Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-16 / 165. szám

Kádár János kedden hivatalában fogadta Veszelin Gyurano- vicsot, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság szövetségi végre­hajtó tanácsának elnökét. (Keleí-Magyarország telefotó) A hivatalos baráti látoga­táson Magyarországon tar­tózkodó Veszelin Gyurano- vics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szö­vetségi végrehajtó tanácsá­nak elnöke és kísérete ked­den a Ganz-MÁVAG Moz­dony-, Vagon- és Gépgyárba látogatott. A vendégeket el­kísérte Halász József, a Ma­gyar Népköztársaság belgrá­di nagykövete. A jugoszláv vendégeket a nagyvállalat vezérigazgató­sági épületének kapujában Rabi Béla kohó- és gépipari államtitkár, Roska István, kül­ügyminiszter-helyettes és Tö­rök József, a vállalat műsza­ki igazgatója köszöntötte. A vezérigazgatóság tanács­termében a vendégeket a Ganz-MÁVAG vezetői tájé­koztatták a 16 ezer dolgozót foglalkoztató gyáróriás tör­ténetéről, fejlődéséről, a vi­lágpiachoz való igazodás, a termékszerkezet-váltás to­vábbi terveiről, aminek ér­dekében rekonstrukciót haj­tanak végre. A tízéves prog­ram célja: kisebb létszám­mal, dinamikusan növekvő' termelékenységgel meghá­romszorozni a termelést. A szövetségi végrehajtó ta­nács elnöke nagy érdeklődés­sel hallgatta a Ganz-MÁVAG és a jugoszláv vállalatok együttműködését példázó ada­tokat. A találkozó kedves zá­ró momentumaként a válla­lat dolgozóinak ajándékát a magyar—jugoszláv kooperá­cióban gyártott utolsó vasúti mozdony modelljét adták át Veszelin Gyuranovicsnak, megjegyezve, hogy a Ganz- MÁVAG és a szomszédos or­szágbeli partnerei a mozdo­nyok, motorvonatok közös gyártásának felújításáról ősz­szel tárgyalásokat kezdenek. A tájékoztató után a ju­goszláv kormányfő és kísére­te üzemlátogatásra indult. Egyebek között megtekintet­ték az acélszerkezeti csar­nokban a készülő újvidéki híd gyártási munkálatait s járták az atomerőművi gép­gyártás új fellegvárában, ahol most készül Paksnak a ka­zettaátrakó. ★ Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke délután a Parla­mentben fogadta Veszelin Gyuranovicsot. A szívélyes, baráti légkörű találkozón je­len voltak: Roska István, Ha­lász József, valamint a kor­mányfő kíséretében lévő sze­mélyiségek, köztük Milan Veres, a JSZSZK budapesti nagykövete. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délután a KB székházá­ban fogadta Veszelin Gyura­novicsot, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége Közpon­ti Bizottsága elnökségének tagját, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó taná­csának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón áttekintették a két párt, a két ország kapcso­latainak alakulását, véle­ményt cseréltek a nemzetközi (Folytatás a 4. oldalon) Országos rozstermesztési tanácskozás Kisvárdán Rozstermesztési tanácsko­zást és bemutatót tartott ked­den a Vetőmag Vállalat Ku­tató Központja Kisvárdán. A szakemberek megtekintették a vetésidő, a vetőmagmeny- ség és a nitrogén fejtrágya egymásra hatásának vizsgála­tát célzó kísérletet, a beje­lentett új fajtajelölt alacsony szárú gabonát és előadást hallhattak a rozstermesztés eredményességét befolyásoló tényezők vizsgálatáról. Szabolcs-Szatmár megyé­ben több mint 22 ezer hektá­ron termesztenek az idén rozsot, az országban ennek a területnek közel a négyszere­sén. Így a megye az ország legnagyobb rozstermesztő vi­déke, s ezért sajnálatos, hogy a terület egyre csökken. Emellett nagy gond még a termésátlagok állandósága is. A jelenlegi 1,6—1,8 tonnás hektáronkénti hozam gon­dos kezeléssel, a termesztési technológia betartásával jó­val két tonna fölé emelhető, sőt Kisvárdán — nem kísér­leti táblán — már háromton­nás hektáronkénti átlagot is hoztak. A nagyobb termést egysze­rűen és olcsón elérhetik a rozstermesztő gazdaságok, csupán fegyelmezett munka szükséges. A nagyüzemekben — sajnos — gyakorlattá vált az, hogy a vetést már szep­temberben elkezdik, sőt be is fejezik. A rozs optimális ve­tésideje a jelenleg alkalma­zott korszerű technológia mellett október eleje. Az ek­kor -vetett növények jobban áttelelnek, kisebb lesz a fagy­kár okozta kipusztulás is. A szakemberek egyöntetű véleménye szerint a termés növelhető a talajviszonyok­nak megfelelő fejtrágyázás­sal is. A recept egyszerű: a területekre úgy kell kiszórni a nitrogénműtrágyát, hogy a dombokra több, a mélyedé­sekbe pedig kevesebb kerül­jön. Mindezt a műtrágyaszó­ró gépek sebességének változ­tatásával lehet elérni, s ez akár egy-két mázsával is emelheti egy hektár hozamát. Ennek a gyakorlati eredmé­nyességéről a kutatóközpont szépen fejlett rozstábláján is meggyőződhettek a résztve­vők. S még egy fontos tanács is elhangzott: nem elég csak elvetni a rozsot, a búzával egyenértékűen kell kezelni. ÚJ ÓVODA NYÍREGY­HÁZÁN A megyeszékhely óvo­dai gondjainak enyhíté­séért a kivitelező építő­ipari vállalatok igyekez­nek a szerződéses határ­idő előtt befejezni a munkát. Eredetileg ok­tóber közepére tervezték például az Árpád utcai százszemélyes új óvo­da átadását. Az EPSZER vállalat több hónapot megtakarított, s így már július 15-én sor került a kulcsátadásra. Szep­temberig tehát még bő­ven van idő a berende­zésre, a szépítésre. Ké­pünkön : Péter I.ászióné vezető óvónő átveszi a kulcsot az építőktől. (Jávor László felvétele) MEGGY UTÁN UBORKA MÁTÉSZALKÁN Szovjet, angol, kanadai export Az időjárás „jóvoltából” késik a gyümölcs- és zöldség­szezon a korábbi évekhez vi­szonyítva. Mátészalkán a ZÖLDÉRT telepén a késést a jobb felkészülésre használták fel. A múlt évben 44,5 millió forint értéket termelt az üzem és a kiváló üzemegy­ség címet is elnyerte. Ebben az évben legalább 55 milliót kell produkálni — mondta Melegh Gábor igazgató. Ezért iparkodtak a késés, minden percét kihasználni, a gépso­rokat, berendezéseket átvizs­gálni, megjavítani. Az első meggy- és cseresz­nyeszállítmányokat síinte patikatisztasággal fogadták a konzervüzem dolgozói. Két gyümölcsből mint­egy 300 tonnát tartósíta­nak, hogy a téli hónapokban sem hiányozzon az asztalokról e közkedvelt két gyümölcs. Az üzemben már várják az ubor­ka érkezését is, melyet való­színű a szilva-, paprika-’ őszi­barack-szállítmányok fog­nak követni. Ezeket a termé­keket — három műszakban 100—120 fő — mintegy 80 százalékban exportra készítik. A Szovjetunión kívül Ang­liába, a tengerentúlra Kana­dába szállítanak, de jelentős mennyiség kerül a svédek, finnek és a nyugatnémetek asztalára is a szálkái termék­ből. Nagy gondot fordítanak a technikai színvonal emelésé­re, üzembe helyeztek egy meggyszártépő gépet, egy üvegtöltő körasztait és tervezik — ha nem is eb­ben a szezonban — egy folya­matos sterilizálógép beszer­zését is. (zsoldos) Már megannyiszor elmond­tuk: nem kedvezett az időjá­rás a mezőgazdaságnak. A két—három hetes késés után azért megemberelte magát, s július közepén naponta gya­rapodnak az aratásról szóló hírek. A Nyírségben egy hete kezdték a kombájnok a mun­kát, s három nappal később már Szatmárban is elindul­tak az arató-cséplő gépek, elsőként Porcsalmán. A Szatmár Termelőszövet­kezetben már a múlt héten, szombaton megkezdték az ár­pa vágását — kitűnő ered­ménnyel. Az első hektárokon már 38 mázsás az átlagter­més, s ez az Űjbéres táblá­ban még csak növekedett. A jó termés mellett azért ne­héz aratásra számítanak. Több helyen dőlt, gyomos a kalászos, s a hat kombájn­nal — négy E—512-es, egy SZK—5-ös és egy SZK—6-os — húsz nap alatt szeretnék betakarítani a búzát és az ár­pát. A szárítóba került árpa nedvességtartalma 20—22 százalék. A porcsalmai ezer hektár kalászos termését IFA- kal és traktoros szállítójár­művekkel szállítják. Nem ké­sik az aratás után a szalma­betakarítás és tarlóhántás sem. Ez azért is fontos, mert a termelőszövetkezetben má­sodvetésként csalamádét ter­mesztenek. Megkezdték az aratást a hét elején az ököritófülpösi Munkában a négy kombájn a porcsalmai határban. közös gazdaságban is. Itt is az őszi árpát vágják először a kombájnok, s a porcsalmai- val egy időben, a hét végén már a búzatáblák is sorra ke­rülnek. A kocsordi Űj Élet Terme­lőszövetkezet földjein a na­pokban kezdik a nagy nyári betakarítást. Az őszi káposz­tarepcéből 104 hektár, bú­zából 500, míg tavaszi árpá­ból 94 hektár várja az SZK— 5-ket és 6-kat. A belvizes, gyomos területeken még a rendrevágókat is igénybe ve­szik. Nagy kapacitású szál­lítójárművekkel rendelkez­nek. Ebben az évben jó ter­mést várnak búzából Ko- csordon. Tavaly mindössze 17 mázsát takarítottak be hektá­ronként — igaz nagy terüle­ten pusztított a belvíz —, míg most ennek a duplájára szá­mítanak. (sípos — gaál) AZ MSZMP SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXVII. évfolyam, 165. szám ÁRA: 1,20 FORINT 1980. július <16., szerda j Aratási körúton Szatmárban Nagyobb termés olcsóbban Vágják az őszi árpát Még akkor sem könnyű : az ésszerű elosztás a taka- j rékossági intézkedések kö- J zepette, ha történetesen ] több van most a város kasszájában. Mert lénye­gesen drágább például a Sóstóhegyen, vagy Felső­simán egy új óvodai, vagy iskolai hely, mint a köz­müvekkel ellátott belvá­rosban. De a felújításokat is igen körültekintően, elő­relátóan kellett tervezni, idejében gondoskodni a kivitelezésről, egyeztetni a kapacitást az ütemezés­sel. Mert túlzsúfoltak az óvodáink, s hamarabb el­használódik az a foglalkoz­tató terem, melyben más­félszer, kétszerannyi gye­rek szaladgál naphosszat, mint amennyire tervezték. Mert iskoláink nagy része tekintélyes korával egyál­talán nem büszkélkedhet, . korszerűtlen, elavult ter­mekben pedig lényegesen gyengébbek az oktató-ne­velő munka alapfeltételei. Jó érzés hírt adni arról, hogy szeptembertől tovább csökken óvodáink zsúfolt­sága. Jelenleg 800 óvodai helyet alakítanak ki a vá­rosban. Minden óvodában elvégzik a szükséges kar­bantartási, javítási mun­kákat. Ez is örvendetes. Sajnos, annak már nem tudunk örülni, hogy pél­dául a Jósavárosban egy nem is régi óvodában az elektromos hálózat cseré­jére van szükség — terve­zési hiányosságok miatt S a elmegyünk egy épülő, szépülő óvo­da, iskola épülete mellett, arra gondolunk: a gyermekek gondtalanul vakációznak, mert sokan dolgoznak azért, hogy csengőszóra zavartalanul, korszerűbb körülmények között kezdődjék a munka. B. E. Felújítás z eddigi legnagyobb összegek állnak rendelkezésünkre az oktatási intézmények felújítására, karbantartá­sára — hallottuk az el­múlt napokban a Nyíregy­házi Városi Tanács műve­lődésügyi osztályán. Idén összesen 28 millió forintot fordíthat a megyeszékhely az óvodák, az iskolák, a napközi otthonok és a kö­zépfokú intézmények kor­szerűsítésére. Különböző okok miatt emelkedett meg ez az összeg — csak egyet emelünk ki ezek kö­zül: január 1-től a nyír­egyházi középfokú okta­tási intézmények — gim­náziumok, szakközépisko­lák, szakmunkásképző in­tézetek, kollégiumok — működési költségéről is a megyeszékhely gondosko­dik. Befejeződtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Kádár János fogadta V. Gyuranovicsot || Kelet­Magyaroruáo

Next

/
Oldalképek
Tartalom