Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-03 / 181. szám

16 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 3. Búcsú az olimpiától jKEnAio yent**' SONNE CHANCE ! SESt WISHES ! Akárhogy is érezzük most magunkat, meg kell valla­nunk, hogy egy kicsit fá­radtak vagyunk. Igaz, ami igaz: jóleső fá­radtság ez: önként vállalt fáradtság, nem kényszerí­tette rá senki az embert, de kevesen lehettek ebben az országban olyanok, akik egy hanyag kézlegyintéssel el tudták maguktól hesseget- ni. Két hétig lestük a híre­ket a lapokban, délután, vagy esténként a látnivaló szinte odaszögezett minket a televízió elé: drukkol­tunk, örültünk, bánkód- ______ tunk; de lélekben mind­éi j-----^________-- ■ annyian ott voltunk a W ~~- moszkvai versenyek szín­helyén. Ott, ahol idegtépő küzdelmek zajlottak, sportcsillagok bukkantak fel az is­meretlenségből, vagy éppen nagy egyéniségek véreztek el drámai küzdelmekben. Hangulatunk „változékony” volt, mint ahogyan az idő­járásjelentések jellemzik az idei szeszélyes nyarat; olykor szinte szóhoz sem jutottunk a meglepetés örömétől, más­kor pedig ingerülten szisszentünk fel, amikor a híradások arról tudósítottak, hogy egy-egy nagy esélyes csapat, vagy egy-egy világklasszis magyar versenyző időnek előtte volt kénytelen elbúcsúzni a versenyektől. De hát ettől szurkoló a szurkoló és — ami a dolog másik oldalát illeti — ettől sport a sport. A pályán sohasem lehet biztosra menni, s a nemzet­közi sportélet az utóbbi években egyre inkább abba az irányba fejlődött: minden lehetséges. Az úgynevezett él­mezőnyök fokozatosan kiegyenlítetté váltak: az abszolút esélyesek korszaka letűnőben van ... S éppen ez a jelenség tette utólag is érvénytelenné, ér­telmetlenné bizonyos nyugati körök propagandahadjára­tát, amely arra irányult, hogy a XXII. nyári olimpiai já­tékokat a közvélemény csonka olimpiának tekintse, hogy egyes sportolók távolmaradása miatt megkérdőjelezzék a versenyek valóságos sportértékét. Csattanós válasz volt erre a moszkvai olimpiai és világcsúcseső: a játékokon induló sportolók eredményeinél meggyőzőbben nem is lehetett volna cáfolni a rosszindulatú jóslatokat: a közvéleményt lehet helyenként manipulálni, de a stopperórát soha. A bojkott meghirdetői tehát kudarcot vallottak, s ta­lán nem járunk messze az igazságtól, ha megkockáztatjuk: a moszkvai olimpia lejáratásának képtelen és alávaló öt­lete meghatározza a jövő útját is: nem valószínű, hogy ezek után bárki is megpróbálná a nemzetközi sportmoz­galmat, az olimpiai eszmét politikai célok elérésének esz­közévé deformálni. Ez a petárda hatástalanul pukkant el: az olimpiai mozgalom, amely az évtizedek során a népek barátságának, nemes versengésének egyik szimbólumává vált, állta a próbát, sőt megerősödve került ki a mester­ségesen kavart viharból. Az olimpiák történetében első ízben szocialista ország fővárosa vállalta a rendezést: a rádió, a televízió és a sajtó kiküldött munkatársainak egybehangzó véleménye szerint kifogástalanul, magas színvonalon. Tanúsíthatják ezt a né­zőknek, rádióhallgatóknak azok a milliói is, akik a tö­megkommunikációs eszközök dolgozóinak fáradtságot nem ismerő munkája jóvoltából szinte nonstop műsorban kö­vethették végig a versenyeket, a nagy összecsapásokat. Figyelmünk persze elsősorban -a mieinkre, a magyar sportolókra irányult. Nem idézhetjük itt föl valamennyiük csatáját, nincs rá lehetőségünk, hogy jólesően elidőzzünk az elmúlt napok egy-egy mozzanatánál. De annyit mégis elmondhatunk: a moszkvai csapat a magyar sport leg­szebb hagyományaihoz híven helytállt a játékokon: érme­seink, helyezettjeink, s a többiek, akik ha nem is álltak a reflektorfényben, valamennyien öregbítették a magyar sport hírnevét. Ezeknek a gondolatoknak jegyében búcsúzunk a moszkvai olimpiától, s további eredményes- versenyzést, sok sikert kívánunk sportolóinknak! Rekord parádé, új csillagok, régi bajnokok alkonya Sportágról sportágra rövid olimpiai történet Lényegében már befejeződtek a XXII. nyári olimpiai játékok eseményei. Magas színvonalú, sokáig emlékezetes küzdelemben mérte össze erejét a sportvilág. Volt itt minden: esélyes beérke­zése, nagy favorit bukása, csúcs­eső, meglepetés, dráma, öröm és könny, képrázat és kiábrándulás. Szóval: olimpia volt.. . Vala­mennyi sportág szolgált tanul­sággal, mutatott irányt, búcsúz­tatott és a trónra hozott nagy sportcsiilagokat. Mi is volt a lé­nyege, sportágról sportágra — ezt gyűjtötték csokorba az MTI munkatársai. Kuba újólag megleckéztette a világot. A ..nonstop” ökölvívás­sal, a kérlelhetetlenül, rettentő keményen és sok ütésfajtát al­kalmazó kubaiak uralkodtak a szorítóban, eseményszámba ment — kiváltképp az elején — egy kubai ellen végigállt három me­net, nem is beszélve a győze­lemről. Stevensonnal és társaival csak á szovjetek tartották a lépést. Stevenson, aki a világ első szá­mú ökölvívójaként érkezett az olimpiára, a kevés nagy csillagok — Viren, Juantorena, Aiekszejev stb. — közé tartozik, akik rang­ja Moszkvában nem csökkent, hanem tovább emelkedett. Sokan a látványos ökölvívás visszatérését remélték a moszk­vai küzdelmektől, de csalódniok kellett. Továbbra is az erő, a ke­ménység dominál. Ebben a sportágban is — miként labda­rúgásban — úgy tűnik, sohasem lesz már visszatérés a tempó, a fogcsikorgatás útjáról a nagyobb látványosság felé. A „rekordok és Vardanyan” olimpiája jelzővel kerül a moszkvai versenysorozat a súly­emelés történetébe. Izmajlovo végérvényesen eldöntötte az évek óta élő kérdést: ki a világ leg­jobb súlyemelője, Aiekszejev, Rigert vagy Vardanyan. Az olimpia után egyértelmű, hogy Vardanyan, a káprázatos, 400 kilós határ áttörője közép­súlyban, öt világcsúcs elérője. Ugyanakkor Aiekszejev és Rigert csillaga végleg lehullott, ők is mondták s a történetekből érzé­kelhető, hogy ezén az olimpián utoljára versenyeztek. ÍJjólag bebizonyosodott, hogy súlyemelésben nincsenek hatá­rok, egyetlen csodásnak tartott világcsúcs sem élhet sokáig. Ma­gyar szempontból Baczakó dia­dala teszi örökre emlékezetessé az olimpiai súlyemelő-viadalt. A háromszor három perc és az egész versenyrendszer búcsúját jelentette a mintegy ötszáz olim­piai mérkőzés a két fogásnem­ben. Legközelebb már jön a 6 perces mérkőzés, a kétcsoportos küzdelem. Akárhogy alakul, a szovjet fölény mindkét fogás­nemben elvitathatatlan. Sorukból, bajnokseregükből került ki a „szőnyeg királya”, azaz a sza­badfogású nehézsúlyú Angyijev, aki szinte félkézzel visszaverte a trónja ellen indított bátortalan támadásokat, s aranyszériája folytatódott. A szovjetek mellett a szőnyeg feltűnő emberei a magyarok vol­tak, magával ragadó versenyzé­sükkel, egyedülálló győzniakará- sukkal. Hegedűs Csaba varázsla­tával nemcsak a magyar sport, hanem a világ kötöttfogású bir­kózása is jelentősen gazdagodott. A záróünnepség műsora Hasonlóan a megnyitóünnep­séghez, vasárnap az olimpia zá­róeseménye is a Lenin Stadion­ban zajlik le. A rendezőség is­mertette a 19,30 órakor kezdődő műsor programját, amely a kö­vetkező : 19,30 óra: 170 harsona hangjára kezdődik az ünnepség, ugyanek­kor a Lenin Stadion tribünjén a megnyitón már óriási sikert ara­tott „éló festmény” a moszkvai olimpia emblémáját mutatja. 400 fiatalember hatalmas vörös zász­lókkal, amelyen az olimpiai emb­léma is látható, bevonul a sta­dionba és négy csoportot alakít­va elhelyezkedik a gyepszönyeg négy sarkában. 19.33 óra: több mint 1500 fiatal bemutatójára kerül sor, köztük 150-en különböző népviseletbe öl­tözve végzik gyakorlataikat. 19.34 óra: bevonulnak az olim­pián részt vett országok képvise­lői, akik aztán elhelyezkednek a stadion labdarúgópályáján. Mind­ez megfelelő zenei kísérettel tör­ténik. Behozzák a görög, a szov­jet és Los Angeles, a legközeleb­bi nyári játékok városának zász­laját és az olimpiai lobogót is. 19,54 óra: Lord Killanín, a NOB búcsúzó elnöke kíséretével a pá­lyán elhelyezett emelvényre vo­nul. Utána felhúzzák a görög lo­bogót, a görög himnusz hanglai- ra, aztán a szovjet és végül Los Angeles lobogóját, az olimpiai himnusz kíséretében. 20,02 óra: Lord Killanín megkö­szöni a NOB nevében a Szovjet­uniónak, Moszkvának és a szer­vező bizottságnak a játékok meg­rendezését. Ezenkívül köszöne­tét mond minden résztvevőnek és a nézőknek a megjelenésért, s végül befejezettnek nyilvánítja a XXII. nyári Játékokat és hívja a világ országainak fiataljait a négy év múlva sorra kerülő olimpián való részvételre. 20,05: leeresztik az olimpiai zászlót az olimpiai himnusz kísé­retében aztán átveszik a spor­tolók á lobogót, felhangzik a „Sport ódája” című dal. A spor­tolók a kandeláberben lobogó olimpiai láng felé fordulnak, s a tűz lassan kialszik. 20,14 óra: a résztvevők elhagy­ják a stadion küzdőterét, ugyan­így a jellegzetes népi öltözetet viselő fiatalok is. A futópályára 700 fős zenekar vonul be. 20,24 óra: megkezdődik a zene, a háttérben ismét újabb és újabb képeket alakítanak ki. Né­hány perccel később a zenekar kivonul. 20,31 óra: hétperces tornabemu­tató következik, amelyben szov­jet világ- és Európa-bajnokok is részt vesznek. 20,38 óra: táncosok fellépése következik, különböző kompozí­ciókat adnak elő, a pálya közepén kialakítják az olimpiai öt karikát. SZABÓ ISTVÁN ÉS JOÖS ISTVÁN kajakozó kettősünk ezüstér­met szerzett a szombati, utolsó előtti versenynapon. így kajak-kenu­saink egy arany-, egy ezüst- és égy bronzéremmel zárták az olim­piai szereplést. Szabó István 1950. június 15-én született Budapesten. Nős, az MTK-VM versenyzője. 1973 és 1978 között öt világbajnoki cí­met szerzett, kétszer második, háromszor pedig harmadik volt. 1976- ban a montreali olimpián szintén ezüstérmes volt. Joós István 1953. március 27-én született Győrben, ö is nős, a Rába ETO kajakozója. Eddigi legjobb eredményei: világbajnoki ezüst- (1977) és bronzérem (1978). És most, élete első olimpiáján az ezüst. Minden várakozást felülmúlt a versenyek színvonala és az ér­deklődés. A 10 világ-, 18 Európa- és a magyar szempontból igen lényeges 13 országos csúcs, nagy­szerű mérleg. S ami teljes sikert jelent: 44 év után ismét magyar férfi úszó is felállhatott a dobo­gó tetejére. Wladár Sándor arany­érme mellett több kitűnő helye­zés váltott ki örömet, de a hazai úszósport hiányosságai, szűk ke­resztmetszete ismét megmutatko­zott. Az NDK volt a legeredmé­nyesebb 12 aranyéremmel, a Szovjetunió pedig nyolcat nyert, többet, mint az előző olimpiákon együttvéve. Tanulság még: erő­södött. szélesedet: a nemzetközi mezőny. ozsvar andras szombaton a második olimpiai érmet szerez­te a magyar cselgáncsozóknak. Az abszolút kategóriában Ozsvár a harmadik helyen végzett. A 23 éves versenyző a Budapesti Hon­véd cselgáncsozója. Egyébként Csongrádon született, 1957. febru­ár 19-én. 180 centi, 130 kiló, csalá­di állapota: nőtlen. 1977-ben juni­or Európa-bajnok volt. Az idén a felnőttek kontinensbajnokságán ötödik lett. Egyszeres magyar bajnok. Az erőviszonyok csak annyi­ban változtak, hogy a „nagy hár­mas”, a Szovjetunió, Jugoszlávia és Magyarország csapata közül ezúttal a szovjet válogatott ke­rült — 8 év után újból —- az első helyre. A középmezőny viszont feltétlenül erősebbnek mondható, mint például a legutóbbi játéko­kon. Magyarország bronzérme gyengébb a vártnál, a csapat for­maidőzítése nem sikerült, évtize­dekkel ezelőtti játékot alkalma­zott. Szinte egyetlen „taktikája” az volt hogy valaki mindig „be­állt” az ellenfél kapuja elé, s ab­ból akart előnyt szerezni, ha a szabálytalankodó védőjét kiállí­tották. Ezt a szisztémát nem a mai, hanem az idősebb Szívós István korában alkalmazták, ré­gen kiment a „divatból”, a vízi­labdából ... A vivás volt. amelyben a leg­nagyobb mértékben felborult a papírforma. A franciák négy győzelmükké! a legeredménye­sebbnek bizonyultak: Magyaror­szág 72 év után először nem tu­dott aranyérmet nyerni: a nagy esélyes szovjet női tőrözők első­ség nélkül maradtak, sőt az egyé­niben döntőbe sem Jutottak. A magyarok két ezüst- és három bronzérme mellől hiányzik lega­lább egy arany, így a mérleg nem lehet pozitív. Montreal bajnokai közül csak a kard egyéniben győztes szovjet Krovopuskov és a csapat tudta megvédeni elsősé­gét! Tizenkét világcsúcstartó vesztes fejjel távozott a Lenin Stadion­ból, nyolc férfi- és négy női re­korder. Akadtak a csalódottak között futók (Göhr, Coe), gátfu­tó (Rabsztyn), ugrók (Wszola, Oliveira, Vigneron), dobók (Bir- julina, Beyer, Paragi, Schmidt, Litvinov), s egy ötpróbázó is (Kurjagina). A sportág hat új világcsúccsal gazdagodott. Montreali sikerét Eckert-Wöckel (női 200), Kazan- kina (női 1500), Jahl (női disz­kosz), Cierpinski (maraton), Szé­díti (kalapácsvetés) és az NDK női 4x100-as váltója ismételte meg Végül a nagy vesztesek: Juanto­rena, Viren, Rabsztyn, Vigneron — és Paragi... „Megtört a jég." Az öttusa olim­piák történetében először született szovjet siker az egyéniben egy „szemtelenül” fiatal újonc, Ana- tolij Sztarosztyin jóvoltából. A 37 esztendős Lednyevnél 17 évvel fiatalabb bajnok kétszer állhatott a dobogó legmagasabb fokán: másodszor mint a győztes szovjet trió tagja. Két ezüsttel távoznak a magyarok, ez már igen, sikerült feledtetni Montreali, a négy évvel ezelőtti kudarcsorozatot. Az NDK sportolóinak abszolút fölényé1: hozta a XXII. nyári játékok. A lehetséges 14 arany­éremből ll-et megnyertek, mely­hez járult még egy ezüst- és két bronzérem. A külföldiek közül — a férfiaknál — a finn Karppi- nen aratott nagy dicsőséget, meg­védte monteali elsőségét. A házi­gazdák közül a nők javítottak montreali eredményükön, a férfi­ak azonban nem tudtak aranyér­met szerezni evezésben. 20,45 óra: felcsendülnek a „Vi­szontlátásra Moszkva” című dal első akkordjai. Sportolók a pá­lya közepére viszik a moszkvai olimpia 8 méter magas népszerű figuráját, a Misa mackót. Több százan népitánc-bemutatóí tarta­nak, s a háttérben Is kialakítják Misa figuráját. A hatalmas ered­ményjelző táblákon francia és angol nyelven: „A viszontlátásra a XXIII. olimpián”. 20,50 öra: ismét tánc követke­zik, s az eredményjelzőn képben bevetítik a nyári játékok néhány izgalmas pillanatát. Fiatal lányok virágokkal teli kosarakkal a dísz­tribün elé vonulnak. Agyuk 22 díszlövése hangzik el, miközben lassan mindenki elhagyja a sta­dion gyepét. A záróünnepség 20,58 órakor fe­jeződik be. IJÄSZAT Férfiaknál olimpiai bajnok: To­mi Poikolainen (Finnország) 2155 kör, 2. Iszacsenko (Szovjetunió) 2452, 3. Ferrari (Olaszország) 2449, 4. Blenkarne (Nagy-Britannia) 2446. 5. Nagy Béla (Magyaror­szág) 2446, 6. Jesejev (Szovjetunió) 2432 ... 28. Balázs István (Ma­gyarország) 2241. Nőknél olimpiai bajnok: Keto Losaberidze (Szovjetunió) 2491 kör, 2. Butuzova (Szovjetunió) 2477, 3. Meriluoto (Finnország) 2449, 4. Padevetova (Csehszlová­kia) 2405, 5. Sun O (Koreai NDK) 2401, 6. Floris (Hollandia) 2382, . . . 12. Kovács Judit (Magyarország) 2323, ... 21. Szobi Margit (Ma­gyarország) 2216. KAJAK-KENU K—2 férfi 1000 m, olimpiai baj­nok: Vlagyimir Parfenovics, Szer- gej Csuhraj (Szovjetunió) 3:26,72 P, 2. Szabó István, Joós István (Magyarország) 3:28,49, 3. Luis Ramos-Misione, Herminio Menen- dez (Spanyolország) 3:28.66 4. Giura Ticu (Románia) 3:28,94, 5. Hempel, Nolte (NDK) 3:31,02, 6. Marrero, Cunill (Kuba) 3:31,12. C—2 1000 m, olimpiai bajnok: Románia (Ivan Patzaichin, Torna Szimijonov) 3:47,65 p, 2. NDK (Olaf Heukrodt, Uwe Madeia) 3:49,93 3. Szovjetunió (Vaszilij Jurcsenko. Jurij Lobanov) 3:51,28, 4. Jugoszlávia (Mattja Ljubek, Mirko Misovics) 3:51,30, 5. Cseh­szlovákia (Jiri Vrldovec, Petr Ku- bicek) 3:52,50, 6. Lengyelország (Marek Dopierala Jan Pinczura) 3:53,1, 7. Bulgária 3:53,89. 8. Ma­gyarország (Budai Tamás Frey Oszkár) 3:54,35, 9. Svédország 3:58,62. K—4 1000 m, olimpiai bajnok: NDK (Rüdiger Helm Bernd Olb- richt, Harald MEirg, Bernd Duvig­A KM olimpiai hlrszerkesztősége: Bagoly Dániel Dragos Gyula, Demeter Attila és PauwUk György. Sikertabló neau) 3:13,76 p. 2. Románia (Mi- hai Zafiu, Vasiie Diba, Ion Gean- ta, Nicosur Esanu) 3:15,35, 3. Bulgária (Borislav Borisov, Boi- dar Milenkov. Lazar Hrisztov, Ivan Manev) 3:15,46, 4. Lengyelor­szág (Ryszard Oborski, Grzegorz Koltan Daniel Welna, Grzegorz Sledziewski) 3:16,33, 5. Magyar- ország (Deme József, Rátkai Já-^ nos, Kosztyán József, Sztanity Zoltán) 3:17,27, 6. Franciaország (Francois Barouh, Patrick Be- rard, Philippe Boccara, Patrick Lefoulon) 3:17.60. 7. Szovjetunió 3:19,83, 8. Ausztrália 3:19,87 9. Svédország 3:20,74. K—1 férfi 1000 m, olimpiai baj­nok: Rüdiger Helm (NDK) 3:43,77 p, 2. Alain Lebas (Franciaország) 3:50,20 p, 3. Ion Birladeanu (Ro­mánia) 3:50,49 p, 4. Sümegi (Auszt­rália) 3:50,63 p, 5. Perri (Olasz­ország) 3:51,95 p. 6. Masar (Cseh­szlovákia) 3:52 10 p. C—1 1000 m, olimpiai bajnok: Lubomir Ljubenov (Bulgária) 4:12,38 p, 2. Szergej Posztrehin (Szovjetunió) 4:13,53 p, 3. Eck- hord Leue (NDK) 4:15,02 p, 4. Dvorak (Csehszlovákia) 4:15,25 p, 5. Varabjev (Románia) 4:16,68 p, 6. Grönlund (Finnország) 4:17,37 p, ... 9. Wichmann Tamás (Ma­gyarország) 4:45,30 p. ÖKÖLVÍVÁS 48 kg, papir8úly, olimpiai baj­nok: Sabyrov (Szovjetunió), 2. Ramos (Kuba), 3. Musztaov (Bul­gária) és Byong (Koreai NDK). A döntőben Sabyrov 3:2 arány­ban, pontozással győzött. 51 kg, légsúly, olimpiai baj­nok: Leszov (Bulgária), 2. Mi- rosnyicsenko (Szovjetunió), 3. Váradi János (Magyarország) és Russel (Nagy-Britannia). A dön­tőben Mirosnyicsenkót a második menetben sérülés miatt leléptet­ték. 54 kg, harmatsúly, olimpiai baj­nok: Hernandez (Kuba), 2. Inan- go (Venezuela), 3. Anthony (Gu­yana) és Cipere (Románia). Egy­hangú pontozással nyerte a dön­tőt a kubai Hernandez. 57 kg, pehelysúly, olimpiai baj­nok: Fink (NDK), 2. Horta (Ku­ba), 3. Kosedow (Lengyelország) és Ribakov (Szovjetunió). Az aranyéremért vívott összecsapá­son Fink 4:1 arányú pontozással verte ellenfelét. 60 kg, könnyüsúly, olimpiai baj­nok: Herrera (Kuba), 2. Demja- nyenko (Szovjetunió), 3. Willis (Nagy-Britannia) és Aguilar (Ku­ba). A 3. menetben Demjanyen- kót leléptették sérülés miatt. Kisváltósúly, olimpiai bajnok: Oliva (Oioszország), 2. Konokba- jev (Szovjetunió), 3. Willis (Nagy-Britannia) és Aguilar (Ku­ba). 67 kg, váltósúly, olimpiai baj­nok: Almada (Kuba), 2. Mugabi (Uganda), 3. Krüger (NDK) és Szczerba (Lengyelország). A döntőben 4:1 Almada javára. 71 kg, nagyváltósúly. olimpiai bajnok: Martinez (Kuba). 2. Koshin (Szovjetunió). 3. Franek (Csehszlovákia) és Kasner (NDK). Martinez a döntőben 4:1 arány­ban győzött. 75 kg, középsúly, olimpiai baj­nok: Gomez (Kuba), 2. Szavcsen- ko (Szovjetunió), 3. Szilágyi (Ro­mánia) és Rybiczki (Lengyelor­szág). Gomez 4:l-re verte Szav- csenkót. 81 kg, félnehézsúly, oUmpiai bajnok: Kacar (Jugoszlávia), 2. Skrzecz (Lengyelország), 3. Bauch (NDK) és Rojas (Kuba). A dön­tőben 4:1 Kacar javára. Nehézsúly, olimpiai bajnok: Stevenson (Kuba), 2. Zaev (Szov­jetunió, 3. Lévai István (Magyar- ország) és Fangaenel (NDK). A bajnoki címet Stevenson 4:1 ará-. nyú pontozással érdemelte ki. LABDARÚGÁS Olimpiai bajnok: Csehszlovákia, 2. NDK, 3. Szovjetunió, 4. Jugo­szlávia. A döntőben: Csehszlová­kia—NDK 1:0 (0:0). A 3. helyért: Szovjetunió—Jugoszlávia 2:0 (0:0). Új Katart­mauaroreag Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága és a megyei tEtnács lapja Főszerkesztő: Kopka János Szerkesztőség: Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon; 11-277, 11-425, 11-525, 11-846 Telexszám: megyében 344, megyén kívül 73 344. Postacím: Nyíregyháza, Pf.: 47, 4401 Kiadja a Szabolcs megyei Lapkiadó Vállalat Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 3—5. 4401 Telefon hlrdetésügyben: 10-150. Igazgató, főkönyvelő: 10-003, Pf.: 25 Felelős kiadó: Midi Lajos Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesitő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hóra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk viasza NYtRSÉQI NYOMDA Felelős vezető: Jáger Zoltán INDEXSZÁM: 25 059 HU ISSN 0133—3058

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom