Kelet-Magyarország, 1980. július (40. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. július 1. Nyíregyháza Szamuely téri toronyházak. (Elek Emil felv.) Moszkva, Svájc, hazai utak Beszélgetés Lesték Pál vezérigazgatóval Bár a világ még nem a tu­ristanemzetek között tartja számon Magyarországot, azért minden túlzás nélkül állíthat­juk: az elmúlt 10—15 évben megnőtt a lakosság utazási kedve, s a fél ország népessé­ge ország-világjárással tölti szabadságát. Egyre többen Vesznek részt szervezett egyé­ni vagy társasutazásokon, sze­mélygépkocsi-túrákon, igény­be véve az utazási irodák szolgáltatásait. A növekvő idegenforgalom lebonyolításá­ból nagy részt vállal a Coop­tourist, mely 10 éves fennál­lása alatt gyorsan fejlődött. A Magyar Szövetkezetek Utazási Irodájának hálózatá­ban jelenleg 40 iroda, értéke­sítőhely működik — a többi között Nyíregyházán. Most a „csendes jubileum” alkalmá­ból Lesták Pál, a Cooptourist vezérigazgatója nyilatkozott a Központi Sajtószolgálat mun­katársának arról: az iroda fennállása óta milyen szere­pet tölt be a kül- és belföldi turizmus szervezésében, lebo­nyolításában. — 1969-ben jött létre a Cooptourist, a Magyar Szö­vetkezetek Utazási Irodája, a fogyasztási szövetkezetek, a mezőgazdasági és kisipari ter­melőszövetkezetek országos szövetségeinek közreműködé­sével és támogatásával. A cél mindenekelőtt az volt, hogy a magyar és a külföldi szövetkezetekkel, azok külön­böző szervezeteivel együttmű­ködve kielégítsük a területün­kön jelentkező idegenforgal­mi igényeket Ezzel össz­hangban határoztuk meg a Cooptourist üzletpolitikáját: ai külföldi, elsősorban szocialis­ta országok és Magyarország szövetkezetei közötti kapcso­latok szélesítését, az együtt­működés fejlesztését a szö­vetkezeti mozgalomban, a szakmai területeken. Mun­kásmozgalmi és társadalmi ünnepeken, évfordulókon a szövetkezeti mozgalom hazai és nemzetközi rendezvényei­re baráti találkozókat szer­veztünk, melyekre rendszere­sen eljöttek a különböző nemzetiségű szövetkezeti dbl- gozók. Már az első évektől — elsősorban belföldön' jljés a szocialista országokban — le­hetőséget teremtettünk a szö­vetkezeti dolgozók és család­tagjaik üdültetésére. — Az utazási iroda szolgáltatá­sa jelenleg már olyan sokrétű, nogy a teljes felsorolást csak megkísérelni lehet: idegenforgal­mi, bel- és külföldi utazásszerve­zési feladatain kívül, foglalkozik útlevél; és vízumbeszerzéssel, va­lutavétellel és -eladással és me­netjegyirodai funkciót is betölt. Különböző szolgáltatásokat közve­tít, a fizetővendég-ellátáson kívül szálloda- és vendéglátóipari tevé­kenységet is folytat, közlekedési eszközök bérbeadását közvetíti, van üdülőszolgálata, belföldi tú­rákat szervez, sőt országos ren­dezvények szervezésére is vállal­kozik ... Mi van még? — Folytathatnám talán az­zal, hogy az utóbbi években a Cooptourist létrehozta saját autóbuszparkját, melynek hasznosítása mellett üzem- fenntartását is ellátja. Gya­rapodásunk kellemes színfolt­ja az ország szép hegyvidéki üdülőhelyén, Mátrafüreden felépült 250 ágyas Avar Szálló, ez közös tulajdonunk a helyi fogyasztási szövetke- zéttel. Még az idén tető alá kerül Budapesten, a Szabad­ság-hegyen épülő 200 ágyas Rege Szálló. — Átlapozva a Cooptourist idei programajánlatát, megállapítható, hogy a választék évről évre bő- vül. . . — Igen, mintegy 300 úti- proramunk lesz az év végéig, 25 országba juthatnak el a Cooptouristtal utazni, pihenni vágyók. A moszkvai olimpia ideje alatt csaknem 30 utat szervezünk a Szovjetunióba, természetesen Moszkván kí­vül más varosokkal is össze­kapcsolt a program. Nagy az érdeklődés többek között Ausztriába, Dániába, Fran­ciaországba, Bulgáriába, Svájcba és Görögországba szervezett szakmai útjaink iránt, melyeken az állatte­nyésztés, a tejgazdaság, a zöldség- és gyümölcstermesz­tés, a borászat tanulmányozá­sa szerepel a programban. Utakat szervezünk különböző nemzetközi vásárokra, kiállí­tásokra és júliusban ott le­szünk a nemzetközi szövetke­zeti napokon, vendéglátóink: Prága, Pozsony, Kassa, Besz­tercebánya, Krakkó, Varsó, Kolozsvár. Tartalmasak az európai nagyvárosok megte­kintésére szervezett 3—7 na­pos útjaink is, melyek közül kiemelkedők a szovjet utak. — Kedvezményes útjaik? — Többfélék. Például a vállalat miskolci üzemében gyermekeknek kor szerinti kedvezményt adunk, továbbá tagszövetkezeteink csoporto­san utazó tagjai 8 százalékos kedvezményben részesülnek, a szövetkezeti nyugdíjasok­nak pedig a belföldi és szo­cialista országokba irányuló utakon 10 százalékkal csök­kentjük a részvételi díjat. — Várhatóan az idén főleg nyá­ron és ősszel növekszik majd a belföldi turizmus ... — Erre is felkészült a Cooptourist, az egyéni utazók, vagy a szövetkezetek, vállala­tok, intézmények csoportjai bekapcsolódhatnak az „Ezer­színű Magyarország nemzeti értékei nyomában” — szerve­zett autóbuszos országjáró túráinkba. Ezek közül kiemel­kedő a 6 napos körutazás, melyen megismerhető egész Kelet-Magyarország. az Al­földtől a szatmár-beregi tája­kon át az Északi-Középhegy­ségig. A „Gondűző hét a Bükkben” egyhetes üdülés iránt szintén nagy az érdek­lődés. Kedvelt a literes Negyvenmillió üveg üdítő Bér a nyár csak alkalom­szerűen kényeztet bennünket hőséggel, az üdítőitalok gyor­san fogynak az üzletek pol­cairól. Nincs viszont hiány sehol, bőséggel szállítják az üdítőket az üzemekből. A Nyírkémiai Vállalat például mintegy, tíz százalékkal több frissítő gyártását tervezi ezen a nyáron: havonta egy­millió üveg kerül le a pa­lackozóban a szalagokról! Jókora mennyiség, különösen ha hozzátesszük jócskán meg­nőtt az egyliteres üvegbe töltött üdítők aránya. A ke­reskedelem igazolhatja: nagy sikere van a litereseknek — célszerűbb is egy-egy család számára, ha nem négy-öt kis palackkal vásárol hét végé­re, kirándulásna, hanem egy­ben veheti meg a gyöngyöző italt. Idén is ötféle üdítőt gyárt a Nyírkémia: narancsízűt, meggy-, szőlő- és citromízűt, valamint kólát. A választék bővítésére még csak távlati elképzelések vannak, ám a jelenleg gyártott italokból bőséggel jut mindenhová. Megkérdeztük azt is: az üdí­tőitaloknál van-e olyan gond, mint a sörnél — nevezetesen, hogy kevés az üveg, mivel nem váltják visza a vásárlók. Elmondták, hogy lényegesen kisebb arányú a vissza nem váltott üvegek mennyisége, s ez annak tudható be: az üvegbetét díja magasabb, mint a sörösüvegeké. A Kisvárdai Szeszipari Vállalat demecseri gyárá­ban elsősorban a Coca-Colát és a közkedvelt Sztár üdítő­család tagjait gyártják: na- narancsitalt. tonikot, s Sztár King nevű üdítőt. Idén új terméke a demecseri üzem­nek a málnaízű ital, a Sztár család legújabb ivadéka. Ez is igen hamar kedveltté vált a fogyasztók között. Deme- cserben kétdeciliteres üdí­tőitalokból 1980-ban mint­egy harminc millió üveggel terveznek gyártani és forgal­mazni. Az egy literes palac- kozású üdítőket a szeszipari készítik, de Szabolcsban és Hajdúban a demecseriek ér­tékesítik. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nyíregyházi üze­mében naponta 700—750 darab sertést dolgoznak fel. Ké­pünk a csontozó üzemben készült, ahol napi 45—50 mázsa húst csontolnak ki. (Császár Csaba felvétele) Meglopta ivótársát is... Székkel támadt a presszóban Szinte mindenért ült már bör­tönben, ami a Büntető Törvény­könyvben szerepel. Pásztor And­rás 35 éves komoról csavargó. Sú­lyos testi sértéssel kezdte, hivata­los személy elleni erőszakkal, em­berölés kísérletével, lopással, ron­gálással, közveszélyes munkake­rüléssel folytatta, s tavaly de­cember 1-én szabadult utolsó büntetéséből. Azóta csavarog, ha módjában áll, állandóan iszik, sa­ját bevallása szerint Is félliter pálinka és 10—15 üveg sör a napi normája. Január elsején Nyíregyházán, a Márka presszóban randalírozott: előbb egy lányt pofozott fel, az­tán egy székkel támadt azokra, akik megpróbáltak a lány védel­mére kelni. Tíz hamutartó és 10 söröspohár lett Pásztor támadásá­nak áldozata. Január 5-én reggel egy alkalmi ismerősével ivott Pásztor az Anna presszóban. Mindketten berúgtak, de Pásztornak még részegen is volt gondja rá, hogy ismerősét kifossza. Elszedte pénztárcáját, kivett belőle 800 forintot, aztán amikor a felszolgáló kirakta őket, Pásztor az óra-ékszer bolt mö­gött még ismerőse óráját is el­vette, majd hanyattlökte a havas kőre és otthagyta. A bíróság garázdaságért, ron­gálásért, közveszélyes munkake­rülésért és lopásért vonta felelős­ségre Pásztor Andrást, s mint kü­lönös és többszörös visszaesőt halmazati büntetésül másfél év börtönre ítélte és két évre eltil­totta a közügyektöl. A bíróság kötelezte Pásztort, hogy az alko­holisták kényszergyógyltásának vesse alá magát, ezenkívül meg kell térítenie a Márka presszóban és az ismerősének okozott kárt is. Az Ítélet jogerős. Egy esztendő válogatott jó tévéjátékai, -filmjei, -műso­rai közül szemelhette ki a kedvére valót a néző az el­múlt héten a második prog­ramban. Ugyanis ott sugá­rozták az idei — a tizedik — veszprémi tévétalálkozóra benevezett versenyműveket, szám szerint huszonhármat, a versenyprogrammal azo­nos időben. S most már nem­csak Veszprém és környéke, hanem szinte az egész or­szág láthatta ezeket a filme­ket. A versenynek ez a nyi­tottsága épp olyan jól szol­gálja a tévétalálkozó nép­szerűségét, mint amennyire segít az ízlés fejlesztésében, de legalábbis az érdeklődés orientálásában. A Rádió és Televízió Újság közkedvelt tömegkommunikációs intéz­ménynek és a közönségnek egyaránt segített azzal, hogy összesítve és részletesen, ezenkívül pedig naponta is közölte a verseny sugárzási rendjét. Nem beszélve arról, hogy — ha nem is szerepen­ként részletezett, de arány­lag bő színlapot adott min­den versenyműhöz. Egy szó mint száz: a versenyt követ­ni akaró nézőket fényesen, nagyon figyelmesen „kiszol­gálták” a program rendezői, szervezői, közreműködői. A tömeghatást tekintve bizo­nyosan ez a tizedik tévéta- lálkozó volt a legsikeresebb. Részben azért, mert a néző jó előre tájékozódhatott, részben pedig azért, mert a bemutatott művek színvonala is jobb volt az előző éveké­nél. Tanulságosan foglalta ösz- sze, idézte fel a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság kapcsolatainak ala­kulását, történetét a Dialó­gus című szovjet film (Szer- gej Koloszov rendezte). Igaz, olyan tényeket, eseményeket, szituációkat elevenített fel, amelyeket ismer a politika iránt érdeklődő, újságolvasó tévénéző, mégis rendkívül ér­dekes volt az egyes interjúk összevetése. A fiatalabb nem­zedékeknek viszont — az előbbin kívül — ugyancsak ■— érdekes lehetett az NSZK adenaueri korszakának ere­deti filmképekben való be­mutatása. A filmbe szükség­szerűen (törvényszerűen?) beleszőtt magánéleti szál ugyan enyhítette némiképp a száraz, olykor didaktikus tó­nust, de nemhogy rövidítet­te, hanem még inkább meg­növelte a játékidőt. A hazai beruházások kö­rüli félreértések tisztázásá­ban sokat tett a Kockázat legutóbbi adása. Kétségtelen­né tette a nézőknek, hogy nincs teljes beruházási tila­lom, de az állam gondosan megnézi: mire ad pénzt. Csak a magas jövedelemzőségű be­ruházásokra lehet engedélyt kapni, ezek között is elsősor­ban olyanokra, amelyek ex­portképes cikkeket termel­nek. A beruházást engedélye­ző hatóságok oda fogják jut­tatni a pénzt, ahol a legjobb célokat tűzik ki. De még eb­ben az esetben is jól meg kell majd gondolnia a beru­házónak, milyen tervekre ad­ja ki a pénz, gazdaságosabb tervezést, sőt gazdaságosabb kivitelezést, megvalósítást követelnek meg a megszigo­rított gazdasági viszonyok. A beruházásba éppúgy, mint a termelésbe több ötletet és több merészséget kell „be­vinni”, különösen az utóbbi­ba, mert reális kockázatvál­lalás nélkül ma már nem le­het magas jövedelmezőséget biztosítani sem a belföldi, még inkább nem a külföldi piacon. A Kockázat adásai — bár közgazdasági és gazdaságpo­litikai ismereteket tételeznek fel— többnyire az átlagnéző számára is érthető módon fogalmaznak meg gazdasági problémákat. Feltéve, ha van ereje és kedve oda figyelni olyan késői órában. Seregi István A véletlen úgy hozta, hogy két mai magyar, nem vala­mi szívderítő tárgyú rádió­színházi produkcióról szólnak ezek a jegyzetek. A kissé le­hangoló, ám semmiképpen sem tanulság nélküli tema­tikák, a negatív vagy megle­hetősen periférikus társadal­mi jelenségek rádió- és hang­játékban való feldolgozása azonban meglehetősen gya­kori manapság (akár a kis­prózában), ám a művészi ér­téket, a hallgatói élményt természetesen az alkotás tár­gya önmagában nem hatá­rozhatja meg. Csak a hatás valahogy nyomasztóbb — ha nem felrázóbb. Az egyik ilyen produkció volt szombaton mai prózánk egyik legeredetibb hangú képviselőjének, Vámos Mik­lósnak a Gáz van című, ab- szúrdba hajló hangjátéka, mely a csendes beletörődés, a dolgok (néha kényszerítő­nek látszó!) feladása teljes apátiába, értelem- és ön­vesztésbe torkollását példáz­ta. Amire kiváltképp az idő­sebbek — akiket már több kudarc érhetett — lehetnék hajlamosabbak. A példázat a folytonosan, de a szivárgást soha meg nem szüntetően javított gázkészülékről, illet­ve erfnek hatásáról a „be- diliző” lakóra így vált jóval általánosabbá. A két kitűnő színész, Kállai Ferenc (lakó) és Kern András (szerelő), va­lamint Valló Péter rendezői munkája jóvoltából a dicsé­retesen összefogott hangjáté­kot a jó, emlékezetesebb al­kotások közé sorolhatom. Gyakoribb; ám a feldolgo­zott esetből kevésbé általá­nosítható társadalmi jelen­ségről szólt a szociográfus- ként és publicistaként is ugyancsak jól ismert írónk, Lázár Ervin laza szerkezetű hang játéka, a Capriccio. Ez az alkoholizmusba süllyedés egyéni motivációit kívánta felmutatni egy „parasztsá­gára büszke” tanár italba ful­ladt sorsában. A történetben — melyben az egyes epizó­dok a tanár monologizálásá- ra voltak fölfűzve — persze voltak olyan tényezők, ami­lyenek általában is ismertek az alkoholistává válás moti­vációiként (azzal együtt, hogy az alkoholizmust megmagya­rázni nyilván nem lehet). Ilyenek, mint a gyermekkori rideg családi környezet, a szerelmi csalódás és más ha­sonlók gyakran befolyásolnak így más sorsokat is. Ami eb­ben a szomorú élettörténet­ben valóban figyelemre mél­tó volt, az a mélyről jött, el­sőgenerációs értelmiségi — egyébként teljesen indokolat­lan — szorongásos kisebbren­dűségi érzésének a megléte, illetve ennek motivációként való ábrázolása. Viszont ke­véssé tűnt meggyőzőnek és érthetőnek hősünknek Köl­csey Berzsenyi-kritikája fö­lötti moralizálása (részegen, a tanítványai előtt). Ez sok­kal inkább már az alkohol következményének tudható be. A kissé hosszúra nyúj­tott hangjáték voltaképpen egyetlen nagy szerepében öze Lajost felsőfokban kell dicsérnem. A túlnyújtás mi­att nem Magos György jó ritmusú rendezését érheti ki­fogás. Merbovszky Pál P KÉPERNYŐ fITÍÍTi A PUDE MELLETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom