Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-03 / 128. szám
1980. június 3. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Szabolcs gépipara Kihasználni a berendezéseket Beszélgetés Gábor András miniszterhelyettessel A napokban tervegyeztető tárgyaláson tekintették át a Kohó- és Gépipari Minisztérium és a megye vezetői az ágazat helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit. Ebből az alkalomból kértük meg Gábor András ^miniszterhelyettest, hogy szóljon néhány, a következő évek fejlődésére jellemző tényezőről. — Az ágazat VI. ötéves tervi elképzeléseit most alakítjuk ki. Alkalmazkodnunk kell a megváltozott szabályzó- és árrendszerhez, a világpiac feltételeihez. Mindez azt eredményezi, hogy a gépiparban is sokkal inkább előtérbe kerül a meglévő eszközök jobb kihasználása. — A megyét érintve ez annyit jelent, hogy újabb beruházásokra — mint amilyen a nyírbátori fúrógépgyár, a vásárosna- ményi írógépgyár vagy a MOM mátészalkai gyárának bővítése — kevésbé lesz lehetőség? — Természetes, hogy előbb a meglévő tartalékokat szükséges jobban feltárni. Nem lehetünk például elégedettek a szabolcsi 1,5-ös műszakszámmal. A megye vezetőivel azonos a véleményünk, hogy a gépek jobb kihasználásával több munkást lehet foglalkoztatni. A másik tartalék a jobb szervezésben rejlik, amikor azonos létszámmal lehet magasabb termelést elérni. Ezen túl természetesen számítani lehet néhány üzemnél beruházás jellegű fejlesztésre is. — Egyes budapesti központú gyárakra jellemző, hogy a vidéki gyáraik gyorsabban fejlődnek, mint a törzsgyár. Folytatódik ez a sorozat? profil, vagy a változó szerkezet. Hogyan látja a minisztérium a termék- szerkezet változtatását? — Ami legfontosabb: nem szabad mereven ragaszikodni régebbi elképzelésekhez. Tudomásul szükséges venni, hogy a gépipar versenyképességét éppen a nagy fokú rugalmasság jellemezheti. A szerszámgépgyártás például most jó eladási lehetőségekkel rendelkezik, ezért támogatjuk. az ez irányú törekvéseket. A Villamosszigetelő- és Műanyaggyár kisvárdai üzemében ugyancsak olyan termékeket állítanak elő, amelyek keresettek. így nem véletlen, hogy náluk a gépipari átlagot meghaladó termelésnövekedést' várunk. Másutt — hogy a Metri- pond fehérgyarmati gyárát említsem — a meglévő termelés minőségi tényezőinek javításával, s ezzel együtt a termék minőségének a fokozásával lehet versenyképes az üzem. — A fejlődő szabolcsi gépipari üzemek egyik gondja, hogy nem rendelkeznek elég jól képzett közép- és felsővezetővel. Mindez gátja a termelés javításának. — A megyei tárgyaláson kitértünk erre a kérdésre. Csak közösen lehet változtatni a meglévő helyzeten. Azt hiszem, az a legfontosabb, hogy előbb felmérjük közösen, milyen a jelenlegi helyzet, s utána szabjuk meg a változtatás lehetséges irányait. — Az előbb említettekkel együtt hogyan fogalmazná meg a VI. ötéves terv megyei fejlesztési lehetőségeit? Képviselőjelöltjeink „n feladatot vállalom! “ A mikor a MOM udvarán elhangzott a mondat: „A Hazafias Népfront jelöltje a 11. számú, mátészalkai választókerületben Bíró Miklós, a MOM gyáregységének vezetője”, a több mint ezer résztvevő nagy tapsa kísérte a bejelentést. Egy munkásasszony mellett ültem és megkérdeztem, mennyire ismeri Bíró Miklóst? így felelt: „Jól ismerem. Köztünk van a munkában, ott van velünk a kirándulásokon.” A másik szomszédom, egy fiatalember ennyiben foglalta össze véleményét: „Munkásközeiből irányít.” A javaslatban is ezek szerepeltek. Közvetlen, az embereket szerető ember, olyan, akinek mindig jut ideje az emberi kapcsolatok ápolására. Ebben az évben negyvenéves. A Viharsarokban, Sarkad és Gyula között, egy ismeretlen nevű kis faluban, Kötegyánban született. Édesapja géplakatos volt, a fel- szabaduláskor lett párttag, hosszú ideig volt a falu párttitkára. Édesanyja az MNDSZ aktivistája volt 1945 első napjaitól. Ebben a szellemben nevelkedett Miklós. Budapesten végezte el a műszaki egyetem gépészmérnöki karát. Megyénkbe hatvannégyben került. A Nyíregyházi Mezőgépnél pályázta meg első állását, két év múlva a szálkái gépjavító főmérnöke. Itt lépett a kommunisták soraiba, s hatvankilenctől hat éven át vezette a Mezőgép szatmári gyáregységének munkáját. Amikor letelepült a szatmári székhely legkorszerűbb, legnagyobb és legbonyolultabb technikát igénylő, gyára, a MOM, Bíró Miklóst nevezték ki igazgatónak. Ha akkor, 75 júniusában néhányan talán kételkedtek képességeiben, ma ők is vallják: aligha lehetett volna jobb választás az öt évvel ezelőtti. A fiatalok gyára egy fél évtized alatt megháromszorozta termelését. A munkások átBÍRÓ MIKLÓS lagéletkora 24 év. Számukra meghatározó a kezdés, az első benyomás, a vezetővel való kapcsolat. Az, hogy Bíró Miklós természetes, őszinte és közvetlen ember, bizonyosan megkönnyítette a sok száz ifjú pályakezdő beilleszkedését, munkássá válását is. Olvasom önéletrajzában, hagy harmincéves korában választották a mátészalkai városi pártbizottság tagjának, elvégezte a marxizmus—le- ninizmus szakosítót, kilenc éve munkásőr, s megkezdte tanulmányait a mérnök-közgazdász szakon is. Nagy munka, amit vállalt. Most, hogy képviselőnek is jelölték, még több teher hárul rá. Menynyire bírja, fogja-e bírni? Ismerősei mondják, hogy igen. Megszokta a terheket. Reggel 6—7 órától este ötig van a gyárban, pedig a munkaideje neki is nyolc óra lenne. De persze a szákma hála hivatás, a társadalmi munka és a kollektív élet természetes igény. Pontos az időbeosztása. Benne van a vérében, hogy a saját maga által kitűzött, feszes napi programot ki kell dolgoznia. Ez után miért lenne megterhelés a gyáriakkal futballozni, egy-egy munkás- őrgyakorlat után a fiúkkal mókázni, vagy a közös kirándulás a Rakaca tó partján, a pecázás a Krasznán, a Tiszán, a Szamoson? Hallottam, hogy beosztottjai azt is szokták neki mondani: „Főnök, most nem voltál az igazi!” Ez a munkában is sokat számít. Ha tisztelik, szeretik, ennek is köszönhető. Az irodája puritán, ott minden a munkát, a tartalmat szolgálja és semmi nincs, ami ezen túl való, ami hivalkodó, felesleges. Említem neki, milyen népszerű. Belevörösödik, aztán kimondja: „Mindig zavarban vagyok, ha rólam szólnak. Kötelességem a gyárért, az emberekért megtenni, ami tőlem telik. És egyáltalán nem segítek azzal senkinek, ha dolgozom.” Ennyi a válasz. Mondom, egy ismerőse javasolta: sok megbízatása közül most már le lehetne adni egyet. Mondjuk, a munkásőri szolgálatot. Rámnéz a szemüvege mögül és tagoltan válaszol: „Azt nem! Bármit inkább, de azt nem!” A jelölő gyűlésén részt vevő gyáriaktól és a környező üzemekből ott levőktől megkapta a programot. „Ha megválasztják, járjon el abban, hogy ... több lakás épüljön, korszerűsítsék az állomást, legyen végre Mátészalkán is egy elfogadható kultúrköz- pont...” Egy idősebb ember adta a legszebb útravalót: „Maradj olyannak, ahogyan édesapád a szülői háztól elengedett. Ne felejtsd el, kik és mivel engedtek el az utadon!” Az első kívánságokra nem ígért semmit, de minden ottlevő biztos volt abban, hogy amit tud, segít. Az idős embernek válaszolt, amikor megköszönte a bizalmat: „Nem tartom magam különleges embernek. Igyekeztem lelkiismeretesen dolgozni, kommunistához méltóan élni. A feladatot vállalom...” . Kopka János „Ne feledd, hogy a nép jelölt... ff — Éppen szabolcs-szatmári példákkal tudom alátámasztani, hogy a vidéki gyár nagy szerepet játszhat egy vállalat életében. Ügy tűnik, továbbra is munkaerő-gondokkal küzd a törzsgyárak egy része, így ha vállalati szinten nem is valósul meg bővítés, megeshet, hogy a budapesti létszámcsökkenést a vidéki gyárak létszámának emelésével, új gépek letelepítésével pótolják. így várható, hogy az Elektroakusztikai Gyár kisvárdai és nyíregyházi üzemei fejlődjenek, a Magyar Acélárugyár tisza- szalkai gyárában nőjön a termelés, de segíthet a nagyvállalat gondjainak megoldásában a Ganz Műszerművek nyírbélteki gyára és az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalat vásárosnamé- nyi gyára is. — Az említett gyáraknál éppen jellemző volt a kialakulatlan termelési — A megyében lévő gyárakban a termelési profil olyan, hogy a fejlődési ütem biztosított. Ehhez viszont elengedhetetlen a termelés gazdaságosságának, a termék minőségének javítása. Ez lehet a növekedés egyik forrása. A másik pedig — ismét hangsúlyozom — a rugalmas alkalmazkodás, a keresett új termékek gyártása, vagy a meglévők korszerűsítése. Hogy utoljára még egy példát mondjak: a Hajtóművek és Festőberendezések Gyára Nyíregyházán bővítheti a lift vezetősínek gyártását, mert a termék keresett, hiány van belőle. A bővítés viszont egyben minőségjavítást is kíván. Ám ugyanezt más gyárak keresett termékeinél is el lehetne mondani — fejezte be Gábor András kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Lányi Botond R itkán zúg olyan ütemes vas taps a nagyecsedi művelődési házban, mint amilyet akkor lehetett tapasztalni, amikor a szónok azt javasolta, hogy Szántó Sándort jelöljék Szabolcs- Szatmár megye 12-es számú országgyűlési választókerület képviselőjének. Aztán nyomban kiderült, valójában mi is ennek a nagy tetszésnyilvánításnak a kiváltó oka. Egy megnyerő külsejű, szerény fiatalember állt föl az emelvényen levő asztalnál, így köszönvén meg az ünneplést. A széksorokban viszont túlnyomó részt tizen- és huszonéves fiatalok foglaltak helyet: a termelőszövetkezet, a környező intézmények, üzemek dolgozói. A fiatal jelöltnek fiatalok örvendeztek. Mindezt később Kovács Mária a nagyecsedi fiatalok nevében el is mondta: „Mi az ifjúság munkájának megbecsülését, elismerését látjuk Szántó Sándor barátunk jelölésében, amit tiszta szívvel támogatunk." Megyénk legfiatalabb képviselőjelöltje, aki 1954-ben született, el is nyerte a jelölő gyűlés egyhangú támogatását. A szónok — érthető módon — nem méltatta oldalakon át a fiatalember életútját, hiszen Szántó Sándor munkássága jórészt még ezután veszi kezdetét. A fiatal mezőgazdasági üzemmérnök jelenleg a nagyecsedi Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet kertészeti ágazatvezetője. Mint a legtöbb kortársa, szülőfalujában végezte az általános iskolát, majd Mátészalkán, az Esze Tamás Gimnáziumban érettségizett, s innen jutott el a Nyíregyházi Mezőgazdasági SZÁNTÓ SÁNDOR Főiskolára, ahol becsületesen helytállt, amíg kiállították nevére a diplomát. Volt katona, aztán megnősült és most fiatal apa. Valójában dióhéjban ennyi Szántó Sándor életrajza, amely természetesen e rövid idő alatt is gazdagodott olyan eseményekkel, tulajdonságokkal, amelyekkel az ifjú szakember megnyerte a választópolgárok szimpátiáját. Főnöke, Bukszár Gyula, a termelőszövetkezet főkertésze mondta róla: „Aki mindennapi munkáját olyan színvonalon képes ellátni, mint Szántó Sándor, azt nem kell félteni a Parlamentben sem. Bár fiatal, de bölcsen tud dönteni fontos kérdésekben, s remélhetőleg ez így lesz képviselőkorában is.” Persze téved az, aki azt hiszi, hogy a fiatal ágazatvezető csak papíron, elméletben járatos a mezőgazdasági tudományok terén. Egyik javaslója, Szálkái Sándor mondta róla: „Nem kényeztették otthon sem, diákként megismerte a munka nehezét, amikor a nyári szünetekben kapált, permetezett, végezte a közismert falusi munkát." Bizonyára a lényegre tapintott utóbbi javaslója, hiszen Szántó Sándor családja tipikusan nagyecsedi família; olyan, ahol korán ljelnek és későn térnek nyugovóra. Apja kádármesterként dolgozott a tsz-ben, s nevelte két gyermekét. Sándor már jó előre eldöntötte, hogy a szülőföldhöz köti az életét: a tsz ösztöndíjasaként tanult, s majd ide tért vissza. A fiatalember „szerencsés” időben érkezett, akkor, amikor sok poszton fiatalok kerültek a gazdaság vezetésébe. így kapott ő is megbízatást, s látja el mind színvonalasabban feladatát. De nem él a szakma szűk keretei között, nem húzódik elefántcsonttoronyba: aktívan részt vesz a KISZ rendezvényein és szenvedélyes, jó képességű sportolóként is számon tartják. (A jelölő gyűlés másnapján már ott láthatták Mátészalkán, tagja volt a nagyecsedi kézilabdacsapatnak.) Természetesen elhangzott kérés is, figyelmeztetés is Szántó Sándor jelölő gyűlésén. „Soha ne feledd, hogy téged a dolgozó nép jelölt!” — mondta sokak nevében Bányai László. Ennek igyekszik majd megfelelni Szabolcs- Szatmár megye legfiatalabb országgyűlési képviselőjelöltje, akit több tízezren küldenek majd a Tisztelt Házba Nagyecsed, Hodász, Kántor- jánosi, Nyírkáta, Fábiánháza, Vaja, Ör, Rohod, Nyírpa- rasznya, Nyírmeggyes, Jármi és Papos környékéről. Angyal Sándor Uj bizalmiak M egyénk mezőgazdasági üzemeiben a szakszervezeti bizalmiak több mint 40 százaléka új, a cserélődés, az őrségváltás tehát szembetűnő. A közalkalmazottak a régi bizalmiaknak csak a 70 százalékát választották újra. A többi szakmában is 40, vagy ennél még több százalékos volt a cserélődés. A számok azt is bizonyítják, hogy jól előkészítették a választásokat, s a dolgozók nem közömbösen mentek szavazni, nem az „úgy is mindegy” beletörődéssel adták le voksukat. Az előkészítés, a vita, a válogatás meghozta eredményét. Az üzemekben, intézményekben az új és az ismét megválasztott bizalmiak jobban tükrözik a nők és a fiatalok arányát. Majdnem mindenütt a szakmára és a korra legjellemzőbbek kerültek a bizalmi posztra. Az egészséges vitára, a válogatásra mi sem jellemzőbb, mint hogy a bizalmiak 3—4 százalékát nem az szb javaslatára, hanem a választók (nem szb- tagok) javaslatára választották meg. Megyénk minden üzemében, intézményében nagy volt az érdeklődés, a szakszervezeti tagság több mint 90 százaléka részt vett a választásokon. A jelenlevők csaknem 15 százaléka fel is szólalt, valós gondokról, eredményekről hallatta hangját. Az SZMT elnöksége értékelte a választások tapasztalatait. Szabolcs-Szatmár megyében az elmúlt hetekben 6549 bizalmit, 597 főbizalmit és 27 vezető1 bizalmit választott á tagság. Az említetteket a dolgozók maguk közül, maguknak választották. A szakszervezeti munka a jövőben még inkább a bizalmiakra épül. A - választási tapasztalatok kedvezőek. Ez azt is jelenti, hogy a jó szakszervezeti munkának biztosítottak a személyi feltételei. N. L. Segítség propagandistáknak Aligha van az oktató -nevelő munkának olyan területe, amelyről a Propagandista idei első száma egy-egy tanulmányában ne szólna. Sokféle jelzővel illethetnénk a XII. kongresszust. Egyik legfontosabb talán mégis az, hogy a munka, a párthatározatok következetesebb végrehajtására ösztönző nyílt fórum volt. Megnőtt a fejlett szocializmus építésének mostani szakaszában az emberi, szubjektív tényezők szerepe, jelentősége. A Propagandista nyitó cikke Pártvezetés — társadalmi fejlődés címmel éppen a szubjektív tényezők szerepének mélyebb megértéséhez ad segítséget. Sztankó János tollából. Kapcsolódik az említett cikkhez egy másik tanulmány, amely Benedek Sándor a szocializmus ellentmondásai és hozzájuk való viszony kérdéseit elemzi. Politikai gazdaságtant és gazdaságpolitikát oktató propagandistáink fontos, hasznosítható információkat szerezhetnek Szita János Külgazdasági kapcsolataink című írásából. Izgalmas, s nemcsak az oktatóknak nyújt új ismereteket Magyarország nemzetközi hitelkapcsolatairól Horváth János tanulmányában. Vonsik Gyula Revizio- nizmus a mai nemzetközi ideológiai harcban címmel írt cikkében sorra veszi a revi- zionizmus mai jellemző vonásait. Balázs József tanulmányában az enyhülés fogalmát tisztázza, s tartalmi elemeit veszi sorra. Wiesel Iván az idei gazdasági szabályozás kérdéseiről ad tájékoztatást nemcsak propagandistáknak, de gyakorló gazdasági vezetőknek is. Szomszéd Imre a tömegpolitikai munkáról írt. A Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori gyárában idén 21 ezer tonna növényolajat gyártanak. Ennek több mint 90 százalékát exportálják, zömmel svájci és osztrák megrendelőknek. Képünkön: Birtha Sándor és Szilágyi Béla tölti meg a svájci exportra kerülő tartálykocsit. (Gaál Béla felvétele)
