Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-12 / 162. szám
1980. július 12. KELET-MAGYARORSZÁG 7 GYERMEKVILÁG Á macska és a tigris (Török népmese) Tudjátok-e, barátaim, hogy a tigris és a macska rokonok? A macska a tigris nagybátyja. Egy szép napon, mondjuk, hogy kedden . . . Azt mondjátok, miért épp kedden? Na jó, legyen szerdán . . . Most meg azt mondjátok, miért épp szerdán? Mégiscsak úgy lesz a legjobb, ahogy már az előbb is belefogtam: egy szép napon a tigris találkozott nagybátyjával, a macskával. — Jaj, szegény bátyuskám — szólította meg —, miért maradtál ilyen aprócska? —■ Ha te is az Emberfia hatalmába kerültél volna, nem csodálkoznál raifca. — Ugyan úgy-e? Mutasd meg nekem, kedves bátyám, azt az Emberfiát, ha csak egyet is a nemzetségéből! • Megmutathatom . - . Gyere velem! Útnak eredt a macska meg az unokaöccse. Útközben egy delelő bivalycsordávai találkoztak. — Ezeket hívod Emberfiának? — kérdezte a tigris, amikor a •csorda mellé értek. — Hová gondolsz? '— nevetett a macska. — Annak még a gyereke is egymaga hajt ki sok száz ilyen teremtményt a legelőre. Oda tereli őket. ahova akarja. A két rokon folytatta az útját. Útközben egy békésen legelésző ménessel találkoztak. — Ezeket hívod Emberfiának? — kérdezte a tigris, amikor a lovak mellé értek. — Az isten szerelmére, öcsém — nevetett a macska —, az Emberfia a hátukra pattan, és bejárja a kerek világot. A két rokon tovább folytatta az útját. Útközben pihenő tevékkel találkoztak. A tigris annyira biztos volt a dolgában, hogy így kiáltott fel: — Itt vannak! Itt az Emberfia! A macska ezúttal elnyomta a nevetést. — Most is melléfogtál, öcsém! Annak még a gyereke is egymaga kötélre fűzi őket, ő maga fölül egy szam'ár hátára, azután oda hajtja ezeket a hatalmas, púpos állatokat, ahova csak akarja. A két rokon újra folytatta útját. Mentek mendegéltek, hegyet, völgyet bejártak, végül egy hegycsúcsra érkeztek. A hegyed erdő borította. Az erdőben égy favágó egy hatalmas fa gyökereit hasogatta. Kabá*. nem volt rajta, ingujja föltűrve, homlokán iz- zadságcseppek gyöngyöztek — íme, az Emberfia — szólt a macska. A tigris elámult. Csodálkozott, hogy az Emberfia ilyen hitványka. A macska bemutatta a tigrist a favágónak, és azt is hozzáfűzte, hogy az Emberfia látására indult útnak. — Isten hozott, tigris testvér! — köszöntötte a favágó. — Ha már idefáradtál, nem segítenél nekem? A tigrist büszkeséggel töltötte el, hogy az Emberfia segítséget kér tőle. Odakacsintott nagybátyjának, a macskának: — Na, mit szólsz?! Az Emberfia tőlem vár segítséget! A favágónak pedig így felelt: — Nagyon szívesen. Miben segíthetek rajtad? — Hasítsd ketté, kérlek, a fát. itt ennél a bevágásnál, hogy könnyebben dolgozhassak. Nekem nincs elég erőm hozzá . . . A tigris megint odakacsintott nagybátyjának, a macskának. Azután, hogy megmutassa, milyen erős, bedugta a karmait abba a résbe, amelyet a favágó ha- sítot; a fa gyökerén. A favágó kihúzta a résből az éket. A tigris meg se tudta többé mozdítani a mancsát. Nem is nagyon értette, hogy mi történt. A favágó törökülésbe telepedett a tigrissel szemben, és pipára gyújtott. A csapdába esett tigris legszíveseb- '■ben ordított-volna a fájdalomtól, de nagyon szégyellte magát, hát hallgatott ... A ■ macska, vagyis a tigris nagybátyja eközben felkapaszkodott egy fenyőfa csúcsára, onnan nézett, le az unoka- öccsére, gúnyosan mosolyogva a bajsza alatt. A tigris végül nem állta meg szó nélkül. — Mondd csak, bátyuskám — fordította fejét a fa csúcsa felé —, nem ereszt innen addig az Emberfia, amíg olyan kicsi nem leszek, mint te? — Azt csak a jó isten tudja, miau, miau ... — dorombolta a macska. Az'; mondják, ettől az időtől fogva dorombol a macska, a tigris nagybátyja, amikor meg van elégedve . . „ Fordította: Tasnádi Edit Á sok pénz rossz tanácsadó Élt egyszer egy vándorlegény, aki kóborlása közben egyszer sok pénzt talált. Megállt, de nem vette fel, mert úgy vélte, hogy a töménytelen pénzből jó nem származik. így morfondírozott: — A pénz a halált és a züllöttséget hordja magában — azzal továbbballagott. Útközben ezt ismételgette magában: pénz, halál — pénz. züllöttség. Ahogy így menetközben motyogott magában, összetalálkozott három emberrel, akik csodálkozva hallgatták, hogy mit beszél ez olyan halkan, elmélyedve, meg is kérdezték, mire ő így válaszolt: — Sok pénzt találtam itt az úton. de nem hajoltam le érte, mert akinek annyi pénze van. azt az útonállók meg is ölhetik érte. így az élete rövid. vagy pedig más esetben el- züllik a vagyonából. — Hol van az a pénz, vezess el oda minket — mondták azok. A szegény vándor eleget tett kérésüknek. elköszönt tőlük és továbbment. A három ember örüli a váratlan szerencsének, így beszélgettek: — Ebből a pénzből veszünk magunknak sok pálinkát, meg nagyokat falatozunk, jót mulatunk. Egyikük rögtön el is ment pálinkáért, az úton így gondolkozott: — Ha a patikusnál veszek mérget, belekeverem az italukba, az összes pénz az enyém lehet. — így is tett. De a másik két koma is hasonlóan gondolkodott, vágtak egy husángot, hogy azzal ellátják a társuk baját, amikor megjön és ők ketten osztoznak a „vagyonon”. Megjött a pálinkával a társuk, nagyokat húztak az italból, majd összenéztek, aztán csijhi-Duhi, addig ütötték a harmadikat, míg bizony az kilehelte az utolsó páráját. Az osztozkodást már el sem tudták kezdeni, mert az ital- ban levő méreg is megtette a hatását, holtan nyúlt el mind. a kettő. Kis idő múlva ismét arra járt a vándorlegény. Rátalált a három emberre, akik körül szétszóródva hevert a sok pénz. így szólt magában: — Lám, igazam volt. a sok pénz előcsalja az ember telhetetlenségét, abból pedig jó dolog sohasem származik. Járdán Károlyné KISS BENEDEK: KÁNYÁK Kányák a kert alatt, fertelem-madarak, szárnyasok szántás-fekete népe kurrogat, károgat, szállnak a kert alatt fül-veresítő télnek elébe. Ha majd a kert alatt fölbúg a vadgalamb, s akár a tökduda, meghajlik gyöngyös nyakának íve, tavasznap sugara űzi a kányákat más vidékre. Most láthatod a természetben! Mezőgazdasági területek, utak, parlagok környékén bizonyára találkoztunk már egy pacsirta nagyságú, zömök, szürke tollazatú madárral, melyet minden bizonnyal verébnek, vagy pacsirtának néztünk. Aki azonban alaposan és pontosan szeretné megismerni környező természetünk madárvilágát, annak nyitott szemmel, részletekre kiterjedően kell megfigyelni a madár külső sajátosságait. A sordélyt ugyanis sárgás színű, erős, kúpos csőre biztosan megkülönbözteti a vékony csőrű pacsirtától — feketén sávozott, egyszínű szürke tollazata hosszúkás farka pedig a verebektől különíti el. Valaha elég gyakori madárfaj volt, de a gépesítés rohamos felgyorsulása, a nagymérvű vegyszerezés folytán élőhelye rendkívüli mértékben összezsugorodott. A természetet járó ember persze azért alkalomadtán találkozik vele, amint póznákon, villanyvezetéken, kiálló ágakon üldögél — bár inkább kulcscso- mócsörgetéshez hasonlító énekével hívja fel magára a figyelmet. Fészkét magas fűbe, kerítésekre, rőzsecsomók aljára építi. Itt költi ki 4—6 szabálytalan, vörösesbarna foltokkal mintázott tojását. Á sordély Telente, más fajokkal együtt csapatosan jár élelem után, s ilyenkor lakott területeken is gyakrabban válik láthatóvá. Hazánkban védelem alatt áll! (agárdy) Találós kérdések 1. Egész nap pörög, mégis hízik, mi az? (Orsó) 2. Minél többször veszel el belőle, annál nagyobb lesz. Mi az? (Gödör) TUDOD-E? 1. Mennyi royart pusztítanak a fecskék? Egy fecske évente kereken 1 millió rovart főként legyet és szúnyogot pusztít el. 2. Lehetséges-e, hogy vannak olyan halak, melyek a vízben megfulladnak? Ha a labirintba lakat és a para- dicsomhalakat megakadályoznák abban, hogy időnként levegőre jussanak, elpusztulnának. * Herrantné Ambrus Katalin A TERMÉSZET PATIKÁJA CSALÁNBÓL — TONIK A csalánlevelek fehérjékben gazdagok, s a tápanyagok terén a hüvelyesekhez hasonlók. Ráadásul a csalán — vitamindús növény. Leveleiben, különösen a zsenge májusi levelekben a C-vi- tamin-tartalom eléri a 600 milligrammot, ami kétszerese a vitaminjairól híres fekete ribiszkének, tízszerese a zöldhagymáénak, karotintartalma (A provitamin) pedig akkora, mint a sárgarépáé, a sóskáé, a homoktövis bogy (5é. Tavasszal, amikor a szervezet vitaminkészlete hirtelen megcsappan, a csalánlevelekből meglehetősen ízletes pürét készíthetünk. A megfőzött leveleket áttörjük, majd olajat és kemény tojást adunk hozzá. Szörpöt is készíthetünk a csalánlevelekből: a forró vízben alaposan megmosott leveleket húsdarálón megdaráljuk, s az így kapott masszából kipréseljük a levet. A csalánt étvágygerjesztőnek és emésztést eíősegítonek is használják: egy evőkanálnyi csalánt, útilaput és kamillát leöntenek egy pohár vízzel, felforralják, körülbelül negj^ven percig állni hagyják, majd leszűrik. Napjában háromszor 1—1 evőkanállal lehet bevenni belőle. Nyáron, nagy hőségben a frissen kizsigerelt hal, vagy a friss hús tovább eláll, ha csalánlevelekkel burkoljuk be. A csalán hatásos kozmetikai szer is. Ideális hajápolószer: fokozza a haj növekedését, megelőzi a hajhullást, s megóvja a hajat a korpásodástól. Próbálják ki. mossanak hajat az alábbi csalánteával: 100 gramm felaprózott csalánlevelet öntsenek le fél liter vízzel és fél liter ecettel, s főzzék körülbelül egy fél óráig. Az így nyert főzettel mossanak hajat, szappan nélkül. Hasznos dolog bedörzsölni a hajat hetenként egyszer-kétszer az alábbi főzettel: egy evőkanál szárított, porrá morzsolt csalánlevelet öntsenek le egy pohár forró vízzel, hagyják állni egy óra hosszat, majd szűrjék le. A csalánlevelekben sok a kloro- fil (eléri az öt százalékot). Ez az anyag jó hatással van a bőrszövetekre, fokozza az anyagcserét, fertőtlenít. Ezért jók a csalánból készült arcvizek: a friss csalánleveleket mossuk meg gondosan, vágjuk apróra, öntsünk a vagda- lékra egy pohár szeszt vagy vodkát, s bedugaszolt üvegben hagyjuk állni egy hétig, majd szűrjük le — és kész a tonik... (Ford.: Antal Miklós) Vidám játék a zöldben. Horgászverseny után: „A zacskóban úszkál 'a zsákmány . (Jávor László felvételei) Á három pillangó Volt egyszer három pillangó, egy sárga, veres es egy fehér. Vígan játszadoztak a zöld mezőn, hol erre, hol arra a virágra szálltak. Am egyszercsak hirtelen zápor kerekedett. Hazarepültek, de a ház ajtaját nem tudták kinyitni, pedig az eső egyre vadabbul szakadt. Elvergődtek ugyan a sárga és veres LEFLER GYÖRGY: Rigóruha Piros lett a sárgarigó sárga szép ruhája, beletört a cseresznye a szép sárga ruhába. Nézi a nagy piros foltot — mit szól majd mamája — lehet, többet nem engedi a cseresznyefára. Hazarepül, anyja mérges, veszekszik fiára: Most kimosom, no de máskor jobban vigyázz rája! csíkú tulipánhoz és így könyörögtek: — Kis Túli, nyisd ki a kely- hed, hadd húzódjunk meg az eső elől . . . A tulipán azt felelte: — A sárgának meg a veresnek szívesen kinyitom, de a fehérnek nem! Erre sárga és veres pillangó azt felelte, hogy fehér testvérkéjük nélkül ők sem kérnek menedéket. Az eső egyre szakadt. Elvergődtek mégis a fehér liliomhoz, s kérték: — Kis Lili, nyisd ki a kelyhe- det, hadd húzódjunk meg az eső elől. A liliom így felelt: — A fehéret örömest befogadom, de ti kettőtöknek nem adok helyet. Erre a fehér pillangó úgy válaszolt: — Ha a testvéreimet nem fogadod be, én sem kívánkozom hozzád. Inkább együtt ázzunk, mint egymást elhagyjuk! Együtt repültek tovább. Közben a sűrű felhők közül a nap meghallotta a pillangók könyörgését, megszánta őket. s elűzte az esőt. Meleg fényt árasztott a mezőre és megszárította a pillangók szárnyát. így a három pillangó újra táncolt, vígan repkedett, míg csak le nem áldozott a nap. Herrantné Ambrus Katalin A tivadari Tisza-partra kirándultak nemrégiben a TITASZ mátészalkai üzemigazgatóságának fiatal dolgozói. A vállalat tivadari pihenőtelepét rendbe hozták, majd nem maradt el a strandolás, szalonnasütés sem. A kiruccanáson jó néhány kisebb és nagyobb gyermek is részt vett — szüleivel. (Nyéki Károly felvétele) Gyermekek könyvespolcára Áz állatok nagy képeskönyve Általában már a legikisebb gyerekek is szívesen érdeklődnek az élőlények világa iránt, Így igen népszerűek körükben az állatokról szóló könyvek. Éppen ezért szeretném a 6—10 éves gyermekek szüleinek íigyelmét Korok- nay István: Az állatok nagy képeskönyve c. kötetre felhívni, amelyet a Móra Kiadó jelentetett meg a Természetbúvárok Könyvespolca sorozatban, immár harmadik alkalommal. A szerző nem vállalkozhatott arra, hogy a mintegy másfél millió állatfajt együttesen mutassa be, mert az lehetetlen. Ko- roknay István ebből a világból az emlősök és madarak reprezentánsait választja ki, ezekről mond el sok érdekességet, amelyek közel állanak a gyerekekhez. Elmondja, milyen „ruhákat” viselnek, hogyan váltogatják azokat, mivel riasztják és félemlítik meg ellenségeiket, meddig élnek az állatok. Kiderül a könyvből az is, hogy a „némának” hitt halak nagy csevegők. A fentieken kívül még számos érdekes probléma kerül elő, amely valószínűleg leköti a gyerekek érdeklődését. A könyv második része lakóhely szerinti csoportosításban (fák, puszták, sziklák, jégvilág, tengerek) mutatja be az állatokat. Szól a szerző az állatok védelméről és érdekes információkkal szolgál a háziállatokról is. A könyvet Kapocsy György 200 fotója teszi szemléletesebbé. (— má —) TÖRD A FEJED! 12 28 ■le 2 3 4 5 r ■ ■ ' 9 10 ■ ■ " 12 ■ 15 (t 17 ■ 18 1?| 20 ■ F 22 23 1 m 24 25 26 27 28 29 VÍZSZINTES 1. Képernyős vevőkészülék. 6. Takácsmunkát végez (első négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 7. Ilus. 8. Adós egynemű betűi. 9. Szófaj. II. GCK. 12. Gyermek- gondozási segély ismert rövidítése. 14. Mária .-..(község a nyírbátori járásban). 16. Megfejtendő (harmadik négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 18. Kettőzve: sportfogadás. 20. Kopasz. 21. Okozatot előzi meg. 22. Római 5, 55. 24. Len betűi keverve. 25. Alvás képsora. 27. Bólé betűi keverve. 28. Síkság. 29. Megfejtendő. FÜGGŐLEGES 1. Tehén-„kebel”. 2. Római 51. 3. Elemérke. 4. Küzd de régiesen. 5. Kávé alja. 6. Megfejtendő (első négyzetben kétjegyű mássalhangzó). 10. Eke betűi keverve. 11. ... és Magőg. 13. Pláne. 14 Bírósági ügy. 15. Megfejtendő. 17. Illathoz hasonló. 19. Vágóeszköz. 21. Oxigén, nitrogén, bór, szén vegyjele. 23. Húz. 24. Nem mögé. nem mellé, nem belé. 26. E napon. 27. Sértetlen. MEGFEJTENDŐ Dunántúli történelmi kirándulóhelyek (vízszintes 16, 29, függ. 6, 15). A megfejtéseket csak levelezőlapon fogadjuk el. A beküldési határidő: július 16. A lapra Írjátok rá: Törd a fejed! MÜLT HETI MEGFEJTÉS Portugália — Kuba — Peru — Brazília — Itália. KÖNYVJUTALOM Bakk Erika Méhtelek, Szalai László Jánkmajtis, Kóródi László Balkány, Kiss Judit Vámosoroszi, Gál Róza Kisvárda, Vattamány Szabolcs Fényeslitke, Gombos József Dombrád Lukács Mihály Ramo- csaháza, Ágoston Éva Dombrád, Pisák Ferenc Kállósemjén, Kiss Zoltán Nagy- cserkesz, Horvát József Kétérköz, Tánczos Enikő Tiszavasvári, Siófoki Tünde Nagyhalász, Ignáez Erzsébet Kótaj.
