Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1980-10-02 / 231. szám

1980. október 2. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Kukoricaszár-betakarító gép msmm A szolnoki MEZŐGÉP szakemberei által kifejlesztett új kukorlca- szár-betakarftó adapter sorozatgyártását kezdték meg a vállalat tö­rökszentmiklósi gyáregységében. Még az idén négyszáz darabot gyártanak hazai gazdaságok részére, amelyet az alapgépre szerelve hasznosíthatnak. (MTI foto: Cser István felvétele — KS) Áram forró kövekből Most először nyertek elektro­mos áramot a forró vulkanikus kőzetekben tárolt geotermikus hőből. Minden más berendezés­hez eddig a földből nyert ter­mészetes forró vízre vagy gőzre volt szükség. A kísérletet a Los Alamos Scientific Laboratory tu­dósai hajtották végre a New Mexico-i Jemez-hegységben, ahol a föld alatt viszonylag nagy hőmérsékletek uralkodnak. A hő kinyerése céljából két fúratot hajtottak a kőzetbe. Az egyiken nagy nyomással vizet préseltek be úgy, hogy a kőzet megrepe­dezett. A víz Így hőt tudott fel­venni a törési felületeken. A vi­zet aztán zárt rendszerben a má­sik fúrólyukhoz irányították, ahová egy hőcserélőt vittek. Ami­kor a víz ebben leadta a hőjét, ismét bepréselték az első lyuk­ba. A víz állandóan megnövelt nyomás alatt volt, ami 100 fok­nál magasabb hőmérsékletek^ tesz lehetővé. Az első kísérletek során New Mexicóban a hőcse­rélőben keletkező gőzzel turbinát hajtottak meg, amely 60 kW elektromos áramot termelt. Műanyag motor A gépkocsik sok fémalkatré­szét már több évtizede műanyag­gal helyettesítik, sőt már gyár­tanak műanyag karosszériáid gépkocsikat is. Műanyag motor azonban idáig még nem volt. Most már ez is megjelent. Az amerikai Polimotor-Research cég különleges tűzálló műanyagot ál­lított elő. A műanyagot üveg és szénszállal körülvéve a motor al­katrészeinek többségét sikerült előállítani. Csak néhány mozgó, különleges tartósságra igényt tartó alkatrészt gyártanak to­vábbra is fémből. Az új motorok súlya fele az eddigieknek, üzemanyag-felhasz­nálása 15 százalékkal gazdaságo­sabb, s ráadásul nem rozsdáso­dik. A cég mérnökeinek vélemé­nye szerint kísérleti példány alapján nem csak autó, hanem traktor, motorcsónak, sőt repü­lőgép-motorokat is lehet majd gyártani. Izotópos mérőkészülékek Mintegy ezer izotópos, radioak­tív sugárzással működő mérőbe­rendezést használnak a hazai üzemekben, vállalatoknál. Ezek több mint 90 százalékát a Ma­gyar Tudományos Akadémia izo­tóp intézetében fejlesztették ki és állították elő. Az izotópos mérések előnye, hogy folyamatosan, az anyag érintése, károsodása nélkül tör­ténnek, s a mért adatokból Könnyen következtethetnek az átlagértékekre a szakemberek. Amíg egyéb — például fénysu­garas, ultrahangos — mérőesz­közök működtetése energiát emészt fel, s folyamatosan fel­ügyeletet, karbantartást igényel, addig a radioaktív sugárzás elő­állítása sem energiát, sem külö­nös karbantartást nem igényel, működési megbízhatósága pedig szinte 100 százalékos. Az MTA izotóp intézetében ki­fejlesztett mérési eljárásokat az ipar minden területén alkalmaz­hatják. A szakemberek vélemé­nye szerint a hazai készülékek korszerűségben elérik a nemzet­közi szintet. Az intézet kutató­gárdája kifejlesztette a készülék­hez kapcsolódó ellenőrző beren­dezést is, amely esetleges üzem­zavar esetén azonnal jelzi a hi­ba okát. Talajjavítás csövekkel AUTÓ-MOTOR Gépkocsik Romániából A nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezetben mintegy ezer hektáron fektették