Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

1980. július 16. KELET-MAGYARORSZÁG 7 ill j oo2[2 ! I Postabontás Megérdemlik Levélírónk arra kért: lá­togassuk meg, személyesen győződjünk meg nehéz sor­sáról. Röviden levelében is leírta, mi bántja, miért nem tud évek óta munkát vállal­ni, miért nyomja az ő vállát több teher. Meglátogattuk levélírón­kat. Szép, tiszta, barátságos otthon fogadott. A heverő mellett nyomban feltűnt egy furcsa deszkaágy. On­nan pillantott ránk egy 14 éves forma kislány, bánatos szemével. Ha nem ismertük volna a történetet, nyugod­tan gondolhattuk volna: tel­jesen egészséges, ö volt az Erzsiké, aki eddigi élete so­rán az ágyat nyomta. Övé a furcsa tákolmány, a faágy, ahonnan naponta próbál a születésétől fogva béna kis­lány felkapaszkodni. Az édesanya fényképeket mutat, időnként könnybe- lábad a szeme: „Sokat szen­ved a gyermekem” — só­hajtott szomorúan. Az anya is — ezt már mi gondoltuk, hiszen elárulja szomorú le­vele is. Gondosan, nagy sze­retettel ápolja betegét, le­mondva sok mindenről. Eb- W bele is törődik, de a kis­lányt gyakorta kell orvosi vizsgálatra vinni, ami bár ingyenes, de az otthonról való kimozdulás is pénzbe kerül, ez a kiadás megter­helő a családnak. Hiszen még egy másik egészséges gyermekük is van, és egye­düli kereső az apa. Az anya nem tud munkát vállalni, és ez nyomja a lel­két, mert, bár tudja: ő a családanyák között is a leg­többet tesz a családért. Sze­retné azonban, ha ő is pénzt vihetne a házhoz. Környé­kükön nincs lehetőség be­dolgozói munkavállalásra. Állandó elfoglaltságot még a helybeli termelőszövetke­zetben sem tud elvállalni, hiszen a szeme mindig a be­teg gyermekén van. Örömmel mondja az anya: „megkönnyeztem, mi­kor olvastam a hírt, hogy Erzsiké után ezentúl sokkal több családi pótlékot fo­gunk kapni”. Igen, levél­írónk a testi fogyatékos gyermeke után ezentúl 810 forintot fog kapni, és a má­sik egészséges gyermeke után is megkapja a 660,— forintot. Látogatásunk alkalmával beszéltünk a tanács gyám­ügyi előadójával is, aki a közeljövőben megnézi: nem volna-e indokolt a beteg gyermek után nevelési se­gélyt megállapítani, az anya ugyanis hallani sem akar intézeti elhelyezéséről, gyer­mekét továbbra is otthon akarja gondozni, míg bírja, míg ereje engedi. Viszont eme áldozatvállalás mellett bizony egy kicsit több jöve­delem is elkellne. Reméljük a családon nemcsak gyors ügyintézés­sel segítenek, hanem jóin­dulattal, szeretettel, ember­séggel veszik körül. Hiszen megérdemlik. Soltész Ágnes CSOKOLÁDÉ — Óh, csomagolás ... A közelmúltban Nyíregyhá­zán a víztorony melletti ABC-ben csokoládét vásárol­tam. Amint kifizettem, s a kosárból már éppen kiemel­tem, a következő pillanat­ban csak a díszpapír maradt a kezemben, a csokoládé pe­dig a földön szerteszét tört. Bosszantott nagyon, de ha­mar rájöttem: nem én vol­tam a hibás, rosszul csoma­golták az árut. A díszes cso­magoláson nem volt ragasz­tó, viszont kétszeres papírba burkolták. (Lehet, hogy az egyiket ragasztó helyett tet­ték?) Megkértem ezután, hogy cseréljék ki a tábla cso­koládét, hiszen nyilvánvaló volt, hogy a helytelen cso­magolás okozta a „balesetet”. A boltvezető erre nem volt hajlandó, mondván: elhagy­tam már a pénztárt. Igaz, hogy egy szerény csokoládé­ról volt szó, de vajon erre nem vonatkoznak a csomago­lásról, minőségi reklamáció­ról szóló szabályok? K. G. Nyíregyháza, Széchenyi utca 25. szám alatti lakos GYORS SEGÍTSÉG Néhány héttel ezelőtt ter­ménydarálónk meghibásodott. Nyíregyházán nem kaptunk hozzá alkatrészt. Egy jó ta­nács alapján írtunk Buda­pestre a Ráday utcában lévő Ramovil-szerviznek. A kért alkatrészt egy héten belül, mondhatnánk postafordultá­val megkaptuk. Köszönjük a gyors segítséget. Popovics Mihály Tiszarád Széchenyi utca 61. szám alatti lakos FAPUSZTÍTÓK Nyíregyházán a Zója utca 9. számú ház mellett három kopasz fa áll. Leveleit isme­retlen személyek letépdesték, aligha maradnak életben. Nem szeretném, ha a többi fa is hasonló sorsra jutna. Jó lenne a környezetvédelmi szabályoknak érvényt szerez­ni, s ha a lakosság is segíte­ne a farongálók kézrekerí- tésében, hogy az illetékesek által méltó büntetésüket el­nyerjék. K. Józsefné Zója utcai lakos MEGSÜLLYEDT JÁRDA Nyíregyházán a Dimitrov utca 7. számú ház előtti jár­da néhány hete megsüllyedt. Azóta a 7-es és a 9-es számú házak falát a csapadékvíz, a mélyedésben összegyűlt víz mossa, rongálja. Többször je­lentettük már e hibát illeté­kes helyen, intézkedés azon­ban nem történt. Oláh Péter Nyíregyháza, Dimitrov utca 7. szám HANGOSKODÁS Nyíregyházán a Szamuely- lakótelep lassan benépesül. Már is több száz család élvezi a lakások nyújtotta kényel­met, lassan a járdák is meg- épülnek, rendeződik a kör­nyék. Egyetlen zavaró körül- mény, hogy este 11 óra körül a közeli állomás térségében a tolatást irányító hangosbe­mondó megszólal. Nem az irányítás szükségessségét kér­dőjelezzük meg, erre szükség van, fontos dolog. Viszont a módját már igen. Felesleges ugyanis az a hangerő, amivel ezt csinálják, és ugyancsak boszantó, hogy elég gyakran felesleges szövegeket is to- vábítanak a mikrofon, a hangszórók segítségével. Ez már az ott dolgozók szórako­zása. Jobb lenne, ha sze­mélyes közléseiket, kívánsá­gaikat négyszemközt monda­nák meg, és nem úgy, hogy azzal a környező lakók nyu­galmát éjszaka zavarják. S. Z. Szamuely-lakótelep NAGYSZERŰ EMBEREK! Június 19-én Nyíregyházán a Vöröshadsereg utcán — a gyógyszertár közelében — rosszul lettem. Egy 18 éves farmernadrágos kislány segí­tett el a gyógyszertárig, majd udvariasan mondta: „Ne tes­sék haragudni, a voniatom megy, ki kell jussak az állo­másra.” A gyógyszertárban, akkor tértem magamhoz, mi­kor egy kedves szemüveges fiatal hölgy a táskámból iki- vett papírokból megtudta, hogy honnan jövök és milyen gyógyszerre van szükségem. Azonnal hozta, vízzel együtt és tanácsolta, hogy pihenjek. Közel másfél óra telt el — ál­landó kérdezgetés, érdeklő­dés mellett — míg jobban lettem. Míg próbálgattam a járást, személyes holmijai­mat a pénztárosnő őrizte. A kislány és a gyógyszertár dol­gozóinak a segítséget azért is nagyon köszönöm, mert nél­külük egy szívbeteg férjet kellett volna értesítenem, és ez nem szolgálta volna a nyu­galmát. Köszönöm, hogy nagyszerű emberek voltak. Ha jobban leszek nagy-nagy, csokor virágot viszek a gyógy­szertár minden dolgozójának. Takács Józsefné Nyíregyháza, Árpád utca 50/B. ELVESZETT TÁSKA Június 21-én déli egy óra körül a 9-es autóbuszon fe­lejtettem fekete cipzáras tás­kámat. A gumigyár és a Ke­let Áruház közötti szakaszon utaztam. Mikor leszálltam az autóbuszról, s az továbbin­dult, vettem észre, hogy a táskámat elhagytam. Benne voltak fontos irataim, levele­im, melyekből kitűnik pon­tos címem is, Sokszor olvas­tam már, hogy milyen segí­tőkészek az emberek. Én is bízom ebben, — bár már né­hány hét lassan eltelik — és a táska megtalálója még ed­dig' né'm” jelentkezett.Tálán ezután megérti kétségbeesé­semet? Mudri Mihály Nyíregyháza Etelköz 16. VII. em. 23. szám Szerkesztői üzenetek Csobolya István újkenézi, Zsurkai András nyírtassi, Kovács Istvánná kisvárdai, Vonyigás Pálné nyíregyházi, Rendes Sándorné borbányai, Lövey Dezsőné ibrányi ol­vasóinknak levélben vála­szoltunk. Péter Jánosné nyíregyhá­zi, Hódi Gáborné nyíregyhá­zi, Radó Tibor nyíregyházi, Jeremcsuk János ópályi, Gere Kálmán nyírmeggyest Székely Györgyné encsencsi, Draskóczy Olga nyíregyhá­zi, Mikó Elek fehérgyarma­ti, Egedi Sándorné tiszaber- celi, Zibák János aranyos­apáti, Németh Csilla nyír­egyházi, Pankotai Zoltánná kocsordi, Sipos Istvánná ti- szaszentmártoni, Borbély Sándorné lónyai, Gergely Lászlóné nyírcsaholyi, H. Patály Lajos győrteleki, Elek Sándorné tiszavidi, Szép Károlyné ti szavas vári, Nagy Béláné kótaji, Hu- micsku Jánosné nyírteleki, Márkus Gyula tiszakerecse- nyi, id. Tóth András sóstó­hegyi, Munkácsi Mihály nyíregyházi, Lábas Gusztáv cégényd-ányádi. \Baranyai Ilona kisvárdai, Margit Jó­zsef nyírbogáti, Szabó La- josné tiszavasvári, Porteleki Sándor nyíregyházi, Nagy Lajos nyírtassi, Fekete Menyhért nagydobosi, Re­szegi Bálinlné tiszavasvári, Zrinszki István tiszalöki, özv. Mandzák Bertalanná beregsurányi lakosok ügyé­ben az illetékesek segítségét kértük. Kovács Mihályné nyíregy­házi olvasónkat tájékoztat­tuk, hogy a lakásügyi jog­szabályok alapján csak olyan igénylő kaphat taná­csi kijelölésű lakást, akinek benyújtott és elfogadott la­kásigénye van és a városi tanács igazgatási osztályá­nak a nyilvántartásában szerepel. Kiss Lajos tivadari lakost a MÁV Vezérigazgatósága értesítette, hogy a nyugdíja­sok utazási utalványa — an­nak elvesztése esetén — nem pótolható. özv. Bényei Józsefné buji olvasónkat a társadalom- biztosítási igazgatóság nyug­díjosztálya tájékoztatta ar­ról, hogy az özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak a fele, ami az elhunyt személyt öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette. Áz illetékes válásitól PERMETEZNEK „Permetezni kellene” cím­mel szóvá tették, hogy a város utcáinak, parkjainak fáin a kártevők elszaporodtak. Kö­zöljük, hogy július 1-én kez­dődtek meg a város területén a kártevők elleni növényvé- 'delmi munkák. A város Utcá­in, parkjaiban 40 ezer, az in­tézményeknél több mint 10 ezer fát kell permetezni. E munkát ütemterv szerint vég­zik és ennek megfelelően ke­rül sor a cikkben szereplő Egyház, Bethlen Gábor és Rá­kóczi utcákra is. Nyíregyházi Közterület-fenntartó Vállalat INTÉZKEDTEK „Néhány pad kellene” cím­mel szóvá tették, hogy a Nyír­tervvel szemben levő autó­buszmegállóban nincsenek' kerti padok. Az észrevétel jogos volt, gondoskodtunk a padok kihelyezéséről. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Közterület-fenntartó Iroda — A TSZ-TAG FIZETÉS NÉLKÜLI SZABADSÁGA MUNKÁBAN TÖL­TÖTT IDŐNEK SZÁMlT-E? — IS­MÉT A FIZETETT SZABADSÁG KI­ADÁSÁRÓL B. Szabó Sándor ököritófülpösi levélírónk érdeklődik, hogy lakóházépítése miatt a tsz engedélyezhet-e fizetés nélküli szabadságot és az munkában töltött időként a ház­táji föld mértékének a megállapításánál figyelembe ve­hető-e? A termelőszövetkezetnek lehetősége van arra, hogy munkaügyi szabályzatában a jogszabály erejénél fogva járó rendkívüli, illetve fizetés nélküli szabadságra vonat­kozó tételes előíráson túlmenően, a helyi szokásokat is figyelembe vegye, kimunkálja. A tsz vezetősége fizetés nélküli szabadságot csak olyan célra és mértékben enge­délyezhet, mint amennyire őt a tsz belső szabályzata fel­hatalmazta. A háztáji föld mértékének megállapításánál elsősorban a közösben teljesített munkaidőt kell számí­tásba venni. A tsz-törvény munkában töltött időnek isme­ri el, ezért a háztáji föld mértékének megállapításánál is figyelembe kell venni: a szülési, betegségi és a gyermek- gondozási segélyezés idejét; a fizetett szabadság, tanul­mányi szabadság, továbbá a továbbtanuló dolgozók részé­re jogszabályban biztosított munkaidő-kedvezményt; a 10 éven aluli gyermek gondozása, vagy ápolása miatt igény­be vett, 1 évet meg nem haladó fizetés nélküli szabadsá­got; katonai vagy egyéb fegyveres szolgálat, a népi ellen­őrként, tanácstagként végzett tevékenységet; a munkavi­szonyt, a családtagként végzett munka időtartamát. Több levélírónk kérésére ismételten tájékoztatást adunk arról, hogy a tsz-tagot milyen mértékben illeti meg a fizetett szabadság akkor, ha év közben vagy január 1-vel megy nyugdíjba. A termelőszövetkezeti tagok fizetett szabadságának — mint a szabadságnak általában — az a célja, hogy a ta­gok egészségük és munkaerejük helyreállítása érdekében munkavégzési kötelezettségük alól év közben meghatáro­zott időre mentesüljenek. Ezért rendelkezik a tsz-törvény úgy, hogy fizetett szabadság a közös munkában folyama­tosan dolgozó tagoknak jár. A végrehajtási szabályok tör­vényesen meghatározzák, kit kell e szempontból folyama­tosan dolgozónak tekinteni: azokat, akik az előző évben legalább 2300 munkaórát teljesítettek. (Az ide nem tarto­zó, de legalább 1000—1500 órát teljesítő tagok részére a termelőszövetkezet alapszabályi rendelkezéssel engedé­lyezhet szabadságot.) Az előző évi munka ennélfogva el­határoló ismérv annak eldöntésénél, hogy a tag a „folya­matosan dolgozó” tagok kategóriájába tartozik-e vagy elő­ző évi munkájára tekintettel csak a „rendszeresen dolgo­zók” közé sorolható. A folyamatosan dolgozók kategóriá­jába tartozás jogcímet ad a tagnak arra, hogy az év fo­lyamán a munkaviszonyban állókéval azonos mértékű szabadságot igényeljen, a termelőszövetkezet pedig köte­les részére ennek megfelelő szabadságot kiadni. A jogsza­bálynak az előző évi munkára utaló rendelkezése a tag e szempontból hovatartozását, ehhez képest a tagnak a sza­badsághoz való feltétlen (alapszabálytól, belső döntéstől független) jogát, és a szabadság mértékét dönti el, nem jelenti azonban, hogy a folyamatosan dolgozóknak járó törvényes szabadság mintegy állandó késleltetéssel csak a munka elvégzését követő évben válnék esedékessé. A folyamatosan dolgozó tagok ugyanúgy, mint a munkavi­szonyban álló dolgozók, naptári évenként jogosultak sza­badságra, és naptári évenként a folyó évben esedékes sza­badságukat kapják meg. Nem arról van szó, hogy a tag az elmúlt évről áthozott jogát érvényesítené, vagyis min­den évben mintegy előlegezve a termelőszövetkezetnek, amely azt egyévi késedelemmel elégítené ki. Speciális rendelkezéseket a Vhr. 31. §-nak (5) bekez­dése arra az esetre tartalmaz, ha a tag a munkakörben azért nem dolgozik tovább, mert tagsági viszonya meg­szűnik, sorkatonai szolgálatra hívják be, vagy nyugdíjaz­zák. Ezekben az esetekben a szabadság pénzbeli megvál­tásának van helye, de ilyenkor is csak az év folyamán esedékes és időarányosan ki nem vett szabadság megvál­tásáról lehet szó. Az „esedékes” szabadság alatt nem az előző évről elmaradt, hanem a tagot a fentiekben megfe­lelően, az adott évben megillető és ki nem vett szabad­ságot kell érteni, és ennek a munkában töltött hónapok arányában ki nem adott részét lehet pénzben megváltani. Ez következik abból, hogy a folyamatosan dolgozó tago­kat a munkaviszonyban állókéval azonos mértékű szabad­ság illeti meg. Ezért annak a tagnak, aki 1980. június 1-én ment nyugdíjba, pénzben meg kell váltani az 1980. évben esedékes szabadságának a június 1-ig arányosan ki nem vett hányadát. (Ha például a tag részére egész évre 18 nap szabadság jár, június 1-ig ebből 8 nap esedékes, és ennek ki nem vett részét kell megváltani. Ha viszont en­nél többet vett volna ki, a különbözetet nyugdíjazás ese­tén, nem lehet tőle pénzben — visszakövetelni.) Ha viszont a tag 1980. január 1-vel ment nyugdíjba, fizetett szabad­ság pénzbeli megváltását csak akkor követelheti, ha az 1979. évben teljesített munkaidő, illeve jogot adó idő sze­rint esedékes szabadságát nem vette igénybe, egyébként 1980. évre a fizetett szabadságra nem jogosult. Például ha a tag 1979. évben 2100 órát teljesített, és ezért őt az alap­szabály előírása szerint 9 nap fizetett szabadság illeti meg, amit 1979. évben nem vett igénybe, köteles azt a tsz pénz­ben megváltani, arra való tekintettel, hogy a tag 1980. ja­nuár 1-én nyugdíjba ment. Dr. Nyitrai Zoltán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom