Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-06 / 183. szám

Géppel, kézzel aratnak Megkezdték a másodvetést A Kisvárdai Szeszipari Vállalatnak Miskolcon működik az ország egyik legmodernebb üdítő italt palackozó üzeme. Egyliteres üvegben három megye ellátására készítenek itt üdí­tő italokat. A korszerű palackozó gépsoron kétdecis Coca-Cola készül. (Elek Emil felvétele) Még 33 ezer hektár belvíz alatt Tovább apadnak a megye folyói. Ennek eredményeként a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a Tiszán Nagyha­lász és Szabolcsveresmart kö­zött megszüntette aiz árvízvé­delmi készültséget. A Krasz- na menti védvonalakon, va­lamint a Lónyai-csatorna fel­ső szakaszán továbbra is har­madfokú az árvízvédelmi ké­szültség. A Tiszán Vencsellő és Nagyhalász között és a Lónyai-csatorna alsó szaka­szán a készültség továbbra is másodfokú. Lényegesen nem javult a belvízhelyzet a felső-szabolcsi öblözetben, lassú ütemű a javulás ai Szamos—Kraszna közén. A Nyíri-, Kraszna- balparti, Beregi-, Tisza—Sza­mos közi öblözetekben a fő­csatornák vízszintje már na­gyon alacsony. Ennek elle­nére az elöntések lassan csökkennek. A vízzel borított terület nagysága még mindig 33 ezer hektár. A belvíz átemelésénél 15 szivattyútelep és 2T hordoz­ható szivattyú van üzemben, amelyek másodpercenként negyvenezer liter vizet to­vábbítanak a folyókba. A na­pi teljesítmény meghaladja a hárommilliárd litert. A védel­mi munkában összesen több, mint félezer ember dolgozik. Nyolcvan ország küldötteinek részvételével Nemzetközi bányászkonferencia kezdődött Budapesten Nyolcvan ország 200 bá­nyászküldöttének részvételé­vel kedden megkezdődött Budapesten, a Számítástech­nikai Oktató és Tájékoztató Központ épületében a bá­nyaipari dolgozók VIII. nem­zetközi szakszervezeti kon­ferenciája. A Szakszervezeti Világszövetség a föld öt kon­tinensének csaknem 10 mil­lió bányaipari dolgozóját tö­mörítő bányásztagozata egy­hetes eseményének első aktu­saként plenáris ülésen talál­koznak a küldöttek. Jan Lesz-nek, a szövetség elnö­kének megnyitó szavai után a SZOT és a hazai bányászok nevében Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese kö­szöntötte a konferencia részt­vevőit, majd Simon Pál ne­hézipari miniszer méltatta az esemény jelentőségét. Ezután Simon Pál nehéz­ipari miniszter a hazai bá­nyaipari dolgozókról szólva kiemelte: a magyar bányá­szok tudják, hogy csupán a saját erőfeszítésük nem ele­gendő a nyersanyag-szükség­let maradéktalan kielégítésé­re, ezért számítanak a világ- szövetség valamennyi bá­nyászszervezetének, munká­sának segítségére. Ezután Alain Simon, a bá­nyásztagozat főtitkára szá­molt be a bányaiparnak a vi­lággazdaságban elfoglalt he­lyéről és a bányászok helyze­téről. A plenáris ülés befejezése után az afrikai államok kül­döttei vitatták meg a konti­nensük bányászainak helyze­tét, s a mozgalmuk előtt ál­ló feladatokat. A konferencia szerdán szekcióülésekkel foly­tatódik. A kubai külügyminiszter- helyettes hazánkban J. R. Viera Linares kubai külügyminiszter-helyettes, aki Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes meghívására Budapestre látogatott, meg­beszélést folytatott az ENSZ fórumain napirenden szerep­lő időszerű kérdésekről. A kubai külügyminiszter-he­lyettest fogadta Púja Frigyes külügyminiszter. Az NDK állami bankjának elnöke fővárosunkban A Magyar Nemzeti Bank elnökének meghívására ha­zánkba érkezett Horst Ka­minsky, az NDK állami bank­jának elnöke, aki tárgyaláso­kat folytat a Magyar Nemze­ti Bank vezetőivel a két or­szág bankjait kölcsönösen ér­deklő kérdésekről. Horst Ka- minskyt fogadta Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes és Hetényi István pénzügy- miniszter. A kalászosok vágása, szál­lítása mellett újabb teendők szerepelnek a gazdaságok na­pirendjén. A szárazabbá vá­ló időjárás ellenére még min­dig nehezen járható földeken el kell végezni a szalmalehú­zást és a tarlószántást, hogy hamar a talajba kerülhessen a másodvetés. ötvennégyen ragadtak ka­szát a csarodai Új Élet Ter­melőszövetkezetben. Vasár­nap tizenkét hektárról vágták le a kalászost. A héten is ta­lálnak még vágnivalót azo­kon a helyeken, ahova lánc­talpon sem jutnak el a kom­bájnok. ötszáz hektár őszi búzából eddig 120 hektárt si­került betakarítani. Az őszi takarmánygondok enyhítésé­re az őszi árpa helyére fűke­verék került. A kenyérgabona hatvan százalékát már betakarítot- ' ták Nyíribronyban. Segítség nélkül, saját gépeikkel be tudják fejezni a legnagyobb nyári munkát. A learatott te­rületeken folyamatosan vég­zik a szalmalehúzást. A ho­mokosabb területeken a jövő : hét elején elkezdik a tarló­szántást. Lényegesen kedvezőtle­nebb a helyzete a tyukodi j Kossuth Termelőszövetke­Nagy a meleg, jólesik a szódavíz a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezet aratóinak, (fi. E.) melőszövetkezettel sem kötött az idén szerződést a Nyíregy­házi Konzervgyár. A gazda­ságok nem jelentkeztek ilyen jellegű igényeikkel, pedig a gyár várja a jelentkezőket. (rg) Újbúzát őrölnek Valószínű, nem a kedvezőt­len időjárás a magyarázata annak, hogy másodvetésű zöldségfélékre egyetlen ter­zetnek. Négy kombájnjuk Ka- 1 bán, négy pedig Üjfehértón van béraratáson. Gabonaföld- i jeikeL ofthon maradt két gé- j pük próbálgatja, nem sok si- j kerrel. A gazdaság összterü- ■' létének több mint hetven szá- \ zaléka belvizes terület. A fel- \ ázott földeken a néhány nap- | ja tartó jó idő sem hozhatott $ még kedvező változást. Az időjárás és a belvíz ki- j eséseket okozott a leendő téli takarmányban is. Az időben ; elvégzett másodvetésekkel le­het javítani a helyzeten. ; Hogy a gazdaságok is így lát- I ják, azt mutatja az a tény, I hogy eddig már hétszáz má- I zsánál több vetőmagot vásá- I roltak. A Vetőmagtermeltető J és Értékesítő Vállalat Nyír- i ségi Központja a termelőüze- | mek részére igények szerint további mennyiségeket tud másod- és őszi vetésekhez szállítani: szántóföldi és ta­karmánymagvakból, fűfélék­ből, fűkeverékekből, valamint tarlórépából, takarmánykel­káposztából, étkezési és ipari növényekből. A nyíregyházi ma­lomban 40—60 szá­zalék arányban őr­lik az új-, illetve óbúzát. Az újbúzából egyelőre 40 százalék kerül a hen­gerekre. A liszt minősége jó — mondja Paulusz Pál molnár. (Jávor L. felv.) Hirosima H irosima és Nagaszaki addig a bizonyos napig csupán két kissé egzotikus, dallamos nevű japán várost jelen­tett. De azóta: gyász és örök mementó az emberi­ség számára. Három hónappal a hit­lerista hadsereg teljes szét­zúzása után a japán fa­siszta hadsereg már a tel­jes vereség küszöbén állt, a szovjet és a szövetséges angolszász fegyverek ha­rapófogójában. S akkor, azon a verőfényes augusz­tusi napon egy magányos amerikai repülőgép szállt Hirosima fölé és bomba- terhével egyetlen pillanat alatt rommá változtatta az ősi japán várost. Az első atombomba tüze nyolcvan- ezer ember életét oltotta ki, és sok ezren váltak egész életükre nyomorék­ká. Az amerikai atomtáma­dásnak nem a háború megnyerése, nem is a győ­zelem kivívásának meg­gyorsítása volt a célja, az atombombával a Szovjet­uniót próbálták megfé­lemlíteni. Ezért tekintünk a japán halottak százezre­ire úgy, mint a második világháború utolsó, és a pusztulással fenyegető hi­degháború első áldozatai­ra. Az atomzsarolás azon­ban nem érte el a célját. Az amerikaiak reményei az atommonopólium meg­őrzésére hamarosan áb­ránddá váltak. A Szovjet­unió és a vele szövetséges szocialista országok pedig kezdettől fogva céltudato­san törekedtek az emberi­ség létét fenyegető atom­háború kockázatának csök­kentésére, a konstruktív párbeszédre. Az 1963 au­gusztusában aláírt atom- csendszerződés, az 1968 jú­liusában megkötött atom- sorompó-szerződés, leg­utóbb pedig a SALT—II szerződés aláírása tükröz» te a Szovjetunió és a szo­cialista országok béketö­rekvéseinek komolyságát. A Varsói Szerződés Po­litikai Tanácskozó Testüle­té 1980. május 14—15. var­sói ülésének nyilatkozata újra felhívja a világ vala­mennyi kormányának és népeinek a figyelmét a fegyverkezési hajsza meg­fékezésének, mindenek­előtt a tömegpusztító fegy­verek betiltásának elen­gedhetetlen voltára. Java­solja a nukleáris fegyver- készletek megsemmisíté­sét és a katonai költségve­tések csökkentését. A Béke-világtanács kezdettől fogva tá­mogatta és támogat­ja a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harcot. Hirosimára és Nagaszaki- ra emlékezve ezért is ja­vasolta, hogy az évfordu­lót e harc világnapjaként ülje meg az emberiség. AZ MSZMP SZAB0LCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 183. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 6., szerda KÜZDELEM A BELVÍZZEL Dolgoznak a szivattyúk MBgggy agyarország

Next

/
Oldalképek
Tartalom