Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-10 / 134. szám

Nemzeti egyetértésben szavaztunk A választási eredmény tanúsága szerint az állampolgárilag fel­nőtt magyarországi lako­sok elsöprő többsége a népfront színeit viselő programra és annak kép­viselőire szavazott. Ellene és ellenük kevesen. Mind­ez nem a régi horthysta viszonyok között honos, kényszerítő rendszabály között történt, hanem a személyiség véleményét messzemenően tisztelő tit­kosság feltételei között: sok helyen, aki nem akart belépni a szavazófülke függönyei mögé, udva­riasan megkérték, ne ke­rülje azt ki. Majdnemhogy észre sem vettük, az idő múlásával kialakult valami sajátos, vitatkozó egyetértés. Ezt a kívülállók talán meg sem tudják érteni. Vala­mi nagyon trükkös mani­pulációt, gondolatbefolyá­soló ravaszdiságot szima­tolnak mögötte határain­kon túli ellendrukkereink, és mondják is hangosan. A kívülállók azt is ne­hezen értik, hogy ez a nagyvonalú és bensőséges egyetértés nem jelenti a gondolkodás és cselekvés szürke monolitját, hanem ellenkezőleg: feltételezi, sőt valósággal követeli a mind színesebb személyi-, ségekből, karakteres egyé­niségekből álló társadalom létezését és fejlődését. Aki nem ismer jól ben­nünket, úgy képzeli el a magyar társadalom nem­zeti egységét, mint a for­maruhás diákok szerve­zett vonulását — kirándu­lásra, iskolai ünnepségre. Mi viszont tudjuk, hogy mennyire felnőtt embe­rekből álló lett nemzeti közösségünk. Nincs ebben semmi rafinált titokzatos­ság. Ez a történelmileg még fiatal, önmaga gondjaival is viaskodó, szüntelenül saját tapasztalataiból oku­ló társadalom a maga friss erejével és sohanem- volt lehetőségeivel nyit utat ahhoz a fejlettségi szinthez, ahol létrejön a közösség és az egyén ér­dekeinek összhangja. Ahol mindenkinek kiküzdhe- tően kibontakozhatnak a képességei, ahol minden­ki megtalálhatja azt a tár­sadalmi szerepet, amely az egyén számára joggal tűnik főszerepnek. Ahol senki sem érzi és tekinti magát mellőzött és okta­lanul háttérbe szorított statisztának. Ez olyan tör­ténelmi lehetőség az em­ber számára, hogy érte érdemes harcba szállni, küzdeni. Vagyis cselekedni és tenni a szocializmusért. Ez a személyiségért való küzdelem nem önös kö­nyöklés többé, nem kímé­letlen tiprása másoknak a vagyonok erejével — ha­nem közös, társadalmi cselekvés a szocializmus tökéletesítéséért. Felismerése és alkalma­zása annak a törvénysze­rűségnek: akkor lesz jobb nekem is, ha jobb, gazda­gabb, erősebb lesz maga a társadalom is. A szocializ­mus. Valahogy így találkozik az egyén és a társadalom olyan színes, vitatkozó egységben, amelyről a va­sárnapi választások is ta­núskodtak. Mi a legfontosabb prog­ramunk, melyet a párt le­nini politikája fogalmaz meg egy egész nemzet számára? Tekintsünk el most az egyébként fontos részlete­zéstől. Attól tehát, hogy miért és hogyan kell lét­rehoznunk azt a gazdasá­gi egyensúlyt, amely le­hetővé teszi majd az újabb lendületes előreha­ladást az anyagiakban, beleértve első helyen az életszínvonalat is. Attól tehát, hogy miért és ho­gyan kell korszerűbbé tenni az életünket. Attól, hogy milyen tennivalóink vannak az egészségügy, a kultúra, az emberek testi és lelki bajainak megol­dásában. Sűrítsük mindezt egy fókuszba: fel kell szaba­dítani minden alkotó em­beri energiát annak érde­kében, hogy minden jobb és gazdagabb legyen az eddiginél, a voltnál. Ma már világos: olyan időszakban élünk, amikor az eredményességhez nem elég a fellángolás, a hir­telen jött és hamar kihu­nyó nekibúzdulás. Követ­kezetes, állhatatos és egy­ben bátor, változtatni tu­dó munkára van szükség, megértve újfajta dilem­máinkat, újfajta valósá­gunkat. Azt már kezdjük meg­tanulni, hogyan lehet az embert kiszolgáló termelő gépeket és berendezéseket úgy használni, hogy ezek képességeinek legjavát gyümölcsöztessük. Aprán­ként azt is kezdjük meg­tanulni már, hogyan kell gazdálkodni a javakkal, amelyeknek forrása a ter­mészet, tehát az anyaggal, az energiával, a vízzel, a tiszta levegővel. T ovább nem halogat­ható tennivalóink, hogy elméletben és gyakorlatban elsajátítsuk, megvalósítsuk, hogyan le­het az ember alkotó ener­giáit felszabadítani! Nem­csak önmagunkra, az új generációkra is gondolva, oly nemzedékeket nevelni, amelyeknek természetes lételeme a közösségi cse­lekvés. Békés jövőnkre, szocia­lista rendszerünkre sza­vaztunk június nyolcadi­kén. A cselekvés örömé­vel és reményével tettük ezt. Soltész István MA Friss mérleg a tanévről (2. oldal) Választási képek Szabolcs­Szatmárbél (3. oldal) MSZBT-küldöttség utazott a Szovjetunióba Bíró Gyulának, a Magyar —Szovjet Baráti Társaság fő­titkárának vezetésével hét­főn küldöttség utazott a Szovjetunióba. A delegáció — amelynek tagjai a ma­gyar társadalom különböző rétegeit képviselik — Csillag- városban köszönti a szovjet —magyar űrpárost, részt vesz az űrhajósok moszkvai fogadtatásán. Hazaérkezett Kubából az MSZMP pártmnnkás- kiiMöttsége Hazaérkezett az MSZMP pártmunkásküldöttsége, amely Bagota Bélának, az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztálya helyet­tes vezetőjének vezetésével május 29-e és június 5-e kö­zött tapasztalatcserét és kon­zultációt folytatott a Kubai KP pártgazdasági és ügyke­zelési osztályán, Havannában. A képen Kádár János leadja szavazatát. (Kelet-Magyarország telefotó) Az egység jegyében szavazott népünk Az Országos Választási Elnökség közleménye az országgyűlési képviselők és a helyi tanácstagok általános választásának eredményéről Június 8-án az országa gyűlési képviselők és a helyi tanácstagok általános választása törvényesen, rendben megtörtént. Hazánkban 7 809 407 választásra jogosult ál­lampolgárt vettek fel a választók névjegy­zékébe. Közülük az országgyűlési képvi­selők választásán 7 577 401 (97 százalék) vett részt. Szavazata­ikból érvényes 7 516 663 (99,2 száza­lék), érvénytelen 60 738 (0,8 százalék). Az érvényes szavaza­tokból a képviselőjelöl­tekre 7 462 593-t (99,3 százalék), ellenük 54 070-t (0,7 százalék) adtak le. A Békés megyei 3. szá­mú országgyűlési válasz­tókerületben egyik jelölt sem kapta meg a megvá­lasztásához szükséges sza­vazatokat; a budapesti 15. számú országgyűlési vá­lasztókerület jelöltje meg­halt. Az Országos Válasz­tási Elnökség a pótválasz­tást ezekben a választóke­rületekben június 14-ére (szombatra) tűzte ki. A helyi tanácstagok megválasztásában 7 762 766 választójogo­sult állampolgár közül 7 517 626 (96,8 száza­lék) vett részt. Szava­zataikból érvényes 7 450 725 (99,1 száza­lék), érvénytelen 66 901 (0,9 százalék). Az érvényes szavaza­tokból a tanácstagje­löltekre 7 390 263-t (99,2 százalék), ellenük 60 462-t (0,8 százalék) adtak le. A képviselők és a helyi tanácstagok megválasztá­sában részt vevő állampol­gárok számában az 59 775 eltérés azért van, mert a szavalás napján az állan­dó lakóhelyüktől távollé­vők at helyi tanácstagra nem szavazhattak, az ide­iglenes tartózkodási he­lyükön pedig csak a kép­viselőjelölt választásában vehettek részt. A megválasztásához szükséges szavazatokat 21 választókerületben egy ta­nácstagjelölt sem kapta meg. Ezekben a választókerü­letekben is június 14-én (szombaton) tartják a pót- választásokat. Ljudmila Zsivkova Budapesten Hétfőn Budapestre érke­zett Ljudmila Zsivkova, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Bolgár Népköztársaság kulturális bizottságának el­nöke, aki Aczél Györgynek, az MSZMP Politikai Bizott­sága tagjának, a Miniszterta­nács elnökhelyettesének meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatást tesz hazánkban. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Aczél György és Pozsgay Imre kul­turális miniszter. Jelen volt Budapestre érkezett Ljud­mila Zsivkova, a BKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság kultu­rális bizottságának elnöke. A képen Aczél György üdvözli a vendéget. (Kelet-Magyaror­szág telefoto) Boncso Pencsev Mitev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete. Hétfőn Aczél György és Pozsgay Imre a Parlament­ben fogadta Ljudmila Zsiv- kovát. Az űrkutatás jövűt formáló felfedezéseket hoz Plenáris ülés a COSPAR-konferencián A szakbizottságok egyhetes programja után hétfőn plená­ris üléssel folytatta munkáját a Nemzetközi Űrkutatási Bi­zottság (COSPAR), a Sem­melweis Orvostudományi Egyetem elméleti tömbjében. Barta György akadémikus­nak, a COSPAR Magyar Nemzeti Bizottsága elnöké­nek megnyitó szavai után Szentágothai János akadé­mikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke kö­szöntötte az ülésszak részt­vevőit. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy a világűr meg­ismerésének tudományos eredményei sohasem öncé­lúak, hanem az emberi kör­nyezet védelmét, a természet egyensúlyának megóvását is szolgálják. A COSPAR olyan szervezet, amely átfogó tudo­mányos programokkal segíti a kozmosz megismerését. A nyolcvanas éveket a nap­rendszer kutatásának évtize­dévé nyilvánították, ami bi­zonyára jövőt formáló felfe­dezéseket hoz majd. Az űr­kutatás korszakos eredmé­nyei mellett egyelőre még sok kérdés nyitott. Az vi­szont máris bizonyos, hogy az emberiség bölcsője pará­nyi és rendkívül sebezhető pontja a világegyetemnek. A világűrt kutató szakemberek egyben ezt a törékeny „böl­csőt” óvják értékes munkál­kodásukkal. Ennek szellemé­ben vesz részt hazánk a nagyszabású kutatómunká­ban. Kedves színfoltja volt az ülésnek, amikor a 40 ország­ból érkezett csaknem ezer tudós nagy tapssal üdvözölte Georgi Ivanov ezredest, az első bolgár űrhajóst. A jelentős nemzetközi ta­nácskozás a plenáris ülés után június 12-ig a tudomá­nyos szakcsoportokban foly­tatódik. II Kelet magyarország ■ . XXXVII. évfolyam, 134. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. június 10., kedd ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom