Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-04 / 155. szám
KELET-MAGYARORSZÄG 1980. július 4. Nemzetközi határátkelőhely Csengersimán Fontos tudnivalók utazóknak A nemzetközi forgalom számára is megnyílt — és éjjel-nappal üzemel — ia korábban csak kishiaíármenti személyforgalmat lebonyolító Csengersima—Petea magyar —román határátkelőhely. A szerdai lapunkban megjelent rövid tudósítás nyomán több olvasónk fordult hozzánk kérdéssel, mit jelent az a kifejezés, hogy „itt is ugyanazok a feltételek érvényesek, amelyekkel általában Romániába lehet utazni’'. Ez elsősorban vám- és pénzügyi kérdés, amely főleg az autóval utazókat érinti. Romániába vámmentesen vihető be 2000 lei értékű, nem kereskedelmi mennyiségű áru. A vám megfizetésével pedig 25 000 lei értékű áru. A vámtisztviselő kérésére minden áruról, amelyet az utas bevinni vagy kihozni szándékozik, szóbeli árunyilatkozatot kell adni, ellenkező esetben a vámkezelhető mennyiséget is lefoglalják. A Romániából történő kiutazás- kov az utas a saját utiholmi- ján kívül engedély nélkül 1000 lei értékű árut hozhat ki vámmentesen. Kihozható ezenkívül, vám megfizetése után, ha az nem tartalmaz kereskedelmi mennyiséget. Csak külön engedéllyel hozható ki bőr- és szőrmeáru (kivéve, ha azt konvertibilis valutáért vásárolták). A gépkocsival utazók személygépkocsinként 14,40 dollárért (vagy ennek megfelelő más, konvertibilis valutáért) kötelesek üzemanyagjegyet vásárolni, amelyért 20 liter üzemanyagot kapnak. Üzem- anyagjegy-vásárlás nélkül a gépjármű belépését a román szervek nem engedélyezik. A romániai oldalon lévő határállomásig Satu-Maréból (Szatmárnémetiből) autóbusz közlekedik — a partner Volán vállalattól kapott információk szerint kb. óránként. A Volán jelenleg csak a korábbi, kis határmenti forgalom igényeinek megfelelő járatokat közlekedteti a határállomásig a nemzetközi járatok a központi szervek hatáskörébe tartoznak, erről nem tudtunk beszerezni részletesebb információt. A buszok jelenleg Csengerből a határállomásra 6,30. 8,10, 11,20 és 13,20 órakor indulnak. A határállomásról Csen- gerbe 9, 11,50 és 14 órakor indulnak a járatok (munkanapokon). A magyar határállomáson az IBUSZ pénzváltó helyet üzemeltet. (Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét az Országos Idegenforgalmi Hivatal „Világjáró ABC” című a napokban megjelent tájékoztatójára, amely 40 oldalon ad praktikus. friss információkat a külföldre utazóknak.) Premier Nagylcállóban II Szabin nőh elrablása Színházunk zárva, felújításra vár. Befalazott ablak-» szemekkel bámul a kiszámíthatóan távoli jövőbe. Szabadtéri színpadunk megrokkant elektromos rendszere — no meg a hűvös június — miatt nem lehet forró színházi esték színtere. Kálióba, Kisvárdára kell mennünk élvezni az élő színjáték pótolhatatlan örömét, érezni a díszletek fanyar bódító enyv-, s festékszagát s nyugtatni vibráló, hangyás képektől fáradt szemünket. A debreceni Csokonai Színház Nagy- kállóban tartotta a Szabin nők elrablásának bemutatóját. Izgalmas pillanat, amikor egy darabra „először megy fel a függöny”. Hetek, hónapok munkája ölt testet egy csapásra. Paul és Franz Schönthan darabja Szenes Iván zenéjével és Kellér Dezső szellemes átírásában remek nyári ki- kapcsolódás, ha a rendező komolyan veszi a színház egyik fontos feladatát — nevezetesen a színvonalas szórakoztatást. Orosz György Jászai-díjas rendező imponálóan alapos munkát végzett akkor is, ha „operett kerül a kezébe”, és sok eredeti ötlettel kerüli ki a műfaj buktatóit, a sablonokat. Karaktereket igyekszik teremteni a hagyomány — merevítette figurákból (primadonna, szubrett, stb.) kacagtató kibúvókat talál a megcsontosodott szabályok alól, finoman elidegenít anélkül. hogy idézőjelbe tenne olyan dolgokat, amiket nem érdemes, mert azzal, vagy anélkül is egyremegy. Maga a darab könnyű mint a buborék, meséjét kár volna leírni, hiszen ismerjük jól a titokban klasszikus tragédiát író tanár, és a ripacs vándor-színigazgató mulatságos históriáját. Kellér Dezső érdeme, hogy a cselekményt a magyar vándorszínészet hőskorába illeszti, s ezzel az osztrák szerzőpáros darabjának jellegzetes sziglige- tis ízeket ad. Az előadás szereposztása impozáns, kitűnő egyéni teljesítményeket és kiegyensúlyozott összmunkát láthatunk ezen a jókedvű bemutatón. Bányai Márton kisvárosi tanár és szemérmes drámaíró szerepében ^Sz. Kovács Gyula, Rettegi Fridolin szerepében Korcsmáros Jenő. és a Raposa borkereskedőt játszó Sáradi Zoltán három remekül kitalált figura. Mindent tudnak a műfajról, egyéniségükből fakadó, szeretetre méltó humorral komédiáz- nak. Herceg Csilla, és Börön- di Tamás fiatal szerelmespárja is igen megnyerő. Játékuk, kellemes hangjuk és mozgásuk fölösleges kiemelések nélkül is az operett középpontjában tartotta őket. Kállai Boriról már többször írtuk, hogy nagyon jó színész, és színes egyéniség. Csurka Házmester- siratójában is az egyik legjobb alakítást tőle láttuk. Irma szerepében itt is remekelt. Zsolnay Andrást Nagykálló közönsége legutóbb a Gellérthegyi álmokban láthatta. Most, mint táncoskomikus aratott szép sikert, kitűnő — helyenként virtuóz — mozgásával, kellemes humorával. Jó volt Szabó Ibolya, mint házisárkány, és anyós. Molnár Éva Retteginé- je a mosolyogtatóan kiérdemesült tragika figura. Bálint Mari Róza szerepében a mo- íiere-i szobalányok báját és talpraesettségét hozta a színpadra. Tudjuk, hogy Orosz György zenés rendezéseiben a pontosan kidolgozott prózai részeken, a színészi játékon — sőt összjátékon — van a hangsúly, mégis jobban kellett volna törekedni a kiegyenlítettebb hangzásra. A színészek általában — erősebb, halkabb hanggal — szépen, muzikálisan adták elő dalaikat. önmagában jó és színesen hangszerelt zenét játszott Pazár István kiszeneka- ra is. A kiegyenlítettlenség főleg színpadi és a zenekar hangerejében volt érezhető, de a zenekaron belül is, a túl „vékony” vonóskar és a határozottan játszó „nehézfúvósok” között. Mester Attila Üde színfolt. Mindig szembeötlik az épülő-szé- pülő Nyíregyházán, ha új formák tűnnek föl a több szintes lakóépületeken. Örültünk, amikor a Búza téri munkáslakások erkélyei elkészültek — ritmusuk, érdekes megoldásuk vonzza a tekintetet. A Széna téren épülő házak hasonlóképpen szépek, ám az utóbbi időben a legnagyobb megelégedéssel a Kossuth utcán felépült tízemeletes házsort szemlélték a járókelők — no, és persze, az oda költözők. Az épületsor Csomós Jánosné, a NYtRTERV tervezőmérnökének elképzeléseit valósítja meg, és az ő tervei alapján illeszkedik a középmagas házakhoz kistestvérük, a négyemeletes, hasonló típusú épület is. Itt azonban újabb szép formai megoldás hívja föl magára a figyelmet: az erkélyek rácsozata, illetve a kecses vonalú térválasztók. Üdítő színfolt ez az újítás az egyébként is szép épületsorban — reméljük; a városban másutt is találkozunk még hasonló megoldással. SZABOLCS-SZATMAR sikere Kórustalálkozó Szombathelyen Országos munkás-dialosta- lálkozón vett részt a KPVDSZ nyíregyházi leánykára június végén. A találkozón a 3300 résztvevő megemlékezett a veterán kórustagok háború- ellenes dalostalálkozójáról Szombathelyen. A történelmi esemény tiszteletére rendezik meg háromévenként a hagyományőrző dalosbalálkozót. Az eseménysorozat a kórusok felvonulásával kezdődött, majd a szabadtéri hangversenyen 3300 dalos énekélte Kodály Fölszállott a pávg című kórusművét. Este ünnepi hangversenyt rendeztek, ahol fellépett a 100 tagú szófiai Kaval férfikórus is. Az összkari számokban elhangzott többek között Liszt: Magyar ünnepi dal és Ko- dály-Berzsenyi: A magyarokhoz című kórusműve is, melyet az egyik szakmai bemutató színhelyén összkari számként L. Nagy Katalin, a nyíregyházi kórus karnagya vezényelt. A SZOT és a KÓTA által az üzemi ifjúmunikáskórusok Kidobta az apja Lőfegyverrel visszaélésért és maradandó fogyatékosságot okozó testi sértésért ítélte el a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa Kiss Bálint 22 éves nagycserkeszi lakost. A gyenge idegzetű Kiss apja húsvét óta állandóan rettegésben tartja a családot. A fiú megunta az állandó családi perpatvarokat és elhatározta, hogy egy pisztolyt barkácsol és azzal fogja apját féken tartani, ha támadni akar. Belövő patronokat még tanuló korában szerzett, légpuskatölténye is volt, s tavaly augusztusra elkészült a pisztoly is. alakítására meghirdetett pályázat eredményhirdetésén és díjkiosztásán kiemelték, hogy Szabolcs-Szatmár megyében alakult felhívásukra a legtöbb fiatal kórus, melyek itt a fesztiválon a nívódíjasok szemléjén szintén bemutatkoztak. A szakmai bemutatókon, melyeket a város 7 különböző intézményében rendeztek, nagy sikert aratott a szakmunkástanulókból másfél éve alakult nyíregyházi leánykar. Az elismerés azért is értékes, mert együtt énekelhettek olyan neves kórusokkal, mint a Munkásőrség Központi Férfikara és a Vándor Kórus. A szakemberek és kórusvezetők a Jurisich- vár lovagtermében Kőszegen „Elkötelezettség és műsor- poltika” címmel országos munkásénekkari konferencián vettek részt. A gálaestet a televízió is felvételre rögzítette, így egy későbbi időpontban mi is megismerkedhetünk a kórus sikerével. Igaz emberélet kioltására alkalmatlan volt, de nem is ölni iákart vele, hnem féken tartani apját. A pisztolyt állandóan magánál hordta, de sokáig tűrt még otthon, míg január 17-én idegei felmondták a szolgálatot, s amikor lapja édesanyját kezdte szidni, Kiss védelmére kelt. Az apa kidobta a fiút a lakásból, ekkor vette elő a csőre töltött pisztolyt és apja felé tartva elsütötte azt. A két légpuskatöltény az apa jobb kezének egyik ujját találta el, s maradandó sérülést okozott. Kiss Bálint nem tagadta cselekményét, mentségére apja tűrhetetlen Megyénk múltjából Mezei grófok és más mesterségek A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában a közelmúltban jelent meg Bartócz József munkája a Mezei grófok és más mesterségek címmel. Ez a kötet számos olyan adatot tartalmaz, amely jelentős forrásértékkel bír és értéket jelent mindazok számára, akik gyűjtik megyéjük, Szabolcs és Szatmár megye múltjára, egykori hétköznapjaira vonatkozó adatokat. Bartócz könyve megismertet bennünket a XVI—XIX. század során alakult mező- gazdasági foglalkozással kapcsolatos céhek létrejöttével. Betekintést nyújt könyve a mezőgazdasági céheknek és céhszerű szervezetnek mindennapi életébe, bemutatja jellegzetes tárgyaikat, szokásaikat, céhlevelüket, írott és íratlan szokásaikat. Szabolcs és Szatmár megyével több helyütt foglalkozik a szerző. Megtudhatjuk, hogy a halban bő megyék korabeli címereiben is megtaláljuk az utalást a halászatra. Szatmár megye hat részre osztott címerében a bal felső mezőben rák, a jobb felsőben hal található. Ugyanez a két vízi állat volt Ugocsa megye címerében is. Bereg megye régi címerében a szőlő, a makk és a medve mellett két bal felé úszó hal látható. Szabolcs megye kétfelé osztott címerének alsó részén álló halat ábrázol. A címerek a Tisza (és lápok) halgazdagságára utalnak. A Rétköz és az Ecsedi-láp eredeti alakja volt a pákász — tréfásan nádilaci — nemegyszer katonaszökevény, az urát otthagyó jobbágy vagy bajba jutott pásztor —, aki jól élt a mocsárban. Csiká- szott, szedett sulymot, madáré tojást,, gyékénytaplót, piócát, daru- és kócsagtollat. A csík fontos népélelmezési cikk volt. Szabolcsból a Kárpátaljára hordták. Nem súlyra, literre (mintegy 10 db) mérték. Á belőle készített ételek közül híres volt a szatmári káposztában főtt csík. Krúdy is megemlékezett róla. A nyírségiek ma is emlékeznek a mondásra, hogy a templom kisharangja vékony hangon azt kérdezi: „Uram isten, miből élünk?”. S erre a nagyharang ráfeleli: „Csíkból, nádból!”. Kiemeli a kötet, hogy a Tisza mentén Beregszász, Szolnok és Óbecse városban tudunk halászcéhekről. Foglalkozik a kötet egy másik ősi mesterség, a fűzfavesz- sző feldolgozásával is. A Tisza mentén a vizes területeket füzesek borították, ezek anyagot szolgáltattak a falvak lakóinák különféle eszközök készítéséhez. Akadtak olyan falvak is, ahol a lakosok a saját szükségletükön túl eladásra is készítettek vesszőből különféle tárgyakat. A piacra való termelés olyan nagymértékű volt, hogy egyes falvak specializálódtak. Voltak, amelyek kosaraikról lettek níresek, mini'pl Ti- szadada, Balsa. A juhászokról szóló fejezetben megtudhatjuk, hogy sok vonatkozásban szükségesnek tartották a juhászok rendszabályozását. A XVII. század közepén egy Szabolcs megyei szabályrendelet azt mondja: „A pajkosok pedig, akik kurvákat tartanak és (azokkal) megtaláltatnak, s megfogatnak, erősen hóhérral megveressenek.”. Egy alkalommal a megkorbácsolt a deresről leszállva két kézzel fogva a farát, sírva így méltatlankodott: „Hát már evvel se’ rendelkezhetek?”. A pajkos asszonyok szívesen mulattak na>, juhászokkal,! .mert olyan kedvesen tartották őket, mint a feleségüket — vallották a tettenértek. Tiltották is, hogy a juhászszállásokon hajadon tartózkodjon. <o) Jólétet jelez a vesekő? A vesekövek a jólét barométerei. Mind gyakrabban jelentkeznek túltápláltság, alkoholfogyasztás és a kevés mozgás esetén. Azonban a versenyszerű sportolás, a fogyókúra, vagy a gyakori szaunázás is veszélyes lehet abban az esetben, ha nem veszünk fel megfelelő meny- nyiségű folyadékot. Ezzel a meglepő eredménnyel zárult Bécsben a VII. európai vesekövekkel foglalkozó szimpo- zion. Egy tanács a jólétben élőknek: naponta másfél-két liter folyadékot fogyasszanak. Az egészséges vese könnyűszerrel 20 liter folyadékot is képes feldolgozni. Bécsben az orvosok megállapították, hogy a vesekő- képződés egyik további oka a stressz. Egy nemzetközi magatartását és gyenge idegzetét tudta felhozni. A bíróság öthónapi szahadságvesz- tést szabott ki rá, amelyet börtönben kell letölteni. Enyhítő körülményként értékelték fiatal korát, a súlyos ideggyengesége miatt fennálló enyhe mértékű korlátozottságát és őszinte, megbánó magatartását. Súlyosbító körülményként vették viszont figyelembe, hogy a házilag készült fegyvert hosszú időn át magánál tartotta és /hogy azzal apjára lőtt, mert a bírói gyakorlat szerint az apával szemben a kitérés kötelezettsége áll fenn. Az ítélet nem jogerős. vizsgálat szerint különösen az érettségizők és a vizsgákra készülő egyetemisták, valamint a munkájukban túlhajtott és lelkileg labilis embereket veszélyezteti a vesekő. A veseköves betegek 88 százaléka nagy stressz alatt állt röviddel azelőtt, hogy az első panaszok jelentkeztek. George Gasser professzor (Bécs) adatai szerint jelentősen megszaporodott a vesekövek száma az utóbbi 20 évben. Az ipari országokban a férfiak két százalékának és a nők egy százalékának életében legalább egyszer van veseköve. Minden második vesekőbántalmakban szenvedő férfinél és az ilyen betegségű nők 40 százalékánál többször visszatérnek a vesekövek. Az urulógiai betegségek 15 százaléka ennek a betegségnek a számlájára írandó. Óriási porszívó Egy óriási porszívóhoz hasonlít az a berendezés, amelyet a szovjet szakemberek szerkesztettek a szennyezett levegő megtisztítására. A berendezés óránként 330 000 köbméter levegőt szűr meg. Az utóbbi években a Szovjetunióban a 2,5-szeresére fokozódott a tisztítóberendezések gyártása. Számos ipari centrumban jóval tisztább a levegő, mint korábban volt. A szovjet ipar megkezdte az új elektromos szűrő gyártását is, amely egy óra alatt több mint 1 millió köbméter gázt szűr meg. Ha ezt a berendezést megfelelően üzemeltetik, a füstből ki tudja választa'ni a hamu 99 százalékát, amit az építőanyag-gyártásban tudnak felhasználni. KÉPZŐDHET A STRESSZTŐL IS Pisztolyt fabrikált
