Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-30 / 177. szám
XXXVII. évfolyam, 177. szám ÄRA: 1,30 FORINT 1980. július 30., szerda AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA Tariévetes □ z idei csapadékos nyár jó lehetőséget kínál arra, hogy az őszi vetések után másodtermény kerüljön a földbe. A mezőgazdasági üzemek nyári, kora őszi zöldtakar- mány-gondjait enyhítheti az őszi árpa és a legkorábban betakarított őszi búzák után vetett rövid tenyészidejű kukorica, szudáni fű, cirok, takarmányretek, takarmánykáposzta. Kedvező ősz esetén a rövid tenyészidejű kukorica még szemesként is betakarítható, a köles, a mohar pedig magként, vagy szénaként etethető meg az állatokkal. Erre most nagy szükség van, hiszen eddig kevés jó szénát sikerült betakarítani. A zöldtrágya kellő meny- nyiségű műtrágyával együtt a talajerő-utánpótlást szolgálja. A betakarítás után vetett csillagfürt, napraforgó, vagy repce földbe forgatva a tápanyag-utánpótlás hasznos forrása. Valamikor a szabolcsi homokon a jó burgonyatermések megalapozása a tarlóba vetett keserű csillagfürttel kezdődött. Mostanában nagyon a műtrágyára bíztuk a talajerő-fenntartást, pedig a zöldtrágyával szerves anyagot is viszünk a talajba. Westsik Vilmos, a homoktalajok nagy tudósa még az istállótrágyával szemben is így ajánlotta a csillagfürtöt: „Az istállótrágya a nyári forróságban fűt, a zöldtrágya hűt.” A jobb homokon zöldség- növényeket: babot, borsót, késői káposztát, retket, céklát még mindig lehet vetni. Természetesen ezeket a növényeket csak akkor érdemes termeszteni, ha piaca I van: konzervgyár, felváj sárló vállalatok, vagy üze- ! mi konyhák. Sok község- I ben a helyi ellátás javításá- ! ra lehetne ezeket a növé- j nyékét termeszteni. Az idei ‘ viharkárok és egyéb veszteségek pótlására minden lehetőséget, pénzforrást meg kell ragadni még akkor is, ha az csak néhány tízezer forintot ér. MT"TB másod- vagy tarló- ■ i ■ vetésekre alkalmas I8L»JB valamennyi növényfajtából megfelelő tenyészidejű és minőségű vetőmaggal rendelkezik a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat. Különösen nagy raktárkészletek vannak kukoricából, napraforgóból, cirokból, mohaiból, olaj- retekből. A mezőgazdaság legfontosabb termelőeszköze a föld. Ésszerű, gazdaságos hasznosításának egyik módja, hogy tavasztól őszig termőképességét többször is felhasználjuk. Cs. B. A palesztin kérdésben Szavazott az ENSZBUM ve m r közgyűlés Az ENSZ közgyűlésének a palesztin kérdéssel foglalkozó rendkívüli ülésszakán kedden este határozatot fogadtak el. Ez november 15- ében szabja meg annak határidejét, hogy Izrael megkezdje a kivonulást az 1967- ben megszállt összes arab területekről. A határozat egyidejűleg sürgeti, hogy a Jordán folyó nyugati partján és a Gaza-övezetben palesztin államot hozzanak létre. A javaslatot 112 küldött támogatta, heten szavaztak ellene és 24-en tartózkodtak. Hazánkba látogat a francia külügyminiszter Jean Francois-Poncet, a Francia Köztársaság külügyminisztere Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügyminiszterének meghívására szerdán hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik. (MTI) Jean Francois-Poncet 1928. december 8-án született. Gyermekkorának egy részét Berlinben töltötte, ahol apja Franciaország nagykövete volt a II. világháborút megelőző években. Párizsban elvégezte a jogi egyetemet, és elnyerte a gazdasági tudományok doktora címet. Diplomái szerzett két amerikai egyetemen is. A francia országos közigazgatási iskola elvégzése után, 1955-ben diplomáciai pályára lépett, a külügyminisztérium politikai főigazgatóságán kapott beosztást. 1957-ben a Közös Piac és az euratom szerződéseinek tárgyalásával megbízott francia delegáció főtitkára. 1958-ban a külügyminisztérium európai szervezetekkel foglalkozó igazgatóságának vezetőjévé, majd 1963-ban az afrikai és közel- keleti osztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1965-ben a tudományos kutatások országos központjában nemzetközi gazdasági kérdésekkel foglalkozott, és ezzel párhuzamosan előadásokat tartott a párizsi politikai tanulmányok intézetében a jelenkori német gazdaságról: E témáról 1970-ben könyve jelent meg. 1971-től öt éven keresztül egy francia iparvállalatnál felelős irányitó beosztásban dolgozott. 1976 januárjában visszatért a diplomáciai pályára és külügyi államtitkárként a francia kormány tagja, majd ugyanebben az évben a köztársasági elnöki hivatal főtitkára lett. 1978 novembere óta külügyminiszter. A tiszaberceli Bessenyei Tsz-ben Plósz István duplakerekű Bízón Gigant kombájnnal dolgozik. Küzdelem a kenyérnehvaléért Teljes kapacitással arattak kedden a nyírségi tsz-ek A hosszú, csapadékos nyárban már felüdülést jelent a pár napos meleg idő, ami az utóbbi napokban ismét a földekre csalta a kombájnokat, megindította a motollákat. Szükség is van minden percre, , hiszen a búza 64 ezer hektárjából eddig a terület nyolc százalékáról takarították be a mezőgazdasági nagy- zemek a terményt. A rozsot még éppen hogy elkezdték aratni a gazdaságok. Az elmúlt hét végén — szombaton és vasárnap —, majd a hét elején már teljes nagyüzem volt a földeken. A nyíregyházi, a nyírbátori, a kisvárdai és a mátészalkai járás területén szinte valamennyi termelőszövetkezet földjén arattak, de vágták a kombájnok a kalászosokat a vásárosnaményi és fehérgyarmati járásban is A termén'’ nedvességtartalmával már nem is lenne baj, kombájn alá érettek, inkább a talaj nem bírja el a gépeket. Ha kell — és sok helyen szükség van rá — nagy teljésítményű erőgépekkel vontatják ki az elakadt arató-cséplő gépeket, valamint a szemszállító járműveket is. A szatmárcsekei Haladás Termelőszövetkezetben például Rába-Steigerek húzták az elakadt gépmonstrumokat. A búzával telt pótkocsik elé pedig két erőgépet Gergely István OYH-elnök Nyíregyházán Nagy erejű ár- és belvízvédekezés Szaboics-Szatmárban Kedden Nyíregyházára látogatott Gergely István államtitkár, az Országos Víz- | ügyi Hivatal elnöke. A megyei pártbizottságon megbe- . szélést folytatott dr. Tar Im- ‘ révei, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá- ^ nak első titkárával, Hosszú Lászlóval, a megyei pártbizottság titkárával és dr. Tisza Lászlóval, a megyei tanács elnökhelyettesével. Gergely István államtitkárt dr. Szei- fert Gyula, a Felső-Tisza- vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője tájékoztatta az ár- és belvízvédelemről. A megbeszélésen elhangzott: bár a két száraz nap — vasárnap és hétfő — sokat kedvezett az ár- és belvízvédekezésben részt vevőknek, változatlanul teljes erővel folytatódik a küzdelem a vízzel körülvett házak és az elöntött területek mentéséért. Csökkent a belvizet befogadó folyóvizek vízszintje, a csatornák vízállásában is kedvező változás történt, s ez lehetővé tette a gravitációs zsilipek kinyitását. A vízügyi igazgatóság 18 szivattyútelepe és 34 hordozható szivattyúja másodpercenként 54 köbméter vizet emelt át a tározókba, így kedd reggelre a vasárnapi 62 ezerről 53 ezer hektárra csökkent a belvízzel borított terület nagysága. Jászolgáttal magasítják a Csaronda bal partjának de- póniáját az országhatár közelében, s megkezdődött a nagyhalász-pátrohai csatorna kotrása. A készültség fokozataiban nincs változás: a Tisza—Szamos közben és a Tisza—Túr közben II. fokú, másutt harmadfokú belvízvédelmi készültséget tartanak. A Tisza Dombrád és Tisza- bercel térségében tetőzött, a többi szakaszon megkezdődött a lassú apadás. Nagyhalász alatt másodfoky, fölötte első fokú készültséget tartanak a vízügyi igazgatóság dolgozói. Bár a Kraszna és a Lónyai-csatorna egész hosz- szában apad, a harmadfokú készültség továbbra is érvényben van, csak a Túron szüntethették meg a készültséget. A Szamos romániai szakaszán újabb másfél méteres árhullám indult el, de várhatóan nem lép ki medréből. Az ár- és belvízvédekezésben ezernél többen vesznek részt. Csaknem változatlan a helyzet Szabolcs-Szatmár megye településein is. A helyi tanácsok és járási hivatalok jelzései szerint több száz lakás van veszélyben, 75 ház összedőlt, sok megrongálódott, s 103 családot kellett kiköltöztetni. A legtöbb gondot Kisvárdán okozott a belvíz, ahol 200 ház forog veszélyben, 20 összedőlt, 200 megrongálódott és 25 családot költöztettek iskolákba és szükséglakásokba. Sok ház van veszélyben Mátészalkán és Vásárosnaményban, a járások közül pedig a nyíregyháziban és a mátészalkaiban veszélyeztet sok családi házat a belvíz. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke és a megye vezetői ezt követően tárgyaltak a VI. ötéves terv vízügyi beruházásainak előkészületeiről, s kölcsönösen tájékoztatták egymást az ár- és belvíz miatt keletkezett károk várható nagyságáról. Gergely István államtitkár elismerését fejezte ki a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak az ár- és belvízvédekezésben végzett munkájáért, s köszönetét mondott a megye párt- és állami vezetőinek az ehhez nyújtott támogatásért. Vontatni kell a terményt szállító gépet a berceli határban. (Elek Emil felv.) „fogtak”. Most minden nagyüzemnek kötelessége, hogy maximálisan használják ki a szárítóberendezéseiket, három műszakban, éjjel-nappal üzemeltessék azokat. A gabonaforgalmi és malomipari vállalattól kapott tájékoztatás szerint hétfőn a nyíregyházi telepen 1620 tonna búzát vettek át. Kisvárdán is jól haladt az átvétel, ahová 800 tonnát szállítottak a nagyüzemek, míg Tiszavasváriba 500 tonna búza érkezett. A fehérgyarmati, a vásárosnaményi és a csengeri átvevőtelep körzetében még nem aratnak teljes gőzzel, így a vállalat más területekről is irányít ide szállítmányokat. Ezzel tehermentesítik a nyírségi telepeket és azok szárító- berendezéseit. Kedden is nagy mennyiségű búzát adtak át a gazdaságok a gabonaforgalmi vállalatnak. A nyíregyházi telepen 1300 tonnát vettek át, s jelentős mennyiség érkezett a megye többi átvevőtelepére is. Szemek nedvességtartalma változó, hiszen a 18 százalék víztartalmú búzától a 28 százalékosig minden megtalálható. A nedvességtartalmat pedig 13,5—14,5 százalékra kell csökkenteni. így van olyan szállítmány, amelyet kétszer kell keresztülengedni a szárítón. Jó ütemű az aratás jelenleg a nyírségi termelőszövetkezetekben. A tiszavasvári Munka Termelőszövetkezet már 850 tonna búzát adott át a GMV-nek. Nem sokkal marad el emögött a Vasvári Pál Termelőszövetkezet sem a levágott ás átadott 720 tonnával. A nagykállói Virágzó Föld 400, a vasmegyeri Micsurin 350, a nyíregyházi Ság- vári Termelőszövetkezet pedig 300 tonna búzát szállított már a gabonaforgalminak, de átadtak 700 tonna tavaszi árpát is. Ebben az időben a gyorsaság megfizethetetlen. A tétlenség csak a gyomoknak és a különböző gomba- fertőzéseknek használ. Amint lehet indítani kell a gépeket, minden szem búzára szükség van! (sipos) alkatrészhiány és átprogramozott gyártás A MEZŐGÉP Tröszt aratási ügyeletét a felgyorsult munkák során a utóbbi nyolctíz napban több mint 150 esetben hívták segítségül. Az éjjel-nappal ügyeletet tartó 350 szerelő, 150 műszeres kocsival járja az országot, s eddig 1542 munkaórát fordítottak a meghibásodott kombájnok és más mezőgazdasági gépek javítására. Az eddigi tapasztalatok szerint a legtöbb hiba az E—516-os gabonakombájnoknál fordul elő, elsősorban azok hajtóművében. A javításukhoz szükséges bordáshüvelyekből hiány volt, ezért a tröszt intézkedése nyomán soron kívül 100-at legyártattak, illetve átadtak az azokat is forgalmazó MEGÉV-nek további 400 pedig most készül. Az idei aratási munkákat nehezíti, hogy a gabona megdőlt Kalászemelőkből pedig kevés volt raktáron. A Miskolci MEZŐGÉP Vállalat termelését átprogramozta, és már megkezdték a 12 ezer kalászemelő gyártását. Ezeket az emelőket a kombájn vágószerkezete elé csatolják. A tröszt szükség esetén még több szerelőt és szervizkocsit is bevon ügyeleti szolgálatába és a javítóüzemekben, alkatrészgyártó műhelyekben átcsoportosítja a dolgozókat M Keletagyarország Aratási ügyelet