le a földek víztartalmát kedvező szinten tar­tó csőrendszert. A tereprendezést lézer vezérlésű úgynevezett ca­terpillar gépek végzik, a csöve­ket pedig a legmodernebb szov­jet és NSZK-gyártmányú beren­dezések fektetik. (MTI Fotó — Tárkányi Béla felvétele — KS) A jövő évi termést most alapozzuk meg Á kiskert őszi munkái pépbe mártani — az esetleges fertőzések elkerülése céljából. (10 liter víz + 10—15 dkg csávázó­szer -j- 5 dkg agyagos földj AZ ŐSZI TALAJFORGATAS is fontos. A terméssel a talajból ki­vont tápanyagot évente pótolni kell. A trágyát mindig ősszel vagy a tél elején, 30—40 centimé­ter mélységbe kell a talajba be­munkálni. A KONYHAKERT is sok tenni­valót ad. A fagyérzékeny zöld­ségféléket a továbbiakban már nem hagyhatjuk a szabadban. A még éretlen paprikát, paradicso­mot, uborkát is szedjük le. Be­érni már nem tudna, viszont sa­vanyításra nagyon jól felhasz­nálhatjuk. Ebben az időszakban kell elvetni a saláta, sóska, spe­nót magvait, hogy a tavaszi pri­mőröket biztosítani tudjuk. A petrezselyem vetésére is alkal­mas ez az időpont. Az áttelelő salátánál és kelkáposztánál fon­tos, hogy a talaj féregmentes le­gyen. Kalocsay Klári Á talajvizsgálat jelentősége és lehetősége a házikertben A Szabó lcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás talajvizsgáló laborató­riumában lehetővé vált a kiskert- és házikert-tulajdonosok talajá­nak vizsgálata. (A nagyüzemek számára már 1978 óta kötelező a talajok tápanyagvizsgálata, mert a növények igénye szerinti trá­gyázás csak így lehet megalapo­zott.) A megyében igen jelentős áru­termelés szempontjából Is az az 5000 ha-nyi házikerti gyümöl­csös, valamint az a szőlőt és zöldségféléket termő terület, ami a háztájiban van. Ezért érdemes kiterjeszteni a talajvizsgálatot ezekre a területekre is, mert a szakszerű trágyázással nemcsak a terméshozamokat tudjuk nö­velni, hanem javítható a termé­sek minősége és eltarthatósága is. A talajvizsgálat alapvető felté­tele a szabályosan végrehajtott mintavétel. A mintavétel módját főleg a termesztendő növény, valamint a talaj tulajdonságai szabják meg. A mintavétel mély­sége gyümölcsösben 0—20, 20—40. 40—60 cm, szőlőben 0—30, 30—60 cm, bogyósoknál 0—20, 20—40 cm, egyéb növényeknél 25 cm. A mintavétel elvégezhető. fúróval, ásóval és lapáttal. A talajmintát átló mentén vesszük, átlónként egyenlő távolságokra 5—5 hely­ről. Az Így begyűjtött részmint-k együttesen felelnek meg 1 min­tának. A kb. 75 dkg-nyi min­tát jelzőcédulával ellátott mű­anyag zacskóba helyezzük el. A jelzőcédulán fel kell tüntetni a tulajdonos nevét, pontos címét és a mintavétel mélységét. A mintavételt legcélszerűbb ősszel, illetve a növény lekerü­lése után végezni, minden eset­ben a trágyázást megelőzően. Frissen trágyázott területről ta­lajmintát venni nem szabad. A talajmintákat a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédelmi és Agro­kémiai Állomásra kérjük eljut­tatni. Címünk: Nyíregyháza, Kótaji u. 33. A vizsgálat díjté­tele mintánként 160 Ft. A talaj - vizsgálaton túl trágyázást szak­javaslatot is készítünk, amely­nek ára növényenként 10 Ft. A szükséges felvilágosítást a vizsgálatokról, a mintavételről szóban is megadjuk a talajvizs­gáló laboratóriumban, illetve a körzeti felügyelőkön és szakta­nácsadókon keresztül. Dr. Marglttay Miklós, megyei növényvédelmi • ■ és agrokémiát állomás Exportgátlá szövőlepke Világszerte egyre nagyobb be­csületük van a száz kilométeren­ként jóval tíz liter alatt fogyasztó gépkocsiknak. Hazánkban Jelen­leg csak három ilyen autótípus van forgalomban, ezek egyike a Romániából Importált Dacia 1300- as, amelyet 1968 óta gyártanak Pitestiben francia licenc alapján (eddig több mint félmillió darab hagyta el a gyárat e típusból). E bevált modellen kívül Pitesti­ben az idén megkezdték a Dacia 1310-es típus sorozatgyártását is. Érdemes lesz kissé közelebbről megismerkedni az újdonsággal, remélve, hogy rövidesen a ma­gyar utakon is feltűnik majd. A Renault—12-re emlékeztető alapmodellbe mindenekelőtt erő­sebb — 39,7 helyett 41 kilowattos — motort építettek be. A teljesít­ménynövelést nem a hengerűr­tartalom növelésével, hanem a sűrítési arány 8,5:1-ről 9:l-re va­ló emelésével érték el. Az 1310-es Dacia Limousine és Combi vál­tozatban készül. Az előbbi 5,3, az utóbbi 5,8 liter benzint fogyaszt negyedik sebességben, sík úton, óránkénti 60 kilométeres sebes­ségnél. 80 km/óra sebességgel ha­ladva 6,3, illetve 6,6 liter a kocsi fogyasztása, a városi forgalom­ban pedig 8,7 literes az üzem­anyag-felhasználás. Az 1310-es Daciák hosszabb életű sebesség- váltóval, kerékcsapágyakkal és gömbcsuklókkal hagyják el a gyárat, mint elődeik. Az új mo­delleket iker fényszórókkal és új formájú hátsólámpákkal látták el. A tolatólámpát — a korábbi­aknál jóval nagyobb felületű irányjelző lámpákkal együtt — besüllyesztették a kocsiszekrény hátsó részébe. A Dacia 1310-nek luxusváltozata is készül majd, amelybe — többek között — rá­diót és fűthető hátsó ablaküve­get is szerelnek. A szuperluxus változatot szervofékkel, padló­szőnyeggel, beépített fejtámlák­kal és mindkét oldali külső tü­körrel is ellátják. Az áramvona­las, kétajtós, menetkész állapot­ban mindössze 780 kilogramm sú­lyú 1310-es Sport Brasovica azok számára készül, akik’ büszkék szeretnének lenni arra, hogy 147 km/óra csúcssebességű kocsijuk van (ilyen sebességgel ugyanis manapság Európában csupán az NSZK-ban lehet autózni). Román szomszédaink az el­múlt évek során Craiovában egy teljesen új üzemet építettek, ahol a francia Citroen-cég közremű­ködésével az Oltcit nevű kisautó gyártására rendezkedtek be. E gépkocsit két változatban állít­ják elő: az egyiket 650 köbcen­timéteres, 26,5 kilowattos, a má­sikat pedig 1130 köbcentiméte­res, 41 kilowattos motorral hoz­zák forgalomba. Mindkét válto­zat ötszemélyes lesz. De elkép­zelhető, hogy kialakítanak egy 850 köbcentiméteres motorú Olt- cit-ot is. A 650 köbcentiméteres, kéthengeres, négyütemű válto­zatnak 5 liter körül lesz a ben­zinfogyasztása 100 kilométeren­ként (80 km/óra sebességnél mérve) és az 1130 köbcentiméte­resé sem haladja majd meg a 7 litert. Az elképzelések szerint már az idén tizenötezer darab Oltcit hagyja el a gyárat, 1985- re pedig évi százötvenezer kibo­csátását tervezik. Pillanatnyilag több műszaki adat nem áll ren­delkezésre az Oltcitokról, ame­lyeket még teljes titoktartás vesz körül. Reméljük, hogy ezekből is fog majd importálni a magyar külkereskedelem. Az áfészek és a kistenyésztőlc A szerződéssel lekötött áru minősége A megye általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetei igen aktívan,, foglalkoznak a kister­melő gazdaságok körében a ba­romfi, tojás, házinyúl és galamb tenyésztésével és felvásárlásával. A termelés, illetve a tenyésztés biztonsága érdekében termékér­tékesítési szerződést kötnek a te­nyésztőkkel, amely biztonságot jelent. Éves szinten közel 40 va­gon baromfit, 6 millió darab to­jást, 95 vagon házinyulat és 70 mázsa vágógalambot vásárolnak fel 1980-ban. Az árutermelés minőségi köve­telményeit most újból ismertet­jük, mert a kistenyésztők sok esetben nem ismerik ezeket és emiatt viták is keletkeznek. Is­mételten hangsúlyozzuk, hogy az ÁFÉSZ-ek felvásárlóival a jö­vő évi szerződéseket a termelés biztonsága érdekében kössék meg, hogy az ÁFÉSZ is időben számolni tudjon a működési te­rületén tenyésztett, illetve előál­lított állatok ütemes felvásárlá­sával. A szerződéskötésekkel egy időben jelezzék a tenyésztők törzsállomány-igényeiket, a na­posállatokra pedig előjegyzés­ben adjanak a felvásárlók részé­re tájékoztatást. MILYEN LEGYEN az Átadott allat? Gyöngyös: Egészséges, száraz, teljes tollazatú és végtagú, az állat korának megfelelően fejlett, a combokon és a háton jelenté­keny zsírossággal, a törzs és a combok jól fejlett izomszövettel borítva. Egyedi alsó súlyhatár: 1,30 kg/db. Pulyka: Egészséges, száraz, teljes tollazatú, ép végtagú, egye­nes mellcsontú, a combokon és háton jelentékeny zsírossággal borítva, a törzs és combok jól fejlett izomszövettel borítva, érett (nem tokos), sérülésmen­tes. Külterjes módon nevelt, 28 hétnél nem idősebb. Egyedi alsó súlyhatár: kakasnál 6 kg/db, jércénél 4,50 kg/db. Húsliba: Egészséges, száraz, legalább egyszer tépett, tiszta, dús és érett tollazatú (nem to­kos), hasrészen is tollal fedett (nem torzsokos), jó fejlettségű, jó húsformát mutat, kerek mel­lű, a hasát és a farát 0,5 cm-nél nem vékonyabb zsírréteg borítja. A bőr színe viaszsárga, szárnya tövén tapintható zsírpárna van. Tépéstől számított, legalább 6 hetes tollában. Egyedi alsó súly­határ: 5 kg/db. Hízott liba és májliba: Egészsé­ges, száraz tollazatú, nem csu­pasz hasú, sérülésmentes, ép végtagú, intenzív töméssel telje­sen kihízlalt, telt hasú, egész törzsén 1 cm-nél vastagabb zsír- lerakódás van, jól tapintható szárny alatti zsírpárnával. Egye­di alsó súlyhatár: 6 kg/db. Hízott kacsa: Egészséges, szá­raz tollazatú (nem csupasz ha­sú), ép végtagú, legalább há­romhetes tömésű, teljesen kihí­zott, telt hasú, az egész törzsén 1 cm-nél vastagabb zsírlerakó­dással, jól tapintható szárny alatti zsírpárnával. Egyedi alsó súlyhatár: 3 kg/db. Házinyúl: Egészséges, különö­sen cocidiosis és mytomatosis, rüh- és varmentes, tiszta fülű és ép végtagú, fényes, tiszta, szá­raz szőrzetű, sérüléstől mentes, teljesen fejlett, telt farizomzatú. Nem lehet angóra fajtájú, etetett és felismerhetően vemhes. A pe­csenyenyúl legalacsonyabb egye­di átvételi súlyhatára: 2,40 kg, míg a felső súlyhatár: 3 kg/db. Galamb (fiatal): Egészséges, tiszta, száraz, fényes tollazatú, különösen ornitosis, paratifusz és himlő megbetegedésektől mentes, 30 napnál nem idősebb, kirepülés előtti, az orrdudor még lágy, nincs elmeszesedve, a láb nem szarus, pikkelyes, a mellcsont hajlékony, a tollazat nyakon pi­llével tűzdelt, jól táplált, telt, széles mellű és combú, bőre fe­szes, ép és világos színű. Egyedi alsó súlyhatár: 0,5 kg/db. Mikulás András MÉSZÖV termés beérését, csökkenti an­nak súlyát és minőségét. Ismé­telt tarrágás esetén a fiatal fák elpusztulnak. Nemzetközi szer­ződéseink és a „Növényvédelmi kódex” alapján mint „veszélyes kártevő” ellen, kötelező minden­ki számára a védekezés. A szövőlepke sajátos életmód­jából adódóan — kemikáliák fel- használása nélkül — a fiatal her­nyókat erőművi úton is sikere­sen gyérlthetjük, mivel a kis lár­vák csoportosan élnek és káro­sítanak. A néhány levélből álló „hemyófészkeket” le kell met­szeni és így a kártevőket azon­nal meg lehet semmisíteni, el lehet égetni. Azokban a gyümöl- "esősökben, ahol már megtörtént a szüret, 0,2%-os Ditrifon 50 WP-vel célszerű permetezni. A Ditrifon 10 napos élelmezési és 3 napos munka-egészségügyi vá­rakozási ideje nem hátráltatja sokáig a gyümölcsösben adódó munkákat. A Ditrifon elsősorban gyomor­méreg, de kontaktméregként is ható inszekticid, főként a rágó hemyókártevők ellen hatásos. Ha az ültetvényben még nem történt meg a gyümölcsszüret, mert a termés még nem érett be, úgy 0,15%-os Unlfosz 50 EC- vel permetezhetünk. Az Unlfosz- nak csak 7 nap az élelmezés­egészségügyi várakozási ideje, munka-egészségügyi várakozási ideje a Ditrifonéhoz hasonlóan 3 nap. Az Unifosz illékonysága mi­att elsősorban légzési méreg, de kontakt- és gyomorméregként is hat. A szövőlepke elleni védekezés­hez tudnunk kell azt is, hogy sok hasznos fürkész gyéríti lár­váit és bábjait. Ezek megóvása és elszaporítása érdekében a kártevő második nemzedéke el­leni vegyszeres védekezés befe­jezése után a bábozódásra vo­nuló hernyókat a fák törzsére erősített szalmakötegekkel szed­hetjük össze. A 20—30 cm hosz- szúságú szalmaszálakkal övsze- rűen körülvesszük a fa törzsét, majd az övét felső harmadában puha huzallal erősen a fához kötjük. A szalmaszálak Így ra- kottszoknyaszerűen, kissé eláll­nak a fa törzsétől. A lazán álló szálak — mint pompás búvóhely — között a hernyók szívesen bá- bozódnak. A szalmaöveket a hasznos paraziták megvédése és átteleltetése érdekében le kell szedni, és betonkádakba vagy vashordókba kell helyezni, majd decemberben 3x3 mm-es szitaszö­vettel le kell fedni. A következő évben a gondosan eltett szalma- kötegekben kifejlődő fürkészek a háló nyílásain keresztül távozni tudnak, a lepkék viszont bent pusztulnak. Ezzel az egyszerű módszerrel — biológiai védekezéssel — jelentős mennyiségű vegyszert tudunk megspórolni és Így nem szeny- nyezzük feleslegesen környeze­tünket. Dr. Széles Csaba ÚJDONSÁGOK, T0D0MÁNY0S KOTATÁSOK KISTERMELŐK-KISKERTEK A termés nagy része már be­érett és munkánk megérdemelt eredményét betakarítottuk. Pi­henni azonban még most sem lehet. Most időszerű feladataink­kal már a következő évi termé­sünk biztonságát alapozzuk meg, tehát nagyon fontos ezeket elvé­geznünk. A gyümölcsöskertekben most leglényegesebb tennivaló a me­chanikai védekezés. A lehullott leveleket, fertőzött gyümölcsöket szedjük össze és semmisítsük meg. Ezzel a monllia és liszthar­mat fertőzésének veszélyét, vala­mint a kártevők áttelelésének le­hetőségét csökkentjük. A GYÜMÖLCSFÁK TÖRZSEIRE (körte, kajszi, szilva, ringló, cse­resznye, meggy) helyezzünk fel hernyóenyves öveket. Ezek a téli araszolók elleni védekezést szol­gálják. A kártevők bebábozódá- sa a talajban történik. A repü­lésre képtelen nőstények — mi­vel tojásaikat minél magasabbra akarják elhelyezni — a fák tör­zsein haladnak felfelé. így az­után a hernyóenyvövekkel könnyen összegyűjthetjük és megsemmisíthetjük. Az öv álta­lában 10—12 centiméter széles, pergamenszerű papír, amelyet hernyóenyvvel kell bekenni. Ter­mészetesen a papírcsík két szé­lét nem, mert akkor a kártevők nem tudnának alámászni. Az öveket zsineggel rögzítsük a fák törzseire. Általában december közepéig szükséges a használatuk és 8—10 naponként ajánlatos cse­rélni. AZ ALMAFAKAT a szüret be­fejezése után — amennyiben va- rasodás veszélyét észlelnénk, rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos lével permetezzük. A késői éré­sű fáknál, amennyiben az élel­mezés-egészségügyi várakozási idő miatt még lehetséges, a kali­forniai pajzstetű ellen Satox 20 WSC 0,4 százalékos, vagy Unit- ron 40 EC 0,2 százalékos szerrel érdemes még egyszer védekezni. A KÖRTEFÁKNÁL ugyancsak a varasodás veszélyét kerülhet­jük el, a rézoxiklorid 50 WP 0,5 százalékos permetezésével. AZ ÖSZIBARACKFAKNAL a tafrinás levélfoltosság áttelelői gombafonálzatának és a klaszte- rospóriumos levéllyukacsosodás áttelelő micéliumának pusztítása ellen — ugyancsak rézoxiklorid 50 WP 0,3 százalékos permetező­szert használjunk. A BOGYÖS OYÜMÖLCSÜEK- NÉL — szamóca, málna, ribizke, köszméte — szintén nagyon fon­tosak a mechanikai védekezések. A lehullott, fertőzött levelek ösz- szegyűjtésével, elégetésével je­lentősen csökkenthetjük a levél­foltosság tavaszi fertőzésének le­hetőségeit, valamint elpusztíthat­juk a sodrómolyok telelő hernyó­inak jelentős részét. SZÖLÖGYÜMÖLCSÖSBEN most van a szüret. A munka azonban ezzel nem fejeződött be. A jól előkészített talajba ilyen­kor kell telepíteni a szőlőt. A fajták megválasztásánál legyünk figyelemmel a különböző érési időszakokra. Kiskertekbe 4—5 fajta szőlőt telepítsünk. A sza­porítóanyag beszerzésénél le­gyünk nagyon óvatosak. Leg­megnyugtatóbb, ha államilag en­gedélyezett faiskolából, illetve le- rakatokból szerezzük be a telje­sen egészséges szaporítóanyagot. Ilyenkor kell elvégezni a szőlő bújtatását, illetve most kell búj­tatni a zöldoltással beoltott vesz- szőket is. A szőlőben lombhullás után már végezhetjük a fedési munkákat. Ez a téli fagyok el­leni védekezés, de egyben az őszi. mély tala j munka is. Hegy- és dombvidéki ültetvényeken a fedés nem általános. Azokban a szőlőkben, ahol fedésre nincs szükség, ott is végezzük el az őszi mély talajművelést. A 2 mé­ternél nagvobb sortávolságra ül­tetett szőlőben kétévenként — minden második sorban 30—10 centiméter mélységben lazítsuk meg a talajt. A FÁK ÜLTETÉSÉT a lomb­hullás után, a nedvkeringés tel­jes megszűnésekor kell végezni. Fontos azonban, hogy még a fák ültetése előtt pontosan hatá­rozzuk meg, hogy milyen koro­naformát akarunk majd kialakí­tani, mert ez meghatározza a sor- és tőtávolságot. Az ültető­gödör kiásásánál a talaj felső ré­tegéből kevés földet tegyünk kü­lön és gondoskodjunk arról, hogy ez a humuszos réteg ke­rüljön a gyökérzethez. (Fontos, hogy az ültetési mélység minden­kor megegyezzen a faiskolákból kitermelt fák ültetési mélységé­vel!) A gyökereket természetesen ültetés előtt vissza kell metsze­ni. Ajánlatos ültetés előtt a gyö­kérzetet csávázószerből készített A rendkívül szeszélyes időjá­rás, a hosszan tartó esőzések, majd váratlan felmelegedések nemcsak a gyümölcstermő növé­nyek fejlődését — a gyümölcs beérését — nyújtották meg né­hány héttel, hanem a károsítók életciklusaiban is változásokat okoztak. A szövőlepke tojásai gömböly- dedek, 0,5 mm átmérőjűek. A szabad szemmel alig látható to­jások zöld színűek, majd a her­nyók kelése előtt ólomszürke szint öltenek. A kis lárvák ele­inte sárgászöldek, majd színük fokozatosan szürkészöldre, hátuk pedig szürkészöldről bársonyos feketére változik. A kifejlett her­nyók 20—Jff mm nötesfcúságúak, fejük és a hátoldalukon levő szemölcsök feketék. Ez utóbbiak­tól nagyszámú, erőteljes szőr in­dul ki, s Így a hernyók habitu­sa erősen szőrös benyomást kelt. A lárvák a leveleken kezdet­ben csak hámozgatnak, később átrágják a levéllemezt. Laza szövésű „hernyófészekben” él­nek. A levélzet lerágása és be­szövése, a gyümölcsök megron­gálása, a tarrágás hátráltatja a

Next

/
Oldalképek
Tartalom