Kelet-Magyarország, 1980. szeptember (40. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-20 / 221. szám

I KELET-MAGYARORSZÁG 1980. szeptember 20. A vevőért, a vendégért Szabadkasszás üzletek A Minisztertanács leg­utóbbi ülésén rendele­tet fogadott el egyes kiskereskedelmi és ven­déglátó-ipari üzletek üze­meltetésének és elszámoltatá­sának korszerűsítéséről. Az erről szóló közlemény élénk érdeklődést váltott ki olva­sóink körében, hiszen nincs olyan család, ahol naponta ne vásárolnának és igen ritka az olyan család, amely hosszú időn át ne venné igénybe a vendéglátóhelyek szolgáltatá­sát. Miről is van szó tulajdon­képpen? Bár az utóbbi időben országszerte — így Szabolcs- Szatmárban is — szépen gya­rapodtak az ABC-üzletek > és az áruházaik, az éttermek, en­nek ellenére az ilyen helyek­nek mintegy háromnegyed része még mindig kis alap- területű és viszonylag kevés létszámmal működik. Ez a kis üzemű jelleg nem teszi le­hetővé a hatékony, centrali­zált közvetlen irányítást. Mint a kormány megállapí­totta: szoros elszámoltatásuk, bevételük tételes ellenőrzése igen költséges és létszámigé­nyes. Márpedig a jelenlegi ke­retek között — bármennyire is gazdaságtalan — ezt az ellenőrzést, elszámoltatást nem lehet nélkülözni. Ezért ielenleg is a szocialista szek­tor kiskereskedelmi üzletei­nek jóval több mint a fele úgynevezett szabadkasszás — közismertebb nevén gebines — rendszerben működik. Ez a gazdálkodási forma már nem felelt meg mindenben a mai követelményeknek. Tekintettel arra, hogy az említett kis üzletek a jövőben is fontos funkciót töltenek be, a kormány a szabadkasz- szás rendszer továbbfejleszté­séről, olyan ösztönzőbb, ha­tékonyabb formájáról hatá­rozott, amely az üzletvezető teljes önállóságán alapul. Ezek az üzletvezetők — akik egyébként a vállalat alkalma­zottai — vállalatuk nevében, de saját kockázatukra vezet­hetik a rájuk bízott kereske­delmi, vagy vendéglátóegy­séget. Szigorú polgári jogi szerződés rendezi az üzlet ve­zetője és a vállalat közötti jogviszonyt. A vállalat a szóban lévő bolt korábbi forgalmának és nyereségének figyelembevéte­lével szerződésben meghatá­rozott összeget követel a szabadkasszás bolt vezetőjé­től, s ebből fedezi az üzlet fenntartási költségeiből„ rá­jutó részt. Az üzlet egyéb ki­adásait a vezető a bevételből fedezi. A meghatározott dí­jat és költségeket meghaladó bevétel viszont a boltvezető adóköteles jövedelme, amely­ből beosztott dolgozóinak, azok érdeme szerint juttat­hat. A z ilyen rendszerben működő üzletek veze­tésével a vállalatok azt bízhatják meg, aki a nyil­vánosan meghirdetett ver­senytárgyaláson a legmegfe­lelőbb ajánlatot teszi. Mind­ennek a bevezetésére a jövő év január 1-től fokozatosan kerül sor. Az elmondottak jelzik: a jövőben növekedni fog a konkurencia, a boltok, a vendéglátóhelyek jól meg­fontolt érdekükben igyekez­nek majd megnyerni ma­guknak a vásárlót, a vendé­get. Reméljük, így lesz. (a) KI BESZÉL in SZERELEMRŐL? Filmpályázat fiataloknak Filmvilág címmel filmes vetélkedősorozatot rendez a KISZ megyei bizottsága a megyei moziüzemi vállalattal közösen, KlSZ-alapszerveze- teknek, ifjúsági kluboknak és szocialista brigádoknak. Az akció a Filmmel a művelt if­júságért elnevezésű központi felhívás része, annak teljesí­téséhez nyújt segítséget a KISZ-szervezeteknek és klu­boknak. De eredményesen kapcsolódhatnak be az ifjú­sági szocialista brigádok is, hiszen a pályázat színvonalas közös szórakozási-művelődési lehetőséget kínál. Tíz film alkotja a vetélke­dő törzsanyagát, zömmel olyan művek, melyek a he­lyüket kereső fiatalok beil­leszkedésével. felelősségtuda­tával. napjaink emberi-társa­dalmi „ütközeteivel” foglal­koznak. Csak néhány példa: A családi tűzfészek egy mun­káscsaládot ábrázol kímélet­len őszinteséggel, a Ki beszél itt szerelemről? című film­ben egy nagyszájú kislány si­kerei és csalódásai elevened­nek meg, de a tíz film között van a dokumentarista Dárday István: Filmregénve is — há­rom lánytestvér útkeresése. Tavalv mutatta be a tévé azt a 12 filmet, melyet egy bizottság titkos szavazással az elmúlt két évtized legjobb al­kotásaiként ítélt meg. Ezek között van például a Körhin­ta, a Hideg napok, a Szegény- legények, a Tízezer nap. A vetélkedőn ezekkel a filmek­kel kapcsolatban is szerepel­nek kérdések. Javasolják to­vábbá, hogy a pályázók is­merkedjenek meg a nagy tár­sadalmi átalakulásokat tükrö­ző alkotásokkal, a jelentős történelmi eseményeket ábrá­zoló művekkel, illetve a leg­ismertebb hazai színművé­szek és a jeles rendezők élet­művével. A vetélkedő feltételeinek teljesítéséhez a KISZ megyei bizottsága és a moziüzemi vállalat ízléses kiállítású, jól szerkesztett kiadvánnyal je­lentkezett. A törzsanyag köz­lésén túl sok segítséget nyújt a kiadvány a rendezők és a színészek portréjának közlé­sével. A moziüzemi vállalat a pályázat filmjeit kívánság szerint filmszínházakban, klubokban, üzemekben, stb. vetíti, a pályázatban megha­tározott feltételekkel. Az elkövetkező hónapokban tehát megyénkben ismét be­mutatják a magyar filmmű­vészet néhány klasszikus al­kotását, illetve az újabb mű­veket. Kedves fiatalok! Nincs más hátra, mint a 2000 pél­dányban megjelent pályázati felhívás jelentkezési lapját kitölteni. A határidő: szep­tember 30. A megyei döntő helyezettjei értékes jutalma­kat nyernek, amellett részt­vevői lehetnek a jövő évi if­júsági filmszemlének. (be) Baktalórántháza új létesítményei. Előtérben az ifjúság- és sportház, mögötte a Vertikál Szövetkezet üzem­háza. (Elek Emil felvétele) Glória három változatban Á bútoripar újdonságai A jövő évi bútordivatról, a bútoripari gyártmányfejlesz­tés eredményeiről kapnak át­fogó képet az őszi BNV láto­gatói a vásárral egy időben rendezendő Otthon ’81 lakbe­rendezési kiállításon. A hazai bútoripar sereg­szemléje ezúttal is az A-csar- nokban és az F-pavilonban kap helyet. Huszonhét állami vállalat és 30 szövetkezet mutatja be exportra és bel­földi forgalomra szánt búto­rait. A nagyszabású bemuta­tó szervezője, a Bútoripari Fejlesztési Intézet önálló ki­állítóként is részt vesz saját tervezésű bútoraival, vala­mint a háttéripar — elsősor­ban a bútorvasalás — gyárt­mányfejlesztési eredményei­vel. Az Otthon-kiállítások ha­gyományainak megfelelően ott lesznek a bútorok között a lakástextíliák, a finomke- rámia-ipar és az üvegipar ter­mékei, s bemutatják kínála­tukat a szocialista partnerek, köztük csehszlovák, jugosz­láv, román, szovjet vállalatok is. Egész sor újdonság találha­tó például a célszerűsége miatt legkeresettebb kombi­nálható, variálható, több elemből álló bútorcsaládok, szekrénysorok, garnitúrák között. Az idei kiállításon több a hálószoba-garnitúra, a •kiegészítő kisbútor is. Űjabb változatokban gyárt­ják a BUBIV Horizont bú­torcsaládját, tölgyborítású elemekkel bővül a Réka, megjelenik a könyvespolc mélységű elemsorozat. Az Agria és az Ipoly Bútorgyár ugyancsak új szekrénysoro­kat, a Székesfehérvári Bútor­ipari Vállalat újabb ifjúsági bútort mutat be. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat a ta­valyi nagy díj as Glória elemes ülő-, fekvőbútorát már há­rom változatban is bemutat­ják, s külön „kamarakiállí­tást” rendeznek be kisbúto­rokból. A Tisza Bútoripari Vállalat nemcsak az NDK együttműködéssel gyártott és a jugoszláv partnerrel közö­sen kifejlesztett konyhabe­rendezéseit, hanem a hazai kooperációban készülő, Lehel hűtőszekrényekkel egybeépí­tett konyhákat is bemutatja. A kiállítóüzemek egy része a kereskedelmi vállalatokkal együttműködve megszervezte a bemutatott termékek árusí­tását. Így például a Nyugat­magyarországi Fagazdasági Kombinát 44 elemből álló Hobby elemes bútorcsaládja az ország valamennyi Do- mus Áruházában előjegyzés­sel kapható. A budapesti Do- musban a vásárral egy idő­ben kerülnek forgalomba a BUBIV, valamint a Szék- és Kárpitosipari Vállalat új bú­torai, amelyek saját minta­boltjaikban is kaphatók. Mesesorozat, kedvezmény, gyermekmegőrző Ezer színházbérlet Nagykállóban Hat előadásra szóló bérleti sorozatot hirdetett a nagykál- lói művelődési ház a most induló színházi évadra. A műsor összeállításánál ügyel­tek a műfaji arányokra, így a skála igen széles: nagy­operától zenés bohózaton át a társadalmi drámáig. Szín­re kerül többek között a nagy érdeklődésre számot tartó Nézz vissza haraggal című színmű is, John Osborne drá­mája, melyet annak idején Dühöngő ifjúság címmel ve­títettek a mozikban. A dara­bot a debreceni Csokonai Színház adja elő. Gazdag programot tervez­tek a legkisebb színházbajá- rók szórakoztatására. Tíz előadásra szól a mesebérlet: gyerm^kszínházi műsorokra, illetve mesefilmekre. Bemu­tatnak néhány emlékezetesen szép filmet, például a Hü­velyk Matyit, vagy A kék madár című filmet, de a két kedves kis tévéhős, Lolka és Bolka kalandjaival is megis­merkednek. A felnőtteknek szóló bér­letes előadások szervezésénél figyelembe vették a diákzseb „nagyságát”, illetve azt is, hogy a nyugdíjasoknak meg­terhelő lehet nagyobb összeg kifizetése. Ezért kaptak ked­vezményt a középiskolások és a nyugdíjasok. Körültekintő előkészítő munkára vall az is, hogy a színházi előadások idejére a gyermekmegőrző szolgáltatást bevezetik, így a kisgyermekes szülők sem kényszerülnek megfosztani magukat a színház élményé­től. Jó ötletnek bizonyulf a játékos gyermekfoglalkozások tervezése: nagy érdeklődés kísérte a bérletes előadásokat. A most induló évadban há­romszáz felnőttnek és több mint hatszázötven gyereknek, tehát csaknem ezer nagykál- lói lakosnak van színházbér­lete. Példás intézkedés Nyíregyházán j Nem fizetett, kilakoltatták Akik csütörtökön Nyíregy­házán, a Petőfi utcán jártak, olyan eseménynek lehettek tanúi, amire még nem volt példa a megyeszékhely tör­ténetében: a Szindbád étte­rem feletti lakás második emeletéről kiköltöztették Kozma Jenőnét és családját. Tulajdonképpen nem valami szép dolog egy ilyen szomorú eseménynek örülni, ebben az esetben azonban valamennyi tisztességes embernek azonos véleménye lehet: így kellett tenni. Az esemény kezdete 1974 október közepére tehető, ak­kor utalta ki a tanács Koz- mánénak a kétszobás lakást, ám az asszony azóta egyetlen fillér lakbért sem fizetett. Időközben a lakást felújítot­ták, korszerűsítették, össz­komfortossá tették, a család Az agresszív Kocsis Kalapáccsal támadt... Maradandó testi fogyaté­kosságot okozó súlyos testi sértésért ítélte el a Nyíregy­házi Járásbíróság dr. Deme­ter Ferenc tanácsa Kocsis Antal 49 éves paszabi lakost. Az agresszív, részeges Ko­csissal munkahelyén, a tisza- beroeli tsz-ben is