Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-05 / 182. szám

2 KELET MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 5. A BEAG nyíregyházi gyárában 25 darab beatzenekari hangos ítóberendezést készítenek. Ha­raszti Gábor az erősítőberendezést minősíti. (Elek Emil felv.) Sikeres nyitány Á nyírbátori zenei napok első hangversenye A KÉPERNYŐ ELŐTT Színek és jellemek Idegeseknek világoskék Pszichológusok jelentősé­get tulajdonítanak a színek­nek a jellemek megítélésé­nél. Például ha valaki első­sorban a kék színeket érvé­nyesíti lakásában, akkor nyu­godtan tekinthetjük álmodo­zónak. A kék a pihenés, a kikapcsolódás, az álmodozás színe. Ugyanakkor ez a szín segít a koncentrálásban is, és megszünteti a nyugtalan­ságot. Ezért a pszichológusok ajánlják alkalmazását az ideges embereknek és azok­nak, akik könnyen kijönnek a sodrukból. A gyermekszo­bákban is jó hatást keltenek a világoskék falak: fékezik a gyerekek temperamentu­mát. A fekete szín választása határozottságról tanúskodik. A fekete az éjszaka színe, a mágiáé, a titokzatosságé. A fekete szín kedvelése ezért lelki konfliktusokat is je­lenthet. A fekete mellett azok az emberek döntenek, akik szeretik az éjszakai életet, akár a munkáról van szó, akár a szórakozásról. A sárga színt azok választ­ják lakásuk berendezéséhez, akik környezetüket szűknek találják. Tudat alatt megpró­bálnak megszabadulni a dep­ressziós állapotoktól; a he­lyiségnek, amelyben élniük kell, nagyobbnak kell látsza­nia, mint amilyen valójában. A sárga színt a világosság, az öröm, az élet és a fris­seség színének tartják. Ezt a színt főleg az olyan embe­rek választják lakásuk festé­sénél és berendezésénél, akiknek hatalmas képzelő­erejük van. Szélsőséges ese­tekben a sárga színt kedvelő emberek nehezen tudják el­fogadni a reális világot — álmok és illúziók világában élnek. Az ezüst és az arany színe­ket az olyan emberek ked­velik, akik hangsúlyozni akarják a világ előtt jelen­tőségüket, amivel gyakorlati­lag nem is rendelkeznek. Ha olyan lakásba lépünk, ahol ez a két szín dominál, óva­tosnak kell lennünk — a tu­lajdonos esetleg szélhámos is lehet. A legtalálóbb ezzel kapcsolatban ez a közmon­dás: „Nem mind arany, ami fénylik”. A pszichológusok azt ál­lítják, hogy azok az embe­rek, akik fürdőszobájukat élénk színekkel rendezik be, és kedvelik az érdekes min­tákat ábrázoló csempéket, könnyebben és gyorsabban szerzik vissza jó formájukat és regenerálják erőiket, mint azok, akik klinikai fehérsé­gű helyiségben fürdenek. Ami viszont a hálószobát il­leti, a pszichológusok ott in­kább a nyugodtabb színek alkalmazását javasolják. Hosszú börtönre szóló ba­rátságot köthetett a nyíregy­házi büntetés-végrehajtási intézetben az együtt töltött szép napok emlékére a 26 éves máriapócsi Hamza Béla és a 21 éves nyírgelsei Töl­gyesi Pál. A két többszörö­sen büntetett előéletű fiatal­ember előtt egyszerre nyílt meg május 26-án a börtön kapuja, s ennek örömére Tölgyesi meghívta nyírgelsé- re Hamza Béla barátját. A szabadulás örömére Töl­gyesiék lakásán koccingat- tak, s közben Hamza kitalál­ta, hogy egy nőt kellene sze­rezniük. Elindultak a falu­ban, s amikor Tölgyesi kivá­lasztotta a házat, betört egy ablakot, bemászott a veran­dára, belülről kinyitotta az ajtót és — mintha otthon lenne — beengedte barátját is. A biztonság kedvéért mi­előtt bement volna, egy ka­Augúsztus 2-án, szömbaton este hangzott el a XIV. nyír­bátori zenei napok megnyitó hangversenye. Megszoktuk, hogy a műemlék templom sok száz főt befogadó közönsége valami grandiózust, valami máshol nemigen hallható nagy zenei alkotást hall ezen ünnepi napok alkalmával, s most egy kis kamarazenekar jellegű vonóskar birkózott a hatalmas csarnok akusztiká­jával. Kárpótolt az elmaradt „hangtömbökért” a két ki­váló szólista: Kovács Dénes hegedű- és Kovács Kornél fuvolajátéka Oberfrank Géza vezényletével. Bevezető számként hallot­tuk Arcangelo Corellinek, a régi olasz hegedűmuzsika klasszikus mesterének vonós­karra írt 3 tételét, az ünne­pélyes lejtésű, lassú Sara- bande-tételt, a játékos Badi- nerie- és a mozgalmas Gi- gue-tételeket. A hivatásos Postás szimfonikus zene­karnak ez a műsor — annak minden értéke mellett is — nem jelentett problémát Oberfrank Géza vezénylete mellett. Második számként Bach J. S. legtöbbször felhangzó H- moll suite-jét hallottuk. A continuóval ellátott vonós­együttes élére szóló fuvolát rendelt a szerző, melyet Ko­vács Kornél fuvolaművész adott elő. AZ első Nyitány formát a tánctételek sora követte, mint a Rondeau, Sa­rabande, két Bourré, a len­gyel eredetű Polonaise és a záró Badinerie (tréfálkozás), mély a leghatásosabb részle­te volt a műnek. Kovács Kornél kitűnő fuvolajátéká­val megmutatta a népies hangulatú táncmuzsika min­den'szépségét. Utolsó számként csendült fel Vivaldi híres „Négy év­rót is magával vitt, betörte vele a lakás ajtaját, s mire a háziasszony magához tért volna meglepetéséből, Ham­za akkorát ütött rá a karó­val, hogy súlyos sérüléseket okozott neki. Az asszony ki­abálásától mindketten meg­ijedtek, s elmenekültek, de hamar őrizetbe vették őket, s újból a vádlottak padjára kerültek. A Nyírbátori Járásbíróság dr. Illés Béla tanácsa Ham­za Bélát súlyos testi sérté­sért és magánlaksértésért — mint többszörös visszaesőt — 1 év 4 hónapi, Tölgyesi Pált — mint visszaesőt — 7 hó­napi börtönre ítélte. Hamzát két évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától, Tölgye­sinek pedig le kell tölteni azt a büntetést is, amit előző 10 hónapjából feltételesen el­engedtek. Az ítélet jogerős. szak” c. hegedűversenye. Vi­valdi az olasz zene egyik legnagyobb klasszikusa. A szenvedély szépségének, a perzselő, forrongó, életvidám lüktető vagy borúsan hul­lámzó élet nemes formába szökkenésének olasz csodá­ját Vivaldi muzsikája pél­dázza legékesebben minden muzsikus között. Kovács Dé­nes hegedű játéka nagyszerű­en éreztette meg a kiváló olasz mestert, aki hegedűjé­vel mintegy elsőnek kereke­Megnyitotta kapuit a nyíregyházi nyári akadémia, a megyeszékhely hagyomá­nyos kulturális rendezvénye. Az utóbbi években az ország legkülönbözőbb helyeiről ér­keztek vendégek az augusz­tus elején szokásos program­ra. Különösen a Krúdy- és a Móricz-évfordulók jegyé­ben lebonyolított események nyújtottak maradandó él­ményt a résztvevőknek. Idén, csakúgy, mint tavaly, tekintélyes létszámú jelent­kező érdeklődött az NDK- ból: most közel száz német résztvevője van a nyári aka­démiának. Ennek megfelelő­en az előadások német nyel­ven hangzanak el. Augusz­tus 4-én tartották meg az Gyakran előfordult, hogy a parkból az úttestre, az út­testről pedig a parkba seper­ték a szemetet Nyíregyházán. Az ellentmondást az „indo­kolta”, hogy a parkokat a ker­tészeti, az utakat az ingat­lankezelő vállalat takarítot­ta. Április 1-étől a köztisz­taság az újonnan létrehozott közterület-fenntartó válla­lat feladata lett. Az átszervezéshez 25 mil­lió forintot kapott az új vál­lalat, amit új gépek beszer­zésére, a meglévők korsze­rűsítésére fordíthatnak. Üj gépeket 3 millió forin­tért vásárolnak. Egy Poklein cseh markoló-kotró gépet vesznek, amelyet a park- fenntartástól a takarításig minden munkafolyamatban tudnak használni. Augusztus 1-én indult a Rapia—8 típu­sú seprőgép, tíz fűnyíróval, két IFA konténerszállítóval, egy Skoda-Bobr kukás sze­métszállítóval, két Multikar öntöző-seprő géppel gazdago­dik a gépparkjuk ez év vé­gére. Évek óta sok gondot oko­zott a lakossági és a közületi szemétszállítás megszervezé­dett a puszta zenei anyag fölé. Kovács Dénes hegedű­játékának magával ragadó titka az az artisztikus köny- nvedség, az a fölényesen ki­egyensúlyozó forma- és stí­lusérzék, az ízlésnek, szel­lemnek és műveltségnek az a harmóniája, mellyel a mű­vész fantáziája rendelkezik. A csodálatosan nagyvonalú, széles lélegzetű Vivaldi-kon- cert tetőpontja volt az egész hangversenynek. első előadást a mai magyar irodalomról. Ezt követően hazánk irodalmáról, törté­nelméről, néprajzáról tájé­kozódhatnak a hallgatók, de szó lesz megyénk népművé­szetéről, a hazánkban élő né­met nemzetiségiek népkölté­szetéről is. Érdekes előadá­sok hangzanak el a két nép együttműködéséről, például a német és a magyar mun­kásmozgalom kapcsolatáról. A TIT megyei szervezete az előadásokon túl pihentető programokról is gondosko­dott. Felkeresik például Va­ja és Nyírbátor látnivalóit, műemlékeit, és ellátogatnak megyénk egyik almatermelő szövetkezetébe is. A nyári egyetem tizenkét napig tart. se. Ennek összehangolására augusztus 15-ig ütemtervet készítenek és minden utcá­nak, közületnek meghatároz­zák: egy héten hány alka­lommal és mikor viszik el a szemetet. Hogy ez valóban óraműszerűen haladjon, mi­nőségi bérezést vezetnek be, és a fizetés jelentős részét úgy kapják a dolgozók, ha a szemétszállításban, takarítás­ban, parkosításban semmi­lyen fennakadás nincs. Nem­csak a lakossági bejelentések­re korlátozódik az ellenőrzés, hanem belső ellenőröket bíz­nak meg a folyamatos meg­figyeléssel. Ezenkívül 16 fős komplexbrigádot szerveztek, amelynek a locsolástól kezd­ve a palántázásig, a szemét­szelencék ürítésétől a takarí­tásig mindent el kell végez­niük a nyíregyházi városköz­pontban. Az emberek, a gépek át­csoportosítása és a fejlesztés egyaránt a tisztább Nyíregy­háza kialakítására törekszik. Kapu József igazgató szerint már 1981-től minőségi javu­lás következik be a köztisz­taságban. A Szemtől szembe című, rendkívül tartalmas és ér­dekes külpolitikai műsor második adása, a Konflik­tusok a világpolitikában mindenben igazolta a nem­zetközi szerkesztőségnek a műsortípusról alkotott el­képzeléseit, melyet Chrudi- nák Alajos foglalt össze a műsorlapban. Ehhez persze olyan vendégszemélyiség kellett, mint Vlagyim Zag- lagyin történészprofesszor, az SZKP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője, aki a „legkényesebb” és legnehezebb kérdések el­mélyült elemzését közérthe­tően, lebilincselő, látszólag könnyed egyszerűséggel tud­ta megadni. Pedig nem volt könnyű dolga. Bokor Pál, Szabó L. István és Csák Elemér — úgy is, mint a nézők képviselői — nem ta­karékoskodtak a jól össze­válogatott „rázós” és bo­nyolult kérdésekkel. Ugyan­ez elmondható Hajdú Já­nosról a kitűnő műsorveze­tőről, aki ráadásul igen ügyesen ütemezte a téma­váltásokat, úgyhogy fi­gyelmünk percre sem lan­kadhatott. A hét vasárnapi adása karakterét — az olimpia el­ső magyar hivatalos értéke­lése mellett — ezúttal nem a jóval gyakoribb, olykor szenzációszámba menő kül­politikai riportázs, hanem két érdekes hazai tudósítás szabta meg, egy-egy legszé­lesebb körű érdeklődésre számot tartó témából. Az egyik egy nagy jelentőségű kísérletnek, a Budapest XVII. kerületi „infarktus- szűrésnek” adott bizonnyal hasznos nyilvánosságot, s túl azon, hogy az infarktus­ra alkatilag, vagy betegsé­gük, esetleg életmódjuk mi­Nyáron másképp hallga­tunk rádiót, mint egyéb év­szakokban. Ilyenkor tartóz­kodunk a legtöbbet szabad­ban, nemcsak a műsorhall­gatás időpontjai — órái, percei — változnak meg, hanem az akusztika is más ilyenkor. Azonban nem szükséges ezt magyarázni, mindenki tudja, miről van szó. Valamivel több, köny- nyebb műsor és sok zene kell ezekben a hónapokban, az ismétlés is gyakoribb le­het. A múlt heti műsorkép va­lahogy így is alakult, ha az irodalmi és a szórakoztató műsorokat vesszük. Bár sem a századforduló irodal­mának jeleseiből válogató adások, Gárdonyi Géza, Bródy Sándor, Tömörkény István írásaiból, sem a kor­társ Gáli István A Nagy Kaland című hangjátéka nem tartozik az előbb em­lített „könnyebb műsorok” kategóriájába. Ellenben szó­rakoztató, de tartalmas idő­töltést jelentett a Bécsről szóló Mesélő házak című műsor, a Szórakoztató an­tikvárium csütörtöki adása, a Lapok a lapok történeté­ből címmel összeállított sza­tirikus sajtószemle, vagy a nagy sikerű Shaw-vígjáték. a Sosem lehet tudni, tíz év­vel ezelőtt készült felvétel­ről, a Madách Színház mű­vészeinek emlékezetes elő­adásában. Shaw-nak ez a több mint nyolc évtizeddel ezelőtt írt darabja hazánkban is sok előadásos felújításokat ért meg első magyarországi be­mutatója, 1912 óta. A szí­att hajlamosak előzetes ki­szűrése és kezelése intéz­ményesen kiterjeszthető-e (meggyőztek bennünket ar­ról, hogy ez igen célszerű lenne!), a jó tanácsokat, kü­lönösen az életvitelre vo­natkozókat az „érdekelt” tévénézők máris megszív­lelhetik ... A másik egy so­kat emlegetett téma, a ha­zai bútoripar helyzetéről, teljesítőképességéről és kor­szerűsítéséről szólt, össze­függésben a munkások kere­setévéi. Elemző, higgadt tárgyilagossággal. Bízzunk benne, hogy az üzemi re­konstrukciók, az új, korsze­rűbb technológiák beveze­tése majd csak meghozza a gazdagabb, kielégítő és nem utolsósorban olcsóbb bú­torválasztékot is. A múlt héten véget ért sorozat, a Menekülés az arany földjéről vegyes em­léket hagyott. A kalandos életű, magát szocialistának vallott, népszerű amerikai író, Jack London (1876— 1916) nálunk 1922-ben meg­jelent Tüzes napsugár című regénye nem tartozik a leg­jobb alkotásai közé. He­lyenként túl szentimentális és a hatásvadászat olcsóbb elemei is jócskán fellelhe­tők benne. Mindez bízvást e’ nondható a belőle készí- .cct filmsorozatról is, bár az igazság kedvéért meg kell állapítani, hogy azért lát­tunk már ettől rosszabbat is... Az eleje például — az alaszkai részek — egészen kiváló volt a maga férfia­sán kalandos műfajában. Később folytatásról folyta­tásra hígult és vált kissé át­tekinthetetlenül terjengős­sé, túlromantizálttá a „Tü­zes” Elam története. nészek minden felújításkor szívesen játszották a darab szerepeit, a közönség pedig nagy kedvvel élvezte Shaw csípős humorát, amellyel az ósdi előítéletek rabjait épp­úgy nevetségessé teszi, mint a mű keletkezésekor mo­dernnek számító feminiz­mus híveit A nemek harca kedvenc témája volt a nagy írnek, de bármily ironiku­san, olykor látszólag ciniku­san szólt is a férfiak és a nők „fajsúlykülönbségéről” és a szerelemről (idézőjel­ben!) a polgárság életében, az igaz érzelmekről papírra vetett ő lírai gondolatokat is. Ezen az 1970-ben készült színházi felvételen — visz- szatérve a színészekre és a közönségre — nagyon jól érződik, hogy a magyar kö­zönség nemcsak hogy érti Shaw-t, hanem együtt is játszik vele, s hogy ez az előadás megérdemelten ke­rült abba a sorozatba, amelyben hallottuk. (Emlé­kezetes G. B. Shaw-előadá- sok.) Tolnay Klári, Piros Il­dikó, Huszti Péter és Men- sáros László valóban máig emlékezeteset nyújtott Ádám Ottó (rendező) veze­tésével, mai füllel ítélve is. A Sokféle ... a tárgyakról című műsor legutóbb azt igazolta, hogy egy ügyes szerkesztő (a jelen esetben Dénes Gábor) mi mindent, s mennyi más gondolati in­díttatással született írást tud egy műsorba, egy tárgy­szó alá összehozni! Itt-ott kissé erőszakoltnak is tar­tottam ezt az egymás mellé rendelést. Seregi István Börtönből — börtönbe Már a szabadulás napján betörtek (Vikár Sándor) Előadások németül Megkezdődött a nyíregyházi nyári akadémia Egységes köztisztaság Nyíregyházán Gépesített takarítás Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT T. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom