Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-06 / 209. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 6. Imitált földelés a dugaljban MIT MOND AZ 1600-AS SZABVÁNY? Szívesen veszi a bejelentést a IKSZV Piacnap Kisvárdán A kisvárdai piacon heten­te két alkalommal, csütörtö­kön és vasárnap nagy az árukínálat, sok a vevő. Egy- egy ilyen piaci nap forgal­mas, mozgalmas, minden megtalálható itt, amit a ve­vő keres. A* időjárás ellenére bőséges » kínálat. Pulóverek, ingek, ruhák bő­sége. Baromfi piac. Nagy virágválaszték. Vincze Péter felvételei Az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalat szakemberei nemcsak Nyíregyházán, a Tanácsköztársaság tér 10. szám alatt — ahonnan pa­nasz érkezett —, hanem má­sutt is találnak olyan épüle­tet, ahol még a konyhában sincs földelt dugalj. Az meg már egy külön felelőtlen ma­gatartás, amikor „imitálják” a földelést. Hiszen így vasa­lót, kávéfőzőt, hűtőgépet és egyéb, csak földeléssel hasz­nálható berendezést úgy mű­ködtetik a lakók, hogy mit sem sejtenek az életveszély­ről! Sajnos, ilyenekre is rá­bukkannak az ellenőrzések során. — Nagyon el volt Hanya­golva ez a terület — magya­rázza Baji László, a vállalat műszaki vezetője. — Egysze­rűen nem vették komolyan, még az átadásoknál sem el­lenőrizték. Pedig a Magyar Szabvány — az 1600-as — már régen előírja, hogy a vi­zeshelyiségekben — konyhá­ban, fürdőszobában, W. C.- ben — földelt dugaljakat Ítéli elhelyezni. Szerencsére ma már az új épületeket enélkül átvenni nem lehet... Földelésmérés Nyíregyházán, illetve a vál­lalathoz tartozóan mintegy 7200 állami kezelésben lévő bérleményt tartanak nyilván. Ennek mintegy 90—95 száza­lékában van, a többiben nincs megfelelő, biztonságos földe­lés. Igazában csak öt éve vé­gez, illetve végeztet rendsze­res földelésméréseket a válla­Népszerűek a szocialista brigádok körében a Magyar Nemzeti Múzeum kiállításai. Mint a múzeum közművelő­dési csoportjától megtudtuk, megyénkből is több munka­helyi csoport kereste fel az állandó és időszaki tárlato­kat. „Szabad szombat” cím­mel ismét meghirdetik a gyorsan kedveltté vált múze­umi brigádsétát. A Nemzeti Múzeum „házi­asszonyai”, tárlatvezetői elő­ször a brigádokkal a múze­um épületét ismertetik meg, majd a díszteremben a láto­gatók megtekinthetik a ma­gyar koronát és a koronázási jelvényeket. A kiállítások a honfoglalástól 1849-ig mutat­ják be Magyarország történe­tét. Székesfehérváron a Szent István-bazilika romjai között találták meg III. Béla király és felesége koporsóját. A ki­lat a GELKA-val. A szab­vány szerint az épületekben minden három évben el kell végezni a földelésmérést. Ez nagyjából már megy, de a restancia felszámolásához még kell néhány év. — Pedig ezután még na­gyobb lesz a szigor — folytat­ja a műszaki osztályvezető. — Nemrég jelent meg a már említett szabványnak egy módosítása, amely a földelt dugalj felszerelését megköve­teli a lakószobákban is. Az építőipar már hellyel-közel rátért a szabvány Követel­ményeinek végrehajtására; az új épületek zöme már így ké­szül. Életveszély — Mi lesz a régi épületek sorsa? — Egyelőre arra törek­szünk, hogy minden kezelé­sünkben lévő bérlemény vi­zeshelyiségében — vagy ahol földelésre kötelezett készülé­ket üzemeltetnek — ott le­gyen az igazán földelt du­galj. A lakószobák földelése még nincs általánosan elren­delve. — Mi indokolja a földelt dugalj felszerelését a szobák­ban? — Az életveszély. Nagyon sok helyen használnak a szo­bában is földelésre kötelezett készüléket — például vasalót, hűtőszekrényt, kávéfőzőt —, amely testzárlat esetén köny- nyen bajt okozhat. A korsze­rű tüzeléstechnikával — pél­dául gáz-, táv- és központi állításokon látható a kopor­sókban talált ezüst halotti korona, jogar, kard és a ki­rályné ruhájának maradvá­nya: az aranyszálból horgolt és vert csipketöredék. Látha­tók az Anjou-kor lovagi fegyverzetei. Mátyás király díszes trónkárpitja, és a Dó- zsa-felkelés valamint a mo­hácsi csata emlékei. A török hódoltság korából maradt ránk a rátétes mintával díszí­tett török vezéri sátor, me­lyet lófarok jelvények vesz­nek körül. Erdély aranyko­rának gazdagságát szemlél­tetik az erdélyi ötvösműhe­lyek remekei. A kuruc kort fegyverek idézik. Végül a re­formkor, az 1848-as forrada­lom és szabadságharc emlé­keit láthatják a történeti sé­ta résztvevői. (r. g.) Vendégségben fűtés — sok testeit, azaz föl­delt vezeték került a szobák­ba i§. Soron kívül — Ki fedezi a költségeket, illetve mennyit vállal ebből az állam? — Mi a méréseket három­évente elvégezzük. Ez díjta­lan, mint ahogyan az is a vállalati költségeket terheli, amikor a felújítások során végzünk korszerűsítéseket — tehát megépítjük a hiányzó földelést is — az elektromos berendezéseknél, hálózatnál. A menet közben végzett mun­ka — ehhez tartozik a föld­vezeték kiépítése is — a la­kókat terheli. Kivétel az, ha a földelés "kivitelezői hanyag­ságból nem készült el. Mint például az „imitált” esetek­ben is. — Mi a teendő, ha ilyen nem létező földelést tapaszta­lunk a lakásban? — Szívesen vesszük a be­jelentéseket. Az ilyen helye­ken soron kívül elvégezzük a méréseket, illetve bekötjük, vagy — ha ez is szükséges — megépítjük a központi földe­lést. — Hogyan járjanak el a nem állami épületekben la­kók? — Az épület jellegének megfelelően — közösen, szö­vetkezeti alapon, vagy egyé­nileg — a saját költségükön, saját érdekükben végeztessék el ezt a munkát a megfelelő szakemberekkel. Tóth Árpád lavuló belvízhelyzet Az augusztus végén és szeptember elején hullott csapadék megemelte a Felső- szabolcsi-öblözetben a bel­vízcsatornák szintjét. Ezért kevéssel nőtt az elöntött te­rületek nagysága is. A szep­tember 4-i felmérés alapján- Felső-Szabolcsban 6300 hek­tárt borít víz. Ezekről a te­rületekről folyamatosan szi- vattyúzák a belvizet, s az el- mtyt napok kedtfp^cydőjÁrá- sának hatására lassan visz- szahúzódik a víz. Jelenleg hat stabil és két hordozható szivattyú üzemel, s 24 óra alatt 1,1 millió köbméter vi­zet emel vissza a csatornák­ba. Amennyiben újabb csa­padék nem lesz, erősen csök­kenthető a belvízzel borított terület nagysága. Hajdúságban Múzeumi séták szabad szombatra A Legfelsőbb Bívóság állásfoglalása Kinél romlott el a kocsi? Használt autót vásárolt egy tisztviselő. Nem sokkal később túlzott olajfogyasztást tapasztalt, emiatt a kocsit többször javíttat­ta, de sikertelenül. A szakembe­rek közölték vele, hogy az autó rendbehozatala 30 ezer forintba kerülne. Az illető ennyit nem volt hajlandó áldozni és az adás­vételi szerződés érvénytelensé­gének megállapításáért pert in­dított. A kihallgatott igazságügyi szak­értő szerint a baj oka az, hogy az előtöltést szabályozó memb­rán elromlott. Ez okozta a mo­tor túlzott olajfogyasztását, majd az olajhiány következtében az alkatrész eltörött. A motornak ezt a hibáját a szakszerűtlen üzemeltetés okozta már az új tu­lajdonos kezében. A vevő is szakértői véleményt szerzett be. Ez — az igazságügyi szakértő álláspontjával szemben — a bajt porlasztóhibára vezette vissza, ami a dugattyú besülését és a további bajokat előidézte. De mindez már az adásvétel idő­pontjában is fennállott, ami az autó értékét lényegesen csök­kentette. Az alsófokú bíróságok az igaz­ságügyi szakértő véleményét fo­gadták el és a keresetet elutasí­tották. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság új eljárás le­folytatását rendelte el. — Az igazságügyi szakértő a szolgáltatás és az ellenszolgálta­tás között feltűnően nagy érték- különbséget nem állapított meg, mert szerinte a hibát a vevő okozta — hangzik a határozat. — A másik szakértő ellentétes ál­láspontra helyezkedett. A két vélemény között lényeges eltérés van, amit az Igazságügyi Mű­szaki Szakértői Bizottság állás- foglalásával kell tisztázni. Csak ezután hozható megnyugtató döntés. Amatőr alkotók találkozója Országos kiállításra készü­lődnek az amatőr ipar- és nép­művészek. A mesterségbeli tudást és a művészi kifeje­zőkészséget is mérlegre tevő találkozó színhelye Dunaúj­város lesz november végén. Ezt a rendezvényt készíti elő a Szakszervezetek Hajdú és Szabolcs megyei Tanácsa, va­lamint a debreceni Kölcsey Ferenc megyei Művelődési Központ közös szervezésű ki­állítása. A debreceni művelődési központban ezen a héten lát­ható az amatőr alkotók be­küldött munkáiból válogatott anyag. Szabolcs-Szatmárból tíz egyéni alkotó, illetve kol­lektíva küldte be szabad idő­ben készített munkáit. Fafa­ragások, rézdomborítások, ké­zimunkák, különleges varrot- tas technikával készült gar­nitúrák mellett a kollekció érdekességei Baloghné Béres Györgyi jóvoltából a női ke­zektől ritkán látható csontfa­ragások illetve a lószőrből font ékszerek. Dicséretre mél­tó, hogy középiskolás diák­lányok csoportja is jelentke­zett a kiállításra: a máté­szalkai Esze Tamás Gimná­zium és Szakközépiskola kol­légistái tanárnőjük irányítá­sával készített kézimunkával pályáztak. A kiállítás idején a rendezők arról is gondos­kodtak, hogy az alkotók a ta­lálkozón kicseréljék tapaszta­lataikat. Üzemi lapokban olvastuk Az iskolaszövetkezetek helyzetéről tárgyaltak a kö­zelmúltban Mátészalkán a szövetkezetpolitikai munka­társak. Az üzemi lap augusz­tus 15-1 számában Harsányi Béla összegzi a tanácskozás eredményeit. Ebből idézünk néhány adatot: „1977-ben hat, míg 1979-ben már tizenegy iskolaszövetkezet működött megyénkben. 1977-ben 725 fő. 1979-ben az iskolaszövet­kezeti tagok száma 1142 fő. A részjegyállomány 1977-ben 18 millió, 1979-ben már 28,5 mil­lió forint... Bár az iskola­szövetkezetek megyénkben nem hosszú múltra tekinte­nek vissza, de máris érezhe­tő közreműködésük a fiata­lok kereskedelmi pályavá­lasztásánál.” A vasutasok augusztusi lapja ezúttal a KISZ-fiatalok tevékenységéről közöl cikket. Megtudjuk, hogy az utóbbi két évben 285 tonna fém- és 28 mázsa papírhulladékot gyűjtöttek össze. A beadott újítások közül évente 60—70 a fiatalok munkája, a gazda­sági haszon 600—800 ezer fo­rint körül mozog. Jelenleg 61 ifjúsági brigád közel hatszáz taggal dolgozik. A Ki minek mestere szakmai-politikai ve­télkedőben évente 10—12 szakmában egy-kétszázan versenyeznek. A tavasszal be­fejeződött oktatási évben 37 ifjúsági vitakör* működött, ahol 750 fiatal vett részt, mel­lette az aktivistáknak és az alápszervezetí titkároknak külön tanfolyamokat szervez­tek. A legutóbbi kongresszus óta növekedett a taglétszám. Az akkori alig ezer KISZ-tag helyett, ma már 1330-an tag­jai a 41 alapszervezetnek. Az üzemi lap augusztusi számában a „Jog- és hatás­körök decentralizálása” c. írást találtuk igen lényeges­nek. Ebből ugyanis megtud­tuk, hogy 1981. január 1-től új vállalati szervezeti és ügy­rend kerül kiadásra, ami szerint a vezetők hatásköré­nek bővítésére fog sor kerül­ni. így például a béremelés­re, célprémiumra vonatkozó­an az üzemvezetők és a mű­vezetők is dönthetnek saját területükön. A fizikai dolgo­zók felvétele művezetői ha­táskörbe fog tartozni. Fizetet­ten szabadságot az üzemveze­tők és művezetők is engedé­lyezhetnek, eltávozásra mű­szakbeosztásra vonatkozóan a művezetők dönthetnek. Fe­gyelmi büntetést az üzemve­zetők és művezetők is adhat­nak a Munka Törvénykönyve szabályai szerint. MEZŐS? Az üzemi lap legutÓDDi számában arról tájékoztatják a dolgozókat, hogyan teljesí­tették a kongresszusi munk^ verseny folytatásaként az 1980 első félévére tett fel­ajánlásokat. A következőket tudjuk meg: 5 millió megta­karítást értek el elsősorban a jobb szabástervek készítésé­vel és azok betartásával. Az energiamegtakarítás értéke meghaladta a 370 ezer forin­tot, és a folyamatos munka­nap-fényképezéssel 17 ezer normaórát takarítottak meg. A gyártásközi ellenőrzés fo­kozásával tovább csökkent az ezer forint termelési értékre vetített selejtkár. DOHÁNY FERMENTÁLÓ Az év elején a vállalatnál jöttek-mentek a névtelen le­velek, amelyek szemre na­gyon, tetszetősek voltak: a közérdekű' bejelentés látsza­tát keltették. Csak az volt a szépséghibájuk, hogy (számos külső szerv alapos vizsgálata után) nem bizonyultak igaz­nak — olvastuk a lap leg­utóbbi számában. A vizsgáló­dások után irattárba kerül­hettek volna ezek az ügyek. Mégsem ezt választották. A szóbeszédnek a kollektíva teljes nyilvánossága előtt ve­tettek véget. Rendkívüli ter­melési tanácskozáson ismer­tették a sorozatos névtelen levelek tényét. Velük együtt azokat a reális gondokat, problémákat, amelyek fog­lalkoztatták a vállalat veze­tőit. Elismerték, hogy voltak lazaságok és érte kár a tár­sadalmi tulajdont is. Felso­rolták a felelősök nevét, azt, hogy ki, milyen felelősségre vonásban részesült. Alvó betörőt fogtak A 22 éves Torna Gyula ti- szavasvári lakos esetéből hó­napokig tartó sikeres bűncse­lekmény-sorozatára egy üveg pezsgő tett pontot. A foglalkozás nélküli To­rna tavaly nyáron észrevette, hogy nyitva felejtették Tisza- vasváriban a Kábái János Általános Iskola egyik abla­kát. Bemászott, a nevelői szobában lévő szekrényt egy tollbetéttel kinyitotta és el­lopott egy kazettás magnót, egy mikrofont és egy futball- labdát. A lopást felfedezték, de a tettes nem került elő. A si­ker felbuzdította Tornát és december 29-én este részegen ismét elment az iskolához, s bár ekkor nem talált nyitott ablakot, egyet benyomott, s erősítőt, hangfalat, mikro­font és egyéb apró tárgyakat vitt magával. Ez év márciu­sában harmadszor is megis­mételte a betörést: ekkor egy rádióval, magnószalagokkal, kézilabdával és tollaslabda­ütőkkel távozott. Május 16-án új helyszínt választott magának Torna. Éjszaka ittasan ment el a 3-as számú italbolthoz, be­törte az ablakot, bemászott és kutatni kezdett. Egy fiókban 357 forintot talált, az irodá­ban számológépet, öngyújtót, és egyéb kisebb értékeket csomagolt össze, aztán kinyi­tott egy üveg pezsgőt és meg­ünnepelte vele sikerét. Míg ivott, addig sem vesztegette idejét, kikészített az ablakba néhány üveg bort és pezsgőt, mielőtt azonban elindult vol­na, elnyomta az álom és reg­gel az italbolt dolgozói éb­resztették fel. Az alkoholista Torna Gyu­lát a Nyíregyházi Járásbíró­ság dr. Drégelyvári Imre ta­nácsa üzletszerűen, dolog el­leni erőszakkal, kisebb érték­re elkövetett lopásért 1 év 2 hónapi börtönbüntetésre ítél­te, két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától és köte­lezte, hogy az alkoholisták kényszergyógyításának ves­se alá magát. Kártérítésre kötelezni sem kellett, mert az iskolából ellopott tárgyakat megtalálták nála, az italbolt­ból pedig nem sikerült elvin­nie semmit. Az ítélet jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom