Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-13 / 215. szám

1980. szeptember 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! Szűcs Istvánné, az úttörőszövetség főtitkára az új úttörőév feladatairól A z új tanév kezdetével az ország 3300 úttörőcsapatá­ban hozzáláttak az új úttörőév feladatainak, kö­zös játékainak, akcióinak tervezéséhez isv Ebből az alkalomból nyilatkozott Szűcs Istvánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára. — Tettekkel nyakkendőnk becsületéért! — ez az új úttörőév jelmondata, ezt töltik meg tartalommal a gyer­mekek közös elhatározásával alakuló, formálódó tervek — mondotta többek között. Arra ösztönözzük a gyermekkö­zösségeket, hogy építsék, bővítsék kapcsolataikat a párt- és KISZ-szervezetekkel, támaszkodjanak jobban a szülők, a szocialista brigádok, a felnőtt és ifjúsági kollektívák, az idős emberek tanácsaira, véleményére. A felnőttek ugyan­is sokat tehetnek azért, hogy a kisdiákok megtanulják, megismerjék a közélet, a közösségi élet normáit. Ügy vé­lem, az új úttörőévi program a korábbinál is jobb lehe­tőséget ad a pajtásoknak arra, hogy^ valamennyien bizo­nyítsák: a kisdobosok és az úttörők egymillió-kétszázezres tábora nemcsak elfogadja a társadalmi gondoskodást, ha­nem a közösség érdekében szívesen is végez munkát, ha erre a „gyermekkéznek” és „fejnek” megfelelő megbíza­tást kap. Ilyen testre szabott feladata lehet például min­den élvonalbeli tanulónak, hogy vállalkozzon a gyengébb társak, az odahaza kedvezőtlenebb körülmények között élő tanulótársak segítésére, korrepetálására. — A kisdobosok és az úttörők évről évre bizonyítják: a felnőttek oldalán, segítő útmutatásukkal nagy-nagy lel­kesedéssel kapcsolódnak be városuk, iskolájuk, környeze­tük szépítésébe. Amikor ismét társadalmi munka vállalá­sára buzdítjuk őket, jól tudjuk: sok ezren mozdulnak sza­vunkra, s az apró kezek például palánták, csemetefák újabb tucatjaival csinosítják környezetüket. Ugyancsak az úttörőcsapatok figyelmébe ajánljuk, hogy korábbi hagyo­mányaikra építve kezdeményezzék a városukban, környe­zetükben élő idősek, munkásmozgalmi veteránok segítését, életük szebbé, gazdagabbá tételét. — A gyerekek látókörét, műveltségét népszerű, ko­rukhoz igazított programokkal igyekszünk bővíteni. A „mű­vészetek vándordíján” portyázó kisdobos- és úttörőközös­ségek például ötven feladatból tízet választanak tetszés szerint. Felkeresnek olyan tájakat, amelyeket híres fest­mények, irodalmi alkotások mutatnak be, s ismeretséget kötnek neves művészekkel, népművészekkel is. A Bará­taink ... elnevezésű közösségi játék továbbra sem verseny, hanem a gyerekek művelődésének egyik vonzó kerete. Az őrsöknek például több barátjuk is lehet: a könyv, a mú­zeum, a film, a színház, a szép szó. Országos fesztiválok­ban, találkozókban sem lesz hiány az új tanévben sem. Vácott és Veszprémben jövőre tartjuk az úttörő-zenekari fesztivált. — Szemlére hívjuk az úttörő színjátszókat Pécsre. A népi játék- és néptáncfesztiválon fellépő gyermekcsopor­tok Bács-Kiskun megyében tartanak majd bemutatókat. Akik pedig szívesen búvárkodnak a szakkörökben, azokat a pajtásokat most is várja a tudományos-technikai úttörő­szemle több fordulós vetélkedője. A jövő évi nyári és téli' úttörő-olimpiák ismét százezrek részvételére számíthat. Vár a természet! — ez a kisdobosok és az úttörők új tu­risztikai játékának jelszava. A kéknyakkendősök évsza­konként legalább 1—3 kilométeres túrára vállalkozhatnak. Ennél nagyobb távot tesznek meg bizonyára az úttörők: a vidám természetjárást összekapcsolhatják környezetvé­delmi és túraszervezési ismereteik gyarapításával is. A Játsszunk együtt! felhívást szülőknek, gyerekeknek szán­tuk, hogy töltsenek még több időt közös játékkal, sporttal. — Jövőre emlékezünk meg az úttörőszövetség meg­alakulásának 35. évfordulójáról. A jubileum, a visszapil­lantás tettekre sarkall. Az évforduló alkalmából a jövő évi gyermeknap idejére országos játékot hirdetünk meg. Addig is a felfedezés, a hasznos munka, a játék örömét élheti át minden pajtás, aki bekapcsolódik a szövetség történe­tének, az iskola és az úttörőcsapat múltjának felderítésé­be. Az úttörőélet még sok érdekes, .feltáratlan adalékot tartogat a mozgalomtörténetet kutató csapatok számára — mondotta Szűcs Istvánné. GYERMEKVILÁG Kis biológusok Tunyogmafolcson A fészekkészités titkait tanulmányozzák a szakkör tagjai. Még alig kezdődött meg az iskolai év, a tunyogmatolcsi kis biológusok máris tervez­getnek. Tisza Csaba hetedik osztá­lyos szakkörös a közelgő alma­szedést és szilvaszüretet emlí­ti, a helyi téeszben kerül rá sor. — Voltunk már többször. Egyúttal megtekintettük a li­batelepet. Jártunk az üveg­házakban, ahol primőröket termeszt a közös gazdaság. — Nekem az állattenyésztés tetszik a legjobban, ott is a sertések — * jegyzi meg az ugyancsak hetedikes Biró Magdolna, akinek a szülei a Sertéstenyésztő Közös Vállal­kozásnál dolgoznak. A szakkör titkára Czellár Zsolt. , — Most a Planetáriumba készül a szakkör. Szeptember 27-én utazunk, s megtekint­jük a növényházat és az állat­kertet is a fővárosban. Ügy érzem, a Mezőgazdasági Mú­zeum is sok új látnivalót je­lent majd. Bár voltunk már a debreceni állatkertben, azonban a budapesti biztos érdekesebb, gazdagabb lesz. — Erdész, vagy kertészmér­nök szeretnék lenni — fogal­mazza egy hetedikeshez illő komolysággal Szabó Zoli — s ehhez jó felkészülési lehető­séget ad a szakkör. A növény­határozások, gyűjteményké­szítés mellett ismerkedünk a természettel is. Nem gondol­tam volna, hogy a Holt-Sza- mosnak ilyen gazdag az állat­világa. Tisza Csaba sorra mutatja azokat a készítményeket, amelyekkel az elmúlt évek­ben az iskolai szemléltető­eszközök tárát gazdagították. — Nekem ez a tojásokkal teli fészek tetszik a legjob­ban. De szívesen gondozzuk az akváriumot is. — Nagy öröm látni, amikor a mi maggyűjteményünk, preparátumunk segít az óra anyagának megértésében — vélekedik Biró Magdi. Hiért bujdosik Okos Hód fia ? Kincskereső, szeptemberben A háromhónapos nyári szünet után ismét sok érdekes, izgal­mas olvasnivalóval jelentkezik a Kincskereső. Az indiántörténetek kedvelői bizonyára örömmel fo­gadják Rónaszegi Miklós most in­duló folytatásos regényét, A Sán­ta Bölényt, amely egy indiánfiú férfivá érését meséli el. A re­gény hőse már az első részben betör egy vadlovat és elhatároz­za, hogy felkutatja a törzse meg­élhetését biztosító bölénycsor­dát . . . ám sorsa hirtelen rossz­ra fordul, mert törzsfőnök apja és a kudarcai miatt elkeseredett TÖRD A FEJED! VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. A mon­dat építőköve (első négyzetben kétjegyű msh.). 7. Ilus. 8. Ugyanaz, rövidítve. 9. IGI. 11. Község Vásárosnamény szomszéd­ságában. 12. Ütőhangszer (pontos időjel­zéshez is használják). 14. Forma. 16. Megfejtendő. 18. Varróeszköz. 20. Költő­féle. 21. Azonos mássalhangzók. 22. Néma vázak! 24. Sportöltözék. 25. Súlyos rossz­kívánság. 27. Rovar-,.tojás”. 28. Az egész­ből egy darab (-—’). 29. Nem srófhúzó, ha­nem kalapács kell hpzzá. FÜGGŐLEGES: 1. Csaknem sógor! 2. Bőg. 3. Folyadékban eloszlat. 4. Téli sport. 5. Gyűlésterem, díszterem, ismert latin eredetű szóval. 6. Megfejtendő (első négy­zetben kétjegyű mássalhangzó). 10. Fe­hérnemű. 11. Ilus. 13. Lonoszogtatásí'14. Névelős háziállat. 15. Megfejtendő. 17. ... és parancsolója. 19. Kergette, hajtotta. 21. Balkezes. 23. Hím állat. 24. Sportöltözék. 26. KZ. 27. Após egynemű betűi. Megfejtendő: városok, nevezetes várak­kal (vízszintes 1., 16., függőleges 6., 15.). Múlt heti megfejtés: MÁTRA — BÖR­ZSÖNY — BAKONY Könyjutalom: Krajnik Tünde Újfehértó, Zelei Attila Nagyhalász, Szabó Tünde Szakoly, Kádár András Záhony, Nagy Ágnes Nyíregyháza, Joó Ágota Nagy- kálló, Szmolár Attila Nyíregyháza, Jáno­sa Rozália Nyírszőllő, ifj. Mikulás Imre Nyíregyháza, ifj. Szabó Sándor Mátészal­ka, Kovács Éva Nyírbátor, Balogh Endre Mándok, Tamás Ferenc Nyíregyháza, Gaál Edit Csenger és Tóth Ibolya Nagycser­kesz. varázsló szóváltásba keveredik. Miért kell Okos Hód fiának el­bujdosnia? — megtudhatja, aki elolvassa a Kincskereső szeptem­beri számát. Mint minden nyáron, az idén is találkoztak a lap szerkesztői és leghűségesebb olvasói (minde­nekelőtt a Kincskereső-klubok tagjai) a szegedi Kincskereső­táborban. A táborozásról és a szakcsoportokban folyó munkák­ról maguk a gyerekek számolnak be, s szép válogatást olvashatunk a táborban keletkezett versekből, tréfás történetekből is. Ennek az összeállításnak legnagyobb érde­kessége a gyermekek által raj- zolt-írt képversek. Karinthy Frigyes írása, a Reg­gel hétkor arról szól, hogy mi­lyen nehéz is egy diáknak isko­laidőben felkelnie, különösen, ha még Magyarország térképe sincs tussal kihúzva ... A történelmi mondák iránt ér­deklődők éppúgy találnak ma­guknak olvasnivalót (Lengyel Dé­nes: A Les-hegy), mint a termé­szetrajongók (Fekete István: Nyár) és a versszeretők is sok­színű lírai miniantológiát talál­hatnak a Kincskereső lapjain Fehér Ferenc, Orbán Ottó, Hor­gas Béla és mások verseiből ösz- szeállítva. A Viadalok, csaták, kalandok sorozat ezúttal Jack London: Háború című művét közli. Sokakat megnevettet majd Moldova György: Az új csillag című sportszatírája és Tamási Áron humoros állatmeséje, A ha­zug sün. A televízió szegedi körzeti stú­diója a nyáron mutatta be Jani- kovszky Éva írónőről készített portréfilmjét. E film keletkezésé­ről mesél Az úgy volt. . . című Janikovszky—Réber-sorozat „kü­lönkiadása”. A szegediek másik Kincskereső-filmjének, A mi há- • zunknak címadó dalát is közli a folyóirat. A rovatok közül az Édes anya­nyelvűnkben megjelent Tótfalusi István-írásra hívjuk fel a figyel­met, címe: Szavaink kalandos történetéből. A Rejtvényfejtők klubja — eleget téve sokak ké­résének — keresztrejtvénnyel kedveskedik a folyóirat olvasói­nak. Ritkán látható ragadozó madár! Hamvas rétihéja a Rétközben Minden bizonnyal kóborló, hamvas rétihéját lehetett megfi­gyelni a napokban Pátroha köz­ség határában, a vasúti töltés kö­zelében levő mocsaras területek fölött. Méltóságteljesen körözött a nádas, majd a közelében levő gabonatábla fölött, s közben fe­jét forgatva pásztázta a terepet — vadászott. E madárfaj közel azonos nagyságú a telente gyak­ran megjelenő kékes rétihéjával, de ez utóbbi hazánkban csak té­li vendég, míg hamvas rokona mocsarakban, nagy, háborítatlan nádasokban rendszeresen fészkel. Jóval gyakoribb, s ezáltal több­ször szem elé kerülő a sokkal nagyobb termetű barna rétihéja, amely megyénk területén is je­lentős számban fészkel. A ham­vas rétihéja nemei között jelen­tős színezetbeli eltérés van. A hím fej-, hát- és begyrésze pa^ laszürke, hasalja fehér, benne hoszanti rozsdavörös csíkozással. Szárnytollai végén feketés ke­resztszalag húzódik. A tojók hát­oldala sötétebb barna, hasaljuk világosabb alapon szintén foltok­kal mintázott, s könnyen összeté­veszthető más rétihéja fajok to­jóival. A védelem e fajra is ki­terjed. Elpusztítása esetén 30 ezer forint pénzbüntetésre ítélhe­tő a károkozó. (agárdy) IGAZ MESE A szegény embernek rit­kán van szerencséje. Ha van is néha, abban sincs sok köszönet. Történt egyszer — igaz, még a szá­zad elején —, hogy egy ma- tolcsi szegény ember sertést vásárolt a gyarmati vásáron egy nábrádi gazdától. Meg­kötötték az egyezséget, meg­itták az áldomást, a matol- csi ember meg hazaterelte a disznót. Igen ám, de az más­napra beteg lett. Az akkor éppen érvényben lévő állat­egészségügyi törvény rendel­kezései értelmében — ami igen szigorú volt — az egy­kori tulajdonosnak vissza kellett volna vennie, de az hallani sem akart róla. A ki­hívott állatorvos azt taná­csolta, hogy szúrják le, ak­kor mindenképpen vissza kell vennie. Nagyon bánta a sze­gény ember a dolgot, de saj­nálta leölni a sertést. Erre másnap kapott egy írást, hogy megbüntették 10 koronára kései bejelentés miatt. A vé­telár 50 korona volt. Vakar­ta a fejét a szegény ember, hogy most már mit tegyen, de még jobban vakarta, mi­kor hírét vette, hogy zárlat alá vették az egész Matolcs és Nábrád községeket. A nagy bajban némi vigasz volt, hogy a sertés közben megja­vult, de a szegény embernek elment a kedve mindentől, átballagott Nábrádra, hogy most már nincs akadálya a visszavételnek. Igenám, de a nábrádi gazda csak 40 koro­náért vette volna vissza! Füs­tölgőit magában a szegény ember; 10 korona bírság, 10 korona veszteség, csak ad­jon túl már azon a serté­sen ... Nagy búsan ért haza, a fe­lesége már várta a hírrel a kiskapuban: zárlattörésért az elöljáróság megbüntette 50 koronára! Sóhajtozott már a szegény ember, szaladgált fűhöz-fához, nem tudták, vagy nem akarták meghall­gatni a baját, segíteni senki sem tudott. így történt, hogy hetven koronába került a vásár, amiben végül semmi haszna nem volt. A faluban a módo- . sabbja kacagott az eseten, a szegényebbje meg tanult be­lőle. Talán máig is emlege­tik Matolcson a hetven ko­ronás disznó históriáját. t Nyéki Károly • " I j.a t, ,1. .-fi «!'. a JJJ-i. I Gyermekposta Szabolcsi sikerekről kap­tunk hírt a Zánkán megren­dezett úttörő honvédelmi ku­pa lövészversenyéről. Simon László, a Sóstóhegyi Általános Iskola tanulója a légpisztoly kategóriában 167 körrel sze­rezte meg az országos bajnoki címet. Légpuskában, Vigvári Zsolt, aki szintén Sóstóhegyen tanul, ezüstérmet szerzett. A lányok versenyében Sós Gyöngyi, a lú-es iskola diák­ja hatodik lett légpisztolyban. A 12 fős szabolcsi csapat tag­jai összesen 1644 kört lőttek, s ezzel az eredménnyel a hu­szonnyolc induló csapat közül az előkelő hatodik helyen vé­geztek. Az első korcsoportban Kelemen Róbert cégénydá- nyádi pajtás negyedik lett, Humenyik László sóstóhegyi úttörő tizedik. Brigádok és tanulók összefogása * ■ 2 3 4 5 6 ■ 7 m 8 9 ■ ■ 12 ■ 4 15 ■ W 17 ■ 18 ■ 20 m 22 23 ■ m u 25 11 27 28 29 Játszóparkot alakítottak ki Fehérgyarmaton a Május 14-e téren a város üzemeinek, intézményeinek összefogásával. A szocialista brigádok a sportpályákhoz szabadtéri játékokat készítettek. A két általános iskola tanulói vállalták, hogy délutánonként ők is hozzálátnak a parkosításhoz. Tettekkel nyakkendőnk becsületéért — ez a címe akciójuknak. Szep­tember első hetében ötszáz kisdiák ásózott, kapált, gereb­lyézett a területen. (M. K.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom