Kelet-Magyarország, 1980. augusztus (40. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

Helsinki évfordulóján Í»P t 'jg, nnepi pillanat volt. Európa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták ■*> m.JÍ az európai biztonsági és együttműködési értekez­let dokumentumát. Sokat olvastuk azóta az újságokban, gyakran hallottuk beszédekben ezt a kifejezést: a helsinki okmány. Papír, gondolhatná valaki, eltehető az iratszek­rénybe. Nem így van. Ennek az aláírásnak a jelentősége messze túlnőtt a szokványon, a dokumentum maga történelmi változások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé. Az aláíró ma­gas felek elfogadták az adott európai helyzetet. Megnyílt a lehetőség, hogy ezen az alapon szinte tiszta lappal in­dulhasson Európa a béke és az együttműködés útján, egy új jövő felé. Programot adott a helsinki záróokmány, minden fon­tos vonatkozásban, útmutatást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élé­séhez. Mintha ez lett volna fölírva a százoldalas kötet fedő­lapjára: „Az ellenséges szembenállás helyett így kell cse­lekednetek!” Benne foglaltatik az együttélés politikai tíz- parancsolata, a határok sérthetetlensége, az egymás bel- ügyeibe való beavatkozás tilalma, a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, a hátrányos megkülönböztetések leépítése, de j még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabvá- » nyok egységesítése. Tudományos területeket sorol fel, ame- f lyeken közösen, az erőket összefogva lehetne és kellene ij kutatni. Nem eléggé ismerik egymás kultúráját a népek ’ — szögezte le az okmány —, vannak még humanitárius feladatok. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy ez az ok- mány’a hidegháborús feszültség ellentétele és olyan prog­ram, amely nem évekre — évtizedekre szól. MA A moszkvai olimpiáról jelentjük (8. oldal) AZ MSZMP SZAB0LCS-S2ATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 119. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. augusztus 1., péntek Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások Ülést tartett a szervezési bizottság Meggyorsult az aratás a Nyírségben Mégis már Helsinkiben nyilvánvalóvá lett, hogy az útnak csak a felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegé­szíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők, sajnos, megerősítették e gondolatot. Igaz, a helsinki ok­mány nem maradt pusztába kiáltott szó. Ma más az euró­pai helyzet, mint korábban. Jobb az államok kapcsolata. Gyakrabban találkoznak a vezetők. Többet utaznak és lát­nak az emberek. De az utóbbi hónapokban árny borul erre a fényre. Ha nem sikerül lefékezni a fegyverkezési versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a furkósbotzsarolásról, nem lehet to­vább haladni az enyhülés útján. A Varsói Szerződés államai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási-leszere- lési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a kisebb, a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szo­cialista előterjesztés azt javallja, hogy üljenek össze a | „helsinki államok” küldöttei, szervezzenek európai katonai enyhülési konferenciát, a katonai enyhülés ma az európai i kibontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa. öt esztendeje a harmincöt állam küldöttei megállapod­tak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt tes­tet a béke és biztonság okmánya? Ilyen eszmecsere zaj- 1 lőtt le két és fél éve Belgrádban, most pedig Madrid van j soron. Az „európai értekezlet” előreláthatóan november 11- j én nyílik meg a spanyol fővárosban. Közös erővel, egyet­értéssel kellene ott meghatározni sz európai enyhülés út­ján a további lépéseket, úgy, ahogy a helsinki záróokmány sugallja és ajánlja. Belgrádban a nyugati küldöttségek nem mindig tartották magukat ehhez. Most ezt várná tő­lük az európai népek nagy családja. H zóba kerüli már a szocialista országok, majd né­hány nyugati vezető elképzeléseiben az a terv, hogy a madridi találkozón döntsenek a katonai enyhülési konferencia összehívásáról, időpontjáról, helyé­ről. A lengyel kormány felajánlotta színhelyül Varsót. A helsinki okmány nem katonai dokumentum, a madridi ta­lálkozó maga tehát nem is lehetne alkalmas a fegyverzet­korlátozás alapos megvitatására. Arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, majd kezdjenek hozzá a bonyolult, és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél évtized telt el. A tanulság világos. Európa meg tudta teremteni és fenn tudja tartani az enyhülést, ha akarja. A fegyverkezés szószólóit azonban el kell hallgattatni. Politikánk célja: legyen kontinensünk a béke földje Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának ünnepi ülése Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó külügyminisztere csütörtökön délelőtt megko­szorúzta a magyar hősök em­lékművét a Hősök terén. Ez­után a Külügyminisztérium Dísz téri vendégházában Pú­ja Frigyes külügyminiszter és Jean Francois-Poncet ma­gyar—francia jogsegély- és kiadatási szerződést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa, ott volt Bényi József és Jacques Lecompt. Ezt követő­en folytatódtak Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hi­vatalos tárgyalásai. Hivatalos látogatását befe­jezve délután elutazott Buda­pestről Jean Francois-Poncet. A vendéget a Ferihegyi re­pülőtéren Púja Frigyes bú­csúztatta. Jelen volt Bényi József és Jacques Lecompt. (Folytatás a 4. oldalon) R művelődési intézményekről tárgyalt az SZMT elnöksége A szakszervezetek megyei tanácsa elnöksége cairtürtö- icön délelőtt ülést tartott, melyen megvitatták a szak- szervezeti és tanácsi művelő­dési intézmények együttmű­ködését. Megállapították, hogy jó kapcsolat alakult ki az SZMT megyei művelődési központja és a tanácsi fenn­tartású megyei művelődési központ között. A két intéz­mény közösen foglalkozik a szocialista brigádok klubve­zetőinek és az üzemi közmű­velődési előadók, függetlení­tett népművelők képzésével, a bejáró dolgozók művelődé­sének segítésével. A felada­tok között helyet kapott: a jovuben a s^aívszcrvezcti es a tanácsi művelődési intézmé­nyek hangolják össze mun­katerveiket, egyeztessék ren­dezvényeiket, szervezzék meg a kölcsönös tájékoztatást, az alkalmazott jó módszerek cseréjét. Az SZMT elnöksége tájé­koztatót hallgatott meg az építőipari vállalatok művelő­dési bizottságainak tevékeny­ségéről, amelyele tovább kí­vánják segíteni a szocialista brigádok szakmai, politikai, kulturális vállalásainak tel­jesítését, erősítik kapcsolatai­kat a lakóhelyi művelődési intézményekkel. Lakatos Tibor miniszter­helyettes megyénkben Lakatos Tibor mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­terhelyettes csütörtökön dél­előtt megyénkbe érkezett és a helyszínen gyűjtött tapasz­talatokat a belvíztől legjob­ban sújtott területeken. A határszemlék után a megye vezetőivel beszélte meg a ta­pasztalatait. A tanácskozáson részt vett Hosszú László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Tisza László, a megyei tanács elnökhelyettese. A dél-' utáni tanácskozás után La­katos Tibor visszautazott Bu­dapestre. Fontos teendő az alma védelme A tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezetben vasárnap kezd­ték meg a búza aratását, de a dőlt termény lassítja a kom­bájnok munkáját. (S. ií. felvi tele) Huszonkétezer tonna kalá­szos terményt vett át eddig a gabonaforgalmi és malom­ipari vállalat, amiből tizen­hétezer tonna a búza — hangzott el csütörtökön dél­előtt a megyei szervezési bi­zottság ülésén. Az utóbbi na­pokban egyre több búza ér­kezik az átvevőtelepekre — naponta 4000—5000 tonna —, ami azt jelenti, hogy Sza- boIcs-Szatmár megyében ál­talánosan megindult a ke- nyérnekvaló aratása. A gaz­daságok a búzaterületnek a 12—13 százalékán végeztek a betakarítással, s megkezdték a rozs aratását is. A gabonaforgalmi vállalat­hoz a legtöbb búzát Nyír­egyháza, Kisvárda és Tisza- vasvári térségéből szállítot­ták. Az átvétel zökkenőmen­tesen történik, s ha van sor­ban állás, az a búza nedves­ségtartalmával függ össze. Ugyanis a most vágott búza víztartalma igen változó, a 16 százalékostól a 26 százalé­kosig minden előfordul, de a többség 18—22 százalék. Te­hát mindenképpen száríta­ni kell a szemeket, s ez okoz az átvételben kisebb torló­dást. A szatmári és a beregi térségben — a nyírségihez vi­szonyítva — lassúbb az ara­tás üteme a felázott talaj miatt. Ezért az itt levő tele­pekre is szállítanak ter­ményt a gazdaságok, sőt a vállalat szárításban kooperál a termelőszövetkezetekkel. A szervezési bizottság ülé­sén a szakemberek elmond­ták, hogy a legnagyobb mun­ka mindenütt az aratás, de nagy gondot fordítanak a többi növényekre is. A do­hány törését már korábban megkezdték a mezőgazdasági nagyüzemek, s a kisvárdai járás termelőszövetkezetei­ben szedik a nyári burgo­nyát. Fontos teendő most a gyümölcsösök permetezése is, amit szintén nem hanya­golnak el. A megyében jelentős a bel­vízzel borított terület és sok helyen pusztított a vihar és a jég is. Az Állami Biztosító­hoz júliusban 98 gazdaság je­lentett víz-, jég- és vihar­kárt. A július 21-én lehullott hatalmas mennyiségű csapa­dék és jég a becslések sze­rint 80 ezer hektárt károsí­tott. (sb) A helsinki záróokmány alá­írásának ötödik évfordulóján csütörtökön kibővített ünne­pi ülést tartott az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága. A Parlament vadásztermé­ben megtartott tanácskozás elnökségében helyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és a nemzetközi Lenin-békedíjas Raymond Coot kanonok, az Európai Biztonság és Együtt- rrtűködés Nemzetközi Bizott­ságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF és az EBMB elnöke nyitotta meg, majd ezt követően Péter János, az or­szággyűlés alelnöke, az Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottságának tagja mondott beszédet Ezt követően Raymond Goor emelkedett szólásra, tol­mácsolva az Európai Bizton­ság és Együttműködés Nem­zetközi Bizottságának üdvöz­letét, jókívánságait. Az ünnepi ülésen felszólaltai; a társa­dalmi és tömegszervezetek képviselői is. Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára, Kovács Béla a HNF OT titkára, az Országos Béketanács főtitká­ra, Bartha Tibor református püspök, az EBEMNB alelnö­ke, Halász György újságíró, a magyar bizottság tagja, Tol- nay László, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa, az OBT leszerelési bizottságának el­nöke és Pethes Imre, az Esz­perantó Béke-világszövetség elnöke az elmúlt fél évtized eredményeit és a képviselt szervezetek teendőit körvona­lazta. (Folytatás a 4. oldalon) A nyírgelsei almaléüzem berendezéseit felújítják. Jacina József és Dánfi János a hűtőtorony ventillátorait festik. (Elek Emil felv.) Nem csökkent a belvíz Útlezárások a Holt-Számos mentén Már-már bizakodhattunk a hét közepén, hogy a szára­zabbra fordult időjárás ked­vezően befolyásolja a folyók apadását és így gyorsabban szivattyúzható a belvíz is, ám szerda délután a megye egy részén újabb ítéletidő köszön­tött ránk: nemcsak a vihar, a jég okozott újabb károkat. Felső-Szabolcsban, Bereg- ben 18—18 milliméter, a Sza­mos—Kraszna közben 19 mil­liméter, a Tisza—Szamos közben 11 milliméter csapa­dék hullott, s ez a szivattyúk által átemelt több mint 4 millió köbméter víz ellenére ismét megnyújtotta a véde­kezés idejét. Szerencsére a folyók víz­szintje az eső ellenére sem emelkedett: a Tisza Vencsel- lő és Tiszabercel térségében tetőzik, a Krasznán és a Ló- nyai-csatornán igen lassú az apadás. Van viszont változás né­hány közúton. A fülpösdaró- ci bekötő út és a Cégénydá- nyád — Ököritófülpös közöt­ti út járhatatlan: a Szamos holtágból kiöntött víz 50— 60 centiméter magasan elbo­rította az utakat. Járhatóvá vált viszont — a Kraszna vízszintjének csökkenése kö­vetkeztében — a tiborszállási bekötő út. || Kelet­Magyarország Elutazott Budapestről Jean Francois-Poncet

Next

/
Oldalképek
Tartalom