Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-26 / 174. szám
1980. július 26. KELET-MAGYARORSZÁG 7 JÓL JÖN A ZSEBPÉNZ MADÁR JÁNOS: Most láthatod a természetben! A kabasólyom Április elejétől október végéig, gyakran lakott területek fölött is, de főképpen facsoportokkal tarkított sík és dombvidékeken figyelhetjük meg ezt a körülbelül galamb Röpte rendkívül gyors, ily módon gyakori áldozatai a fecskék és számos .más énekesmadár. De a repülő rovarzsákmányt sem veti meg, melyet nyilaié repülés közben fogyaszt el. Megyénkben még Csellengés helyett — munka Csaknem minden gyereknek vannak olyan napjai a nyári vakációban a táborozás, üdülés, kirándulás mellett, amikor unatkozik, nem tud mit kezdeni az ideiével. A tétlen csellengés helyett sok pajtás ilyenkor a munkát választja. Jól jön a zsebpénz mindenkinek. Erdőn, mezőn járva a szatmári területeken találkoztunk dolgozó fiatalokkal. Ecettel a kullancsok ellen A legmelegebb időben is gumicsizmában, hosszú nadrágban és melegítőfelsőben dolgoztunk — kezdi a beszélgetést az ősztől már hetedik osztályos Sebestyén Tamás Túrricsén. Tomi nyárelőn Hodászon volt őrsvezetőképzőben, s ezt követően választotta munkahelyéül az erdőt. — Nem küldtek itthonról, de úgy gondoltuk a testvéremmel, hogy a tivadari táborozáshoz jól jön egy kis zsebpénz. Kovács Andris is csatlakozott hozzánk. Fatömeg- felméréssel bíztak meg bennünket, majd úgynevezett ka- cör késsel kellett á rönköket megjelölnünk. Naponta négy órát dolgoztunk. Bizony, nem kíméltek bennünket a kullancsok: alig győztük ecettel elriasztani a bőrünkbe csim- lpáSzko€lötf''kellfemetlfeiv;i!ová' “ rókát, — de mi győztünk! Friss víz a kazlazóknak Gaál Gedeon, a tiszabecsi termelőszövetkezet elnöke elismeréssel szólt a magosligeti, tiszabecsi gyerekekről, akik a betakarítást segítik. Közéjük tartozik Malmos Lajos, ő má.r ifivezető, s a kazlazókat kínálja friss vízzel. Jó súlyos a kanna! S nem egyszer, kétMalmos Lajos friss vízzel kínálja a kazlazókat. (Molnár Károly felvétele) szer kell fordulni vele, hiszen várják a hűsítő vizet a dolgozó emberek. Lajos óránként 9 forintot keres. Jól jön ez a pénz tanévkezdéskor, hiszen ősztől már szakközépiskolás lesz a fiú. , Vámosorosziban Sipos Pál iskolaigazgató arról tájékoz- ■tat„JrogSú (a.hetedik», nyskacadik osztályos úttörők a tsz- ben a présnél dolgoznak, s derekasan helytállnak. Iskolások a gyertyánosban A két Csobai fiú és Tan- kóczi Pisti a kisari határban a szövetkezet földjén gyűjtögették a 15 kilós bálákat. Pisti, a Szabolcs kerékpártúrával kezdte a nyarat, és most munkával folytatja^ — Sajnos, az eső beleszólt terveinkbe. Kora reggel mindig az eget kémleljük Nyirán Tibivel, Csepelyi Zolival és Deme Imivel (valamennyien most lesznek nyolcadikosok). Jól jönne a pénz, mivel augusztusban a zánkai táborba vagyunk hivatalosak. Jutalomból kaptuk ezt az utat, másodikok lettünk az Úttörő munkásőrök megyei versenyén. Jól dolgoznak a pajtások. Ezt állította Kanyó László erdészetvezető is a mándi, fü- lesdi és kölesei iskolásokról. A gyerekek a fülesdi gyertyánosban dolgoznak. Az erdősítés és faápolás egyaránt fontos munka, melyben 40 fiatal segíti az erdészetet. Minden reggel gépkocsival szállítják őket a munkahelyre. M. K. Ellesett pillanatok Á kincsesmalom Népmonda Kérek még egy nápolyit! A kacagó kíváncsi... (Császár Csaba felvételei) □ olt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy molnár, aki igen gazdag ember hírében állt, a subáját pénzzel bélelte s még a bőre alatt is pénz rejtőzött. Gyönyörű szép malma kerek domb tetején kényeskedett. A molnár a legdrágább gépeket megvette, a malomkövek szín hófehér karrarai márványból kerekedtek s olyan finom, lágy lisztet őröltek, amilyet talán a világ egyetlen malma sem. Szegény ember még a malom közelébe se merészkedett. Volt a környéken olyan malom, amely a gyönyörű arany búzából közönséges dercét őrölt. Ott a molnár nagyon kevés vámmal megelégedett. A gazdag molnárt kincsesmolnárnak hívta a nép. A malmát pedig kincsesmalomnak. Amikor egy-egy zsák lisztet a kincsesmolnár leőrölt s megkapta a nagyon gazdag vámot, hajlongva kísérte ki a kincsesmolnár a nagyúri szolgát. — A szolgája, János úr, alázatos tiszteletem a méltósá- gos, a kegyelmes, a fenséges, a felséges uraságnak, máskor is rendelkezésükre áll szerény személyem és szerény mal- mocskám. Egyszer egy csupafolt subájú szegény ember igyekezett fáradt, elnyűtt szamarával a malom felé. A szamár hátán átalvetve egy nagyon foltos tele zsák. Tengerivel volt megtöltve, mert ez a szegény ember a gyermekeivel együtt csak máiéval meg kukoricamörhével élt. Betámolygott a malom udvarára a kis megfáradt szamár. Éppen akkor senki sem öröltetett. — Halló, te folt hátán folt szegény ember, mit akarsz itt? — Kérem alázattal kincsesmolnár uram, legyen irgalommal és őrölje le ezt a zsák tengericskémet. — Van az olyan ágrólszakadt pernehajdereknek olcsó malmuk, miért nem oda mész? — Kérném szépen, kincsesmolnár uram, igen sokan várakoznak ott az őrlésre. Három nap múlva ha rám kerülne a sor, és sírnak a gyerekek, mert éhesek. Akkor már újra sorakoztak az úri hatökrös fogatok az udvaron s a kincsesmolnár meg akarta mutatni a hatalmát. — Elkotródj innen, te ilyen-olyan gazember. Vidd az irhádat te nyomorúságos rongycsomó. A szegény ember elkotródott a kincsesmalom udvaráról. Akkor éjszaka hatalmas földrengés rázta meg a falut, de egyetlen egy ház sem omlott össze. Csak a domb tűnt el a föld színéről a malommal együtt. Odaveszett a molnár is. De a malom helyén sokszor hall a falu népe különös zúgást. — A kincsesmalom garatja jár — mondja olyankor a nép. ölbey Irén Aránylik Nem csepereg, vége már, az öröm is eljő. Aránylik a napsugár, szétszakad a felhő. nagyságú, a sólyomalkatúak rendjébe tartozó kis ragadozó madarat. Alakja ültében is kecses. De hatalmas kidomborodó szegycsontja miatt jól elkülöníthető a vércséktől. Tollazatának színe is jellegzetes. Gatyája és alsó farkfedő tollai rozsdabarna színűek. Fejteteje és hátoldala sötétszürke, s hasonló színű a világos nyakrészbe lefutó keskeny barkója is. Szürkésfehér hasán barna hosszanti sávokkal mintázott. jelentős számban fészkel. Főként magas fák csúcsában levő varjú- és szarkafészkekben üti fel tanyáját, s itt költi ki tojásait is. Hazánkban, akárcsak a többi ragadozómadár, szintén szigorú védelem alatt áll. Háborgatása, fészekaljának kiszedése, vagy oktalan lelövése természetvédelmi törvényünkbe ütközik. Agárdy Sándor A furfangos szegény ember BlRO LÁSZLÓ: Cili cica lesben áll, a kamrában kukucskál. ■ Várja, hogy egy egérke kibújjon már ebédre ÖLBEY IRÉN: Szalmakalap Az a kalap, szalmakalap, olyan kerek, akár a nap. Közepében a fej-kupak körül kényes piros szalag. Szalag vége lóg lebegve, mintha repülni szeretne. Mintha szállani szeretne, fel a fényes fellegekbe. E kalapot a kis Feri úgy szereti, úgy kedveli, tc iViselpi razii meg nem unja, talán benne is aludna. Azért szereti úgy Feri, mert nagymami vette neki. Élt egyszer egy szegényember meg a családja. Nem volt egyebük, csak egy tehén, amelyik mindennap tejjel áldotta meg őket. Történt egyszer, hogy megbetegedett a szegényember felesége. Nagyon megijedt, hogy az meg talál halni, s fogadalmat tett az égnek, ha felgyógyul asszonya, eladja tehenét, s az árát a terrip- lomnak ajándékozza. Hát lássatok csodát, néhány nap múlva felgyógyult az asz- szony. Mit volt, mit tenni, nagy szomorúságukra, el kellett adni a drága jószágot. Ám a paraszt furfangos volt. Tudta, hogy a fogadalmát meg kell tartani, de azt is, hogy akkor megfosztja családját áZ éTétet" édcT" téjtől.Gondolkodott, míg végül kitalált valamit. A tehénnel (Spanyol népmese) együtt egy tyúkot is vitt a piacra. Hamarosan odajött egy kereskedő és megkérdezte, mibe kerül a tehén. Egy fillér — felelte szemrebbenés nélkül a szegényember. A kereskedő azt hitte, tréfál. Megkérdezte még egyszer, de válasz ugyanaz volt. — Maga megőrült! Egy fillér egy tehénért? Hisz egy mákszem többe kerül, jóember! De a szegényember kötötte az ébet a karóhoz. Végül a kereskedő is elhitte, hogy nem tréfál, s odaadta az egy fillért. Nyúlt volna a kötőfékért, de a paraszt elkapta a kezét. Hohó! Álljon meg. a menet! Ha nem veszi meg a teliért meílé ezt a tyúkot, akkor nem kapja meg egyiket sem. A kéreskedő, mivel amúgy is nagy üzletet csinált, beleegyezett. — És mennyit akar a tyúkért? — Száz aranyat! — felelt a paraszt. — Micsoda? Száz aranyat!? — hördült föl a kereskedő. — Egy tyúkért száz aranyat? Elment az esze? De a szegényember hajthatatlan maradt: — Ha nem kell, ne vegye meg. De a kereskedő nagyon akarta a tehenet, s végül ráállt az alkura: kifizette az egy fillért a tehénért, a száz aranyat a tyűkért. A furfangos parasztember pedig a tehén árát odaadta a templomnak, a tyúk árából pedig vett egy másik tehenet, amely még több tejet adott a családjának. (Ford.: Szaniszló F.) / Nem pihennek a vakációban sem ezek a felső-voltai gyerekek. Iskolájuk kertjének megművelésére indulnak — bozótvágó kés, kapa, csákány az eszközük. (Foto UNICEF — Bernheim) TÖRD A FEJED! m 1 2 3 4 5 6 ■ 7 ■ 8 9 10 m. ■ 12 13 fl15 ■ 1 17 ■ 18 r 1 20 ■ F 22 23 ■ L ■ 24 25 26 m c* 28 m s u Vízszintes: 1, Elmondják, elmesélik. 6. Véd (—’). 7. Becézett női név. 8. Távol-keleti hosszmérték vagy római 51. 9. Talál. 11. Alapszín. 12. ... -mozog. 14. Alumínium, kén, jód vegyjele. 16. Megfejtendő (folytatása a függ. 6. és 15. sorokban). 18. Olasz folyam. 20. Csak félig irigye. 21. Keresztül. 22. Római 49, 5. 24. A lötty. 25. Aortája egynemű betűi. 27. Némán leállók! 28. Férfinév. 29. Egyik érzékszervemmel érzékelek (utolsó négyzetben két betű). Függőleges: 1. Vízi járművet hajt. 2. Kettős, kettőzött idegen szóösszetételekben. 3. Ilyen hal is van! 4. Télisport. 5. ... kamra. 6. Megfejtendő (a vízsz. 16. folyt.). 10. Ipari rost- növén$r. 11. Fél kliens! 13. Lónoszogatás. 14. Becézett női név. 15. Megfejtendő (a függ. 6. folytatása). 17. Kereskedelmi értéke. 19. Nehézfém (—’). 21. Talpon volt. 23. Erődítmény. 24. Se mellé, se belé, se fölé. 26. Latin kétbetűs magánhangzó. 27. Azonos betűk. Megfejtendő: E hónap jelentős világeseménysorozat a... (vízszintes 16, függ. 6, 15). Múlt heti megfejtés: A Tiszántúl jelentős júliusi idegenforgalmi eseménye A DEBRECENI HIDI- VASÁR. Könyvet nyertek: Szenes Mihály Ramocsaháza, Tenke Judit Nyíregyháza, Simán György Nyíregyháza, Móricz Ferenc Cégénydányád, Kor- nafeld Mária Lónya. Pénzes Zoltán Öpá- lyi, Dávid Rita és József Kisvárda, Tán- ezos Enikő Tiszavasvári, Kotricz Éva Nyíregyháza, Barna Andrea Nyírbátor, Csuka Imre Gacsály. Tóth Bettina Tiszavasvári, Révész Erzsébet Tiszavasvári, Boros Zoltán Kisnamény, Váradi Beáta Rápolt. GYERMEKVILÁG
