Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

1980. augusztus 16. KELET-MAGYARORSZÄG 7 GYERMEKVILÁG „Talpasok" a Cserhat furistaútjaín Gyorsnaszád a pcKköan A kiszolgált gyorsnaszád kikötője a sóstói ifjúsági parkban immár véglegesnek tűnik. A bajót, amelyet a Hadtörténeti Múzeum aján­dékozott a haditechnika iránt érdeklődő fiataloknak, speciális jár­művekkel szállították Nyíregyházára. Vasárnaptól kiállítási tárgy­ként a naszád megkezdi az új életét. (Jávor felv.) börcsük maria: Lakáshelyzet A kis jérce bejelenti, hogy szeretne férjhez menni. Szól az apja: ki a kakas? — Egy jóképű nagytarajas. — De hol laktok? Ez a gondom! Mutasd, melyik szemétdombon. — Izé . . . nem itt lakunk. Budán. — Kukurikuu! Csak nem kukán?! GÓLYAHlR--adtai góíyáHitf: látta itt a gólya! faluvégi öreg kémény nyikigláb lakója. Renoválja fészkét, aztán tudja mit fog tenni: Itt van ö! és itt a Tavasz! ki kell kelepelni . . . Lefler György SZÓVIRÁG-------------»----—-------------*-----------—-------------■ ■ i Ha az ábrába írt szótago­kat meghatározott sorrend­ben olvassátok össze, Arany János egyik szép verséből kaptok idézetet. Hogy szól ez az idézet?-ifauáoji j,\uu,iiut:n>\ aapq cqci Kqiuijv :s3jf3jS3j\[ Most láthatod a természetben Á MEZEI IRINGÓ Száraz talajú réteken, legelő­kön vagy akár utak mentén jár­va gyakorta szemünk elé kerül egy érdekes alakú, első látásra apró bokrocskának tűnő növény­faj, melyet a legtöbben egyszerű­en csak „szúró” néven neveznek. Alaposabb vizsgálattal megálla­pítható, hogy erős, zöld szárú, őszre elszáradó növényféleség. A mezei iringóról van szó, melyet találóan ördögszekérnek is ne­veznek. Száraz homoki réteken, parlagokon is közönséges szúrós levelű gyom. örvszerűen álló szú­rós levelecskéi között találjuk vi­rágait. őszre érnek be magvai, s ilyenkor az első hidegek beáltá- val elválik a növény szára a vas­tag, mélyre hatoló gyökértől, s főként éjjel, kísérteties hangot ad­va, zörgetve sodorják tovább a sivító szelek. Passzív mozgása közben elhullatja magjait, ily módon növeli tenyészterületét. Ne gondoljuk azonban, hogy mihaszna és semmirekellő, pusz­títandó gyomról van szó. Ugyanis e növény igen régóta ismert gyó­gyászati alapanyag. Főként gyö­kere, melyet kellőképpen elké­szítve, mint epekőhájtót alkal­maznak. Rokona, a kék iringó, már kevésbé szúrós. Ez is száraz kóróvá válik őszre, de csodála­tos égkék színezetű leveleivel és hasonló színű, hosszú szárával lakásdíszül is szolgálhat. _________________ (A. S.) A MÜLT HETI FEJTÖRŐ MEGFEJTÉSE: Aki megfejtette, annak gratulálunk! Játsszunk a mértékekkel! Ha barátaiddal vagy táborban szeretnél túrázni, és pár kilomé­tert gyalogolnod kell, hasznát ve­szed majd ezeknek a tudnivalók­nak. Ha gyalog indulsz neki, ál­talában sima úton 1 kilométert 12—15 perc alatt tehetsz meg, te­hát egy óra alatt 4 kilométert. Nehezebb úton, esetleg éjjel tú­rázva már romlik a tejesítmé- nyed, Ilyenkor egy óra alatt kö­rülbelül 3 kilométernyire jutsz el! Ha a térképen leméred a tá­volságot, már könnyen ki Is szá- míthatod, hogy