Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-18 / 245. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 18. Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az 1. oldalról) O A Központi Bizottság legutóbbi ülése óta tovább erő­södtek pártkapcsolataink. Hazánkban fogadtuk a francia és a martinique-i testvérpárt főtitkárát. Megbeszé­léseket folytattunk több szocialista, fejlődő és tőkés ország kommunista pártjának képviselőivel. Pártküldöttségünk részt vett a Koreai Munkapárt VI. kongresszusán. Hasznos véleménycserére került sor a Finn Szociálde­mokrata Párt elnökével és más szocialista, szociáldemokrata pártok képviselőivel. Q A Központi Bizottság megállapította, hogy az iparirá­nyítás mai szervezete hosszú időn át jól szolgálta a szocia­lista építőmunkát. A népgazdasági tervezéshez és a gazda­sági szabályozáshoz képest azonban elmarad az ipar köz­ponti irányító és vállalati szervezetének fejlődése. Az előt­tünk álló gazdasági feladatok megoldása azt követeli, hogy az irányítás valamennyi fő elemét, a népgazdasági terve­zést, a gazdasági szabályozást és a szervezeti kereteket egy­aránt összhangba hozzuk a magasabb színvonalú munka kö­vetelményével. Az utóbbi években számos intézkedés javította a nép­gazdaság irányítását. A Központi Bizottság ezek folytatása­ként olyan további intézkedéseket tart szükségesnek, ame­lyek lehetővé teszik, hogy a kormány munkájában erősöd­jék az iparpolitika kidolgozásának és megvalósításának irá­nyítása, a végrehajtásban pedig növekedjék az érdekeltség­re alapozott vállalati felelősség és önállóság. Az ipar központi irányításának feladata: — az iparpolitikai koncepciók, az ágazat- és termelés- fejlesztési javaslatok kidolgozása és összehangolása; — a műszaki fejlesztés és az ipari kutatások fő irá­nyainak kijelölése és koordinálása, a tudomány és a gya­korlat közvetlen kapcsolatának elősegítése; — részvétel a népgazdasági tervek és a gazdasági sza­bályozórendszer kialakításában; — a KGST-országok közötti szocialista integráció elmé­lyítése, szélesebb értelemben a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlesztése; — a vállalatfelügyeleti funkciók gyakorlása, a hatósági teendők ellátása. Az iparirányítás fejlesztésének része a vállalati szerve­zet, valamint a trösztök és a nagyvállalatok belső irányítási és érdekeltségi rendszerének korszerűsítése. Ez folyamatos feladat, és azt a célt szolgálja, hogy elősegítse a vállalatok eredményesebb működését, versenyképességének javulását, a változó feltételekhez való alkalmazkodását. A vállalati önállóság növekedésével, a szervezeti és bel­ső irányítási rendszer fejlesztésével egyidejűleg tovább kell erősíteni az üzemi demokráciát. A vállalat munkáját, fejlő­dését, a kollektívát érintő fontos kérdésekben javítani kell a döntéshozatal demokratikus előkészítését, és egyben nö­velni szükséges az operatív döntésekért viselt személyes fe­lelősséget. A Központi Bizottság támogatja, hogy e célok elérése érdekében az iparirányításban ésszerű szervezeti változtatá­sokra, hatásköri összevonásokra, átcsoportosításokra, új iparirányító szervezet létrehozására kerüljön sor. Egyetért azzal, hogy a Minisztertanács a szükséges szervezeti intéz­kedéseket kidolgozza és megvalósítsa. EH A' Központi Bizottság a XII.kongresszus megbízása alap­ján áttekintette a tagdíjfizetés helyzetét, és döntött annak új rendjéről. Megállapította, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt­ban a tagdíjfizetés alapvetően rendben történik. A párt a tagdíjakból fedezi kiadásainak zömét. A rendszeres tagdíj- fizetés a párttagság fontos feltétele és a pártfegyelem egyik kifejezője. A tagdíjfizetési rendszer alapjaiban megfelel a követelményeknek. A Központi Bizottság határozatában megerősítette a tagdíjfizetés rendjének bevált elemeit. A tagsági díj fizeté­se továbbra is alapszervezeti hovatartozás szerint, havon­ként, bélyeggel való igazolás ellenében történik. A tagdíjat a havi átlagkeresetet figyelembe véve, a párttaggal egyet­értésben, évente állapítják meg. A Központi Bizottság hasznosította a párttagoknak a kongresszusi irányelvek vitájában elhangzott észrevételeit és javaslatait. Ennek megfelelően a tagdíjfizetés alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapítása egyértelműbb lesz, a tagdíjkategóriák számának növelésével a tagdíj jobban igazodik a keresethez és összege a párttagság zöménél csök­ken. A tagdíj megállapításában növekszik a taggyűlések, az alapszervezeti vezetőségek jogköre és felelőssége. A Köz­ponti Bizottság szükségesnek tartja, hogy a tagdíjjal kap­csolatos politikai tevékenységre a pártszervezetek továbbra is nagy figyelmet fordítsanak. A Központi Bizottság a határozatát, a tagdíjtáblázatot a Pártélet című folyóiratban közzéteszi. A párttagok alap- szervezeti taggyűlésen kapnak részletes tájékoztatást. A Központi Bizottság jóváhagyta azoknak a kiemelt fel­adatoknak a tématervét, amelyekkel az elkövetkező évek­ben a XII. kongresszus határozatainak végrehajtása érdeké­ben a Központi Bizottságnak és végrehajtó szerveinek fo­lyamatosan és rendszeresen foglalkozni kell. (MTI) Babrak Karmai moszkvai látogatása (Kelet-Magyarország telefotó) Az első, mozgalmas tárgya­lási napot követően pénteken folytatódik a Babrak Kar­mai vezette afgán párt-, ál­lami és kormányküldöttség mozskvai látogatása. Csütör­tökön Babrak Karmai két ízben is találkozott Leonyid Brezsnyevvel. A szovjet ve­zető először külön fogadta őt, majd megkezdődött a két küldöttség tárgyalása. A megbeszélések részleteit az ugyancsak csütörtökön ünne­pélyesen aláírt szovjet—afgán nyilatkozat tartalmazza, ame­lyet későbbi időpontban tesz­nek közzé. A tárgyalások be­fejezése után az afgán kül­döttség megtekintette a Kremlben Lenin egykori dol­gozószobáját, majd részt vett azon a vacsorán, amelyet az SZKP KB, a Legfelsőbb Ta­nács elnöksége és a miniszter- tanács adott tiszteletükre. Mind a megbeszéléseken, mind a vacsorán nagy érdek­lődéssel hallgatták a szovjet vezetők Babrak Karmai be­számolóját az országában végbemenő normalizálódás! folyamatról, arról, hogyan si­kerül mind jobb eredménye­ket elérni —a kétségtelen ne­hézségek és az ellenforra­dalmi akciók ellenére — a társadalmi átalakítások, a párt és a gazdaság helyzeté­nek megszilárdítása terén. Babrak Karmai elismeréssel és köszönettel szólt a sokol­dalú szovjet segítségről, amely az élet minden terüle­tén megnyilvánul, s amely­nek célja az afganisztáni de­mokratikus forradalom vé­delme és következetes keresz­tülvitelének biztosítása. Leonyid Brezsnyev ezzel kapcsolatban ismételten le­szögezte, hogy a Szovjetunió szolidáris Afganisztán népé­vel és vezetőivel, támogatja belső erőfeszítéseit, az önál­ló, független társadalmi rendszer építése terén kifej­tett tevékenységét, s tovább­ra is megengedhetetlennek tartja azt a durva beavatko­zást Afganisztán belügyeibe, amelyet az Egyesült Államok és Kína — egynéhány szom­szédos ország bevonásával — folytat. Teljes volt az egyet­értés a nemzetközi helyzet, a béke és biztonság szükséges­ségének megítélésében, s a Szovjetunió változatlanul a május közepén előterjesztett afgán javaslatokat tartja mindenfajta rendezés reális alapjának! Pénteken folytatódtak a tárgyalások. Együttes ülést tartott az OBT elnöksége és a béke-világparlament magyar előkészítő bizottsága A közelmúltban Szófiában megrendezett Népek világ­parlamentje a békéért nem­zetközi fórum tapasztalatait, s a bolgár fővárosban elfoga­dott határozatokból adódó hazai mozgalmi teendőket vitatta meg pénteki együttes ülésén az Országos Béketa­nács elnöksége és a béke-vi- lágparlament magyar nemze­ti előkészítő bizottsága. A tanácskozáson — ame- ilyet Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak és a magyar előkészítő bizottságnak elnöke vezetett — megjelent és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a . HNF főtitkára. A béke-világparlament munkájáról Sebestyén Nán- dorné, az OBT elnöke, a Bé- ke-világtanács elnökségi tag­ja számolt be. Hangsúlyozta, hogy a több mint 130 ország­ból részt vett 2260 küldött fe­szültségekkel terhes, bonyo­lult nemzetközi helyzetben tanácskozott, s az összefogás, a közös cselekvés parancsoló szükségességére hívta fel a nemzetközi közvélemény fi­gyelmét. A több mint 350 párt, s a száznál több nem­zetközi szervezet képviselői az enyhülés folytatásának és védelmének, a leszerelésnek, az európai biztonság és együttműködés, valamint a fejlődő országok ügyének szentelték a legnagyobb fi­gyelmet. Ebből a felelősségteljes munkából a magyar küldött­ség munkaokmányok elkészí­tésével. javaslatokkal, s na­gyon aktív munkával vette ki a részét. A következő hetekben, hó­napokban a világparlament és az azt következő béke-vi- lágtanácsi ülés állásfoglalá­sainak széles körű megismer­tetése lesz a hazai mozgalom egyik legfontosabb feladata — hangsúlyozta tájékoztató­jában Kovács Béla, az OBT főtitkára, a HNF titkára. Nem a dokumentumok szö­vegét, hanem a szófiai ta­nácskozásnak a társadalmi erőket összefogni kívánó szellemét, a főbb nemzetközi folyamatokról kialakított ér­tékelés lényegét kívánják át­adni hazánk lakosságának. Erre is lehetőség nyílik a népfrontmozgalom VII. kong­resszusának már országszerte megkezdődött előkészületein, a választásokat megelőző la­kossági párbeszédeken. A magyar békemozgalom főtitkára ezt követően felhív­ta a figyelmet annak a felhí­vásnak a jelentőségére, ame­lyet a BVT elnöksége idén májusban tett közzé Buda­pesten megtartott ülésén. Ügy tűnik, hogy e mozgósító dokumentum szelleme — a „ne azt keressük, ami szét­választ, hanem azt, ami ösz- szeköt” — széles körű egyet­értésre talált, s mindinkább meghatározza a nemzetközi mozgalom tevékenységét. Gazdag program megvaló­sítása vár a közeljövőben az OBT aktivistáinak népes tá­borára. Egymást követik az őszi szolidaritási hónap ak­ciói, november 10 és decem­ber 15. között pedig ország­szerte papi békegyűléseken találkoznak a különböző egy­házak képviselői. Az Orszá­gos Béketanács a magyar ENSZ-társasággal, és a TIT- tel közösen az idén is meg­rendezi a leszerelési hetet. A szófiai világparlament anya­gát nagy alapossággal feldol­gozzák az OBT munkabizott­ságai is. Az elnökségi ülésen felszó­lalt még Angyal Barnabás, Biró József, Bugár Jánosné, Harmati Sándor, Pethes Is- ván, Réczei László és Szá- deczky-Kardos Elemér. Aczél György beszéde az MTI jubileumi ünnepségén A Magyar Távirati Iroda megalapításának 100. évfor­dulója alkalmából pénteken centenáriumi ünnepséget tar­tottak Budapesten, a Magyar Néphadsereg Művelődési Há­zában. Az eseményen megje­lent állami, társadalmi, poli­tikai személyiségek sorában ott volt és az elnökségben foglalt helyet Aczél György, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Nagy János külügy minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának el­nöke. Részt vettek az ünnep­ségen az Európai Hírügynök­ségek Szövetségének (ALLI­ANCE) és a Nemzetközi Saj­tó és Távközlési Tanácsnak (IPTC) vezetői, továbbá szo­cialista országokban és más államokban működő, összesen 34 hír-, sajtó- és fotóügynök­ség vezető képviselői. Jelen voltak a Magyar Újságírók Országos Szövetségének ve­zetői, a hazai újságíró társa­dalom — a nyomtatott sajtó, a televízió, a rádió — vezető munkatársai. Lakatos Ernő, az MTI ve­zérigazgatója üdvözölte a megjelenteket és mondott be­szédet. Aczél György a kormány nevében üdvözölte a százesz­tendős Magyar Távirati Iro­dát, amelynek munkatársai — mint mondta — a történelem különböző korszakaiban és azok lehetőségein belül, há­rom emberöltő óta azon mun­kálkodnak, hogy a magyar közvélemény megtudja: mi történik az országban és a világban. Különösen az utób­bi évtizedekben rendkívül sokat tett az MTI azért — hangsúlyozta —, hogy népünk nemzetközi látóköre kiszéle­sedjen, megismerje a hazai és a világban végbemenő válto­zások tényeit. Az MTI három betűje mögött ezernél több újságíró, fotóriporter, műsza­ki és más szakember szeré­nyen és többnyire névtelenül, mégis egyes szám első sze­mélyi felelősséggel, többes szám első személyi azonosu­lással végzett, értékes mun­kája húzódik meg. Ha —kép­letesen szólva — száz eszten­dő fölmérhetetlen sok távirati szalagját, papírtekercsét, gyorskiadványait, gyorsjelen­téseit egybegyúrná valaki, abból egyfajta magyar törté­nelem kerekedne ki. Az emberi jogokkal össze­függésben utalt arra, hogy az eszmék szabad áramlásának hívei vagyunk. Támogatjuk a tájékoztatás aránytalanságai megszüntetésének, egy új, igazságos információs világ­rend megteremtésének köve­telését. Hirdetjük és gyako­roljuk is — a szocializmus természetéből, fő irányából következően — hogy meg kell szüntetni a politikai beava­tó ttság monopóliumát. A saj­tó szempontjából, feladatként, ez a bonyolult folyamatok érthető, de nem leegyszerű­síthető, sokoldalú ismerteté­sét, a lényeges történések és összefüggések kiemelését je­lenti, 'ellentétben a csak szen­zációkra orientált tájékozta­tással. Reális, hiteles tájékoz­tatásra van szükség. A Minisztertanács elnökhe­lyettese ezután arról szólt, hogy a hírszolgálatokkal szemben is követelmény — és alapvető emberi érdek — a híradások objektivitása, az események, a megnyilatkozá­sok megbízható tükrözése. A népek közötti bizalom növe­léséhez — Helsinki szelle­mében — ezzel járulót hoz­zá leginkább a tömegkom­munikáció. Csak a bizalom erősödésével juthatunk el ad­dig, hogy egy napon a leg­nagyobb szenzációként közöl­jék a világ minden részéből a távirati irodák: ma sehol nincs háború, nincs terroriz­mus, nincs vérontás, nincs elnyomás, hanem egyetemes béke, nyugalom van. Ezért a célért mélységes felelősség­gel, szocialista elkötelezett­séggel kell munkálkodniuk a magyar újságíróknak is, köz­tük az MTI munkatársainak — mondta befejezésül Aczél György, s a fennállásának 100. évfordulóját ünneplő ma­gyar hírügynökség minden dolgozójának további jó ered­ményeket, ösztönző sikereket kívánt. Ezután Carl Sandelin, az FNA hírügynökség vezérigaz­gatója, az ALLIANCE alel- nöke az Európai Hírügynök­ségek Szövetsége nevében kö­szöntötte a jubiláló magyar hírügynökség dolgozóit, majd a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és az egész magyar újságíró társadalom­nak az üdvözletét, jókíván­ságait Pálfy József, a szövet­ség elnöke tolmácsolta. Kádár János iidviizlíí távirata Kim Ir Szénhez Kádár János, a Magyar Kim ír Szent, a Koreai Mun- Szocialista Munkáspárt Köz* kapárt Központi Bizottságá- ponti Bizottságának első tit- nak főtitkárává történt újra- kára táviratban üdvözölte választása alkalmából. Prágában ülésezett az egyesített fegyveres erük katonai tanácsa (Kelet-Magyarország telefotó) A Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa 1980. október 15—17. között Prágá­ban megtartotta soron követ­kező ülését. A katonai tanács munkájában V. G. Kulikov- nak, a Szovjetunió marsall- jának, az egyesített fegyveres erők főparancsnokának el­nökletével részt vettek a Varsói Szerződés tagállamai­nak képviselői. A katonai ta­nács megvitatta az egyesített fegyveres erők tevékenységé­nek időszerű kérdéseit. Az egyesített fegyveres erők ka­tonai tanácsának tagjait fo­gadta Gustav Husak, a CSKP Központi Bizottságának fő­titkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke. A katonai tanács ülése baráti légkörben, a szoros együtt­működés szellemében zajlott le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom