Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-27 / 175. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 27. Autószervizek Szabolcsban Szükség van a kisiparosokra is Géppel mossák a személygépkocsikat a nyíregyházi VAGÉP szervizüzemében. Képünkön: Hajdú Albert gépkezelő a tisztára mosott gépkocsi ablakáról törli le a vízcseppeket. (Gaál Béla felvétele) Ma már nem luxuscikk, hanem sokak számára nélkülözhetetlen munkaeszköz az autó. Bizonyítja ezt, hogy öt esztendő alatt megduplázódott a személygépkocsik száma Szabolcsban. Míg 1975- ben 15 ezer 500-at tartottak nyilván, addig az idén már közel 32 ezret. A járművek javításához — a megnövekedett igények miatt — korszerű szervizhálózatra van szükség. Napjainkban megyénkben 11 állami illetve szövetkezeti kezelésben lévő autójavító-karbantartó szerviz működik. A sort 1963-ban a 13-as AFIT 2-es . számú nyíregyházi üzeme nyitotta meg, amikor “még^ csak mintegy 2 ezer személy- gépkocsi rótta megyénk útjait. Ez a javító — bár kezdettől változatlan körülmények között működik — még mindig Szabolcs-Szatmár egyik legkorszerűbb szervize a VAGÉP nyíregyházi — és a Mátészalkai Építő- és Szakipari Szövetkezet javítóműhelyével együtt. Ez a három szerviz valamint a Rakamazi Fa- és Fémipari Szövetkezet javítója olyan berendezésekkel, eszközökkel, van felszerelve, melyek révén foglalkozik a járművek műszaki vizsgára való felkészítésével sőt vizsgáztatásával is. Mivel aligha van olyan település, ahol ne rendelkeznének magánautóval ezért legfontosabb feladat területileg arányos szervizellátás szervezése. Megyénkben három központot jelöltek ki: Nyíregyházát, Mátészalkát és Kisvárdát. 1976 és 79 között két helyen zajlott le jelentősebb fejlesztés. Korszerűsítették a VAGÉP nyíregyházi — és a Kisvárdai Vas- Fémipari Szövetkezet autójavítóját. Hozzákezdtek a Tempó Szolgáltató és Ipari Szövetkezet autószerviz-részlegének építéséhez is a megye- székhelyen, amely átadását ez év végére tervezik. A fejlődés ellenére még mindig vannak ellátatlan területek Szabolcsban. Az ötödik ötéves terv keretében Nyírbátorban és Vásárosna- ményban készültek egy-egy szerviz építésére, de — elsősorban a vártnál jóval magasabb költségek miatt — egyik sem valósult meg. vliialä4 0- . A hatodik*-ötéves tervben, fő hangsúlyt a korszerű üzem- és munkaszervezésre helyeznek. Példa erre a mátészalkai szerviz, ahol jelenleg egy műszakban dolgoznak a szakemberek évente 100 ezer munkaórát teljesítve. A második műszak- indításával akár duplájára is növelhető a forgalom. Nyíregyházán szükség lenne a VAGÉP további fejlesztésére. Nem említve az AFIT nyíregyházi üzemét, amely ugyancsak megérett a korszerűsítésre, hiszen Itt 17 esztendeje ugyanolyan körülmények között dolgoznak. Továbbra is nagy szükség, van az autójavító kisiparosok munkájára, elsősorban azokon a munkaterületeken, amelyeken a jelentkező igényekkel nem tudnak megbirkózni a szervizek. Ilyen például az autófényezés. Tavaly 55 autójavító kisiparos működött Szabolcsban. Gondot jelent, hogy nem arányosan helyezkednek el a megyében. Legtöbben Nyíregyházára és környékére váltottak ipart — míg számos nagy forgalmú helyen alig, vagy egyáltalán nem dolgozik a szakmában kisiparos. Házi Zsuzsa Vigyázz a napokra, órákra... Mikor történik a legtöbb baleset?-Tanulságos összegezés készült Kisvárdán a közelmúltban a közlekedési balesetek helyzetéről. A járásban és a városban az év második negyedében kevesebb baleset történt, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt évben, a II. negyedben 61, az idén 41 baleset történt, örvendetes — bár így maradna tartósan —, hogy csökkent a halálos és a súlyos sérüléssel járó balesetek száma. Figyelmeztető mozzanatokat tárnak a közlekedők elé a szakemberek; ugyanis a legtöbb baleset, szám szerint 11 Kisvárdán következett be, ami fokozottabb óvatosságra inti az itt lakó és közlekedő embereket. S milyen napok voltak a legveszélyesebbek? A legtöbb baleset vasárnap, kedden és szerdán és többségében a délutáni órákban fordult elő. Nem árt ezeken a napokon — és általában délután, amikor fáradtabbak vagyunk — jobban vigyázni egymásra és önmagunkra. Csúcsfogyasztás nélkül Javult az ivóvíz-ellátás Nyíregyházán Kinyitjuk a csapot és folyik belőle a víz — olyan természetesnek vesszük, mintha az egész „önmagától” történne. Pedig néhányszor már volt rá példa a Szabolcs megyei Víz- és Csatornamű Vállalat történetében, hogy Nyíregyházán a napi vízfogyasztás a kapacitás határához érkezett. — Tavaly szeptember 20- án jegyeztünk fel ilyen csúcsot, amikor egyetlen nap alatt 35 ezer köbméter vizet fogyasztott a város — keresi a statisztikát Szolnoki László- né gazdasági igazgatóhelyettes. — Ekkor már terveztük és 1980-ra meg is valósítottuk a kótaji és a nyírteleki vízműtelepek bővítését, ahonnan a megyeszékhely a vizet kapja. Kótajból naponta 16 ezer köbméter víz áll rendelkezésre, míg Nyírteleken 10 ezer köbméteres bővítés után a 22 kútból mindennap Íj6 ezer köbméter ivóvíz folyik. így napi 42 ezer köbméter víz a telepeken és 17 ezer köbméter tartalék a kilenc víztárolóban oldja meg Nyíregyháza szükségletét. Január elsejétől felemel- ték az ivóvíz és a szennyvíz használatáért fizetett árat. Míg egy köbméter vizet a vállalat 5,40 forintért kap, addig az ivóvizet a múlt évi 6,10 helyett 8 forintért, a szennyvíz elvezetését 3,10 helyett 3,60 forintért szolgáltatja a megrendelőknek. A lakosság változatlanul egy forintot fizet az ivóvíz köbméteréért, míg a további hét forintot az állam teszi hozzá ehhez a kiadáshoz. Az ivóvízhálózat 320 ezer méter hosszúságú vezetéket tartalmaz, s ennek révén 18 ezer 860 lakásban folyik csapból a víz. így körülbelül 90 ezer embert érint Nyíregyházán a vízellátás. Az üzemeltetés javulását jelzi, hogy a múlt évben összesen 825 hibát jelentettek be, ezek ötvenöt százalékát nyolc órán belül, 72 százalékát 24 órán belül javították meg. Az üzemeltetés színvonalának további emelésére az idén 2,5 millió forint értékben vásároltak búvárszivattyúkat és fejezték be a műszerautomatika kialakítását. így összesen 300 villamos forgógép üzemel Nyíregyházán, teljesítményük eléri az 1,1 megawattot. T. K. Bolond szekér, gézeke, petróleumtraktor Ópusztaszer múzeumában Meggyszüret Ujfehértón Az újfehértói Lenin Tsz-ben négyszázan, 200 diák és 200 felnőtt dolgozó szedi naponta a meggyet. A közös gazdaság eddig 17 vagon termést értékesített. Képünk: Kovács Sán- dorné (jobbról) és brigádja szedi a pándi meggyet. (Elek Emil felvétele) Kerékpártól a bőrdíszműig Külföldi áruk boltjainkban Szervezi: a Kelet-Szövker Vállalat gáztűzhelyeket kínál. Az NDK-ból túlnyomórészt iparcikkeket: példápl gyerekcipőr két, felső ruházati termékeket kapunk. lítmányokban keresett hiánycikkek is. A Szovjetunióból többek közt háztartási, műszaki áruk, női, férfi-, gyermekkerékpárok, televíziók, varrógépek érkeznek. A bolgár választékból a bőrdíszművek, élelmiszerek, ezen belül pedig a konzervek aratják a legnagyobb sikert. Románia ugyancsak konzerveket, valamint üveg-, pamuttermékeket, alsó ruházati cikkeket, kályhákat, Börtönben a nyíregyházi kocsifosztogatók Kolláth Csaba Oros, Pető-ta- nyai lakos az elmúlt év október 6-án, a mezőgazdasági főiskolán rendezett diszkóban szórakozott. Este 10 óra után barátai és ismerősei társaságában indultak hazafelé. A Kun Béla utcán a társaság tagjai — különösen a nők — panaszkodtak, hogy fáznak. Ezek után vetődött fel, hogy jó lenne egy gépkocsit szerezni. Kolláth Csaba azonnal a végrehajtáshoz látott és a Kun Béla utcán parkoló gépkocsikból négyet feltört, de a kormányzár miatt egyiket sem sikerült elindítani. Kissé arrébb próbált szerencsét: ismét két Zsigulinak esett neki. Egyik próbálkozása sikerrel járt, társai is beültek és elkocsikáztak a Titel utca irányába. A Titel utcáról céltalanul a határba hajtottak, ahol a gépkocsi összetört, 42 753 forint kár keletkezett benne. Hat nappal később október 12- én este Kolláth Csaba a tejipari vállalat előtt parkoló 1200-as Zsiguli gyújtáskapcsolóját zárta rövidre, majd ismét a szántóföld felé vette útját, ahol egy földbuckán a gépkocsi felakadt. A sikertelen kocsikázás után sem adta fel a reményt a mindmáton autózni vágyakozó tolvaj, visszament a tejipari vállalathoz és a parkolóból egy másik kocsit is elvitt. Körülbelül 10 kilométert kocsikázott, majd amikor elfogyott a benzin, a Bujtoson az Ibolya utca végén hagyta a gépkocsit. Ez év január 25-én a divatruházati vállalat előtti parkolóból lopott el egy kocsit, amelyet szintén a határba vezetett, ahol elakadt. Ebben a kocsiban 800 forint nyoma maradt „szórakozásának”. Kolláth Csaba munkahelyén, a nyíregyházi gumigyárban ismerkedett meg Márton István gáva- vencsellői többszörösen büntetett munkatársával. Február 21-én megbeszélték a munkahelyen, elmennek szórakozni. Egy ideig a Tisza étteremben szórakoztak, majd több pohár szeszes ital elfogyasztása után a Vasutas kul- túrotthonba mentek, diszkózni. A társaság és a műsor nem nyerte meg tetszésüket, ezért elhatározták, hogy Nagykállóba mennek a Pince presszóba. A Bethlen Gábor utca és a Pacsirta utca kereszteződésénél lévő parkolóban két Ladát törtek fel, elvinni azonban egyiket sem tudták. Az Árpád utcában lévő parkírozóban sem volt nagyobb szerencséjük, mert a Zsiguli kormányzára Itt sem engedelmeskedett, ezért továbbálltak a Jósa András utcai parkolóhoz. Itt ismét négy gépkocsi ellopását kísérelték meg, de a negyedik gépkocsi sem engedelmeskedett a hivatlan látogatóknak, bár egyiket sikerült beindítani, 3—4 méterre a kormányzár lezárt, így kénytelenek voltak a gépkocsit az út közepén hagyni. A két jómadár kedve azonban a sikertelen próbálkozástól sem ment el, ezt követően az Arany Janos utcán az MHSZ-székház előtt parkoló négy Ladának estek neki, de elvinni ezeket sem tud- tudták. Ezek után elváltak egymástól, azzal, hogy hazamennek. Márton István azonban visz- szatért a Jósa András utcai parkolóba, és ott feltört egy gépkocsit, beindította, majd pár métei után a gépkocsi megállt. Hogy ne távozzon üres kézzel, a kocsiban lévő bőrkesztyűt, pénztárcát zsebre vágta, majd elment a már korábban feltört gépkocsikhoz, és azokból ami mozdítható volt, mindent kirámolt, még a nem nagy értékű sebességváltó díszgombot Is lecsavarta. Márton István az Árpád utcába is visszatért, és a feltört gépkocsikat itt is kirámolta. Kolláth és Márton szórakozásának eredménye 55 575 forint kár lett. A bíróság Márton Istvánt — mint különös visszaesőt — egy év hat hónapi szabadságvesztésre, a közügyektől 2 évi eltiltásra, Kolláth Csabát halmazati büntetésként egy év két hónap szabadságvesztésre és egy év közügyektől eltiltásra ítélte. <m. f.) hetet tartanak. Ez utóbbit nemcsak Nyíregyházán, hanem egyúttal Mátészalkán és Fehérgyarmaton is megszervezik. A csehszlovák kereskedelmi partnerrel most zajlanak a tárgyalások, s terv szerint novemberben az ő termékeik is pultra kerülnek Szabolcsban. Az áruházi hetek a baráti országok áruinak megismertetését szolgálják. A vásárlók betekintést nyernek a szocialista országok kultúrájába, hiszen szép számmal érkeznek népművészeti cikkek is. A kapcsolat természetesen kölcsönös: az említett országokban magyar áruházi hét keretében mutatkoznak be hazánk s megyénk iparának árui. Többek közt italokat, élelmiszereket, iparcikkeket, üvegárukat, kozmetikumokat, díszgyertyákat, édességeket, kerámiákat küldünk a partnereknek. Árubemutató és vásár Ungváriul Újabb lehetőséget ad az együttműködésre az a vásárlással egybekötött árubemutató, melyet augusztus 25. és 29. között tartanak Ungváron. A KONZUMEX Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével a Kelet-Szövker. rendezi a bemutatót. Ez alkalommal elsősorban szabolcsi áruk kerülnek a szovjet érdeklődők elé, de más megyei termékek is szerepelnek majd a vásáron. A rendezvény lehetőséget teremt az 1980—81- es szállításokkal kapcsolatos tárgyalásokra is. A már elhagyott tanyák vagy éppen ócskavastelepek megannyi olyan mezőg^zda- sijgi géproncsot, régi eszközt, szerszámot bújtatnak, amelyek kikoptak a használatból, de muzeális szempontból valóságos kincsnek számítanak. Ezek össszegyűjtésére vállalkozott a szegedi Móra Ferenc Múzeum, hogy megmentse a beolvasztástól, megőrizze az utókornak a hajdani munkaeszközöket. Az ópusztaszeri emlékpark leendő múzeumának anyagát gyarapítják velük a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok segítségével. Az egyik legértékesebb szerzemény a petróleum hajtású traktor. A berlini Stock- cég 1914-ben gyártotta a hatalmas önjáró szántógépet, amely óránként háromkilométeres sebességgel, tehát lépésben haladt két méter átmérőjű kerekein és hat nagyméretű ekevasat vontatott. Az idő vasfogától .alaposan megviselt gép most ismét üzemképes. Egy másik, ugyancsak ritkaság az az 1913-ban gyártott gőzeke, amelyet az egyik hajdúnánási:, gazdaságból- küld*.; tek, -illative szállítottak . .az;- emlékparkba. Hajdanában ötszáz lóerő feszítette, s a tábla két végén elhelyezett két ilyen gőzeke naponta harminc-harmincöt hold földet munkált meg. Sokan esküsznek rá: többet ért, mint a traktor, mert álló helyzetben dolgozott, nem taposta a talajt, mivel drótkötélen húzott ekéje járta csupán a földet. Nem mindennapos érdekesség a „bolond szekér”. Ezt a gúnynevet ragasztották arra a szalma- vagy szénaszállító alkalmatosságra, amely a kocsi vagy a szekér elnevezést nem érdemelte meg, az túlságosan „előkelő” lett volna hozzá. Mindössze négy kerekének tengelyére szerelt rudakból állt, hogy sokat pakolhassanak rá. Ha jó lovakat fogtak elé, gyorsan gurult, s olybá tűnt hatalmas rakományával, mintha vala- jni bolondos szénaboglya szabadult volna el. <
