Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-07 / 184. szám

KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 7. Uj műszer a szívsebészetnek A dunaújvárosi papírgyár Joliot Curie Szocialista Brigádja társadalmi munkában korszerű termoregulátort készített a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikája szív- sebészeti csoportjának. Az új berendezés —, amelynek a tőkés piacról való beszerzése több mint tízezer dollárba kerülne — auto­matikus szabályozással a szívműtétek idején kellő hőfokon tartja, áttételek révén, a műtőasztalon fekvő beteg testében áramló vér hőmérsékletét. A dunaújvárosi papírgyár szocialista brigádjai a televízióban két esztendővel ezelőtt „Szív a kézben” címmel bemu­tatott dokumentumfilm megtekintését követően ajánlották fel segít­ségüket a debreceni szívsebészeknek, aminek eredményeként a napokban átadták az új termoregulátort. (MTI fotó: Tárkányi Bé­la felvétele — KS) _ _ « * B ____5 tf* i Alapozás előre gyártott elemekkel 7 I KISTERMELŐK-KISKERTEK i Keleti gyümölcsmoly és takácsatkák Áz őszibarack növényvédelme Két hazai — a Földmérő és Talajvizsgáló, valamint a Víz­ügyi Építő Vállalat — közös szolgálati szabadalma alapján előre gyártott vasbeton elemekkel alapozhatják a paneles szerkeze­tű épületeket. A hagyományos módszerekkel ellentétben — me­lyek az alapozáshoz ásást, föld­kotrást, dúcolást, betonozás* ír­tak elő — az új eljárás a lehető legkevesebbre csökkenti a hely­színi munkát, mintegy harmadá­val mérsékli az anyagfelhaszná­lást, és egyenletes, jó minőséget biztosít. Az eljárásnak különösen azo­kon a területeken van nagy je­lentősége, ahol rosszak a talajvi­szonyok: mélyebb alapot, mun­kagödröt kell ásni az épületek­Az Egyesült Államokon és Ka­nadán kívül a világ többi orszá­gai nem jutottak el az automobi­lizmus ama fokára, amit a jóko­ra méretű és tetemes fogyasztású „országúti cirkálók” jellemeznek. Talán még szerencse is, mivel így nem kell leszokniuk e két­ségtelenül kényelmes járművek­ről, aminthogy ez a folyamat az Egyesült Államokban, ha lassan is, de megindult. Azt már ma is megjósolhatjuk, hogy a jövő semmiképpen sem az óriás luxus­autóké. Nem csupán az üzem­anyag-szükségletük miatt, hiszen annak valamilyen módon való előteremtését bizonyára megold­ja majd az emberiség, hanem az utakon és a parkolóhelyeken je­lentkező kielégítetlen helyigé­nyük miatt. Egy amerikai statisz­tikai felmérés szerint a csúcsfor­galom óráiban az egy személy- gépkocsira jutó személyek száma az USA-ban átlagosan 1,2, de az erősen motorizált többi országok­ban sem több 1,8—1,9-nél. A köz­lekedési csődtől való félelem je­gyében már korábban is meg­születtek bizonyos elképzelések az úgynevezett városi autóról, de a legutóbbi időkig nemigen vet­ték komolyan a tervek megvaló­sítását. De még napjainkban, az egyre dráguló üzemanyagárak mellett sem tudta rászánni ma­gát az autósvilág, hogy átvált­son a szűk és igénytelen, való­ban csupán a helyváltoztatás cél­jait szolgáló autókra. Egy valami azonban kétségtelenül tapasztal­ható: a kisebb — és nyilván mérsékeltebb fogyasztású — ko­csiknak egyre nagyobb keletjük van (ez sok országban a közép- kategóriájú kocsik iránti kereslet- növekedést jelenti). nek, s ezért rendkívül hossza­dalmas a munka. A szabadalmi leírás szerint a rossz minőségű talajba markolófejjel mintegy SO centiméter széles rést nyitnak, abba egy betonittartalmú isza­pot adagolnak, amely megtá­masztja a résfalat. Ebbe a résbe vezetik aztán az akár tízméteres hosszúságú, előre gyártott vasbe­ton elemeket. Nagyobb mélységű és szélességű munkagödröknél arra is mód van hogy több vas­beton elemet összekapcsoljanak, s így alakítsák ki a tervezett ala­pot. A módszert — amely szinte tel­jesen a magasépítésnél használa­tos technológiákhoz hasonlít — a Vízügyi Építő Vállalatnál már si­kerrel kipróbálták. Persze nem mindenki ért egyet a kisebb kocsikba való átszállás­sal. Sokan arra hivatkoznak, hogy ha két autó összeütközik, akkor rendszerint a kisebb húz­za a rövidebbet. Tény, hogy mi­nél kisebb egy jármű, annál ne­hezebb észrevenni, annál kevésbé respektálják, és ha már megtör­tént a baj, a „testhez simuló” ka­rosszéria kevésbé védi a benn- ülőke* A kocsik rövid tengely­távja. « megpördülési veszélyt fo­kozza, a könnyebben hozzáfér­hető üzemanyagtartály pedig a kigyulladás veszélyét. Ennyi hátrány bőségesen elég lenne arra, hogy mindenkit el­riasszon a kisautóktól, ha nem szólnának mellettük is nyomós érvek. Még biztonsági szempont­ból is találunk pozitív tulajdon­ságokat, hiszen a kisautó fordu- lékonyabb, szűkebb helyen ke­resztülfér, és talán éppen ezál­tal kerülhet el olyan ütközése­ket, amilyeneket nagyobb jármű­vekkel nem lehetne kivédeni. Va­ló igaz, hogy az útmenti korlá­tot is nehezebben töri át egy kiskocsi, így talán kisebb a sza­kadékba, folyóba zuhanás veszé­lye. A japán autóipar soha nem is törekedett nagy luxusgépkocsik gyártására, a könnyű gyors, für­ge autótípusokat részesítvén előnyben. Európa autógyárai is mindig rendelkezésre álltak né­hány miniautóval (Austin, Mor­ris, Fiat, Renault, Citroen). De míg ezeket eddig jószerével csak a fiatalok és a vékonypénzűek vásárolták, addig ma már a na­gyobb kocsikhoz szokottak is fe­léjük kacsingatnak — ha megfe­lelően alacsony a fogyasztásuk. 1500-as Diesel-motor A csehszlovák autóipar konst­ruktőrei 1500 köbcentiméteres Diesel-motort szerkesztettek sze­mélygépkocsik számára. Percen­kénti fordulatszáma négyezer. A benzinmotorral összehasonlítva, annál 10 kilóval nehezebb, de a városi forgalomban 25 százalék­kal kevesebb üzemanyagot igé- nyel. Elektronika az istállóban A számítógép már a tehénis- tállókba is bevonult: ha például a Hannover közelében lakó Ebe- ling parasztistállójában kora reg­gel a tehén bedugja a fejét az etetővályúba, akkor nyomban abraktakarmány pereg a jászol­ba — vagy nem. Ha ugyanis az állat reggeli adagját már elfo­gyasztotta, akkor a számítógép így dönt: 12 óráig nem kap több takarmányt. Ezt a tehén gégéjén elhelyezett szenzor szabályozza. Mihelyt az állat odalép a takar­mánnyal teli jászolhoz, a szenzor jelentkezik az istállói komputer­nél. Ez az ,.elektronikus szolga” határozza meg, mennyi takar­mány adható minden alkalom­mal. A gépbe betáplálták, hogy mindegyik tehénnek a napi tej­mennyiségtől függően, mennyi takarmányt kell kapnia. Ha ezt négy negyedre osztják, akkor a jószág hatóránként megeheti na- pi adagjának egynegyedét. Egy hét alatt begyógyuló seb A műtéti sebek gyógyulásának időtartama egy hétre csökkenthe­tő azzal az eljárással, amelyet Ju- rij Iszakov szovjet akadémikus dolgozott ki. Az Iszakov vezette klinikán kissé szokatlanul folynak a mű­tétek: hiányzik a fehér köpeny és a steril kesztyű. A beavatko­zás csíramentességét egy külön­leges szerkeze; biztosítja. A kamra rendkívül erős, átlátszó műanyagból készül, egyik olda­lán két, kesztyűben végződő ujj van. A műtét élőt: a kamrába helyezik a beavatkozáshoz szük­séges műszereket. Miután a szer­kezete: a beteg testére helyezik, a sebész „felölti” a két. ujjat és elvégzi az első' vágást. Ezúttal nemcsak a bőrt hanem a kamra falát is felmetszi és a rendkívül vékony hártya szinte pillanatok alatt odatapad a sebszélekhez, így a seb tökéletesen védet: a baktériumok ellen. fl biztonságosabb repülésért A polgári repülés irányítását szolgáló navigációs és hírközlő berendezések bemérésére, ellen­őrzésére alkalmas műszerekkel szereltek fel egy repülőgépet a Légiforgalmi és Repülőtéri Igaz­gatóság szakemberei. A szovjet gyártmányú JAK—40-es sugár- hajtású gép fedélzetén elhelye­zett korszerű berendezésekkel je­lenleg a műszeres leszállító rend­szer beállítását végzik. (MTI fo­tó: Branstetter Sándor felv. — KS) Bz első magyar széndioxid- lézer Az Egyesüli Izzó Kutató Inté­zetének munkatársai ebben az évben fejezik be a nagy teljesít­ményű, az ipari célokat szolgáló, infravörös széndioxid-lézer ku­tatási-fejlesztési munkáit. A lé­zerberendezés építésével párhu­zamosan alkalmazástechnikai ku­tatásokat is végeznek. Ezeket el­sősorban az Egyesült Izzó fény­forrástermékeinek gyártási tech­nológiájában lehet hasznosítani. A kialakított lézercsalád ötven- és ötszáz wattos fény teljesít­mény-tartományban készíthető. A széndioxid-lézer számos ipari te­rületen, a „mini” változata pe­dig az orvostudományban hasz­nálható fel. (MTI fotó: Hadas Já­nos felvétele — KS) Az őszibarack növényvédelme alapos felkészültséget és szakér­telmet igényel, mert nemcsak a károsítok fellépésére kell ügyel­ni, hanem a termesztett fajták érési idejére is! Az ez évi rendkívül szeszélyes időjárás néhány héttel eltolta a korai fajták (Győztes, Mayflo­wer) és a középkorai fajták (Amsden, Piroska, Bársonypír, Sumbean) érési idényét, de ha az időjárás nem fordul mele­gebbre, úgy várhatóan a közép­érésű (Carman, Ford Neetared, Elvira), a középkésői (Champion) sőt a késői (Elberta, J. H. Hale, Shipley) fajták beérését is! Az őszibarackra jelenleg és távlatilag a legnagyobb veszélyt a keleti gyümölcsmoly hernyói jelentik. A lárvák kifejlődve a 12—14 mm-: is elérhetik. Fejük sárgásbarna, de sötét foltokkal is tarkított. Testük sárga, hátolda­luk rózsaszínű árnyalatú. Jelen­létükre már első nemzedékük kártétele is utal, mert a fertő­zött hajtások csúcsi része elher­vad, a hernyó kifurakodási he­lyén pedig mézgafolyás látható. A soron következő nemzedékek lárvái már zömmé! a gyümöl­csökben fejlődnek ki. A hernyók a kocsány körüli részeken hatol­nak be a gyümölcsbe. Rágásuk kezdetben közvetlenül a héj alatt észlelhető, majd később merede­ken lefelé irányul. Az éredő gyü­mölcsben a magház irányába ha­ladó járat készítése faji bélyeg, melyet a magház környékén ki­szélesítenek. Az őszibarackon kívül a keleti gyümölcsmoly károsíthatja a kajszit, a mandulát, a szilvát, a ringlót, az almát a körtét, a birse: és a naspolyát. A keleti gyümölcsmoly a növényvédelmi kódex alapján a „veszélyes kár­tevők” csoportjába tartozik, ezért kötelező ellene a védekezés. A növényvédő szerek megválasz- fásánál különös figyelmet kell fordítani a kemikáliák élelmezés- egészsésügyi várakozási idejére és a gyümölcs érési időpontjára. Ha köze! van a szüret ideje, akkor 0,1%-os Unifosz 50 EC-vel vagy 0,1%-os Fekama Dichlor- phos-szal permetezzünk. Mindkét szer 7 napos karenciaidő* igé­nyel, melynek letelte után a gyü­mölcs bízvás; fogyasztható. Ha későbbi érésű fajta védel­méről van szó, úgy 0,2%-os Ditri- fon 50 WP-t vagy 0,2%-os Fiiból E-t szórjunk ki. Mindkét készít­ménynek 10 nap az élelmezés­egészségügyi várakozási ideje. Sok őszibarackosban előfordul, hogy a keleti gyümölcsmoly mel­lett a takácsatkák is sanyargat­ják a fák leveleit, ilyenkor spe­ciális atkaöiő szert is kell tenni OMÉK: kos- és kocaárverés Az augusztus 19—szeptember 4. között megrendezésre kerülő Or­szágos Mezőgazdasági és Élel­miszer-ipari Kiállítás és Vásár ér­dekessége lesz az állatbemutató, amelyen ezúttal — mintegy fel­elevenítve a régi kiállítási ha­gyományokat — kos- és kocaár­verésre is sor kerül. A vásáron 120 merinó juh kerül „kalapács alá”. Ezzel az Országos Takar­mányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igyekszik elősegíte­ni, hogy minél jobb tulajdonsá­gokkal rendelkező tenyészálla­tokhoz jussanak a tenyésztők. A kosok árverését a juhok kiállítá­si részlegében augusztus 28-án rendezik meg. Száznegyven ko­casüldőt is értékesítenek: szep­tember 2-án tartják meg az ár­verési az OMÉK sertésistáilójá- ban. a permetlébe. Az atkák szívoga- tása nyomán a levelek először megfakulnak, majd megsárgul­nak később bronzosodó színt öl­tenek, végül idő előtt lehullanak. Az atkák elleni védekezésnél nagyon fontos a különböző fejlő­dési alakok pontos elkülönítése. A növényvédő szerekre érzékeny lárváknak három pár, az ellen- állóbb, kifejlett atkáknak négy pár lába van! A lárvákat és a kifejlett egyedeket jól pusztítja a 0,2%-os Rospin 25 EC (várakozási ideje 42 nap), a régen használt Pol-Akaritox 0,2%-ban (várakozá­si ideje 21 nap) csak a lárvákkal szemben hatékony, az újabban kapható 0,3%-os Mitac 20 (vára­kozási ideje 10 nap) a Rospinnal egyenértékű. A jövő perspektivikus atkaölő szere lehet házikertekben is (je­lenleg csak nagyüzemek használ­hatják) a 0.1%-o3 Plíctran W. mely a közepesen mérgező szerek csoportjába tartozik. Hatástartama tartós, kb. három hét, a kikelt mozgó alakok ellen jobb a hatása, mini a tojásokra. Ha továbbra is csapadékos ma­rad az időjárás, úgy számíta­A házinyúltenyésztők éves szinten több, mint 100 vagon sze­mes takarmányt etetnek fel nyu- laíkkal közvetlen beszerzésből és az áfészek útján. A keverék- és egyéb takarmányok mellett az etetés körülményei sok aggodal­mat és bizonytalanságot váltanak ki egyes takarmányfajtáknál. Etetési feltételek: a takarmá­nyok sorrendjében először is el­ső helyen kell megemlíteni a za­bot, amely a nyúl legkedvesebb abraktakarmánya, összetétele, ét- rendi hatása olyan, hogy akkor sem követünk el hibát, ha nyu­Iáinkat kizárólag zabbal takar- mányoznánk. Kevés ásványi anyagot tartalmaz, ezért sok zab etetése esetében gondoskodnunk kell a mész és a foszfor pótlá­sáról. Szemesen és őrölve egy­aránt adagolható. A kevés termés következtében a zabot leginkább árpával pótolhatjuk, mivel emészthetősége a zabéhoz hason­ló. Az árpát szemesen és őrölve egyaránt etethetjük. Megyénkben bőségesen áll ren­delkezésre a kukorica, amelynek energiatartalma nagy, fehérjetar­talma viszont kevés. Elsősorban is hizlaló takarmánynak tekint­jük, főként a másfél kilogramm­nál nehezebb, vágásra, illetve el­adásra szánt növendékekkel etes­sük nagyobb mennyiségben, Ezek takarmánykeverékének 30 —35 százaléka lehe: kukorica. Tenyésznyulaink takarmányke­verékébe 20—22 százaléknál több kukoricát ne használjunk, mert a nyulak elhíznak, belső szerve­ik elzsírosodnak, ivarzásuk egy­re szabálytalanabb és gyengébb lesz, a fogamzás romlik. Ha választási lehetőségünk van, akkor inkább sárga színű kukoricát etessünk, mint fehéret, mert a sárga színű kukoricában több a karotintartalom. A kuko­rica nem kellő tárolás következ­tében könnyen penészedik, rom­lik. Az igen romlott takarmány esetén a nyulak számos emésztő­szervi bántalommal jelzik a ta­karmány minőségi problémáját. A tenyésznyulak esetében elveté­lések jelentkezhetnek, míg a nö­vendékeink között hasmenés lép­het föl. Tehát a rossz takar­nunk keli a csonthéjasok klasz- terospóriumos levéllyukasodásá- nak fellépésére is. A gomba tá­madása következtében a levele­ken néhány mm átmérőjű kár- minpiros foltok keletkeznek. A belsejükben lévő levéllemez-da- rabka fokozatosan elszárad, majd kiesik és helyén így keletkezik a kórokozó népies elnevezését adó „lyuk”. A gomba spórái az eső segít­ségével terjednek, ezért csapadé­kos időben 0,12%-os Chinoin Fun- dazol 50 WP-vel vagy 0,1%-os Topsin Metillel védekezzünk el­lene. Mivel mindkét készítmény szisztemikus növényvédő szer, a védekezéseket kétszer, három- szór, a belső védettség kialakulá­sáig meg kell ismételni. Az őszibarack biztonságos ter­mesztéséhez nélkülözhetetlen a fák okszerű védelme, a permete­zések — akár kombinációkkal is — szükség szerinti (7—14 napon­kénti) megismétlése. A permetezé­sek során a munka- és baleset- védelmi övó rendszabályokat szi­gorúan be kell tartani. Széles Csaba mányetetés, a súlygyarapodás, a takarmányértékesítés romlásával járhat. Az utóbbi időszakban a holtak­ban szinte korlátlanul lehe: ta­karmánybúzát vásárolni állata­ink részére. A búzát nyulaink szemesen kevésbé szeretik, őrölt keverékben 10 százalékon felüli mennyiségben etethetjük. Még kevésbé szereti a nyúl a takarmányrozsot, ezért szemesen ne etessük, az általunk készített keveréktakarmány legfeljebb 3— 10%-a legyen. Számításba jöhet etetés céljából a takarmányborsó, a bab, amelyek a nyulak életfo­lyamatához nélkülözhetetlen fe-^ hérjék zömét szolgálják. Ameny- nyiben rendelkezésünkre állnak a hüvelyesek, úgy feltétlenül szerepeltessük a tenyészállatok, szopós és növendéknyulak keve­rékeiben. Természetesen a hüve­lyesek etetése bélsárpangásból eredő felfúvódást is idéZtiéf elő.’ Minimális mennyiségben több tenyésztőnél számításba jöhetnek az olajos magvak. Az olajmagvák is általában fontos takarmányok, mert fehérjetartalmuk mellett olajuk energiaforrást képez és étrendileg kedvező hatásúak. El­sősorban a napraforgó jöhet szá­mításba és a kendermag. Ügyel­nünk kell viszont arra, hogy egyes esetekben a nagyobb meny- nyiségű olajos mag etetése has­menés: okozhat. Az olajos mag­vak etetése igen drága, ezért csak étrendi hatás céljából érde­mes etetni, napi 1—2 dekagramm mennyiségben, minden harmadik napon. Ezt is elsősorban a mag­zatépítés és a vedlés időszakában gyakoroljuk, ha az olajos mag­vak rendelkezésünkre állnak. A takarmányok tárolása: a sze­mes takarmányokat száraz, szel- lős, napfénytől mentes helyen, idegen magtól távol kell tartani, zsákban, vagy ömlesztve, padlá­son, ponyván, vagy fólián, épü­letben, beton- vagy deszkapado­zaton. Az ömlesztve tárolt takar­mányt védjük mindenféle szeny- nyeződéstől, etetés előtt át kell rostálni hogy az a szennyeződés­től megtisztuljon. Mikulás András AUTÓ-MOTOR A kisautók jelene és jövője Szemes takarmányok etetése nymainkkal ÚJDONSÁGOK. TUDOMÜHTOS KUTATÁSOK

Next

/
Oldalképek
Tartalom