Kelet-Magyarország, 1980. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-02 / 231. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. október 2. (Folytatás az 1. oldalról) nagyobb figyelmet fordíthatunk a népfrontnak a társadalomban betöltött helyére, % mozgalmat övező igényekre, összpontosítva egyben a ránk háruló feladatokra. E témával kapcsolatban visszatérő gondolat, hogy a hozott határozatok végrehajtása, e munka segítése a mi teendőnk. De ez csak az egyik feladatunk. A másik, hogy az általunk összegyűjtött tapaszta-,' latok alapján részt vegyünk a javaslatok, a programok, tervek kidolgozásában is. — Folytatni kívánjuk azt a munkát, amelynek eredményeként bizottságaink és aktivistáink részt vesznek a törvényalkotásban, bekapcsolódnak a törvénytervezetek vitájába — mondotta a továbbiakban. — Az elmúlt években elhangzott észrevételek, javaslatok a meghozott törvényekben testet is öltöttek. Tovább visszük az állampolgári jogok és kötelességek szemléletformáló is-' mertetését, s kongresszusi referátumunkban, valamint az azt követő időszakban is sokat kívánunk foglalkozni a szocialista életmód alakításának kérdéseivel, mozgalmi feladataival. Sarlós István ezt követően a munkastílus, a munkamódszer továbbfejlesztésének szükségességéről szólt, kiemelve a közvetlen kapcsolatok jelentőségét, a munkaidő utáni fórumok összehívásának követelményét. A VII. kongresszus jár majd elöl a példával, hiszen a másfél napos munka során szabad szombaton, illetve vasárnap tanácskoznak a küldöttek. A népfront legfelsőbb fórumának előkészítése jegyében egyébként — a kormány tanácsi hivatalával egyetértésben — az idén a szokottnál korábbi időpontra hívják össze a falugyűléseket — mondotta befejezésül a HNF OT főtitkára. Az előterjesztés elhangzása után Kádár János emelkedett szólásra, és áz MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozást. A népfrontkongresszusi felkészülésről szólva hangsúlyozta, hogy népünk nagyra értékeli eddigi eredményeinket. Ez nagyon sokféle formában kifejezésre jut. Többek között megnyilvánul abban a nagyfokú politikai érettségben is, amellyel közvéleményünk a nehéz feladatokat is megérti, s“kész azok megoldására. Majd aláhúzta: egyaránt szükség van arra, hogy népünk, politikánk nagy eredményeit becsüljük, értékeljük, s arra is, hogy gyengeségeinkről, hibáinkról nyíltan, őszintén szóljunk, hogy azokat ki is javíthassuk. 29. Tehát, és ez a lényeg, az emberiségnek van kollektív emlékezete. Ez a kollektív emlékezet legpontosabban az erkölcs, a szép, az igazság fogalmazásakor érhető tetten. És persze, az Isten fogalmának megalkotásában... A professzor megáll a beszédben, a delfinek medencéjét bámulja. József és Mária egymás mellett, kicsit összebújva hallgatják Foxmant. A rövid szünetet arra használják fel, hogy még közelebb bújjanak egymáshoz. — Folytatom... most már mindegy meg kell, hogy értsék. Fontos, hogy legalább a fiatalok megértsék ... hiszen róluk van szó. A jövő csak a fiataloké... Szóval, azon kezdtem gondolkozni, hogy mi lesz a mi földi civilizációnkkal, hogy mi lesz velünk. Számításokat végeztem, éjjeleken át számoltam, és számoltattam a komputereket. És végül arra jutottam, hogy a Földet nem azért kell majd elhagynunk, mert kihűl a Nap, nem azért, mert elfogynak az energiaforrások, nem azért, hogy valamilyen kozmikus katasztrófát kikerüljünk, nem azért, mert megtetszik egy másik bolygó, hanem azért, mert a Földön, ezen a mi kedves Földünkön elfogy az oxigén és elfogy a tiszta víz. Márpedig levegő és víz nélkül az ember nem tud A Központi Bizottság első titkára az elmúlt napok eseményeiről szólva emlékeztetett rá, hogy a múlt héten az országgyűlés megtárgyalta a kormány programját, megvitatta a belsőépítés és a nemzetközi helyzet fő kérdéseit. A hét elején a Vatikán küldöttségével folyt jó szellemű tárgyalás, amelyen mindkét fél kifejtette alapállását. A tárgyalást méltatva hozzáfűzte, hogy amikor az állam és egyház viszonyáról beszélünk, valamennyi Magyarországon működő egyház és az állam viszonyára gondolunk. Hétfőn ünnepeltük a fegyveres erők napját, amely alkalmat adott arra, hogy kifejezzük megbecsülésünket az egyenruhában szolgálók iránt, akik nem csekély áldozatkészséggel, odaadással, fáradsággal helytállnak, őrzik szocialista társadalmunk törvényes rendjét, határaink sérthetetlenségét, népünk biztonságát és békéjét. ' Kádár János ezután rámutatott arra, hogy a mi legfőbb erőnk a szocialista nemzeti összefogás és egyetértés, amely — nem könnyű utat bejárva — sok-sok év alatt kibontakozott és ma a társadalmi élet minden területén elevenen ható fontos tényező. Bármilyen kérdés megoldásáról is legyen szó, erre az erőre lehetett és lehet számítani, támaszkodni. Szocialista nemzeti egységünk pártállásra, világnézetre, hivatásra, nemzetiségi származásra való tekintet nélkül minden alkotásra kész, jó szándékú embert tömörít. Ezt a szocialista nemzeti egységet és összefogást a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sok erő kovácsolja, de intézményes letéteményese a Hazafias Népfront. E mozgalom társadalmunk politikai rendszerének, egyik fundamentális intézménye. Ennek szellemében és ezzel a felelősséggel kell mindenkinek dolgoznia, aki a Hazafias Népfront-mozgalomban bármit vállal és tesz. Kádár János ezt követően a munkastílusról, a munkamódszerről szólva aláhúzta a kevesebb papírt felemésztő, oldottabb, közvetlenebb népfrontmozgalmi teévkenység jelentőségét. A Központi Bizottság első titkára befejezésül üdvözölte a Hazafias Népfront VII. kongresszusának összehívását. Hangsúlyozta: a tanácskozás előkészítésével, a tömegeket megmozgató rendezvényekkel, s a belpolitikai élet kiemelkedő eseményét jelentő kongresszusi munkával tovább erősödik a népfrontmozgalom, növekszik befolyása, ami egyben népünk szocialista nemzeti egységének további erősítését is jelenti. A Hazafias Népfront, amely nehéz történelmi korszakban született, rendeltetésének megfelelve, minden erejét népünk javáért, békésebb, szebb életéért és egy biztonságosabb világért mozgósítja. Befejezésül a hivatás eredményes betöltéséhez kívánt sok sikert a szocialista építésért a jövőben is tenni kész népfrontaktivistáknak. A HNF OT ülésén az előterjesztéshez hozzászólt még Pesta László, a népfront budapesti bizottságának alel- nöke, Szabó János, a HNF Zala megyei Bizottságának titkára és Rácz Gyöngyi agrármérnök, az OT tagja. Az észrevételeket Sarlós István összegezte: Ezt követően a Hazafias Népfront Országos Tanácsa határozatot hozott a VII. kongresszus időpontjára, majd arra, hogy a helyi és a területi népfrontbizottságokat 1980. október 15. és 1981. január 30-a között kell újjáválasztani. Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megrendezendő' kongresszuson mintegy ezer küldött vesz majd részt. Az országos tanács elfogadta a VII. népfrontkongresszus napirendjét. Az ülés Kállai Gyula elnöki zárszavával ért véget. Fogadás a kínai nemzeti ünnep alkalmából Feng Yujiu, a Kínai Nép- köztársaság budapesti nagykövete szerdán fogadást adott hazája nemzeti ünnepe alkalmából a nagykövetségen. A fogadáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális életünk több más képviselője. Jelen volt a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. élni. Sőt, azt hiszem, az általunk ismert állatok és növények se képesek levegő és víz nélkül élni. — Bocsásson meg, profesz- szor úr... de minden állam a nemzeti jövedelmének tíz százalékát köteles környezet- védelemre fordítani, és ebből az összegből tíz százalékot köteles nemzetközi környezetvédelmi szövetségünkhöz benyújtani. — Igen, igen... de kevés, és késő. Már késő... Olyan folyamat ez, amelyet már nem lehet megállítani. A víz még aránylag tiszta... a vizet, mint az élet legalkalmasabb közegét, állandóan tisztítják bizonyos mikroorganizmusok ... a víz körforgása a természetben is egyféle tisztulási folyamat... de a levegőt nem tisztítja senki és semmi. Csak a falevelek... de rohamosan fogy a föld felületén a zöld terület, mintha az emberiség elhatározta volna, hogy megfullasztja önmagát. A felfokozott oxigénfogyasztás tudja, mit jelent? Felfokozott oxigénfogyasztást. Romlik a levegő, úgy romlik, hogy egyezer esztendővel ezelőtt élt parasztember megfulladna városainkban ... csak csodálatos alkalmazkodóképességünknek köszönhető, hogy ebből az alig használható levegőből a tüdőnk, a bőrünk mégis képes némi oxigént kinyerni, előállítani. Csoda, egyszerűen csoda, hogy még mindig léleg- zünk, hogy képesek vagyunk ebből a levegőből lélegezni. — Bocsásson meg, profeszMUNKATÁRSUNK AZ ÖBÖLBEN (3.) flz imám sírja Iszlám város — így mondják az itteniek, ha Kerbalá- ról esik szó. Alig 100 kilométernyire Bagdadtól, az Eufrá- tesz mentén vagyunk, igazi szent helyen. Az utcákon hihetetlen nagy a forgalom. Autó és autóbusz áradat mindenfelé, s a hatalmas parkolóhelyen, a nagymecset mellett az egész arab világot jelképező rendszámparádé. Irántól Marokkóig, Abu Dhabitól Líbiáig képviselve van mindenki, aki az iszlám síita ágát vallja. sah uralkodása idején, itt, a síiták között készült későbbi terveire. Az iraki politikai vezetés nem vallási alapon áll. Ez viszont azt is jelenti, hogy az ország hivatalos vallása nem élvezi azt a kivételes hatalmi helyzetet, mint mondjuk Iránban. Egy baloldalinak mondható iraki ezt úgy magyarázza, hogy számukra nagyon fontos az iszlám, ők tisztességes síiták, de jelenüket és jövőjüket lényegesen racionálisabb és praktikusabb gazdahosszú évszázadok óta áradnak ide az ajándékok — Iránból. Milliós értékek halmozódtak fel a síita vallási központ épületeiben, kincstáraiban, a mecsetekben. Az iráni polgári és progresszív erők sohasem titkolt gyanakvással figyelték ezt, s a vallási mezben jelentkező behatolásról beszéltek. Okok, okozatok Ha a mai viszonyokat nézzük, akkor a háborúskodás számos okát fedhetjük fel. Szerepel ezek között évszázados határvita; mindenképpen nagyon előkelő helyet kap a kőolaj; a Shatt al Arab Mezítláb a sírnál A főimám és a katonai kormányzó kísér be a szent helyre. Cipőnket gondosan lehúzzuk, ide csak így engednek be. Nem mozlim csak ritkán kap “bebocsátást. Nem csoda, hiszen ebben az épületben nem kisebb személy sírja található, mint Husszein Alié. A Próféta veje volt ő, aki szent háborút viselt a hatalmi harcok ideién, s a szun- nát magvarázókkal szemben létrehozója volt a síita ágnak. Fanatikus zarándokok között lépdelek a márványpadlón. A hőség rekkenő. s az ódon környezetben ellentétként. modern villanyventillátorok kavarják a meleget. Imakővel a felükön, egyenesen ülők recitálják a Koránt, járják körül mások a sírt, és csókolják annak ezüstrácsait. — Nézzen körül — mondják kísérőim —, mindenfelé márvány, a huszonhét méteres kupola tetején aranylemezek, a falakon emailbera- kás. Ez az iszlám művészet egyik csúcspontja! És mindez igaz. Pompa és ragyogás, s a zarándokhely kis termeiben hasonló gazdagság. Felbecsülhetetlen értékű ajándékok a szent helynek, a világ minden részéből. Politikai központ? A kerbalai főimám, a zarándokhely előtt. (A szerző felvétele) A siiták kemény vallási, s mint Iránban látjuk, hasonló politikai vonalat képviselnek, immáron hagyományszerűen. Kerbala is központi helyet foglal el, nemcsak az iraki, de általában a siitizmus vallási rendszerében. Ami itt elhangzik. lehet vallási, de lehet politikai érvényű is. Nem véletlen, Khomeini ajatollah is erre a vidékre menekült a sági és politikai elvekre alapozzák. Ma visszagondolva erre, önkéntelenül merül fel a kérdés: vajon itt találha- tó-e a két ország hadakozása mögötti okok egyike? A fanatikus Khomeini kiszámíthatatlan lépései mögött mennyire meghatározó a síita forradalom kiszélesítésének szándéka? Kerbalában elmondták: szór úr ... én kezdek álmos lenni... és azt hittem, hogy a delfinekről lesz szó ... igazán az hittem. — Jönnek delfinek, Mária, mindjárt jönnek. Csak nagyon nehéz, nagyon nehéz kimondani, a csupasz, meztelen végeredményt. Ugyanolyan nehéz, mint megmondani valakinek, hogy meghalt valakije, akit nagyon szeretett. Nehéz, nagyon nehéz. Szóval... a delfinek. Nézzék meg a delfineket! Hasonlítanak ránk valamiben? Nem. Nincs kezük és nincs lábuk. És mégis, szeretnek minket, és mi is szeretjük őket. Miért? — Igaz. Miért? — Mert a delfinek kollektív emlékezete őriz valami emberrel kapcsolatos elemet, és mert az ember kollektív emlékezete őriz valami delfinnel kapcsolatos elemet. Arról van szó, hogy ismerjük egymást, úgy, mintha testvérek lennénk. Persze, az emberiség kollektív tudata sohasem akadályozta meg az egyes embert abban, hogy ne öldösse a delfineket... ahogy az ember öldöste az embereket is, ha ez volt az érdeke... ettől még őrizhette a kollektív tudat a testvériség eszméjét... — Professzor úr, azt akarja mondani, hogy a delfin és az ember testvérek? — Mária újra éber, újra figyel. Szinte testi izgalom vesz rajta erőt, ha a delfinekről beszél, vagy ha a delfinekről beszél valaki. — Nem. Én ilyet nem akarok mondani. Inkább egy hipotézist szeretnék kifejteni. — Várjuk, professzor úr. Kíváncsian várjuk. — Ezt József mondja. — Az a rögeszmém, finomabban: a hipotézisem, hogy a delfinek egy földön kívüli civilizáció leszármazottai. Olyan civilizáció leszármazottai, mint amilyen mondjuk 100—200 év múlva a földi civilizációnk lesz. — Nem értem. — Én se — mondja Mária. — Tudom. Megpróbálom elmagyarázni. — Foxman újra szünetet tart, most is a delfineket nézi. — El tudják képzelni a Földet abban az állapotban, amilyenné 200 év múlva tesszük? Már most is nehéz élni rajta. Olyan, mint egy szemétdomb. De egyelőre inkább csak a csúnyaságát szidjuk, s nem vesszük eszünkbe, hogy mekkora veszélyben vagyunk. Gondolják meg: lassan a fejlettebb, vagy inkább így mondanám: a túl- fejlett országokban elfogy a humusz, a termőtalaj. Ami van, az kell a kultúrnövényeknek: és fogy, csak fogy az erdő. De ha az erdő elfogy, akkor elfogy az élet a Földön. (Folytatjuk) folyója és az Öböl, mindkét hadviselő kijárata a tenger felé. De vajon más nem húzódhat meg a hadi okok mögött egy vallási motívum is, ami a különösen furcsa fordulatokban gazdag iráni ese-- mények után az egész iszlám világot befolyásolja? Kérdések, megint csak kérdések. Milyen messze eljuthatnánk még. Kutatni lehetne külső érdekeket is, hiszen itt nem egyszerűen két ország, hanem két olajtermelő nagyhatalomról van szó. Felborítja-e ez az OPEC rendjét? Mire kényszerülnek a nagy tőkés és fejlődő olajfogyasztók? Nyersanyagáremelkedés következik újra? Vagy éppen hiány, fontos szférákban? Bővül-e az arab országok beavatkozása, ellenvagy rokonszenve? Emlékek —árnyakkal A Perzsa- vagy ha úgy tetszik az Arab-öbölben tett út sok szép élményt adott. Ma, visszapillantva az ott töltött időre, a szép emlékeket árnyak borítják be. A filmjelentésekben viszontlátok városokat, bombázott állapotban. Ismerősök jutnak az eszembe, akik talán már nem élnek. Felvillannak előttem a flamingók, akiket biztosan tovaűztek a háborús események. És mi lett a pálmaerdőkkel, az ezeket szorgosan művelő emberekkel? Mint minden összeütközést, háborút, ezt is félőn nézzük. Olyan kívánsággal: oldódjék meg a sok gond az asztalok mellett. Mert minden, szentnek mondott háborúnál jobb a legprofánabb béke is. (Vége) Bürget Lajos