sok baj volt, a faluban is több em­berrel került szembe viselke­dése miatt. Egyik ilyen haragosa volt T. György paszabi lakos is. Április 3-án Kocsis szokásá­hoz híven berúgott, s amikor az utcán észrevette a felesé­gére váró férfit, egy kala­páccsal nekitámadt. A fizi­kailag jóval gyengébb T. György védekezni sem tu­dott, mert Kocsis rögtön a fejére mérte az első ütést, sőt amikor összeesett, akkor is fejét verte, csak akkor hagy­ta abba, mikor a sértett már mozdulni sem tudott. Az orvosszakértők megálla­pítása szerint a sértett sze­mét, orrát, halántékát ért ütések, a repesztett sebek gyógyulási ideje négy hétre tehető, a homloküreg belső falának tört részét viszont el kellett távolítani, s ez mara­dandó testi fogyatékosságot okozott a sértettnek. Kocsis nem tagadta, hogy ő okozta a sérüléseket, de azt akarta elhitetni a bírósággal hogy ő csak védekezésből tet­te; T. György támadt rá a kalapáccsal, s amikor elvette tőle, akkor ütött mérgében támadójára. Kocsis egyedül maradt meséjével, a tanúk egybehangzóan mondták el, hogyan is történt a támadás, s így állapíthatta meg a bí­róság megnyugtatóan a tény­állást. A részeges, agresszív, az élet kioltására is alkalmas eszközzel támadó Kocsis An­talt másfél év, börtönben le­töltendő szabadságvesztésre ítélték, enyhítő körülmény­ként ugyanis csak azt vehet­ték figyelembe, hogy eddig még nem volt büntetve. Az ítélet nem jogerős. Búcsú az összkomforttól... a kényelmet elfogadta, fi­zetni azonban továbbra sem volt hajlandó. Hosszú ideig tartó bírósági eljárás tett pontot az ügy végére: elren­delték Kozmáné kényszerki­költöztetését. A lakás kezelője, az IKSZV mindent megkísérelt, hogy a tartozást behajtsa, de min­den kísérlet eredménytelen maradt. A rosszhiszemű, jogcím nélküli lakót — ilyen volt Kozmáné — csak szükségla­kás illeti meg, minthogy azonban rokkantnyugdíjas­ról van szó — a vállalat mél­tányosságból egy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba köl­töztette. A kiköltöztetésnek a volt szomszédok örülhettek leg­jobban, mert megszabadultak egy kellemetlen, részeges szomszédtól, akinek élettársát a kiköltözéskor a rendőrség­nek kellett elvinni, mert — ekkor is részegen — a kiköl­töztetést végzőkre támadt. Sajnos Kozmáné példája nem egyedülálló: Nyíregyhá­zán ez év január elsején 112 bérlő tartozott ötezer forint­nál nagyobb összegű lakbér­rel, s közülük 82 bérlőnek 7000 és 22 ezer forint közötti összeg volt a tartozása. A bérleti jogviszony felmondá­sát kimondó határozat nyo­mán 30 bérlő rendezte tarto­zását, 82 család nem, ellenük peres eljárást kellett kezde­ményezni. Jogerős bírósági ítélet eddig három ügyben született: egy lakó önként ki­költözött, elrendelték a 20 ezer forintnál nagyobb ösz- szeggel tartozó Pongrácz Er­nő és Kozmáné kiköltözteté­sét. A Kozmánéé megtörtént, a másik ügyben a végrehajtó iroda határozza meg a kiköl­töztetés időpontját. Nyíregyházán 6200 tanácsi lakás tartozik az ingatlanke­zelő és szolgáltató vállalat kezelésébe, s szomorú tény, hogy 2639 család tartozik 5000 forinton aluli összeggel. A legtöbben nem anyagi helyzetük miatt nem fizet­nek, jelentős azonban azok­nak a száma, akik elisszák pénzüket, zavarják a lakók nyugalmát. Magyarul: visz- szaélnek a társadalom jóin­dulatával, csak a jogaikat is­merik, kötelességről hallani sem akarnak. Talán Kozmá­né példája figyelmeztető jel lehet! B. J. Utóirat: Nyíregyházán majd­nem nyolcezer lakásigény­lőt tartanak nyilván! 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom