Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-27 / 175. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 27. Autószervizek Szabolcsban Szükség van a kisiparosokra is Géppel mossák a személygépkocsikat a nyíregyházi VAGÉP szervizüzemében. Képünkön: Hajdú Albert gépkezelő a tisz­tára mosott gépkocsi ablakáról törli le a vízcseppeket. (Gaál Béla felvétele) Ma már nem luxuscikk, hanem sokak számára nélkü­lözhetetlen munkaeszköz az autó. Bizonyítja ezt, hogy öt esztendő alatt megduplázó­dott a személygépkocsik szá­ma Szabolcsban. Míg 1975- ben 15 ezer 500-at tartottak nyilván, addig az idén már közel 32 ezret. A járművek javításához — a megnövekedett igények miatt — korszerű szervizhá­lózatra van szükség. Napja­inkban megyénkben 11 álla­mi illetve szövetkezeti keze­lésben lévő autójavító-kar­bantartó szerviz működik. A sort 1963-ban a 13-as AFIT 2-es . számú nyíregyházi üze­me nyitotta meg, amikor “még^ csak mintegy 2 ezer személy- gépkocsi rótta megyénk út­jait. Ez a javító — bár kezdet­től változatlan körülmények között működik — még min­dig Szabolcs-Szatmár egyik legkorszerűbb szervize a VAGÉP nyíregyházi — és a Mátészalkai Építő- és Szak­ipari Szövetkezet javítómű­helyével együtt. Ez a három szerviz valamint a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet javítója olyan berendezések­kel, eszközökkel, van felsze­relve, melyek révén foglal­kozik a járművek műszaki vizsgára való felkészítésével sőt vizsgáztatásával is. Mivel aligha van olyan te­lepülés, ahol ne rendelkez­nének magánautóval ezért legfontosabb feladat terüle­tileg arányos szervizellátás szervezése. Megyénkben há­rom központot jelöltek ki: Nyíregyházát, Mátészalkát és Kisvárdát. 1976 és 79 között két helyen zajlott le jelentő­sebb fejlesztés. Korszerűsí­tették a VAGÉP nyíregyházi — és a Kisvárdai Vas- Fém­ipari Szövetkezet autójavító­ját. Hozzákezdtek a Tempó Szolgáltató és Ipari Szövet­kezet autószerviz-részlegé­nek építéséhez is a megye- székhelyen, amely átadását ez év végére tervezik. A fejlődés ellenére még mindig vannak ellátatlan te­rületek Szabolcsban. Az ötö­dik ötéves terv keretében Nyírbátorban és Vásárosna- ményban készültek egy-egy szerviz építésére, de — első­sorban a vártnál jóval maga­sabb költségek miatt — egyik sem valósult meg. vliialä4 0- . A hatodik*-ötéves tervben, fő hangsúlyt a korszerű üzem- és munkaszervezésre helyeznek. Példa erre a má­tészalkai szerviz, ahol jelen­leg egy műszakban dolgoz­nak a szakemberek évente 100 ezer munkaórát teljesít­ve. A második műszak- indí­tásával akár duplájára is növelhető a forgalom. Nyír­egyházán szükség lenne a VAGÉP további fejlesztésére. Nem említve az AFIT nyír­egyházi üzemét, amely ugyancsak megérett a kor­szerűsítésre, hiszen Itt 17 esz­tendeje ugyanolyan körül­mények között dolgoznak. Továbbra is nagy szükség, van az autójavító kisiparosok munkájára, elsősorban azo­kon a munkaterületeken, amelyeken a jelentkező igé­nyekkel nem tudnak megbir­kózni a szervizek. Ilyen pél­dául az autófényezés. Tavaly 55 autójavító kisiparos mű­ködött Szabolcsban. Gondot jelent, hogy nem arányosan helyezkednek el a megyé­ben. Legtöbben Nyíregyhá­zára és környékére váltottak ipart — míg számos nagy forgalmú helyen alig, vagy egyáltalán nem dolgozik a szakmában kisiparos. Házi Zsuzsa Vigyázz a napokra, órákra... Mikor történik a legtöbb baleset?-Tanulságos összegezés ké­szült Kisvárdán a közelmúlt­ban a közlekedési balesetek helyzetéről. A járásban és a városban az év második ne­gyedében kevesebb baleset történt, mint tavaly ilyen­kor. Az elmúlt évben, a II. negyedben 61, az idén 41 bal­eset történt, örvendetes — bár így maradna tartósan —, hogy csökkent a halálos és a súlyos sérüléssel járó balese­tek száma. Figyelmeztető mozzanato­kat tárnak a közlekedők elé a szakemberek; ugyanis a legtöbb baleset, szám szerint 11 Kisvárdán következett be, ami fokozottabb óvatosságra inti az itt lakó és közlekedő embereket. S milyen napok voltak a legveszélyesebbek? A legtöbb baleset vasárnap, kedden és szerdán és több­ségében a délutáni órákban fordult elő. Nem árt ezeken a napokon — és általában délután, amikor fáradtabbak vagyunk — jobban vigyázni egymásra és önmagunkra. Csúcsfogyasztás nélkül Javult az ivóvíz-ellátás Nyíregyházán Kinyitjuk a csapot és fo­lyik belőle a víz — olyan természetesnek vesszük, mintha az egész „önmagától” történne. Pedig néhányszor már volt rá példa a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat történetében, hogy Nyíregyházán a napi vízfo­gyasztás a kapacitás határá­hoz érkezett. — Tavaly szeptember 20- án jegyeztünk fel ilyen csú­csot, amikor egyetlen nap alatt 35 ezer köbméter vizet fogyasztott a város — keresi a statisztikát Szolnoki László- né gazdasági igazgatóhelyet­tes. — Ekkor már terveztük és 1980-ra meg is valósítot­tuk a kótaji és a nyírteleki vízműtelepek bővítését, ahon­nan a megyeszékhely a vi­zet kapja. Kótajból naponta 16 ezer köbméter víz áll rendelkezésre, míg Nyírtele­ken 10 ezer köbméteres bő­vítés után a 22 kútból min­dennap Íj6 ezer köbméter ivóvíz folyik. így napi 42 ezer köbméter víz a telepe­ken és 17 ezer köbméter tar­talék a kilenc víztárolóban oldja meg Nyíregyháza szük­ségletét. Január elsejétől felemel- ték az ivóvíz és a szennyvíz használatáért fizetett árat. Míg egy köbméter vizet a vállalat 5,40 forintért kap, addig az ivóvizet a múlt évi 6,10 helyett 8 forintért, a szennyvíz elvezetését 3,10 he­lyett 3,60 forintért szolgáltat­ja a megrendelőknek. A la­kosság változatlanul egy fo­rintot fizet az ivóvíz köbmé­teréért, míg a további hét fo­rintot az állam teszi hozzá ehhez a kiadáshoz. Az ivóvízhálózat 320 ezer méter hosszúságú vezetéket tartalmaz, s ennek révén 18 ezer 860 lakásban folyik csapból a víz. így körülbelül 90 ezer embert érint Nyír­egyházán a vízellátás. Az üzemeltetés javulását jelzi, hogy a múlt évben összesen 825 hibát jelentettek be, ezek ötvenöt százalékát nyolc órán belül, 72 százalékát 24 órán belül javították meg. Az üze­meltetés színvonalának to­vábbi emelésére az idén 2,5 millió forint értékben vásá­roltak búvárszivattyúkat és fejezték be a műszerautoma­tika kialakítását. így össze­sen 300 villamos forgógép üzemel Nyíregyházán, telje­sítményük eléri az 1,1 mega­wattot. T. K. Bolond szekér, gézeke, petróleumtraktor Ópusztaszer múzeumában Meggyszüret Ujfehértón Az újfehértói Lenin Tsz-ben négyszázan, 200 diák és 200 felnőtt dolgozó szedi naponta a meggyet. A közös gazdaság eddig 17 vagon termést értékesített. Képünk: Kovács Sán- dorné (jobbról) és brigádja szedi a pándi meggyet. (Elek Emil felvétele) Kerékpártól a bőrdíszműig Külföldi áruk boltjainkban Szervezi: a Kelet-Szövker Vállalat gáztűzhelyeket kínál. Az NDK-ból túlnyomórészt ipar­cikkeket: példápl gyerekcipőr két, felső ruházati terméke­ket kapunk. lítmányokban keresett hiány­cikkek is. A Szovjetunióból többek közt háztartási, műszaki áruk, női, férfi-, gyermekkerékpá­rok, televíziók, varrógépek érkeznek. A bolgár választék­ból a bőrdíszművek, élelmi­szerek, ezen belül pedig a konzervek aratják a legna­gyobb sikert. Románia ugyan­csak konzerveket, valamint üveg-, pamuttermékeket, alsó ruházati cikkeket, kályhákat, Börtönben a nyíregyházi kocsifosztogatók Kolláth Csaba Oros, Pető-ta- nyai lakos az elmúlt év október 6-án, a mezőgazdasági főiskolán rendezett diszkóban szórakozott. Este 10 óra után barátai és isme­rősei társaságában indultak ha­zafelé. A Kun Béla utcán a tár­saság tagjai — különösen a nők — panaszkodtak, hogy fáznak. Ezek után vetődött fel, hogy jó lenne egy gépkocsit szerezni. Kolláth Csaba azonnal a vég­rehajtáshoz látott és a Kun Béla utcán parkoló gépkocsikból né­gyet feltört, de a kormányzár miatt egyiket sem sikerült elin­dítani. Kissé arrébb próbált sze­rencsét: ismét két Zsigulinak esett neki. Egyik próbálkozása sikerrel járt, társai is beültek és elkocsikáztak a Titel utca irá­nyába. A Titel utcáról céltalanul a határba hajtottak, ahol a gép­kocsi összetört, 42 753 forint kár keletkezett benne. Hat nappal később október 12- én este Kolláth Csaba a tejipari vállalat előtt parkoló 1200-as Zsiguli gyújtáskapcsolóját zárta rövidre, majd ismét a szántóföld felé vette útját, ahol egy földbuc­kán a gépkocsi felakadt. A si­kertelen kocsikázás után sem adta fel a reményt a mindmáton autózni vágyakozó tolvaj, vissza­ment a tejipari vállalathoz és a parkolóból egy másik kocsit is elvitt. Körülbelül 10 kilométert kocsikázott, majd amikor elfo­gyott a benzin, a Bujtoson az Ibolya utca végén hagyta a gép­kocsit. Ez év január 25-én a divatru­házati vállalat előtti parkolóból lopott el egy kocsit, amelyet szintén a határba vezetett, ahol elakadt. Ebben a kocsiban 800 forint nyoma maradt „szórakozá­sának”. Kolláth Csaba munkahelyén, a nyíregyházi gumigyárban ismer­kedett meg Márton István gáva- vencsellői többszörösen büntetett munkatársával. Február 21-én megbeszélték a munkahelyen, el­mennek szórakozni. Egy ideig a Tisza étteremben szórakoztak, majd több pohár szeszes ital el­fogyasztása után a Vasutas kul- túrotthonba mentek, diszkózni. A társaság és a műsor nem nyerte meg tetszésüket, ezért el­határozták, hogy Nagykállóba mennek a Pince presszóba. A Bethlen Gábor utca és a Pacsir­ta utca kereszteződésénél lévő parkolóban két Ladát törtek fel, elvinni azonban egyiket sem tud­ták. Az Árpád utcában lévő par­kírozóban sem volt nagyobb szerencséjük, mert a Zsiguli kor­mányzára Itt sem engedelmeske­dett, ezért továbbálltak a Jósa András utcai parkolóhoz. Itt is­mét négy gépkocsi ellopását kí­sérelték meg, de a negyedik gép­kocsi sem engedelmeskedett a hivatlan látogatóknak, bár egyi­ket sikerült beindítani, 3—4 mé­terre a kormányzár lezárt, így kénytelenek voltak a gépkocsit az út közepén hagyni. A két jómadár kedve azonban a sikertelen próbálkozástól sem ment el, ezt követően az Arany Janos utcán az MHSZ-székház előtt parkoló négy Ladának estek neki, de elvinni ezeket sem tud- tudták. Ezek után elváltak egy­mástól, azzal, hogy hazamen­nek. Márton István azonban visz- szatért a Jósa András utcai par­kolóba, és ott feltört egy gépko­csit, beindította, majd pár métei után a gépkocsi megállt. Hogy ne távozzon üres kézzel, a kocsiban lévő bőrkesztyűt, pénztárcát zsebre vágta, majd elment a már korábban feltört gépkocsikhoz, és azokból ami mozdítható volt, mindent kirámolt, még a nem nagy értékű sebességváltó dísz­gombot Is lecsavarta. Márton Ist­ván az Árpád utcába is vissza­tért, és a feltört gépkocsikat itt is kirámolta. Kolláth és Márton szórakozásá­nak eredménye 55 575 forint kár lett. A bíróság Márton Istvánt — mint különös visszaesőt — egy év hat hónapi szabadságvesztés­re, a közügyektől 2 évi eltiltásra, Kolláth Csabát halmazati bünte­tésként egy év két hónap sza­badságvesztésre és egy év köz­ügyektől eltiltásra ítélte. <m. f.) hetet tartanak. Ez utóbbit nemcsak Nyíregyházán, ha­nem egyúttal Mátészalkán és Fehérgyarmaton is megszer­vezik. A csehszlovák keres­kedelmi partnerrel most zaj­lanak a tárgyalások, s terv szerint novemberben az ő termékeik is pultra kerülnek Szabolcsban. Az áruházi hetek a baráti országok áruinak megismer­tetését szolgálják. A vásárlók betekintést nyernek a szocia­lista országok kultúrájába, hiszen szép számmal érkez­nek népművészeti cikkek is. A kapcsolat természetesen kölcsönös: az említett orszá­gokban magyar áruházi hét keretében mutatkoznak be hazánk s megyénk iparának árui. Többek közt italokat, élelmiszereket, iparcikkeket, üvegárukat, kozmetikumokat, díszgyertyákat, édességeket, kerámiákat küldünk a part­nereknek. Árubemutató és vásár Ungváriul Újabb lehetőséget ad az együttműködésre az a vásár­lással egybekötött árubemu­tató, melyet augusztus 25. és 29. között tartanak Ungváron. A KONZUMEX Külkereske­delmi Vállalat közreműködé­sével a Kelet-Szövker. ren­dezi a bemutatót. Ez alka­lommal elsősorban szabolcsi áruk kerülnek a szovjet ér­deklődők elé, de más megyei termékek is szerepelnek majd a vásáron. A rendezvény le­hetőséget teremt az 1980—81- es szállításokkal kapcsolatos tárgyalásokra is. A már elhagyott tanyák vagy éppen ócskavastelepek megannyi olyan mezőg^zda- sijgi géproncsot, régi eszközt, szerszámot bújtatnak, ame­lyek kikoptak a használatból, de muzeális szempontból va­lóságos kincsnek számítanak. Ezek össszegyűjtésére vállal­kozott a szegedi Móra Ferenc Múzeum, hogy megmentse a beolvasztástól, megőrizze az utókornak a hajdani munka­eszközöket. Az ópusztaszeri emlékpark leendő múzeumá­nak anyagát gyarapítják ve­lük a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok segít­ségével. Az egyik legértékesebb szerzemény a petróleum haj­tású traktor. A berlini Stock- cég 1914-ben gyártotta a ha­talmas önjáró szántógépet, amely óránként háromkilo­méteres sebességgel, tehát lépésben haladt két méter átmérőjű kerekein és hat nagyméretű ekevasat vonta­tott. Az idő vasfogától .ala­posan megviselt gép most is­mét üzemképes. Egy másik, ugyancsak rit­kaság az az 1913-ban gyártott gőzeke, amelyet az egyik haj­dúnánási:, gazdaságból- küld*.; tek, -illative szállítottak . .az;- emlékparkba. Hajdanában ötszáz lóerő feszítette, s a tábla két végén elhelyezett két ilyen gőzeke naponta harminc-harmincöt hold föl­det munkált meg. Sokan es­küsznek rá: többet ért, mint a traktor, mert álló helyzet­ben dolgozott, nem taposta a talajt, mivel drótkötélen hú­zott ekéje járta csupán a föl­det. Nem mindennapos érde­kesség a „bolond szekér”. Ezt a gúnynevet ragasztották ar­ra a szalma- vagy szénaszál­lító alkalmatosságra, amely a kocsi vagy a szekér elne­vezést nem érdemelte meg, az túlságosan „előkelő” lett volna hozzá. Mindössze négy kerekének tengelyére szerelt rudakból állt, hogy sokat pa­kolhassanak rá. Ha jó lova­kat fogtak elé, gyorsan gu­rult, s olybá tűnt hatalmas rakományával, mintha vala- jni bolondos szénaboglya sza­badult volna el. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom