Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)
1980-08-17 / 193. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. augusztus 17. Gyorsított ügyintézéssel Megkezdődött a belvízkárok helyreállítása Segítség Borsodból — Telekkönyvi szemle 24 órán belül — Engedélyezés a helyszínen Csaknem egy hónapig tartott — sajnos —, hogy naponta be kellett számolnunk a júliusi rendkívüli időjárás miatt keletkezett ár- és belvíz elleni küzdelemről, s a víz okozta károkról. Kevesebb szó esett a lakóházakban keletkezett károkról, hiszen sok jól megalapozott épület kiállta a nehéz próbát, sok helyen pedig a víz levonulása után repedeztek meg a falak, vagy dőlt össze több család otthona. Bár még most sem egészen pontosak az adatok, mert csak tájékoztató felmérés történt: 947 család otthonát kell újjáépíteni és 942 szorul felújításra. A késő nyári természeti csapás miatt egyre sürgetőbbé válik mind az újjáépítés, mind a felújítás, hiszen az iskolákba, egyéb intézményekbe költöztetett családok még a tél beállta előtt szeretnének saját otthonukba költözni, s a megrongálódott épületekben lakók sem mehetnek neki helyreállítás nélkül a télnek. Több településen az Állami Biztosító által felhőszakadás, vagy jégkár miatt kifize- tet négy és fél millióból már megkezdték a felújításokat, a tanácsok építési szakigazgatási szervei pedig hozzáláttak a káradatfelvételi lapok kiállításához. Hétfőtől a munka gyorsítására a Borsod megyei tanács négy szakemberét küldi megyénkbe, s az itteni megyei tanácson is átcsoportosítással erősítik meg az építési csoportot. Ugyancsak az eljárást gyorsítja, hogy az építkezőknek az adatlapok kitöltése után a helyi tanácstól kell kérni a telekkönyvi szemlét, amelyet a földhivatal 24 órán belül a tanácsok rendelkezésére bocsát. Az építési engedélyhez szükséges tervdokumentációkról is szervezetten gondoskodnak: a TÜZÉP vállalat a legkeresettebb típusokból — az Ecserből, a Maglód II-ből, a Kisbérből, a- Soltból és a Hernádból — az igényeknek megfelelő mennyiséget rendel és a tanácsi dolgozók juttatják majd el az építtetőkhöz. Az építési engedélyt is a helyszínen készítik el a tanácsi dolgozók: ha a kiadásához szükséges adatlap, telekkönyvi szemle, és tervdokumentáció megvan, akkor egy helyszínrajzot készítenek, s ez már kitűzésnek is minősül. Az engedély kiadása után az OTP-fiókok szintén gyorsított eljárással nyitják meg a hitelt, a TÜZÉP-telepeken pedig minden építkezéshez szükséges anyagot megkapnak a belvízkárt szenvedett családok. Talán nem árt tudni — a heyi tanácsok erre úgyis felhívják a figyelmet —, hogy nem építhető fel új lakás olyan helyre, amely a rendezési terv szerint építési tilalom alatt áll, ebben az esetben az építtető kérésére a tanács cseretelket biztosít. Megfontolandó, hogy olyan helyeken, ahol tömegesen tett tönkre lakásokat a víz, érdemes-e újból építeni, vagy inkább építési tilalmat elrendelni és a településnek egy magasabban fekvő pontján cseretelket adni. A nagy és sürgős munka megkezdődött, s ha a gyorsításra tervezett intézkedések maradéktalanul megvalósulnak, szeptemberben mindenütt hozzáláthatnak az újjáépítéshez. B. J. mfeA Duna Mg Tsz budatctényi gombapincéiben évente megközelítőleg hárommillió kilogramm gombát termesztenek. A termelés egész éven keresztül folyamatos és szállítanak belőle az ország különböző részeibe is. Termésüknek mintegy tizenöt, százalékát exportálják. (MTI fotó: Kiráy Krisztina) JOGVÉDELEM A BEJELENTŐNEK Útban volt - félretették... „Munka csak papíron” címmel jelent meg tavaly október 21-én lapunkban egy Írás, amelyikben a nyíregyházi Tempó szövetkezetnél elkövetett visszaélésekről számoltunk be. Arról, hogy a szövetkezet tűzoltójavító részlegénél nem végzik el a készülékek javítását, csak a pénzt szedik be érte, hogy visszatöltik a régi port és új por árát fizettetik ki érte, hogy dupla pénzt számolnak a fali tűzcsapok és nyomótöm- lők felülvizsgálatáért és a vidéki készülékek ellenőrzéséért, s nem végzik el a készülékek nyomáspróbáját. A tűzoltókészülékek körül történt visszaélésekre — mint akkor írtuk — Rácz Ottó, a Tempó egyik dolgozója hívta fel többször is a szövetkezet vezetőinek, ellenőrző bizottságának figyelmét, de ahelyett, hogy tettek volna valamit a visszaélések megakadályozására. a bejelentőt penderítették ki állásából és segédmunkásnak osztották be a saját kivitelezésű építkezésre. A fiatalember a népi ellenőrzéshez fordult, akik alapos vizsgálat után megállapították, hogy a bejelentés igaz: a Tempó tűzaltórészle- génél Kovács Zoltán részlegvezető irányításával százezrekkel csapták be a megrendelőket. A vizsgálat anyaga annak rend- je-módja szerint eljutott a rendőrséghez : az árdrágítást, a visszaélést elkövetők ellen most készül a vádirat, a bíróság pedig megkezdte a tárgyalást a jogtalanul felvett pénzösszeg elvonására és gazdasági bírság kiszabására. A szövetkezet élére új elnököt állítottak, s nemcsak a korábbi bejelentő, hanem mások is azt gondolták: végre rend lesz. Am a tüzoltókészüléket javító részlegnél ezután sem változott semmi, továbbra is el nem végzett munka után számláztak. így a bejelentő — Rácz Ottó — az új elnököt is megkereste és elmondta tapasztalatait. Néhány nap máivá — a szó ,elszáll, az írás megmarad — papírra vetette észrevételéit és ezt is eljuttatta az elnöknek, Lácz Lászlónak. Történt mindez 1979. december 22-én és ezzel elkezdődött a bejelentő újabb kálváriája. Először egy levelet kapott, amelyben az elnök 30 nappal meghosszabbította a válaszadás idejét. Azt a bejelentő nem tudta — talán ma sem tudja? — hogy az elnök kivizsgálásra Kovács Zoltánnak adta át a levelet, vagyis annak az embernek, akinek munkáját a bejelentő kifogásolta. Telt az idő, s közben Rácznak nem jól számolták el a bérét. Ismét levélben fordult az elnökhöz, s másnap — mit ad isten — a részlegvezető értesítette Ráczot, hogy eddigi nyíregyházi körzetét 13 községgel kibővítették . .. Hat nap múlva, január 17-én Lácz László 7 pontból álló fegyelmit rendelt el. Rácz ellen. Máspap Rácz léveiét írt a részlegvezetőnek, amelyben a területbővítéssel kapcsolatos kérdéseire kér választ. Január 20-án Kovács Zoltán és két munkatársa rágalmazás miatt feljelentést tett Rácz ellen, felVasárnapi apukáknak Rendkívüli láthatás a gyámügyön A nyári szabadság és az iskolai, óvodai vakáció miatt megszaporodtak a rendkívüli láthatási kérelmek a Nyíregyházi Városi Tanács gyámügyi csoportján. Molnár Lászlóné csoportvezető súlyos dossziékat tesz az asztalra: van olyan elvált házaspár, akik minden két hétben küldenek egy beadványt, miszerint a gyermekkel ritkábban találkozó szülőnek akadályozzák a láthatást. Nyáron jóval többen kérnek a rendes, meghatározott láthatás mellett rendkívüli találkozást is a gyerekkel. Ha az elvált házasfelek továbbra is tartják a kapcsolatot, megbeszélik a gyerek tanulmányi, nevelési ügyeit és egyébként sem acsarkodnak egymásra, meg tudnak egyezni abban is, hogy nyáron legalább két hetet töltsön a gyerek a másik szülővel is. Ha viszont ebben nem jutnak egyezségre, akkor az apa — mivel az esetek többségében az anyánál marad a gyerek — kezdeményezi, hogy néhány hetet tölthetne nála a kiskorú. Ilyen esetben gondos környezettanulmányt készít a gyámügyi csoport, amely kiterjed arra is, hogy megfelelő helyet, ellátást, nevelést, környezetet tud-e biztosítani az apa a gyerekének. A legfontosabb és áthághatatlan szempont, hogy a gyermek fejlődésének, érzelmi életének nem szabad meg- sinylenie a változást. Nagyon ritkán fordul elő, hogy nagyszülő forduljon láthatási kérelemmel a gyámügyi csoporthoz. A gyerek édesanyja meghalt, az apja neveli, de rossz a viszony a nagymama és az apa között, így a tanácshoz fordult az unoka láthatásáért a nagymama. A láthatások szabályozása rendszerint tízéves korig gyakori, bár elvben a 18 éves, majdnem felnőtt gyereknek is megszabhatnák, mikor találkozzon a másik szülővel. Gyakorlatilag erre nincs szükség, mivel a tíz éven felüliek annyira önállóak, hogy tetszés szerint látogatják az elvált szülőt. A tanévkezdet előtt a segélyezés a másik legvitatottabb téma a gyámügyi csoporton. Az idén 305 ezer forintot oszthatnak szét pénz, tanszer- és ruhasegély formájában, valamint a cigánytanulók étkeztetését is ebből az összegből fedezik. A Család utcai tagiskola cigánytanulói így kaphatnak naponta meleg ebédet minden évben. Nyolcvanezer forintot költenek ilyen célra. A tanszer- és ruhasegélyt a tanév elején mérik fel az iskolák és küldik el igényüket a városi tanácsra. Mintegy 43 ezer forint jut ilyen kiadásokra. A rendkívüli segélyek odaítéléséről viszont a tanács dönt. A nagycsaládosoknak általában ezer forintot utalnak át. Most 180 család részesül ilyen támogatásban. Tóth Kornélia használva azt a levelet, amelyet Rácz az elnöknek küldött, s amelyben a részlegvezető és mun- katársai visszaéléseire hívta fel a figyelmet. A bíróság — szerencsére — nem marasztalta el Ráczot, hiszen ami a levélben szerepelt, az igaz volt. Négy nap múlva elkezdődött Rácz fegyelmi ügye, február 19-én .pedig, megszületett,, a dönti®, Rácz, szigort m^pvágt, kapóit. .„Más,-. nap panasszal fördűlt a KB panaszirodájához, két nap múlva pedig újabb visszaélésekkel égé- szítette ki a már rendőrségen lévő bejelentést. Március 4-én fegyelmije ellen a szövetkezet munkaügyi döntőbizottságához fordult. 20 nap múlva pedig panasszal élt a döntőbizottságnál, mert nem kapta meg elvégzett munkájáért a bért. A válasz — mármint az elnök válasza — nem sokat váratott magára: április l-töl a korábbi 4400 forintos teljesítmény utáni átlagkeresetét 3200 forint fix fizetésben állapította meg. Április 24-én a döntőbizottság elutasította Rácz fegyelmi elleni fellebbezését, és elutasító választ adott a 28 százalékos bércsökkentés miatti fellebbezésére is, ráadásul olyan határozatot küldött Rácznak. amely ellen „bírósághoz keresettel fordulni nem lehet.” Május 5-én Rácz — a tilalom ellenére — a munkaügyi bírósághoz fordult, egy nao múlva pedig levelet írt az elnöknek, amelyben bár az is szerepel, hogy a történtek után nem bízik intézkedéseiben. újból szóvá tette a részlegvezető munkahátráltató intézkedéseit. A válasz: július 4-én az elnök — ..szövetkezeti érdekből”, ideiglenesen — az éoítőrészleghez helyezte csökkentett fizetésének változatlanul hagyása mellett. Rácz Ottó tehát ismét segédmunkás lett, mert azt hitte, azzal tesz jót. ha a visszaéléseket jelzi, ha a szövetkezet korábban meg- téoázott becsületéből az új vezetéssel sikerül valamit visszaszerezni. Nagyot tévedett. Az új elnök — teljesen érthetetlen módon — az első bejelentés után kijátszotta Ráczot feletteseinek, akikről a bejelentés szólt. A bejelentőt alaposan meghurcolták: előbb olyan munkaterületet kanott. ahová jószerint alig tudott kijutni, a korábbi nagyüzemek helyett — ahol sok tűzoltókészülék volt kis területen — falvakat járhatott egy-két készülék miatt, koholt vádakkal fegyelmit rendeltek el ellene. s amikor továbbra sem tudták megtörni. akkor visszatették az építkezéshez — segédmunkásnak. Szerencsére az ügy még nem ért véget: a Nyíregyházi Járási- Városi NEB közbeavatkozott és jogvédelemben részesítette a bejelentőt. aki nemcsak a becsapott üzemeknek, intézményeknek tett jót, hanem a szövetkezetnek is, hiszen ha később derül fény a csalásra, akkor jóval több tisztességtelenül beszedett összeget kellene visszafizetni, és magasabb lenne a gazdasági bírság összege is. Most tehát — a jogvédelem alapján — Ráczot vissza kell helyezni eredeti munkakörébe, kárpótolni kell mind anyagilag, mind erkölcsileg a szabályellenes intézkedések hátrányos következményei alól. s felelősségre kell vonni a jogsértésekért felelős vezetőket. Talán véletlen, talán nem. hegy az intézkedésre adott határidő: alkotmányunk ünneoe. Balogh József Nyíregyházán először Mindenkit felvettek bölcsödébe Soha nem fordult még elő Nyíregyháza életében, hogy minden jelentkezőt felvegyenek a bölcsődébe. Nyár végén az érdekelt szülők fűhöz- fához kapkodtak, hogy elhelyezzék gyereküket valamelyik intézményben. Éppen ezért különös felelőssége volt annak a társadalmi bizottságnak, amely a körzeti párt- és Hazafias Népfront megbízot- taiból állt és azt kellett eldöntenie: kinek a gyereke leginkább jogosult a bölcsődei helyre. Az idei jelentkezésekről kértünk tájékoztatást dr. Barta Tibortól, a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályvezetőjétől. Szokatlan az idei tanév kezdete, mert kivétel nélkül mind az 524 kisgyereket felvették, akik most kértek először bölcsődei gondozást. Nyíregyházán 1052 hely áll a háromhónapostól háromévesig terjedő korosztály rendelkezésére, s most fordul elő, hogy a gyermekgondozási szabadságról újból munkába álló édesanyák száma, valamint a rendelkezésre álló helyek arányban vannak. Mindössze azt nem sikerült megvalósítani, hogy mindenki abban a bölcsődében kapjon helyet, ahová kérte magát. Száz olyan kisgyerek felvételéről döntöttek, akit valamelyik más intézményben tudnak elhelyezni. Elsősorban a gépkocsival rendelkező szülőknél határozott így a bizottság, de az esetek többségében olyan ügyekről volt szó, hogy valamelyik közeli bölcsődébe írták be a gyerekeket. Főként azokon a területeken jelentkezett feszültség, ahol még nem építettek bölcsődét. fgy alakult a helyzet a Szamuely téri lakótelepen, ahol a két Vécsey utcai, a MÁV- és a Guszev lakótelepi intézmények vették fel a jelentkezőket. Közvetlen környezetükben csak akkor tudják elhelyezni a kicsiket, ha a lakótelep második ütemében sorra kerülő Tompa Mihály utcai bölcsődét felavatják. A Rákóczi utcai munkáslakótelepről szintén távolabbi intézménybe járnak majd a gyerekek. A Pacsirta utcai nyolcvan személyes bölcsődét novemberre a szerkezetszereléssel, januárra pedig a teljes átadással vállalta a SZÁÉV. fgy három-négy hónapig a környék más intézményeibe hordhatják a szülők a kicsiket. Előfordult viszont olyan eset szép számmal, hogy a csoportok életkori sajátosságai miatt egyes bölcsődékbe egyáltalán nem vettek fel bizonyos életkorú gyerekeket. Ha mondjuk a középső csoport olyan nagy létszámú volt, hogy most telített lesz a nagycsoport, érthető, hogy ide nem írnak be kétéves új felvételes gyereket. Remélhetőleg ez a tendencia folytatódik és a most átadáshoz közeledő új bölgső- , dé.yeL ßgym, ./iinßyi^Mtet [ ■ tudnak majd Nyíregyházán a gyerekeknek adni, hogy egy szülőnek sem kell akarata ellenére otthon maradni a kicsivel. (ik) A nyíregyházi kenyérgyárban a FAVORIT kemencében 18 percenként 1400 darab zsemlét készít Tassi Miklós és Toka József. (Gaál Béla felvétele) 4 z anyák lassan hozzálátnak gyermekeik nyárvégi kimosdatásához, a makrancos fürtök rendbeszedéséhez, mert jön az iskola, lassan vége a vakációnak. Ruhát mosnak és vasalnak, hadd legyen rendes a gyerek, s közben számolnak, százasokat, ezreseket raknak össze fejben, mert ha az oktatás ingyenes is, azért fizetni lesz mire. A nagyobb gyerekek is számolnak. A nyári keresetet összegzik, a pénzt, amit talán életükben először maguk kerestek meg, és a tapaszNyárvég tálát ot. A nagylány és a nagyfiú az egynyári szerelmen tűnődik, tán az első csókon jár az esze, és arra gondol, jövőre megint nyár lesz, talán szebb, mint az idei, lesz új munka, új nyaralás és új szerelem. A tanárok a naptárt nézik. Azon meditálnak, talán több is lehetne ez a szabadság, mert munka, vakáció ide, vakáció oda, bőven akadt. Napközis tábor és nyaraltatás, készülés az új tanévre, házimunka, kert, mosás, főzés, nagytakarítás. Az elsőbe induló gyerek és a szülő izgul. A nagyobbak már a jövőre gondolnak, osztályzatokra, pályaválasztásra, felvételire. A tanárnak pedig az új osztályon jár az esze, a ki tudja hányadik új generáción, amelyik feltehetően olyan lesz, mint a többi. Se jó, se rossz, de azért szeretni való. Véget ér a vakáció. (s. z.)