mennyi idő alatt érsz célba. Azt azonban még tudnod kell, hogy ha az út emel­kedik (hegynek felfelé), minden 100 méteres emelkedés- újabb 20 percet jelent. De ugyanígy a lej­tőknél is újabb időt kell hozzá­számítani az úthoz. Pontosan annyit, mint az emelkedőnél. Te­hát egy 300 méteres lejtő vagy emelkedő plusz egy órát jelent. Órámként számíthatsz 5—15 perc pihenőt és az út felénél hosszabb félórás pihenő is ajánlatos, szép tiszta helyen, ivóvíz közeiében. Jó játék és hasznos időtöltés, ha gyaloglás közben megpróbá­lod — és társaiddal akár verse­nyezhettek is ki tudja szem­mel pontosabban felmérni a tá­volságokat, a tárgyak nagyságát. Ehhez jó tudni egy-két alapmér­téket. Egy középtermetű felnőtt magassága 1 méter 70 centimé­ter. Ha lovon ül, akkor már kö­rülbelül 2 méter 30 centiméter A tehergépkocsi is ugyanilyen magas. A régi falusi házak 5—6 méter magasak. Az országút melletti távíróoszlopok 7 métere­sek. Ezeket az oszlopokat még távolságméréshez is felhasznál­hatod, mert az oszlopokat egy­mástól 50 méterre helyezték el. ötvenméteres távolságból egyéb­ként láthatók a háztetőkön levő cserepek. A szembejövő ember arcának éles vonásai 200 méterről kive­hetők. A fej már 400 méterről is jól látszik. 850 méter távolságból megfigyelhető a lépésben haladó ember lábának mozgása. Körül­belül 1500 méterről látható bár­milyen jármű, gépkocsi, vagy lo­vas ember. A jó látási viszonyok mellett 2 kilométerről meg lehet külön­böztetni az egyes különálló fá­kat.. négyről . pedig a különálló házakat. A gyárak kéményéit' . 6Í kilométerről is lehet észlelni. Esős időben, alkonyatkor, borús időben a tereptárgyak a valósá­gosnál távolabbinak látszanak. Horváth Mihály Iszapfürdő Ugornyán Megfürdött a két gyerek, s ott­hon a mama szörnyülködve csap­ta össze a kezét: „Hogy néztek ki!” A csap alá rakta őket, s a hideg vízben elmélkedhettek ar­ról, érdemes volt-e az áradás után leszökni a Tisza-partra. Mert hogy a víz tiszta volt, de kifelé jövet az iszap feketéréíe'á1-” tette őket. (G. B. felvétele) LEFLER GYÖRGY: Kapitány Vízipuskám zöld bürök, vele harcba készülök. Papírcsákó kobakon, csillag-bogáncs váll-lapom. kórólovam Tulipán, én vagyok a kapitány! A kő an int; lovadéit Á parittya és a csúzli Ismert a bibliai történet Dávid és Góliát párviadaláról. Góliát, az óriás termetű filiszteus harcos a hadban álló zsidókat párviadalra hívták A kihívást csak a fiatal Dávid, Izrael későbbi királya merte elfogadni. A filiszteus karddal rontott Dávidra, aki siet- ve elé futott, táskájába nyúlt, kivett belőle egy követ, azt pa­rittyájával megforgatta és elha- jítva úgy homlokon sújtotta ha­talmas erejű ellenfelét, hogy a kő belefúródott annak homloká­ba és arccal a földre bukott. Milyen volt az a félelmetes fegyver, amellyel sokkal erősebb ellenséget is le lehetett győzni? A parittya, ez az ősi haj lőfegy­ver két zsinórból vagy szíjból állt, melyek bőrlaphoz voltak erősítve. A harcos az egyik szí­jat csuklójára kötötte, a másikat ujjai között tartotta. A bőrlapba helyezett követ nagy erővel