Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-13 / 137. szám
I960, június 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Á közművelődés pártirányítása Életközelség, rugalmasság ELEMZÉS KÉSZÜLT a közelmúltban Mátészalkán a közművelődés pártirányításának tapasztalatairól. A városi-járási pártbizottság az elért eredményeket és a tennivalókat összevetve, úgy értékelte : az utóbbi években a politikai irányító munkában a korábbinál fontosabb helyet kapott a közművelődés pártirányítása. A közművelődési párthatározat megvalósítását — a kongresszusi állásfoglalásokat is felhasználva — a pártszervek és pártalapszervezetek színvonalasabb irányító, koordináló munkával segítik. Több alkalommal értékelték a köz- művelődés egy-egy fontos részterületét, vontak le hasznos következtetéseket. Eredményesebben segítik a tanácsok, a tömeg- és társadalmi szervezetek, valamint a gazdasági szervek ilyen jellegű tevékenységét. Aligha választhatók el a színvonalasabb politikai irányító munkától az utóbbi időben a közművelődés szinte minden ágazatában elért eredmények. A közművelődési párthatározat megjelenése óta nyitotta meg kapuját a Szatmár Múzeum, új könyvtár épült Porcsalmán, Ököritófülpösön, klubhelyiség létesült Nagydoboson, Urában, Mérken, klubkönyvtár nyílt Pátyodon, emlékszobát hoztak létre Ököritófülpösön, Vállajon. A múzeumi gyűjtemények céljára emlékszoba szervezése van folyamatban Csengerben. A tanácsok jelentős pénzösszegeket fordítottak a művelődési házak felújítására, korszerűsítésére. Az ipari üzemek egy részében megteremtették a rendszeres klubélet tárgyi feltételeit: MOM, BFK, Mátészalkai ÁFÉSZ, tyukodi konzervüzem, ZÖLDÉRT, Szamos menti Állami Tangazdaság. Életközelség és rugalmasság jellemzi a művelődési intézmények többségének tevékenységét. Sikerült megtalálni a helyes arányokat az általános, politikai, szakmai műveltséget gyarapító formák és a szórakozást, a szabad idő hasznos eltöltését segítő önművelődési formák között. A KULTURÁLIS HAGYOMÁNYOK ápolása sajátos jelleget kölcsönöz a járás t közművelődési életének. Tizenegy énekkar, illetve kamarakórus van a járásban. Külön büszkék a mátészalkai pedagógus kórusra, amely a 20 éves jubileum alkalmából „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesült. Szihtén kiemelkedik a BFK ifjúmunkás női kórusa. A népi hagyományok ápolásában jelentős szerepe van a csengersi- mai és a fábiánházi pávakörnek. Tizenegy felnőtt és gyermek színjátszócsoport és irodalmi színpad működik a járásban és két olyan nagy- multú néptáncegyüttes gazdagítja a hagyományápolást, mint az ököritófülpösi és a nagyecsedi. Milyen lehetőségek vannak a szórakozásra, a kikapcsoló- f dásra, a szabad idő hasznos eltöltésére? A leginkább hagyományos önművelődési for-' ma az olvasás, a könyvtárak. látogatása. A könyvek isJ mindinkább szerves részévé válnak a kultúra fejlesztésének, a lakosság 16,5 százaléka beiratkozott olvasó. A felnőtt olvasók 26 százaléka fizikai dolgozó. Az olvasók számának növelése, a kölcsönzési idő jobb kialakítása, szakképzett könyvtárosok munkába állítása javíthatja tovább az olvasottsági mutatót. SOKAT TEHETNEK a szabad idő hasznos eltöltéséért a klubok is; 37 engedéllyel rendelkező ifjúsági klub van a járásban. Megfelelően, működik a városi ifjúsági klub, a MOM, a tyukodi konzerv- . üzem, az Esze Tamás Gimnázium ifjúsági klubja, amely a KISZ KB aranykoszorús jelvényét is elnyerte. Jó a ho- dászi, a nagyecsedi, a csen- geri gimnázium ifjúsági klubja. Kérdés azonban, milyen lehetőségek vannak a klubszerű művelődésre, szórakozásra az idősebb korosztálynak ... Az alapvető politikai törekvés a mátészalkai járásban is az, hogy megértessék: a pártmunka szerves része a köz- művelődés erősítése a politikai munka eszközeivel. A szemlélet változtatásában előbbre j.utottak; a párt-, társadalmi, tömegszervezetek,, gazdasági szervek vezetői érdemben foglalkoznak a köz- művelődéssel. NEM KIS GONDOT okoz azonban a közművelődés pártirányításának munkájában a tárgyi és személyi feltételek fokozatos javítása, amely a gyorsan növekedésnek indult Mátészalkán vált igen sürgőssé. Az -ifjúsági és úttörőház igyekszik ugyan lehetőségeihez mérten pótolni a hiányzó művelődési házat, amelyet már rég kinőtt a város, de a jelenlegi, szűkös, nem megfelelő városijárási művelődési ház a tárgyi feltételek miatt csak minimális igények kielégítésére vállalkozhat. S ha igaz — az a megállapítás, amely szerint a mátészalkai járásban a közművelődés-politikai határozat végrehajtása eredményesen halad, az is igaz, jócskán vannak feladatok a következő időszakban. Tovább szükséges javítani a pártszervezetek irányító, koordináló szerepét, elsősorban a művelődés komplex vizsgálatában és a legfontosabb tennivalók kijelölésében. Az sem mellékes, amit a feladatok tartalmaznak; rendszeressé kell tenni a közművelődésben dolgozók tájékoztatását. TOVÁBBRA IS KÖVETELMÉNY, hogy jobban kell koncentrálni az anyagi és szellemi erőforrásokat, s el kell érni, hogy á gazdasági szervek az éves termelési feladatok mellett tervszerűen gondoskodjanak a közművelődési feltételek fejlesztéséről is. Tovább szükséges keresni az irányítás, a fenntartás és működtetés új módszereit, formáit, kihasználva a társulásban, az együttműködésben lévő lehetőségeket. P. G. Tiszavasváriban elkészült a második házgyári lakás a SZAÉV kivitelezésében. (E. E. felv.) Az élenjárók példamutatása Mit ígér most a föld ? Virágzik az akác. Mézédes illat kíséri a szántóvetőket, földművelőket a fasorok között. Nagy csapat asszony munkálkodik1 a paradicsom- földön, másutt az MTZ-re ekekapákat szerelnek, amott pedig lucernaszénával rakják a vontatót. Mindent idejében Üde zöld a tiszavasvári határ. A nagy tábla borsó szirmait bontja, a cukorrépale- vél már takarja a földet, virágzik a búza. Jó lenne tudni, mit ígér most a föld? Makovszki György, a Munka Tsz elnöke bizakodó. — Mi május elsejére mindent elvetettünk. Kalászosaink szépek, időben történt a fej trágyázás, a repülőgépes növényvédelem. Ha jó lesz az időjárás, az idei lese az egyik legsikerültebb év. A Munka Tsz a tavalyi gazdálkodás eredményeivel feljutott a „csúcsra”. Kiváló lett, felzárkózott az élenjárók közé. Pedig 1975-ig már harmadszor zárt mérleg- és alaphiánnyal a szövetkezet és következett a tisztújítás. — Tíz évig voltam a Vasi vári (Pál“ Tsz főágronómussfi ‘ Ott mi már évek óta hitel nélkül, jó eredményekkel gazdálkodtunk. Biztos helyem volt, de amikor hívtak, átjöttem. Jöttem, mert olyan a természetem, hogy nem tudom elfogadni azt az elméletet, fnely szerint ezen a földön nem lehet eredményesen gazdálkodni. Ez a föld jó, csak szervezni kell a munkát és biztosítani a megfelelő műszaki, szakmai színvonalat. Rekord búzából , Azzal kezdték,, • hogy a szántóterület 80 százalékával, a kalászosokkal, a kukoricával és a napraforgóval beléptek az iparszerű kukoricatermesztési rendszerbe. 1978- ban 1000 hektár átlagában búzából már 50 mázsás termést arattak, — Nem volt véletlen. Erre készültünk. Már korábban is 40—42 mázsa búzát takarítottunk be, de tovább szigorítottuk a technológiai fedási norma javulása nem különíthető el a tagok sorsának alakulásától. Volt-e hatása.az 50 mázsás búza-, a 60 mázsás kukoricatermésnek a jövedelemre és ha volt, hogyan hatott a munkamorálra?. — Nem tudok jobb megfogalmazást: igyekeztünk megteremteni a termelés komplex feltételeit. Ebbe beletartozott, hogy a meliorációval, a föld termőképességének növelésével és a szociális gondok megoldásával azonos szinten foglalkoztunk. Mivel az iparszerű termesztéshez bérleti díj ellenében kaptuk a gépsorokat, a s,aj áir fejlesztést olyan területeken használtuk fel, amelyre egyébként nem jutott volna forint. Építettünk szociális épületeket, szolgálati lakásokat, de kiegészítettük és tökéletesítettük a termelés feltételeit. Cserében fegyelmet kértünk és követelünk. Voltak, akik ez utóbbival nem értettek egyet, odébb- álltak. A többség viszont maradt. öt éve a kifizetett munkaÚjítás eredményeként Mezőgazdasági szín olcsóbban Az újító mozgalomnak már hagyománya van a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyárában. A VAGÉP-től való átvétel után az 1977-es indulásnál az első negyedévben mindössze egy újítást adtak be, az év végére ez a szám 54-re emelkedett. Az újításból 28-at elfogadtak, 15-öt pedig be is vezettek. Több mint félmillió forintos megtakarítást eredményeztek ezek a termelésben. Természetesen az újítókat is honorálták megfelelő összeggel. A következő évben mintha megtorpant volna a kedv. A negyvenegy újítás csak száz- ötvenezer forint megtakarítást jelentett a vállalatnak. A csökkenés okaként közrejátszott a termelési szerkezet változása is, ami úgy látszik nem kedvezett az alkotó fantáziának. A nagy változást 1979 hozta. Tavaly összesen hatvan újítást nyútjottak be vállalati elbírálásra. Ebből harmincat találtak elfogadásra alkalmasnak, s huszonötöt alkalmaztak is. Ez jó aránynak számít. Idetartozik az is, hogy a huszonöt újítás négymillió forint feletti megtakarítást eredményezett a vállalatnak, s nem kevés, közel hatvanezer munkaórával csökkentette a tervfeladatok megvalósítását. Űjítási díjként 162 ezer forintot fizettek ki, s az országos vállalati versenyben első helyen végeztek. Nem lehet külön kiemelni kik végeznek nagyobb jelentőségű újításokat: a fizikai, vagy a szellemi területen dolgozók. A fizikai dolgozók legtöbb újítása a munkavédelemmel és a minőségjavítással kapcsolatos. Nagyon fontos és kiemelt újításokként kezelik az anyag- és energiamegtakarítást jelentő alkotásokat Ezeket kiemelten is fizetik. Jelentős volt a tavalyi újítások közül a Budapesten épülő sportcsarnok kábelcsatornáin, technológiai hídjain végzett konstrukciós változtatás. Ez háromnegyed millió forint értékű anyag-, energia- és munkabér-megtakarítást jelentett. Hasonlóan konstrukciós változtatásokat végeztek a Fémmunkás-típusú mezőgazdasági színek gyártásakor. A Székesfehérvári Könnyűfémműnek készülő csarnokon szintén újítottak. A Fémmunkásban szakítottak a sok gyárban még hagyományosan meglévő „újítók kálváriájával.” Itt helyben bírálják el a beadott alkotásokat. Sőt, évente újítási hónapot tartanak. Csak azt sajnálják, hogy a vállalaton belül nincsen kísérleti műhelyük, ami nagyban megköny- nyítené a tevékenységüket. Sipos Béla Váljunk el! ]evgenyij ■ Obuhov ■ m egközelebb valami / semmiség miatt zör- dültünk össze Lenkával. Arrébb húzódott tőlem, a zsámplyszékünk szélére, s az ablak felé fordult — én meg a, televízió felé. — Vége! — suttogja Lenka szomorúan. — Ez nem élet. El kell válnunk! — Most nem lehet! — mondom teljes meggyőződéssel. — Gondolj csak bele, hogy osztanánk meg a jegyzeteket meg a tankönyveket. — Rendben van, — sóhajtott fel Lenka. — Kihúzzuk még valameddig, amíg összekaparunk még egy sorozat tankönyvre valót. Húztuk hát egy darabig, amíg öszekuporgattuk a tankönyvek árát. Aztán újból összevesztünk. Elvonultunk szobácskánk ellenkező sarkaiba: én a televízióhoz, ő a gyerekágyhoz. — Na, nekem ebből elég. Elválunk! — jelentette ki határozottan Lenka. — Hová gondolsz! — szaladt ki a számon — meg akarod felezni a finn szekrénysort?! — Hát jó. Kihúzzuk még valameddig, amíg összejön egy másik szekrénysor ára. Húztuk hát egy darabig, összejött a szekrénysorra való. A családi békesség persze^csak nem állt helyre. Ismét csúnyán összekaptunk. Lenka dühében egy tányért csapott a földhöz, én a televíziót kapcsoltam ki. Aztán ő átviharzott a másik szobába és onnan rikácsolta: — Szörnyeteg! Látni se bírlak! Még ma elválunk! — Meghibbantál vénségedre?! — ordítottam. — Csak gondolj bele: hogy osztod meg a lakást, a nyaralót, a kocsit?! Lenka éppen válaszolni akart valamit, amikor kinézett a szobájából a lányunk. — Hagyjátok már abba a civakodást! Igazán tekintettel lehetnétek rám: holnap válók Vagyiktól. A kocsi az övé lesz, a nyaraló az enyém, a lakást meg nélkületek is elcseréljük. 4 zzal bevágta az ajtót, mi meg kimentünk a konyhába, leültünk a zsámolyszékre és hallgattunk. — Na Lena, — mondtam, miután hallgattunk egy sort, — most már nincs mit megosztani. Elválhatunk. — Szamár vagy te ... — mondta eltűnődve. — Hát az unokánkról megfeledkeztél, mi?! Ültünk még némán, töprengve egy darabig, aztán mégiscsak elváltunk, ö ment a tűzhelyhez — tejbegrizt készíteni, én meg a fürdőszobába — pelenkát mosni.' Ford.: Antal Miklós gyeimet, még alaposabb munkát végeztünk a termesztés minden fázisában. Különben, idén sem várunk 50 mázsa búzánál kevesebbet. Hasonlóan jók fizetett a kukorica, a napraforgó is. Tavaly kukoricából hektáronként 61 mázsa, napraforgóból 20 mázsa termett. Egy fecske nem csinál nyarat — tartja a mondás. — Ezzel mi is tisztában voltunk. Nem volt könnyű feladat, de a szakvezetés szinte kicserélődött, megfiatalodott. Mert valóban nem sokat ér a korszerű géppark, a technológia, ha nincs hozzá megfelelő képzettségű szakember, ha nincs a kockázatot is vállaló rugalmasság. 1975-ig összesen négy. felsőfokú képzettségű szakember dolgozott a termelőszövetkezetben. Ma 12 mérnök vesz részt a közvetlen termelés irányításában. Nőtt a szakmunkáslétszám. Évente 6—7 új szakmunkás érkezik, termelőszövetkezeti tagok gyerekei, helybeliek, akiket ösztöndíjjal mi taníttatunk. Jelenleg 80 jól képzett szakmunkásunk van. Lakás a szakembereknek A termelőszövetkezeti moz-, galom fejlődése a gazdálkobér csak 7,5 millió forint volt, 1979-ben már 12 millió forint. A háztájiból a közös után történt értékesítéséből tavaly 15 millió forint jutott a tagoknak. Hasznosítható tartalék A vendég ember figyelmét most elsősorban a zöldellő határ, az ottani szorgos munka vonzza. A termelőszövetkezet idei —, a vezetők által feszítettnek minősített —, 115 milliós árbevételét azonban nemcsak a növénytermesztésből várják. — Az állattenyésztésünkben még nagy a tartalék. Ügy tűnik, sokrétű az állat- tenyésztési ágazat, de ami van, ahhoz jók az adottságaink. Van tehenészetünk, juhás zatunk, 105 hektáros halastavunk és a Zöld Mező Tszel közösen egy évi 5500 hízót kibocsátó sertéstelepünk. A tejtermelésünk ma még gyengébb a megyei átlagtól, a sertéshizlalásban is, főleg a gazdaságosság javításában van mit tenni. A szervezéstől a takarmányozáson keresztül a minőség javításáig meghatároztuk a feladatokat. Most a következetes végrehajtáson van a hangsúly. Seres Ernő
