Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-27 / 200. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 27. Intézkedések a helyreállítás gyorsítására Belvíz után KELL A JÓ SZAKMUNKÁS Elismerés a törzsgárdának Folyammá duzzadt, majd kiöntött a Belfő-csatorna. Megrongált, aládúcolt, ösz- szedőlt házak jelzik városszerte a nagy, júliusi felhő- szakadás pusztításának nyomait. Azóta is sok városlakót foglalkoztat, vajon elkerülhető lett volna-e a nagymérvű kár, milyen intézkedések történtek a helyreállítás gyorsítására, valamint hasonló, nem várt események megelőzésére. A város lakóit joggal foglalkoztató kérdésekre a városi tanácson kerestük a választ. Olyan mértékű eső zúdult a városra július 21-én, amelyre emberemlékezet óta nem volt példa. Egy óra alatt 26 milliméter csapadékot mértek a helyi meteorológiai megfigyelő állomáson. Ezt követően 48 óra alatt 146 milliméter eső zúdult a városra, melyet az esővíz elvezetésére szolgáló Belfő-csatorna nem tudott elvezetni. adásai. Ez természetesen nem tartalmazza a lakóházakban keletkezett károkat, amelyről az augusztus 21-én végzett helyszíni felmérés alapján a városi tanács vezetői a következő tájékoztatást adták. Nem végleges adatok szerint újjáépítésre 42, felújításra 63 család adta be a belvizes kölcsönre vonatkozó kérelmét, 45 bejelentést még ezután vizsgálnak meg Az Állami Biztosító tájékoztatása szerint augusztus 21-ig 195 esetben fizettek kártérítést, 50—60 bejelentést Ilyen volt a kritikus órákban a Zsigmond utca és környéke. Július 22-én délelőtt súlyos belvízhelyzet alakult ki: árvízre emlékeztető, egybefüggő víztükör borította el a mélyebben fekvő utcákat. Július 22-én, 13 órakor a városi tanács elnöke elrendelte a belvízvédelmi készültséget. Megkezdődött az éjjel-nappal tartó mentési munka. Harminckét családot kellett kiköltöztetni, félezer házat ‘„támadott” meg a belvíz, melyből 220 megrongálódott, 28 pedig összedőlt. Nem végleges adatok szerint 126 felújítással helyrehozható, het- venhármat azonban újjá kell építeni. Végleges adatok nem állnak rendelkezésre a belvíz által okozott károkról, de annyi bizonyos, eddig az egymillió forintot meghaladják a védekezés költségei, a szivattyúzás, üzemelés, a költöztetés, segélyezés, fertőtlenítés, gyors helyreállítás kimég nem vizsgáltak felül. A kártérítési összegek kétezertől 50 ezer forintig terjednek. A belvíz jelentős károkat okozott a város több középületében is. A városi tanács épületén kívül a kórház alagsora került komoly veszélybe, melyben a korábban már észlelt — és kijavításra váró — tervezési, kivitelezési hibák is közrejátszottak. Károkat szenvedett a könyvtár, a kisegítő iskola, az 1. sz. általános iskola, a'z óvodai konyha, az áfésziroda, az Hí lesz a kisboltokkal? További korscerűsítések, felújítások Kisvárda élelmiszerellátását a helyi ÁFÉSZ mellett jelentős üzlethálózatával az ÉKV biztosítja: 33 üzletével fontos szerepet tölt be a fogyasztói szokások fejlesztésében. A város kereskedelmének helyzetéről kértünk tájékoztatást Kiss Jánostól, az ÉKV igazgatójától. — Hogyan ítéli meg a város kereskedelmét? — A vállalat részére nagyon jó terület Kisvárda, a megyei átlagnak megfelelően fejlődik a forgalma is. A boltjaink ellátása megfelelő, semmivel sem rosszabb, mint a megyeszékhelyé, az országos hiánycikkeket kivéve. A vásárlói szokások nagyban változtak az elmúlt években, s a mennyiségi igénnyel szemben jelenleg a választékosabb, igényesebb cikkek keresése jellemző a vásárlókra. — Milyen fejlesztési rekonstrukciós terveik vannak? — Folytatjuk az elmúlt években megkezdett munkálatainkat. Az elmúlt évben korszerűsítettük a 93-as, a 97es és a 100-as számú boltjainkat, mintegy hatszázezer forintos költséggel. Ez évben is tovább folytattuk e munkát. A HUNNIACOOP- pal szoros kapcsolatban vagyunk, együttműködve korszerűsítettük a baromfiboltunkat, ahol jelentős terület- bővítésre is sor került. E bolt átépítésére 400 ezer forintot fordítottunk, melyből közel 200 ezer forint az üzlet berendezése. E munkálatokat folytatva került sor a 112-es számú tejbolt város- rendezési terv szerinti áthelyezésére és felújítására. E munkákkal építészetileg elkészültünk, melynek közel 400 ezer forint az értéke. A bolt megnyitása most már a szennyvízrácsatlakoztatás idejétől függ, de reméljük, hogy szeptember 1-re ez a probléma is megoldódik. E boltunk belső felújítására, a hűtőpark fejlesztésére közel 150 ezer forintot kívánunk fordítani. — Ez évre tervezzük még a 92-es, a 96-os üzleteink átalakítását, felújítását, mintegy 200 ezer forintnyi ösz- szeggel. Szeretnénk továbbá még ez évben, ha ezt a költségalakulásunk megengedi, a 121-es és a 117-es üzleteinket is felújítani. Ha erre a feltételeink nem lesznek ez évben biztosítva, úgy e két bolt felújítását a jövő évben végezzük el. — Sok a kis, egyszemélyes üzlet. Mit terveznek a dolgozók munkakörülményeinek javítására? — Valóban az a jellemző a városra, hogy a boltok többsége régi, egy-, illetve kétszemélyes kis üzlet. Ezen egységekben csak a minimális szociális ellátást tudjuk dolgozóink számára biztosítani. Ezekben a boltokban vannak a legnehezebb helyzetben a dolgozók, itt kell a legtöbbet dolgozni, itt a legnehezebb a fizikai munka. E boltokban nincsen egy olyan hely, ahová egy öltözőszekrényt, egy mosdót ki tudnánk alakítani. A jövőt illetően minden egyes egységben, amely korszerűsítésre kerül, arra fbgunk törekedni, hogy a megfelelő szociális körülményeket biztosítsuk dolgozóink számára. (VP) öregek napközi otthonának épülete Mit tettek eddig a tanácsi szervek a helyreállítás gyorsítására? Hozzáláttak tíz csökkent értékű, gyorsan kivitelezhető lakóház építéséhez a legrászorultabb káro sultak érdekében. Ezenkívül megyei és országos szervek segítségével — a miskolci házgyár kivitelezésében — 80 OTP-lakás építésére tettek intézkedést, amely a Felszabadulás lakótelepen, várhatóan még ebben az évben elkészül. Cseretelkeket is kijelöltek — egy régebbi, elhanyagolt iskolai sportpálya helyén —, ahol belvizes kölcsönnel csa ládi házakat építhetnek a károsultak. Mint Tóth László, a városi tanács elnöke elmondta, teljes erővel gyorsítani igyekeznek a károk további felmérését, az újjáépítés, helyreállítás ütemét. Óriási feladatokat ró ez a tanácsi és valamennyi állami társadalmi szervre, összefogást és kölcsönös segíteni akarást kíván a város minden lakójától. Hogyan lehet megelőzni a hasonló belvízkárok megismétlődését, kivédeni a természet váratlan támadását ?, Csaknem olyan izgató kérdése ez a kisvárdai embereknek, mint a gyors és gondos helyreállító munka, az összefogás. Erről a városi tanács vezetői elmondták, hogy a hosszabb távú megoldások megvalósulásáig feltétlenül szükséges készenlétben tartani két közepes teljesítményű — percenként 2—3000 literes teljesítményű — szivattyút és egy búvárszivaty- tyút a veszélyeztetett terüle tek esetleges mentésére. A végleges megoldást ; város természetes csapadékának elvezetésére hivatott Belfő-csatorna rekonstrukciója, kibővítése, a mély fekvésű területek vízelvezető csatornaszakaszainak megépítése hozza majd. Az országos szervek kilátásba helyezett anyagi támogatásának fel használásával tovább szükséges fejleszteni a csatorna- hálózatot, ahol helyreállítani a talajrendezéskor tott természetes domborzati nyokat. szükséges, mesterséges megbolyga- vízelvezető és egyéb viszo A VSZM kisvárdai gyárában készülő fékbetétek és kapcsolo- tárcsák minőségét rendszeresen ellenőrzik a gyár laboratóriumában. Képünkön: Demeter Ilona, Balogh István laboráns vizsgálat közben. (Vincze Péter felvétele) „Kérem a munkakönyvem” — a mondat ma már mind ritkábban hangzik el a város _ üzemeiben, vállalatainál, a különböző munkahelyeken. Csökken azok száma, akik néhány . forinttal magasabb kereseti lehetőségek miatt búcsút mondanak a munkahelyüknek. Nemrég a városi párt-vég- rehajtóbizottság is érdeklődéssel tanulmányozta a munkaerőhelyzet alakulását. Megállapították, hogy a munkaerőhelyzet a városban, a járásban is megváltozott. Az elhelyezkedési lehetőségek korlátozottak, a gazdasági növekedés az elkövetkezendő időszakban döntően az intenzív fejlesztéssel valósítható meg. Az elmúlt öt év jelentősen megváltoztatta az ágazati- szerkezetet. A járás és a város gyors fejlődésével arányosan növekedett a munkalehetőségek száma, csökkent az úgynevezett mobilizálható’ munkaerő. Ez 1977-ben a felmérések szerint 607 volt, ebben az évben már csak 505. A város lakónépessége ez év január 1-én 17 667 lakos volt. öt év alatt csaknem 3 ezerrel gyarapodott a város lélekszáma. A munkaképes korú lakosság aránya 54 százalék. öt évvel ezelőtt a munkaképes korú lakosság 66,8 százaléka volt aktív kereső, jelenleg ez az arány 78,7 százalék. Ezek a számok is jelzik, hogy az ötödik ötéves tervben a városban tovább bővültek a foglalkoztatási lehetőségek, javult a lakosság foglalkoztatási színvonala. Közismert az is, hogy a helyi lakosságon kívül a vonzáskörzetből ötezer dolgozónak nyújtanak megélhetési lehetőséget a kisvárdai üzemek, amelyek jelenleg 11 460 dolgozót foglalkoztatnak. A dolgozók 42,7 százaléka — 4897 — bejáró a környező községekből, szomszédos járá- . sokból. örvendetes, hogy mind több nők számára is elérhető munkahely létesült a város Kik segítettek? A belvízveszély elhárításában a helyi tűzoltóság a felhőszakadás első napjától négy, percenként 800 literes teljesítményű szivattyúval és tűzoltókocsival vett részt a munkákban. A költségvetési üzem az eperjeskei tsz-től kölcsön vett szivattyúk üzemeltetésében, a családok költöztetésében, a töltések építésénél szállító- és rakodójárművei- • nek „bevetésével” vett részt. A vízügyi igazgatóság egy nagy teljesítményű átemelő szivattyúval dolgozott július 24-től folyamatosan augusztus 2-ig. Á SZAVICSAV elektromos búvárszivattyúval, személyzettel vett részt a munkában. A HUNNIACOOP, a BEAG, a szeszipari vállalat, a VSZM szivattyúkkal, dolgozóik munkába állításával enyhített a rendkívüli veszélyen. A pátrohai tsz, a kisvárdai Rákóczi Tsz, a Nyírtassi Állami Gazdaság, az eperjeskei tsz szivattyúkat bocsátott a belvízvédelem rendelkezésére, a KPM Közúti Igazgatóság kisvárdai üzemmérnöksége rakodógéppel és szállító- járművel, az építő- és szerelőipari szövetkezet rakodó-, szállítójárművekkel, szivattyúval, a talajjavító vállalat járművekkel vett részt a védekezésben. A polgári védelem munkaruhát, gumicsizmát kölcsönzött, a KÖJÁL a víztől mentesített terület fertőtlenítését végezte el. üzemeiben. 1975-ben 3 ezer nő dolgozott Kisvárdán, jelenleg 5 ezernél több, a munkaképes nők 67,8 százaléka. Nemcsak a mennyiségi növekedés, hanem a termelői ágazatokban bekövetkezett változások, új iparágak meghonosodása, a gépesítés, a technológiai folyamatok korszerűsödése — magukkal hozták a munkaerő átrétegződését. Mind több a betanított munkások száma, egyre több segédmunkás szerez betanított munkási minősítést, a betanítottak pedig szakmunkássá válnak. A kisvárdai üzemekben, vállalatoknál, különböző munkahelyeken 137 mérnök, 274 technikus, 2700 szakmunkás és 3400 betanított munkás dolgozik. Foglalkoztatják a város párt- és gazdasági szerveit a meglevő munkaerőgondok is. Vannak ugyanis ipari és mezőgazdasági üzemek, amelyek szakemberellátása nem megoldott, S áz ökok a szakmunkásképzés jellegére is visszavezethetők. Néhány szakmában — például esztergályos — túlképzés van, míg a városjárás sajátosságainak legjobban megfelelő szakemberek képzése nem tart lépést az üzemek igényeivel. így nem mindig valósul meg, hogy mindenki a végzettségének megfelelő munkakörben dolgozzon. Az is a gondok közé tartozik, hogy az üzemek, vállalatok munkaerőmérlegei nem mindig vannak összhangban a várható feladatokkal, nem tartalmazzák a nyugdíjkorhatárt elérők, illetve az új munkavállalók számát. A városi tanács munkaügyi csoportja csak a számszerű adatok rögzítésével, munkaközvetítéssel, a munkakönyvek kiadásával foglalkozik, kevésbé tud hatni a tervszerűbb munkaerő- gazdálkodás kialakítására, az üzemi, vállalati munkaerőgazdálkodás segítésére. A városban levő vállalatok közül az Egyesült Izzó, a Hunniacoop és a ruházati szövetkezet tervez létszám- fejlesztést, így a felmérések szerint az elhelyezkedni akaró fiatalok foglalkoztatása, legalábbis mennyiségileg, megoldottnak látszik. A középiskolákban végző fiatalok viszont nem tudnak valamennyien végzettségüknek megfelelően elhelyezkedni, mert az üzemek betanított munkásként tudják foglalkoztatni őket. E gondok ellenére az értékelés szerint a korábbi munkaerő-felesleg ma már a város üzemeiben, vállalatainál megtalálta helyét. Javultak a munkakörülmények, a szociális viszonyok, az űj ipari üzemekben is felgyorsult a munkássá válás folyamata. Az átcsoportosulás, az ágazati struktúra változása, a szakemberek átrétegződése nem okozott gondot a termelésben. Kialakultak a törzsgárdák, csökkent az elvándorlás. Az oldalt összeállította: PÁLL GÉZA Házhely, kölcsön, telek, 80 OTP-s lakás