kör­beforgatták, majd az egyik szíjat hirtelen elengedve, a kő a for­gáskor leírt kör érintője mentén kirepült. Ennek az egyszerűnek tűnő fegyvernek a használatát is meg kellett tanulni. Ha rossz idő­pontban engedték el ugyanis a parittya szárát, bizoe# „viss^s lőtt”, a parittyás könnyen elta­lálhatta saját homlokát. A pa­rittyát nemcsak az ókorban is­merték, de a középkorban, a ke­resztes háborúk idején is hasz­nálták. A leírtakból kitűnik, hogy az igazi parittyától különbözik a szintén hasonlóan nevezett gyer­mekjáték. a csúzli. Az Y-alakú fa száraihoz felerősített gumizsi­nór nyújtásakor felhalmozódó energia adja meg „lövedékének” kezdősebességét. A csúzli sem veszélytelen „fegyver”. Ezért vi­gyázzunk játék közben mások testi épségére. R. G. Habos tej Nem várt örömről és élmény­ről tudósította lapunkat Kosa Sándorné, a nyíregyházi gyógy­pedagógiai intézet nevelője. Húsz állami gondozott gyerekkel men­tek kirándulni a ti-szalöki fog­lalkoztató intézetbe. Ezek a gye­rekek még soha nem láttak há­ziállatot közelről, csak a tan­könyvekből ismerik a malacoj;, tehenet, lovat. Nemrégiben tíz napot töltöttek Tiszalökön és egy alkalommal a Bocskai utcán sé­táltak. Putnoki Gáborék keríté­sén messziről virítottak a száradó köcsögök. A háziasszony szíve­sen elbeszélgetett a közeledő gyerekekkel és beinvitálta őket a házba. A fejést életűkben..»előh- -sgito táthaiiá|í & 6,,'$1^-£yerekek. S hogy teljes legyen az örömük, Putnoki néni a frissen fejt tej­ből, kínálta meg az ifjú látoga­tókat. S hogy mindenki aprólé­kosan megnézhesse a fejes mű­vészetét, másnap is eljöttek. A 10 napos tiszalöki kirándu­lásból minden bizonnyal ez a rendkívüli program lesz a felejt­hetetlen emlék mind a húsz ál­lami gondozott gyermek számá­ra. Megyehatárokon túli tájak fel­fedezésére indult július második felébeu az 5. sz. általános isko­la 30 lelkes diákja. Céljuk eléré­sére a turisztika legősibb formá­ját választották, gyalog indultak el ?. Cserhát turistaútjain. Mö­göttük két vidám hét, a lábukban 52 kilométer és emlékezetükben sok-sok élmény. Ezek égy töre­dékét elevenítjük fel Gombkötő Erikával, Párnáz* Gyulával és Szabó Jóskával. — Vácig vonattal mentünk — kezdi élménybeszámolóját Erika. — Az itt töltött két nap alatt meg­néztük a váci hajógyárat, ahol legnagyobb meglepetésünkre sokkal több konténert láttunk, mint folyami hajót, és ellátogat­tunk Visegrádra. Itt még a vo­nat és a komp volt a közlekedési eszközünk. Nem győztünk betel­ni a Duna-kanyar szépségével. Az első igazi erőpróbát — s királyi paióta és a Salamon-torony meg­tekintése után — a fellegvárba való feljutás jelentette. Tájolóval a kék jelzésen Négy kilométer autóbusszal Kosdig, a Dunai Cement- és Mész- mű okozta terepszennyezés, miatt. A tulajdonképpeni gyalogtúra itt kezdődött. Előkerült a tájoló és a térkép. A vándortáborozók csa­pata megindult az erdők borított hegyek felé. — Ettől kezdve a térkép, a tá­joló és a kék jelzés volt minden támaszunk. A völgybe leérve még nem tudtuk, hogy az előtjür^k lé­vő kis flrtncskd^ómnk következő állomása-^,.. Ebopl az irányból nem volt0^i/|^anisb helységpév­(301 ,:p .■ •!­tábla. Térképészeink, .jnyomol- vasóihk” és jó szimatunk segítsé­gévei végtére is hamar táborhe­lyünkre leltünk — meséli Jóska áz Ösagárdra való érkezésünket. Nálnaszedes és lovaglás Csodálatos helyen volt a sátor­tábor. Rőzsegyűjtés közben be­barangolták a környéket. Nem tudtak betelni a látvánnyal. A fel­fedezés örömével hatott minden apró vízfolyás, a hegyoldalon le­gelésző tehéncsorda és a yégelát- hatatlan málnás. Jól jött a tenne- ; lőszövetkezetnek is a sok ügyes kéz, bár először kifejezetten las­san teltek a szedőedények . . . Pomázi Gyula más történeteket idéz. — Katalinpusztára igyekeztünk a íovasiskolába, mikor útközben futball-labda nagyságú pöfeteg- gombát találtunk. Lencsevégre kapta tanár bácsi, akárcsak a minket oly türelmesen hátukon cipelő lovakat. Más alkalommal pedig az okozott örömet, mikor — hogy utunkat rövidítsük — le- 'térve a kék jelzésről biztonsággal vezettük célba csoportunkat. Többek emlékezetében él eleve­nen a Bánki tavi fürdés, a szécsényi múzeum, s szandai várrom, a hollókői falumúzeum, a balassagyarmati határőrökkel való találkozó, a laktanya-látoga­tás, fegyverbemutató és a határ­őrök életébe való bepillantás, a kutasói templomiskola kicsinyke tornyával, és a feledhetetlen csaj- kás ebédek, vacsorák, melyeket talán jobb ízűén fogyasztottak el mint a szécsényi Rákóczi éttermi falatokat. 3fidOS8J , C, Vasutas kiszesek készítik Játékvasút az úttörőknek Elektromos játékvasútat ké­szítenek a megyei KISZ-bizottság megbízásából ajándékba a szabol- esi úttörőknek és kisdobosoknak a MÁV nyíregyházi csomóponti KlSZ-bizqttságának fiataljai. A 6 négyzetméter alapterületű terep­asztal — melyen a tervek szerint több szinten futnak majd a csöpp szerelvények — már helyére ke­rült Nyíregyházán, az úttörőház épületében» Eddig -12 ezer forint értékben vásároltak különböző tereptárgyakat: kis házakat, via­duktot, fákat, síneket valamint vagonokat, mozdonyokat. A ki­szesek már meg is kezdték Tardi András távközlés-technikai mű­szerész irányításával a szerelést. Helyenként állomások, hagyomá­nyos és, fénysorompók teszik majd változatossá a játékvonatok útját a terepasztalon, melyen — ha elkészül — egyszerre 2—3 paj­tás irányíthatja egymástól füg­getlenül a forgalmat. Az ajándé­kot a Télapó hozza majd a gyere­keknek. „Vadrózsák“ Fehérgyarmatról Az országos úttörő-bábjátékos fesztiválon, Egerben a Fehérgyar­mati 2. sz. Általános Iskola Vad­rózsa bábegyüttese képviselte megyénket. — A nyári szünetben is a búb jelenti számunkra az élményt — kezdi Prokkály Zsuzsanna — hi­szen június 20—30. között Egerben az ország legjobb bábosaival ta­lálkozhattunk. Ezért érdemes volt vállalnunk az utazással járó fá­radalmakat. Nagy Gabriella örömmé! említi a nyár másik közös élményét. — Rendszeresen .megfejtettük a Kincskereső pályázatát. Nem ma­radtunk el a pluszfeladatokkal sem. Mindegyikünk könyvtári tag, olvasó, s így szívesen vál­laltuk, hogy felkeressük a város lakóit, helyükbe visszük a köny­vet. Egymás szavába vágva idézik, hogyan árultak közel hétezer íp* rintot. Széles Erzsébet,, elmondta: még a könyvesboltos lakására is bementek köteteket ajánlani. Csoöai Jóska úgy kiáltott hirte­len rendőrért, mint az az idős néni, aki huligánok randalírozá- sát sejtette a könyvvel megjelenő gyerekekben. A jutalom nem is maradt el, hiszen Farkas Jancsi, Mester Zsuzsi és a többi bábos kincskereső eljuthatott 10 napra az Országos Kincskereső Tábor­ba, Szegedre. A többiek jegyez­ték meg: Széles Erzsiké táborve­zetői dicsérettel tért haza. Na­gyon ügyesen ténykedett a ber- keszi Kaszás Anikó, Nagy Gyön­gyi és Batári Zsolt. Csak nem tudtak elszakadni a bábtól. Szaniszló Szabolcs úgy beszél Kemény Henrikről és Ob- razcovról, mintha a Május 14. téri lakók valamelyikéről szólna, A szakmai vita végső tanulsága: az a jó, ha a régi darabok mel­lett új dolgokat is tanulhatnak. Bartha Antal a helyi szereplé­sek „rangját” említi. Hiszen az 1. sz. iskola bábosaival együtt rendszeresen bemutatkoznak Fe­hérgyarmaton is. Névadó és üze­mi rendezvény, valamint az óvo­dásoknak adott műsorok közön­ségének tapsa legalább olyan szé­pen szól, mint amit az I. orszá­gos bábjátékos-találkozó különdí- ja jelent. „Tündöklő tarisznyá”-juk fé­nyesen csillogott a gyérmekbábo- sok IV. megyei találkozóján és a kisvárdai tiszántúli bábjátékos- napokon ez év június. 12—15. kö­zött. A tündöklésben részes Puli Jó- zsefné, aki igazi pedagógusként, 3. osztályos koruk óta tanítja, neveli őket bábossá, embérré. Kívánjuk, hozzanak még sok si­kert Fehérgyarmatnak, me­gyénknek, a bábjátszásnak. M. K. TÖRD A FEJED! ■ * 2 3 4 5 6 7 ni® 9 *1 ■ J ■ fi 12 ■ 15 i 1 $ l ■ 18 ■ 1 ■ 2« 22 23 ■ m 25 27 28 29 VÍZSZINTES: 1. Gyorsan ellobbanó láng. 6. Határozott névelő. 7. Középen száll! 8. Dátumrag 9. .. .-lom. 11. Férfifehérnemü. 12. Kézi fegyver. 14. Emberen és állaton élőskö- dik. 16. Megfejtendő (folytatása a függ. 2., 6., 15. sorokban). 18. Kettőzött mással­hangzó. 20. Állati eredetű zsiradék, fon­tos táplálék. 21. Dátumrag. 22. Karmol. 24. Vércsatornája. 25. Átnyújt. 27. Ivóvízveze­tékek vége. 28. Fejet a törzssel összekötő testrésze (első négyzetben kétjegyű más­salhangzó). 29. LTDE. FÜGGŐLEGES: 1. Fiatalok köszönése. 3. Szemmel érzé­kel. 4. Római 1050. 5. Pengetős hangszer. 10. összevissza mér! 11. IEN. 13. Római 555. 14. Fontos táplálék. 17. Hónaprovidí- tés. 19. Dunántúli város. 21. Emelkedik a folyó szintje. 23. Pakol. 24. Napszak. 26. Fél daru! 27. Klór vegyjele. Megfejtendő: Vízszintes 16., függ. 2., 6„ 15. Múlt heti megfejtés: NYÍREGYHÁZA - KISVÁRDA — LO­VASISKOLA Könyvjutalom: Makay Anna Türist­vándi, Jakab .László Koesord, Szokoláy Katalin Klsnamény. Bakk Flórián Ga- csály, Fehér Györgyi Méhtelek, Kovács Tibor Tiszatelek, Tamás Gábor Kisvárda, Nagy Béla Szamosszeg, Vattamány Sza­bolcs Fényeslitke,' Bakó Sándor Mezőla- dány, Czinkóczi Zoltán Záhony, Szűcs Katalin Nyíregyháza, Papp Katalin De- mecser, Csáki Anna Nagyhalász, Boros Tímea Kisnamény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom