Kelet-Magyarország, 1980. június (40. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-01 / 127. szám
MA Képviselőjelöltjeink (3. oldal) Gyulaházátél a kozmoszig (11. oldal) Pedagógusnapon A földi irányító központ: rádiós és televíziós kapcsolat a Szaljuttal. így tudják figyelemmel kísérni, irányítani a nemzetközi űrnégyes munkáját. (Kelet-Magyarország telefotó) tartozik a földfelszín megfigyelése és fényképezése. A Szojuz—36 űrhajósai szombaton is folytatták a légkör kutatását. E célt szolgálja a „Polarizáció—1” és a „Polarizáció—2” kísérlet — mindkettő a navigációs feladatok végrehajtásához kapcsolódik. A navigációs optikai készülékek által végzett mérések adatai attól függően változnak, hogy az űrhajó milyen távolságban repül a Földtől, s hogy az adott térségben milyen a légtér állapota. A „Polarizáció—i* kísérlet célja a különböző atmoszferikus helyzetek hatásainak kutatása azokon a pontokon, ahol a napfényt a Föld különböző szögek alatt tükrözi. A kísérletet az űrhajósok polarizációmérő eszköz segítségével hajtják végre. A különböző navigációs feladatok végrehajtása során az űrhajósoknak követniük kell a „földi horizontotA Föld megvilágításának különböző körülményei között a „földi horizont” megfigyelésének feltételei is változnak, s egyes esetekben a megfigyelés erősen megnehezül. A „Polarizáció—2” kísérlet célja a „földi horizont” megfigyelési feltételeinek javítása speciális fényszűrők segítségével. Lényege a földfelszín kontrasztjának növelése a terminátor (az úgynevezett árnyékhatár) közelében, po'a- rizációs fényszűrő alkalmazásával. A kísérlet során az űrhajósok az illuminátorokon át é; a műszerek segítségével tanulmányozzák a kontrasztot, s összehasonlítják a kapott adatokat. Ami izgalmas és új a fizikában, kémiában, biológiában, az mind szóba kerül a Nemzetközi Űrkutatási Bizottság — COSPAR — hétfőn kezdődő budapesti konferenciáján. A kéthetes tanácskozás iránt világszerte óriási az érdeklődés, eddig 40 ország ezer tudósa jelezte részvételét. A tudományos ülésen csaknem 700 előadás hangzik majd el. Az idei, immáron 23. ülésnek különös jelentősége van. Ez lesz ugyanis az első olyan szocialista országban rendezett COSPAR-ülés, ahol ismertetik az Interkozmosz- együttműködés keretében végzett űrrepülések eredményeit. Ennek megfelelően a magyar kutatók is számot adnak majd munkájukról, így a szovjet—magyar űrpáros kutatómunkájához kapcsolódó speciális feladataik végrehajtásáról. Í únius első vasárnapja sok éve a nevelők ünnepe. Óvónőké, tanítóké és tanároké az általános iskolákban csakúgy, mint a középiskolákban vagy az egyetemeken, főiskolákon. Jelzi az ünnep, hogy közel már a vakáció — ismét maga mögött tudhat a nevelő, és a tanítvány egy tanévet. Nem könnyű tanévet, tesszük hozzá mindjárt. A gyarapodó gyermeklétszám, — örömünk forrása a településstruktúra változásaival egyidejűleg sokféle módon okoz problémákat, vet fel megoldandó kérdéseket az iskolai életben. A nagyvárosok, illetve a nagyobb települések lakótelepein már jelenleg is harmincöt-negyven kisdiák kerül egyazon osztályba. Szűkek az amúgy is sok helyütt szűkre méretezett tantermek, kevés a napközis férőhelyük, s nem elegendő az étkezési lehetőség. Mindez, hatványozottan tapasztalható az óvodákban is. Másutt, főleg kis településeken ugyanakkor elnéptelenedő kisiskolák megszüntetése, körzethatárok módosítása okoz ideig-óráig feszültségeket. A tantestület és a szülők is érzékelik a változásokat és kihatásaikat. Űj, korszerűbb matematikaoktatás, új tantervek, átdolgozott nevelési tervek, folyamatosan változó tanköny-' vek, mindez csak néhány példa arra, hogy a férőhelygondokkal együtt pezseg, forr, sok szempontból átalakul az oktatás. Tessék csak elgondolni: ezernél több új tankönyv kerül a „fogyasztókhoz” ezekben az esztendőkben folyamatosan az általános és a középiskolákban. Fakultációra kerül sor a gimnáziumokban, 11 napos tanítási rendet terveznek a középiskolák számára is, átdolgozott tantárgyak és újfajta tanítási módszerek, pedagógiai kísérletek jelentkeznek. Az elvégzendő munka oroszlánrésze — rájuk, a nevelőkre hárul... Próbára tesz erőt és idegeket, teherbírást és tűrőképességet. Mert az új tankönyv sok korábbi módszer és anyagrész változását is jelenti, A fakultáció tömérdek szervezést, a módosított tanítási ciklusok sűrítet- tebb órarendet, a nagy létszámú gyermekcsoportok nagyobb intenzitású, tanórai munkát igényelnek és még több odaadást, fáradozást jelent mindez a pedagógusok számára. A nevelőtársadalom minden törekvése, erőfeszítése azt jelzi, hogy igyekszik megbirkózni a gondokkal. Az iskola és a család közös munkája nyomán — ha lassan is, — de formálódnak, tökéletesebbé lesznek a nevelés módszerei, a korszerű világnézetű, megfelelő erkölcsi alapokkal rendelkező ifjúság alakításáért egyre többet tesz a nevelők nagy tábora. □ katedrákat borító virágok — szeretetről és háláról tanúskodnak. Diák és szülő köszönetéről. Ifjú nevelőknek és évtizedek katedrái tapasztalatait már maguk mögött tudó idős pedagógusoknak egyformán kijut a figyelmességből. Fáradozásukat megköszöni, méltányolja az állam, a társadalom is a legjobbaknak kijáró jutalommal, kitüntetésekkel; a pedagógusok őszinte megbecsülésével. Elvetették a kukoricát Pótolják a kipusztult palántákat hoz, Szabolcsban június 10-re befejeződik az ültetése. A megyei tanács illetékes szakemberei felhívják a gazdaságok figyelmét, hogy minden alkalmas területet vessenek be. Pótolni kell a belvíz pusztította növényeket is, elsősorban a kiváló tejelő takarmányként hasznosítható borsós, napraforgós csalamá- déval, silókukoricával. Befejeződött a lucerna első kaszálása, s meg kell gyorsítani a fűfélék betakarítását. Megyénkben sajnos nagyon sok helyen hagyták korábban elöregedni a füvet, s igaz, hogy így nagyobb meny- nyiséget nyertek, de a betakarított széna igen sokat vesztett tápértékéből. Június 10-ig az illetékes tanácsoknak gondoskodni kell az utak, gátak környékén termő fűfélék betakarításáról, mert ezután már bárki ingyen kaszálhatja a termést.. Megyénk almáskertjeiben folyamatos a sziromhullás utáni permetezés, itt különösebb gondok nincsenek. Viszont a gazdaságoknak az eddigieknél jobban ki kell használni a meglévő öntözőkapacitásokat, mert a legtöbb helyen szomjaznak a növények, (bg) ■I Keletnbgyarország ■ XXXVII. évfolyam, 127. szám ARA: 1,60 FORINT 1980. június 1., vasárnap Áz űrnégyes tévériportja — Hunkában a kézikamera A szombati munkanapon: atmoszféra- és bioszféravizsgálatok Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: A szokásosnál 50 perccel később volt ébresztő szombaton a Szál jut—6 űrállomáson dolgozó nemzetközi űrexpedíció részére, mert a kísérleti programban szereplő feladatok teljesítése miatt pénteken este valamivel később mentek aludni is. Míg az állandó személyzet tagjai, Leonyid Popov és Valeria Rjumin a szombati könnyített munkarendnek megfelelően viszonylag több szabad időt kapott — bár természetesen el kellett végezniük a berendezések ellenőrzését és a számukra igen fontos tornát, emellett néhány kísérletet is —, a látogatókra sok munka várt: az űrállomáson töltött napok alatt nem sok idő jutott pihenésre. A délelőtti munkarendben a Föld megfigyelése és filmfelvételek elkészítése szerepelt. Valerij Kubászov és Farkas Bertalan napi programja mintegy féltucat kísérletet irányoz elő, főként az atmoszféra és a bioszféra vizsgálata terén. Az űrállomás lakói együtt ebédeltek és vacsoráztak, s együtt készítették elő, tartották meg napi televíziós riportjukat is, amelyben beszámoltak a szombati eseményekről. A szovjet—magyar űrexpedíció szombati programjában szereplő „Bioszféra—M” program célja az érdekesebb földfelszíni képződmények és a természeti jelenségek tanulmányozása. E kísérletben az űrhajósok személyes döntésük, szabad szemmel végzett megfigyeléseik alapján készítenek kézi kamerájukkal színes fényképfelvétele- kst. A „Bioszféra—M” program négy egységből áll. A „Korpát” kísérletben geomorfológiai célból fényképezik a földfelszín meghatározott területeit — köztük a Kárpátmedencét; a „Metamorf” kísérletben a geológiai határvonalak és törésvonalak területét, s az átalakulás szakaszában lévő geológiai képződményeket (vulkánokat, fiatal medencéket stb.) fényképezik; az „Okeán” kísérletben az óceánokról készítenek felvételeket: vizsgálják a partvonal alakulását, a nagy kiterjedésű óceáni örvényeket, a víz mozgását, tisztaságát, a planktonfelhalmozódásokat; a „Ciklon" kísérlet célja pedig az űrkomplexumról megfigyelhető meteorológiai jelenségek (ciklonok, időjárási frontok) fényképezése. A „Bioszféra—M” program keretében vizsgálni kívánt területekről és jelenségekről az űrhajósok térképvázlatokat és részletes leírást vittek magukkal, ezeken belül azonban saját megfigyeléseik alapján szabadon választhatják ki a megfigyelési objektumokat. Farkas Bertalan és Valerij Kubászov a jöbbi kísérletnél is nagyobb kedvvel hajtja végre ezt a programot, hiszen — mint az eddigi rádiókapcsolatok során kiderült — mindkettőjük kedvenc foglalatosságai közé Áprilisban sok, májusban kevés volt a csapadék megyénkben. Ráadásul az év ötödik hónapja szokatlanül hűvös, hideg volt, amit jó nehány melegigényes növény megsinylett: a kukorica például 10—15 nappal elmaradt a fejlődésben, s a gyümölcsösökben is jóval tovább tartott a virágzás mint máskor. A májusi szárazságban viszont meggyorsult a tavasziak vetése Szabolcs-Szatmárban, a földek elbírták a gépeket, s ennek eredményeképpen jóval előbbre tartanak e munkákkal megyénk gazdaságai, mint az elmúlt esztendőkben. Ebben az évben csaknem 190 ezer hektáron kell elvetni megyénkben a tavasziakat, s ennek 97 százalékával végeztek eddig a nagyüzemi és háztáji gazdaságok. Gyakorlatilag 93 ezer hektáron befejeződött a kukorica vetése, s földbe került már korábban a burgonya, a cukorrépa. A tervezettnél nagyobb területen vetettek illetve telepítettek a gazdaságok borsót, tavaszi árpát, szóját és lucernát, viszont munkát ad még a napraforgó, a silókukorica, a dohány és a zöldség. A forgó vetésével — 800 hektáron kívánkozik földbe még a magja — főleg a kötött, mély talajon gazdálkodó szatmárSzomjaznak a növények A nyíregyházi Béke Tsz-ben nyolc hektár burgonyaföldön a megyei növényvédő állomás kísérleti permetezéseket végez. A szakemberek gyomirtó szereket próbálnak ki, arra szeretnének választ kapni, bogy melyiket lehet jövőre vagy azt követően nagyüzemileg használni. (E. E. felv.) 8» beregi termelőszövetkezetek maradtak el, ahol sokáig megközelíthetetlen volt a vizes talaj. Jelenleg a legtöbb munkát a földeken a dohány és a zöldségfajták palántázása adja. Pótolni kell a májusi fagyok által tönkretett palántákat is, hiszen a megyében 14 mezőgazdasági nagyüzemtől érkezett jelentés, hogy a fagy 230 hektáron pusztította' ki a palántákat. Dohányból összesen 7550 hektárt terveztek a gazdaságok, ennek 85 százalékával végeztek eddig, s ha a munká üteme a továbbiakban is hasonló lesz az elmúlt napokban tapasztaltak-
