengéje rövid, kés alakú vagy rombusz ke­resztmetszetű. Rövidebb alak­ban a napóleoni háborúkban, egyes hadseregekben pedig még az első világháborúban is használták. A huszadik század haditechnikai forra­dalma végül a többi dárda­fajtával együtt a pika helyét is a múzeumi tárlókban je­lölte ki. R. G. Európai főváros Írjátok be az ábra függőleges oszlopaiba az alább felsorolt ne­veket úgy, hogy a körökkel megjelölt középső vízszintes sorba ke­rülő betűk egy európai főváros nevét adják eredményül. Majd a számozott négyzetekbe került betűket írjátok át az alsó két sor azonos számú négyzeteibe és a főváros egyik nevezetességének ne­vét kapjátok megfejtésül: BONIFÁC, GERZSON, GYÁRFÁS, IZSÁK, LIPÖT, ROZALIA. Könyvespolcra Tom és Hak Talán hallottátok már Mark Twain amerikai író nevét. Az sem baj, ha nem. A Koldus és királyfi, a Tom Sawyer kalandjai, Huck­leberry Finn kalandjai cimű regényei kedvenc olvasmányaim közé tartoztak gyerekkoromban. A századfordulón élt írót (1910-ben halt meg) eredetileg nem Mark Twainnek (Márk Tvénnek ejtjük) hívták. Ezt a nevét a Mis­sissippin révkalauzként szolgálva szerezte: ilyen kiáltással jelezte a kétöles vizet az a matróz, aki mérőónnal a víz mélységét vi­gyázta. , Tom Sawyer (ejtsd: Tom Szójer) kalandjai is a nagy amerikai folyó, a Mississippi mentén játszódnak. Barátjával, Huckleberry Finn-nel (Hákleberi Fin) számtalan izgalmas, mulatságos kalandon mennek keresztül, míg a két gyereknek sikerül véletlenül a kör­nyék hirhedt gonosztevőjét, Indián Joe-t ártalmatlanná tenni. Birtalan Balázs III. osztályos tanuló verseket is írt a regény főszereplőiről, Tómról, barátjáról Huckról, Becky-ről, a vállalkozó szellemű kislányról, a két fiü közös barátjáról, a szigorú, ám me­legszívű Folly néniről, de Douglasnéről és Indián Joe-ról is. Kedv­csinálónak mutatunk be a versek közül néhányat. Akinek kedve tartja és elolvassa a regényt, a főszereplőkről, vagy az általatok legjobbnak ítélt részekről, 4—5 sor terjedelemben hasonló, esetleg jobb verset írhat. A legsikeresebbeket itt, a gyermekoldalon közzé- teászük: - . • » I J Jó munkát, jó szórakozást! Csendes CSaba Birtalan Balázs (III. osztályos) versei: TOM SAWYER DALA Tom Sawyer az ablakon át szokott meglépni, Bosszankodik is miatta Polly néni. Szívbéli barátja Hűek Finn Is amerikai, nem finn. HUCK FINN DALA Hűek Finn-nek jaj de jó! Lakása cukros hordó! Nem parancsol neki senki. Szabad neki nyers húst enni. Hűek Finn-nek jaj de jó! DOUGLASNÉ DALA Douglasné a házába vette Huckot, Végig izzadhatta ott az egész napot, mert: Nem káromkodhatott kedvére, Nem dobálhatott követ a tehénre. Izzadhatott Hűek Finn egész nap ott. POLLY NÉNI DALA Polly néni! Polly néni! Miért szidod Tomot? Azért, mert ha azt mondom: ..Adok egy pofont!” Csak azért is elszökik az ablakon át. Es csak hárman: Sid, Mary s én eszünk vacsorát. BECKY THATCHER DALA Tom Sawyer szereti Becky Thatchert, Kiinna érte egy ciános vedert. De mert ciános veder nincsen. Egyre csak azt mondja: Kincsem!!! INDIAN JOE DALA Indián Joe! Mért akarsz bosszút állni örökké? Ne állj bosszút, mert az Űr átváltoztat ökörré! Fogd be a szád Muff Potter, mert megjárod! Indián Joe nem lesz többé a barátod! TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő (utolsó négyzetben két betű). 6. Alumínium vegyjele. 7. Elektromos töltésű részecske. 8. ZP. 9. Római 1004. 11. Huszonnégy órai (utolsó négyzetben két betű). 12. Miskolc hegye. 14. Lóg. 16. Megfejtendő. 18. Meg­fejtendő. 20. Brikettdarab! 21. Személyem. 22. Égitest. 24. Fehérnemű. 25. Gyakori fafajtánk, jó szerszámfa és tűzifa. 27. Eger betűi keverve. 28. Semmikor, 29, Atomerőmű épül itt. FÜGGŐLEGES: 1. Római 1054. 2. Téli­sport. 3. Fanyar erdei termés. 4. -ban, -ben a latinban és számos nyugati nyelv­ben. 5. Illatféle. 6. Megfejtendő. 10. Léte­zik. 11. Vissza: tüskés emlős. 13. Sima, egyenletes (felület). 14. Szalad. 15. Meg­fejtendő. 17. Ipari rostnövény. 19. Hó­hér (—’). 21. Dal. 23. Vissza: kacsahang. 24. Járom. 26. Kálcium vegyjele. 27. Répa egynemű betűi. MEGFEJTENDŐ: Néhány a világ nagy folyó! közül: vízszintes 1, 16, 18, függ. 6, 15. MÜLT HETI MEGFEJTÉS: VARSÖ — PRÁGA •— BUKAREST — SZÓFIA. Könyvjutalmat kapnak: Balogh Éva Sonkád, Benkő Zsolt Nyírkárász, Darvai Angéla Vaja, Ferenczi Erika Máriapócs, Fodor Erika Rakamaz, Földesi Ildikó Nyíregyháza, Hlavács Erika Tiszabezdéd, Kiss Attila Apagy, Kövér Gyöngyi Nagy­halász, Lengyel Zoltán Mátészalka, Mol­nár Mária Tiszakanyár, Ruttkai Éva Ib- rány, Szakács Judit Márk, Szászi Anita Záhony, Szokolay László Kisnamény. A szegény ember okos felesége I GYERMEKVILÁG | • tnojot-IJJJ13 : JÓS 9srB zv • • • sztigj : sojgAoj e : S3JJiaaoaw

Next

/
Oldalképek
Tartalom