Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-16 / 192. szám

1980. augusztus 16. KELET-M AGYARORSZÁG 3-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­------------------­Gazdálkodásunk az első fél évben A megyei pártbizottság az első fél év gazdál­kodási eredményeit értékelve többek között megállapította: a végzett gazdasági tevékenység ösz- szességében megfelelő, ki­egyensúlyozott. A megye szocialista iparának terme­lési értéke elérte a 13 milli­árd forintot, ami a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva több mint 12 száza­lékos növekedést jelent. A termelési érték növekedése legdinamikusabb a nehéz­ipari vállalatoknál. A köny- nyűipar gondokkal küzdött. Például a cipőiparban a megrendelés hiánya mellett anyaghiány és bőrminőségi problémák is voltak. A szö­vetkezeti ipar termelése a bázishoz képest három szá­zalékkal ősökként. Az élel­miszeriparban a termelés folyamatos volt, a tervezett 4,1 milliárddal szemben 4,3 milliárd forintot teljesítet­tek, oly módon, hogy a lét­számuk a tervezettől 344 fő­vel kevesebb volt. Kedvező­en alakult a vállalatok ex­porttermelése, az első fél év­ben a megyéből 2,6 milliárd forint értékű terméket ex­portáltak. A vállalatoknál megszűnt a létszámnövelésre való tö­rekvés. A szocialista ipar­ban foglalkoztatottak száma alig nőtt, a termelésnöveke­dés több mint 90 százalékát a termelékenységi színvonal javulása eredményezte. Az építőipar termelése az első fél évben 160 millió fo­rinttal alacsonyabb volt, minit egy évvel korábban. Legnagyobb mérvű a lema­radás a szövetkezeti építő­iparban. Az építőipari ága­zatban foglalkoztatottak száma 6 százalékkal csök­kent. A záhonyi átrakókör­zet áruszállítási tervét 103 százalékra teljesítette. Di­cséretes, hogy a feladatokat csökkenő létszám mellett 6,1 százalékos munkabér­növekedéssel teljesítették. A megye lakosságának készpénzbevétele 12,9 szá­zalékkal növekedett, mely­ből 7,7 százalék a bér- és bérjellegű növekedés. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 11 százalékkal nőtt, ha az áremelkedések hatását figyelmen kívül hagyjuk, a forgalom összes­ségében a múlt évihez ha­sonló. A pártbizottság -megálla­pította: megyénk szocialis­ta iparának, építőiparának tervei reálisak, lakosságunk életszínvonala az országos­hoz hasonlóan alakult. A megyei pártbizottság cselek­vési programjában elhatá­rozott feladatok megvalósí­tásához az eszközök bizto­sítottak. Eddigi munkánk alapján és a további kilá­tásainkból megállapítható, hogy éves tervünk fegyel­mezett munkával teljesít­hető, a tervezett életszínvo­nal és bérnövelési célok elérhetők. A mezőgazdasági üzemek féléves tevékenységében, a vetésszerkezetben jelentő­sebb változás nem történt. Az üzemek a népgazdasági igényeknek megfelelően nö­velték a búza és a rozs ve­tésterületét. Ezzel arányo­san csökken a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya területe. Tovább nőtt az intenzív termelésbe bevont területek nagysága, megalakult a vajai csillag­fürt- és rozstermelési rend­szer. A mezőgazdaságban az 1980. első félévi gazdálkodás kedvezően indult. A kalá­szosokból rekordtermésre számíthattunk, mivel jelen- - i V ________________ tősebb téli kipusztulás és belvíz nem volt. Később a kedvezőtlen tavaszi, nyár eleji időjárás miatt 2—3 he­tes vegetációs eltolódás kö­vetkezett be. A fél év végén még biztató képet mutató kapás- és zöldségnövénye­ket a többszöri vihar és jég­verés, valamint a belvíz nagy területeken károsítot­ta. Az esőzések miatt ne­héz volt a szálas takariViá- nyok betakarítása, a minő­ség a kívántnál rosszabb. A kedvezőtlen időjárás már az első fél évben is gyako­ribb növényvédelmet, több ráfordítást és szakmai hoz­záértést igényelt a gyümöl­csösökben. Az eddigi felmé­rések szerint közepes gyü­mölcstermésre számítha­tunk. Az állattenyésztés első féléves hozamai biztatóak. A tejtermelés 3,7, a vágó­sertés 2,u"a vágóbaromfi1 69 százalékkal növekedett. Vá­gómarhából a felvásárlás valamivel alatta maradt az 1979. első félévi szintjének A termelőszövetkezetek vásárlóerejét, beruházási és üzemviteli tevékenységét meghatározta az 1979. évi gazdálkodásiból eredő sze­rényebb alapképzés. Az üze­mekre az óvatos, visszafo­gott fejlesztési tevékenység volt a jellemző. Nagyobb ér­deklődést a kiegészítő és melléküzemági fejlesztések iránt tanúsítottak. A megyei pártbizottság korábbi határozatai szelle­mében ez évben is tovább erősödött a kapcsolat a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok között. A terv­szerű segítségnyújtás elle­nére csökkent a kisüzemi állatállomány. A nagyüze­mek a létszámcsökkenést a szarvasmarhánál nem tud­ták ellensúlyozni. A nyári nagy munkára, a gabonaaratásra az üzemek megfelelőért és időben fel­készültek. A termelőszövet­kezetek 41 új kombájnt vásároltak. Békés és Szol­nok megye gazdaságaival előzetes megállapodások történtek rizskombájnok igénybevételére. A tervek szerint egy kombájnná. H)3 hektár kalászos terület ju­tott. Átlagos időjárási vi­szonyok mellett az aratást 15 nap alatt zökkenőmente­sen befejezhették volna. A többszöri erős vihar, jégve­rés, majd a tartós esőzések nyomán kialakult ár- és bel­vízhelyzet a számításokat keresztülhúzta. A július 21- én átvonuló vihar után a nagyüzemek 53 ezer hektár vízkárt, 54 ezer hektár jég­kárt és közel 10 ezer hektár viharkárt jelentettek az Ál­lami Biztosítónak. Megyénkben 105 ezer hektár kalászos várt aratás­ra. Az aratás megkezdése több mint két héttel később indulhatott a szokottnál. Ahol a gépek nem boldogul­tak, több nagyüzemben kézi aratóbrigádotoat alakítottak. Komoly gondot okozott a nedves termény szárítása is. A gabonaforgalmi vállalat és a termelőüzemek a szá­rítókat összehangoltan üze­meltetik. Ennek is köszön­hető, hogy az aratást a ter­ményátvétel nem akadá­lyozta. Az AGROKER- és a MEZŐGÉP-ügyeletek mel­lett — örvendetesen — az ipari üzemek is igyekeztek enyhíteni az alkatrészgon­dokon, pótolni a hiánycik­keket. Az üzemek dolgozói, a szakembergárda, a szocialis­ta brigádok példamutatóan, lelkesen dolgoztak. A me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya és a TESZÖV jól szervezte a megyén belül az üzemek közötti gépátcsopor­tosításokat. Majd más me­gyékből is folyamatosan irá­nyították a kombájnokat a rászoruló gazdaságokhoz. A mezőgazdasági dolgo- zók helytállását, tenniakará- sát jól példázza, hogy a sú­lyos helyzet ellenére a ka­lászosok több mint 70 szá- zalékát már betakarítottuk. Több mint 120 ezer tonna termés a raktárban van. Amennyiben az időjárás en­gedi, úgy augusztus 20—25. között megyénkben is befe­jezhető az aratás. A megyei pártbizottság értékelése szerint lemara­dás tapasztalható az aratást kiegészítő munkákban. A hét elején a szalmabetaka- ritás és -bálázás 40 száza­lékos, a nyári talajmunka pedig 20 százalék volt. A tervek szerint a termelőszö­vetkezetekben jelentős te­rületen másodvetést kell végezni. A továbbiakban célratörőbb szervező mun­kára van szükség, mert a gyorsan végzett másodve­tésekkel még enyhíthetik a szálastakarmány-gondokat és növelhetik az időszakos juhlegelőket. A jelenlegi kedvezőtlen helyzetben sem szabad ar­ról megfeledkezni, hogy a megkésett aratási és egyéb időszerű mezőgazdasági munkák mellett folyamato­san kell felkészülni az őszi vetésű növények talaj-elő­készítésére, vetésére. Ez év­ben az aratás befejezésével egy időben meg kell kezde­ni a fehér alma szedését és folytatni szükséges a nö­vényvédelmi munkát. Máris feladatot jelent a téli alma szedésére való felkészülés. Mivel csak közepes alma­termésre számíthatunk, ezért minden üzemben még az előző éveknél is szerve­zettebben kell felkészülni, hogy a betakarítás, az érté­kesítés munkáját jobb mi­nőségben végezzék. A gyü­mölcsfákon levő minőség megtartásával, az értékesí­tés jó szervezésével az al­maágazat jelentősen csök­kentheti még az eddig be­következett károkat. Az eredmények javításá­ban — állapította meg a megyei páj:1|MZOítteág a?-­első fél évben is sokat segí­tett a párt XII. kongresszu­sa és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójára tett szocialista munkaverseny- vállalások teljesítése. Me­gyénkben jelenleg több mint 6 ezer szocialista brigád 80 ezer tagja segíti a gazdaság- politikai célok megvalósítá­sát. A nehézségek áthidalá­sában, a bejső tartalékok feltárásában továbbra is fontos tényezőnek tartja a megyei pártbizottság a szo­cialista munkaverseny-moz- galmat. Javasolja a pártbi­zottság a gazdaságok veze­tőinek, társadalmi szervek­nek, hogy nyújtsanak segít­séget a szocialista munka- verseny további kibontako­zásához és rendszeresen ér­tékeljék az elért eredmé­nyeket A megyei pártbizottság az állami és társadal­mi szervekkel együtt­működve megtette az intéz­kedéseket a rendkívüli idő­járás okozta gondok enyhí­tésére. A vezetés, a munka- szervezés minden szinten történő javításával, az egy­séges cselekvéssel, megyénk szorgalmas lakosságának munkájával — mint az el­múlt években nemegyszer — gondjainkon úrrá leszünk. Taurus W fólia Korszerű szigetelés öt éve annak, hogy a Ke­let-magyarországi Közmű, és Mélyépítő Vállalat a tetőszi­getelés korszerűsítése érde­kében együtműködési megál­lapodást kötött a Taurus Gu­miipari Vállalattal. Kikísér­letezték és azóta országosan is elterjesztették az úgynevezett Taurus W fóliát, amellyel gyorsabb és tartósabb a szige­telés. Egyebek között a nyír­egyházi gumiabroncsgyár és a felsősimái sertéskombinát építkezésén alkalmazták az új technológiát. Üjabban nemcsak tetőket, hanem víztározókat, meden­céket és különböző mezőgaz­dasági létesítményeket is Ta­urus W fóliával szigetel a KEMÉV. Idén 200 ezer négy­zetméter felületet szigetel ily módon a vállalat. A szigetelés új módját az ÉTI, az ÉMI és a Budapesti Műszaki Egyetem jónak minősítette. Ezért a KEMÉV az augusztus 19-én nyíló budapesti mezőgazdasá­gi kiállításon a szigetelés kor­szerű módját mutatja be. Víz alatt 13 ezer hektár A hét elején már arról ad­hattunk számot, hogy 15 ezer hektárra csökkent megyénk­ben a belvízzel borított terü­let, s arra számíthattunk, hogy a hét végére már sehol nem okoz gondot a víz. Saj­nos nem így történt: a hét közben lehullott csapadék miatt még tegnap reggel is 13 ezer hektár volt víz alatt, amelyből 1200 hektár vetés, 2800 hektár szántó, 7800 hek­tár rét és 1200 hektár egyéb terület. A legnagyobb terü­let továbbra is Felső-Sza- bolcsban áll víz alatt, így ezen a részen még mindig harmadfokú készültséget tar­tanak. A beregi öblözetben és a Szamos—Kraszna közben első fokú a készültség. Még mindig 13 szivattyútelep és 15 hordozható szivattyú műkö­dik, naponta közel három­millió köbméter vizet emel­nek át a folyókba és csator­nákba. A Tisza vize a hordalékok­tól továbbra is szennyezett, különösen az alsó szakaszon kevés a víz oxigéntartalma. A Szamos és a Kraszna szerves anyagtól szennyezett, de a hé­ten halpusztulást nem észlel­tek. Mi a véleménye? Mándi Lajos, Muri László, Szabó Zoltán. Á veszteséges termelésről „A gazdaságtalan, tartó­san veszteséges termelést a társadalmi érdekkel össz­hangban, a munkaerő és az eszközök tervszerű átcso­portosításával gazdaságossá kell tenni, vagy fokozatosan meg kell szüntetni, gondos­kodva azonban a lakosság megfelelő ellátásáról.” (Az MSZMP XII. kongresszusá­nak határozatából.) MÁNDI LAJOS a VAGÉP főmérnöke: — Örömmel mondhatom, nálunk veszteséges terme­lésről nemigen lehet beszél­ni. Vállalatunk tevékenysé­gének döntő hányadát a la­kossági, illetve a közületi szolgáltatások adják. Per­sze, veszteségesen itt is le­het termelni. — Viszont szolgáltatásról lévén szó, mi nem válogat­hatunk a megrendelések kö­zött, minden megbízatást, amit el tudunk végezni, kö­telesek vagyunk vállalni. Természetesen vannak olyan megbízatásaink, amelyek nem túlságosan nagy hasz­not hoznak, de mi nem tér­hetünk el az árjegyzéktől, kötelező díjszabások alap­ján dolgozunk. *— Arról viszont szó sem lehet, hogy válogassunk a jő és a kevésbé kifizetődő munkák között. Ügy igyek­szünk a gazdaságosságot növelni, hogy megszigorí­tottuk a meózást, bevezet­tük az önmeózást. MURI LÄSZLÖ, a válla­lat készáruUzemének ter­melésvezetője : — A készárutermelő üzem munkáját irányítom, ami a vállalat össztermelésének körülbelül harmadát adja. A legfontosabb termékeink a különböző vákuumtechni­kai alkatrészek, ezeket az Egyesült Izzó megbízásából készítjük. Ezt követik nagy­ságrendben a bútoriparnak gyártott hullámrugók, s most néhány hónapja az NSZK-exportra készülő kü­lönböző alkatrészek. Ez a három fő termékcsoport 1977 óta készül nálunk, ak­kor vált le rólunk a Fém­munkás nyíregyházi gyára, s kellett új profil után néz­nünk. — Leggazdaságosabbak közülük egyértelműen a vá­kuumtechnikai berendezé­sek. Nagyon egyszerű ma­gyarázata van ennek: a több mint három és fél esz­tendő alatt a szakmunkások elsajátították gyártásának minden csínját-binját, rá­adásul ezek nagy sorozatú termékek, ami már eleve biztosítja a gazdaságosabb termelést. — Persze, a profilváltás nem ment máról holnapra. 1977-ben az átszervezéskor huszonötén maradtunk, de ezt a huszonöt szakmun­kást úgy válogattuk meg, hogy tudtuk, képesek lesz­nek majd a bonyolult al­katrészek gyártására is. SZABÖ ZOLTÁN műsze­rész csoportvezető: — Az az igazság, az idei év nem úgy sikerült eddig, mint szerettük volna. Ta­valy nem volt ritka a 6—7 ezer forintos fizetés sem a brigádban, az idén meg kellett elégednünk a négy-, négy és fél ezerrel. Telje­sítménybéresek vagyunk, így a kívülállónak egyér­telmű talán a helyzet: ke­vesebbet, rosszabbul dol­goztunk, mint a múlt év­ben, vékonyabb hát a borí­ték is. — Pedig nem ilyen egy­szerű a magyarázat. Az idén kezdtük meg NSZK- exportra gyártani a külön­böző alkatrészeket — mit mondjak? — még csak a kezdeti lépéseket tettük meg. Gyakori az olyan meg­rendelés, amelyik négy-öt darabra szól, ezt gazdaságo­san gyártani nagyon nehéz. Nekünk is az a jó termé­szetesen, ha minél nagyobb egy-egy sorozat: nem kell a gépeket minden félórában állítani, szerszámozni, nem kell begyakorolni az új fo­lyamatot. — Korábban igen nagy tételben gyártottuk a vá­kuumszivattyúkat, sajnos az idén ebből is jóval keve­sebbet kellett készítenünk, pedig ez igen gazdaságosan előállítható terméknek bi­zonyult. Tudjuk, a vállalat­nak alkalmazkodni kell az új feltételekhez, viszont azt hisszük, meggondoltabb munkavállalással a későb­biekben sokat könnyíthe- tünk helyzetünkön. Gazda­ságosabb, eredményesebb lesz a termelés, s vasta­gabb az a bizonyos boríték. Balogh Géza Az ISG mátészalkai gyárában Rigó Józsefné, a DETOMAT automata géppel svéd exportra különböző gyártmányokhoz alkatrészeket készít. (Elek Emil felv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom