Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-10 / 212. szám

AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÁRA: 1,20 FORINT 1980. szeptember 10., szerda í 35 ország képviseioinok részvételével I—.- .................... .1. ■■■■„ ■ .1—■ -I! — . ■ Megnyílt a madridi előkészítő tanácskozás A spanyol főváros kongresszusi és kiállítási palotájában kedden délelőtt megnyílt az európai biztonság és együttmű­ködés kérdéseivel foglalkozó madridi értekezlet előkészítő tanácskozása, amelyen a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada kormá­nyának képviselői vesznek részt. Magyarországot Petrán János nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője vezetésével képviseli küldöttség. Az előkészítő tanácskozást a házigazda szerepét betöltő Spanyolország küldöttségének vezetője, Javier Ruperez nagy­követ nyitotta meg, majd a spanyol kormány nevében Jose Pedro Perez Lorca külügyminiszter üdvözölte a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada képvise­letében megjelent küldöttségeket. A spanyol külügyminisz­ter üdvözlő szavaiban kifejezésre juttatta azt a reményét, hogy a találkozó résztvevői eredményes munkát végeznek majd és ennek nyomán a jövőben nemcsak a helsinki szel­lemről, hanem a madridi szellemről is pozitív módon fognak megemlékezni. Hírmagyarázónk írja: Időben A kkor szép a határ, ' íj ha a mezőséget II pásztázó tekintet j | mindenütt rendjének való- | J nak látja a munkát. Más j | szóval, ha nem sárgállik so- II káig a tarló, ha nem bur- j | jánzik a gaz a felásott búr- |H gonyaföldeken, a már le- JI szedett paradicsom-, zöld­bab- és paprikatáblákon. Betakarítás után csak a fel­szántott, a megdolgozott föld esztétikus és hasznos, de leginkább hasznos, hi­szen a kalászosokat hama­rosan újra vetni kell. Szabolcsban — ez már szinte hagyomány — az őszi vetésterület megközelí­tően 100 ezer hektár. A mag — fele vagy valamivel több | — úgy kerül a földbe, hogy | búzát búza után, rozsot | rozs után vetnek. Ez szigo-1 rú technológiát követel a talajkezelésben, ami azt je­lenti, hogy időben szüksé- | ges hozzálátni a magágy- | készítéshez. Sürgeti a szán- | tást az is, hogy jó termést | csak akkor ad a föld, ha a | vetés idejéig beérik a talaj. Ehhez hetekre van szükség. | A vetés ideje a repce ki- I szórásával már elérkezett, | szeptember végén a rozsra | és a búzára is sor kerül. [ Ezt nem azért említjük, | mintha a mezőgazdasági j üzemek szakemberei nem | tudnák, vagy nem tartanák | számon az időpontokat. Az I aggodalom késztet a jelzés- | re: kevés a szántás, úgy tű-j nik, nem dolgozik elég gép a földeken, nem hasznosít- J ják egyes üzemek minden | kapacitásukat, nem hasz-1 nálják ki a kedvező időt. Ismerve a mezőgazdaság | idei kritikus helyzetét, az j aratás elhúzódását, a szép-1 temberre torlódott munkák | tömegét, meg lehet magya-1 rázni a talaj-előkészítés las- j súbb ütemét. De ne tegyék j ezt az üzemek. Ne éljenek | kifogásokkal, annál is in-1 kább ne, mert jövőre ők j akarnak aratni. Aratni vi-1 szont csak ott lehet, ahol | vetettek, bő termés csak ott | lesz, ahol időben jó mag-1 ágyba vetettek. A teendő nem szorul | külön magyarázatra. | Semmiben sem le-1 hét és szabad késni, ezért | úgy kell gazdálkodni a ka- | pacitással és energiával, | hogy mindenre: vetésre és I betakarításra egyaránt jus- | son erő. Nem könnyű fel- | adat ez, gondos szervezést, | körültekintő munkát igé-1 nyel. De ha valaki fáradt, | ha a sok gond már megti- | zedelte erejét, hasson rá a | tudat: szükség van még er- | re az erőfeszítésre is, hi-1 szén a jövő évi kenyerűn-1 kért cselekszünk. S. E. N szorgos mesteremberek elhagyták a spanyol MkJS főváros kongresszusi palotáját, amelyet a nagy esemény tiszteletére csinosí­tottak, átadták helyüket a diplomatáknak. Harminchá­rom európai ország, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada lobogója leng az épület homlokzatán, hirdetve, hogy az, amiről odabent szó esik, abban az egész kontinens — sőt az egész világ — érdekelt. Tegnap nyílt meg az úgy­nevezett madridi értekezlet előkészítő szakasza. Ezt no­vember 11-től követi a kon­ferencia, vagyis az érdemi tárgyalás. A mostani összejö­vetel szerves része egy olyan, immár évtizedes tanácskozás- sorozatnak, amely az enyhü­lési folyamat egy-egy állo­másának tekinthető. Az „évtizedes” jelző pontos. Éppen tíz esztendeje, hogy megszületett a háború utáni Európa egyik legfontosabb okmánya, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság között megkötött szerző­dés, amit azután Bonn és Varsó, majd Bonn és Berlin fontos megállapodása köve­tett. Ez az okmánytrió indí­totta el azt a jótékony lánc­reakciót, amelyet azóta eny­hülési folyamatnak nevez a világ. A kezdettől öt eszten­dőnek kellett még eltelnie, amíg 1975-ben, a Finlandia- palotában aláírta a harminc­öt állam vezetője a valóban történelmi nagyságrendű hel­sinki záróokmányt. Ebben az országok legmagasabb rangú képviselői aláírásukkal szen­tesítették a második világhá­ború nyomán kontinensün­Az országgyűlési képvise­lők budapesti csoportja ked­den ülést tartott a Hazafias Népfront budapesti Bizottsá­gának székházában. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. A képviselők meghallgat­ták Bozsó Lászlónak, az kön kialakult helyzetet és ki­jelölték az európai béke és biztonság útját. A záróokmány szelleméből és betűiből következik, hogy az érdekeltek időnként talál­koznak és megvizsgálják: ho­gyan halad a Helsinkiben el­fogadott határozatok megva­lósítása, mit kell tenni a po­zitív tendenciák erősítéséért?^ 1977-ben Belgrádban — az 1976-ban beiktatott új ame­rikai kormányzat áldásosnak nem nevezhető szándéka és manipulációja nyomán — már nehezebb helyzetben ült össze a Helsinkit követő első konferencia. És most ismét elsősorban a tengertúli kétes szándék húzódik meg az elő­jelek mögött: Madridban a munka a belgrádinál is ne­hezebbnek ígérkezik. Gyakran hangoztatott ki­tétel ma a világsajtóban, hogy az enyhülési politika megtorpant. Ez azonban nem csökkenti, hanem éppenség­gel növeli a madridi konfe­rencia jelentőségét. Igazat kell adnunk Willy Brandtnak, a tíz éve kezdődött „front- áttörés” egyik főszereplőjé­nek, aki így fogalmazott: „Az együttműködés ma talán ne- hezebbj de biztosan még szükségesebb, mint tíz vagy öt esztendeje volt”. MSZMP budapesti Bizottsá­ga titkárának a főváros fej­lesztéséről és az ipari válla­latok első félévi gazdálkodá­sának tapasztalatairól szóló beszámolóját. Kovács Károly, a képviselő- csoport vezetője, a XIII. ke­rületi Pártbizottság első tit­kára tájékoztatta képviselő- társait az országgyűlés őszi ülésszakának előkészületeiről. Kádár János a budapesti képviselőcsoport ülésén A hét elején megkezdték a napraforgó kombajnolását a nagykál lói Virágzó Föld Tsz-ben. A közös gazdaságban az idén 300 hektáron termeltek olajos magvat. (Elek Emil felvétele) ■ Tartálypalást A MEZŐGÉP nyírteleki gyáregységében nyolcvanöt GS—5 típusú takarmánytöltő és -szállító kocsi gyártását fejezik be ebben a hónapban. Eperjesi János a tartálypalástot he­geszt!. (JL) Már a jövő évre készülnek Bőséges ellátás vetőmagvakból Tasakolnak a kistermelőknek Sajtótájékoztatóval egybe­kötött tanácskozást szervezett kedden délelőtt a Vetőmag­termeltető és Értékesítő Vál­lalat nyírségi központja. Ezen Kiss László, a vállalat igazgatója tájékoztatást adott az őszi vetőmagellátásról, a fajtaarányok alakulásáról és az üzemi, valamint a kiskert­tulajdonosok vetőmagigé­nyeinek kielégítéséről. El­mondta, a vállalat elsődleges célja, hogy megtermeltesse és biztosítsa a megfelelő minő­ségű és mennyiségű vetőma­got a mezőgazdasági nagy­üzemek számára. Szabolcs-Szatmár megyé­ben átlagosan százezer hektár a kalászos növények vetéste­rülete, ennek a kétharmada a búza. Így ez a növény je­lentős helyet foglal el a gaz­daságok vetésszerkezetében. Jelentőségének megfelelően kezeli a vetőmag vállalat is. A búza termőterületének 90 százalékára biztosít korai és középérésű fajtát. Ez az igé­nyeknek megfelelő, s találha­tó ebben magyar és külföldi fajta is. A megmaradó terü­letre kitűnő termőképességű takarmánybúza-fajták közül választhatnak a termelőszö­vetkezetek és állami gazda­ságok. Búzából összesen ti­zenöt fajtát forgalmaz a vál­lalat, de ebből hét a megha­tározó. Ezek közül is két faj­ta — a jubilejnaja és az MV—4 — foglalja el a ter­mőterületnek több mint a kétharmadát, ami jó termést ad. A szakemberek vélemé­nye szerint minden nagy­üzemnek mérlegelnie kell, melyik fajta felel meg a leg­jobban az adottságaiknak. Mert nem mindig a legjobb termőképességű búza adja a legnagyobb termést, hanem az, amelyik a legjobban alkal­mazkodik a helyi viszonyok­hoz, az ökológiai adottságok­hoz. A vetőmagtermeltető válla­lat raktárában 10 ezer 900 tonnás búzakészlet várja a termelőket. Ehhez szükség esetén még biztosítanak ezer tonnát, ami azt jelenti, hogy minden igényt kielégíthet­nek, mivel eddig 10 ezer 700 tonna vetőmagot kértek a gazdaságok. Ez a tavalyihoz képest kétezer tonnával több. A kedvezőtlen időjárás, a ne­héz aratás szerencsére nem befolyásolja a búza csírázó­képességét. így biztosított a jövő évi jó termés. Rozsot országosan 78 ezer hektáron termesztenek, s en­nek a területnek a harmada — 25—26 ezer hektár — Sza­bolcs-Szatmár megyében ta­lálható. Nem közömbös te­hát, milyen termést takaríta­nak be a megyei nagyüze­mek. A rozstermesztésben még nem használják ki kel­lően a termesztők a fajták termőképességét. Míg a kis- parcellás kísérletekben hek­táronként 4 tonna felett te­rem, addig a nagyüzemi ter­mesztés körülményei között ennek csak a fele, s ez már évek óta így van. A búzánál a 10—15 évvel ezelőtti ter­mésátlagok már megduplá­zódtak. Elsődleges cél tehát, hogy a rozsnál is emelkedjen a hozam. Most bővült a fajtaválasz­ték, mert a hagyományosan termelt kisvárdai 1-es mel­lett megjelentek a lengyel fajták is. A vállalat közel 1700 tonnás készlettel rendel­kezik, s az üzemek eddigi igénye 1200 tonna. Így más megyékbe is szállíthatnak rozsvetőmagot. Területi arányt tekintve legkisebb helyet foglal el az őszi árpa. Ebből hat fajta várja a termelőket, s minden igényt kielégítenek, a tájegy­ségnek legjobban megfelelő fajtát tudja nyújtani a válla­lat. Mindössze ezer tonna a készlet, az igény pedig alig haladja meg a 900 tonnát. Ennek a kétharmadát már ki is szállították az üzemek. A vetőmag vállalat telep­helyén és a termelő gazdasá­gokban jó ütemben halad a vetőmagvak tisztítása és fém­zárolása, s folyamatos a ki­szállítás is. Már most felmér­ték a kistermelők jövő évi várható igényét, s a tasakos vetőmagvak négyötödét de­cemberig az üzletekbe szál­lítják. (sípos) M h^^bb . agyarország | XXXVII. évfolyam, 212. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom