Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-13 / 110. szám

1980. május 13. KELET-MAGYARORSZÁG 7 (ÁL-) SZENTEK HÁBORÚJA 282 éve Francisco Goya, a világ­hírű spanyol festő csodálatos akt­képet festett. Hazája ötven éve több címleten bemutatta a ,,mez­telen Maját”. Az erkölcsvédő egyesületek munkába léptek, Belgiumban a kirakatokból el kellett tüntetni a sorozatot. A szemérmesek félszázada annyira felháborodtak, hogy az Egyesült Államok postáját felkérték, hogy a meztelennel bérmentesített le­velet irányítsa vissza a feladó­nak. Végső esetben legalább sű­rű, fekete bélyegzőlenyomat ta­karja el a hölgyet — kívánták az erény bajnokai. Mosolyogni való, hogy e kérdésben az USA és Spanyolország kormányai még diplomáciai úton is tárgyaltak. A remekmű — minden tiltakozás ellenére — remekmű maradt és díszíti a Prado falát, a sorozat értéke — az idő múlásával — szénen megnőtt. A világ azóta kevésbé tiltakozik, de a posták mégis tanultak az esetből. Bu­rundi és Panama is bélyegre vit­te Goya: Maja c. festményét, de a felöltöztetett változatát, mert a mester a hölgyet azonos beállí­tásban, .ruhában is megfestette. ÚJDONSÁGOK Jugoszlávia négyértékü soroza­ta az Adriai-tenger állatvilágának különlegességeit mutatja be. Négy címleten, egykorú érmék alap­ján illír származású római csá­szárok (Trajanus, Diocletianus, Probus, Aurelianus) arcmását ál­lítják elénk. — Az ENSZ posta­igazgatása a békefenntartó erők tevékenységét népszerűsítik. A kéksisakosok a világszervezet utasítására mindenütt megjelen­nek a feszültség enyhítésére, most hosszabb ideje Cipruson és Libanonban állnak őrt. — A ,»Keringőző Matilda”, a telepesek balladája kel életre az ausztrál posta ötértékű bélyegén. Ez a dal szájról szájra járt, a múlt század végén jegyezte le Barton Person költő. Olyannyira népsze­rű, hogy a montreali olimpián ezt a dallamot játszották az ausztrál bajnokok tiszteletére — a ver­senyzők és az olimpiai bizott­ság kérésére. Bonyhádon a közelmúltban nyitotta meg kapuit a Vörösmarty Mi­hály Ifjúsági és Művelődési Központ. A tizenötezer lakost szám­láló város új művelődési intézményében színházterem, szakköri és klubhelyiségek, kiállítóterem, hírlapolvasó és szakkönyvtárak vár­ják a különböző korú látogatókat. Képünkön: új lemezeket hall­gatnak a fiatalok. (MTI foto: Cser István) MI VÁRHATÓ? A Posta májusban a levelező­lap-gyűjtők táborának kedvez. 15-én 60 filléres benyomott bé- lyegü levelezőlap emlékezik meg a visegrádi palota használatba vételének 650. évfordulójáról. A bélyeg az Anjou-család címerét, a címoldal bal oldala a palota díszudvarát ábrázolja. Ugyanaz­nap a postai hírlapszolgálat há­rom évtizedét köszönti 60 filléres levelezőlap, amelyen az első ma­gyar nyelvű újság „A Magyar Hírmondó” fejlécét mutatják be. Bélyeg májusban előrelátható­lag nem jelenik meg, jún.usban viszont több is. Hétértékű sorozat és 20 forint névértékű blokk a moszkvai olimpiát örökíti meg. A jelentős írónő, Kaffka Margit arcvonásait 1 forint névértékű bé­lyeg idézi fel születésének cente­náriuma alkalmából. 125 éve bo­csátották ki az első norvég bé­lyeget, a jubileumra Oslóban nemzetközi kiállítást rendeznek. A két alkalmat együtt ünnepli három, szelvényes bélyeget ma­gába foglaló kisív. A Tájak-váro- sok sorozat sűrűn használt cím­leteit folyamatosan kicserélik. Most az ajánlott leveleken gya­korta szereplő esztergomi látké­pet váltja fel újabb 4 forintos címlet — Szentendre bemutatá­sával. Június 20-án a városban motívumfilatéliai kiállítás nyílik meg, ekkor helyezik forgalomba a bélyeget, sőt az eseményről majd benyomott bélyegű levele­zőlap is tudósít. JUBILEUM A Ganz-MÁVAG-ban 100 éves a hídgyártás. Az ünnepségekhez csatlakozott a ,,Kandó” bélyeg­gyűjtőkor kiállítása, ahol Légrá- dy Sándor grafikusművész bé­lyegeit és bélyegterveit mutatták be. Számtalan hazai és külföldi bélyeg tervezése fűződik Légrády nevéhez, aki éppen 50 esztende­je kezdte meg művészi pályafu­tását. 1932-ben a Szent Erzsébet- sorozat már az ő tervrajza alap­ján jelent meg. A művész fiata­los lendülettel alkot ma is, alig néhány hete látott napvilágot munkája, a tihanyi apátság 925 éves jubileumára kiadott címlet. Történelmi események felidézésé­hez a mester tökéletesen adja vissza a kor hangulatát. Grafikái, festményei árnyalatgazdag, raj­zos bélyegekkel gazdagították a magyar gyűjtők albumát. A kiál­lítást emléklap örökítette meg, amelyet több alkalommal a mű­vész személyesen dedikált a nagyszámú érdeklődőnek. KOSSUTH RÁDIÓ 8,27: A felnőttkor határán. — 8,57: Nótacsokor. — 9,44: Rímek és ritmusok. — 10,05: MR 10—14. — 10,35: A bécsi Concertus Mu­sicus kamarazenekar tagjainak felvételiből. — 11,40: ...hogy hosszú életű légy e földön. Csák Gyula elbeszélésének rádióválto­zata. V. rész. — 12,35: Törvény- könyv. — 12,50: Kapcsoljuk a Magyar Nemzeti Galériát. Hang­verseny délidőben. — 13,55: Népdalok, néptáncok. — 14,42: Camil Petrescu román író mun­kássága. — 15,10: Fúvós kama­razene. — 15,28: Nyitnikék. — 16,05: Prix Bratislava 1979. A díjnyertes népzenei felvételeket bemutatja Solymosi János. I. rész. — 16,35: Csajkovszkij: Hattyúk tava. Balettszvit. — 17,07: Mozgásterek. Riport. — 17,32: A Pécsi Tanárképző Fő­iskola vegyes kara énekel. — 17,45: A Szabó család. — 19,15: Osváth Júlia és Svéd Sándor operafelvételeiből. — 19,55: Köz­ügyek felsőfokon. A politikatu­domány fókuszában. — 20,35: Népzenekedvelőknek. — 21,05: Húszas stúdió. — 22,20: Tíz perc külpolitika. — 22,30: A Bu­dapesti Filharmóniai Társaság zenekarának hangversenye a Magyar Állami Operaházban. PETŐFI RÁDIÓ 8,20: Tíz perc külpolitika. — 8,33: Társalgó. — 10,33: Zenedél- előtt. — 12,25: Látószög. Jegy­zet. — 12,33: Melódiakoktél. — 13,30: Éneklő ifjúság. — 14,00: Kettőtől hatig ... — 18,00: Tip­top parádé. — 18,33: Moszkvá­ból érkezett... — 19,03: Moldo- ván Stefánia nótákat énekel. — 19,20: A politikai irodalom új könyveiről. — 19,30: Csak fiata­loknak! — 20,33: Világjáró Pe­gazus. — 21,15: Halló, Berlin! Halló, Budapest! — 22,15: Bárt és Marks zenés játékaiból. — 23,15: A dzsessz a ’70-es évek­ben. 23. rész. 3. MŰSOR 9,00: Iskolarádió. — 9,30: Nagy mesterek kamarazenéjéből. 10,30: Puccini-operakettősök. — 11,05: Vukán György dzsesszfel- vételeiből. — 11,40: Évszázadok mesterművei. — 12,23: Operafi­nálék. — 13,07: A szépséget csak a szívemmel érinthetem meg. Látogatás Prachaticében. — 13,37: Barbra Sträisand énekel. — 14,00: Botrány az Ingeborg hangversenyen. Szomory Dezső vígjátéka rádióra alkalmazva. — 14,29: Haydn-művek. — 16,05: Kamé. Részletek Delibes operá­jából. — 16,57: Labirintus. — 17,12: Legszebb stúdiófelvétele­inkből. — 17,50: Harminc perc alatt a Föld körül. — 18,20: A Vigadó története. — 19,05: Nem tudom a leckét! — 19,35: Kap­csoljuk a Zeneakadémia nagy­termét. — 21,45: Magyar zene­szerzők. NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ 17,00: Hírek. Időjárás. Lap­szemle. — 17,05: Zalatnay Sa­rolta és Debby Boone énekel. — 17,30: Nők műsora. Szer­kesztő-riporter: Rózsavölgyi Erzsébet. (A tartalomból: Kis­mamák Tégláson — A logopé­dus tanácsai — Levelekre vála­szolunk — Nők könyvespolca) — 18,00: Észak-tiszántúli króni­ka. — 18,15: Bihari népdalok. Közreműködik Pajcsó Sándor, a debreceni Tücsök együttes Joób Árpád vezetésével. — 18,25— 18,30: Hírösszefoglaló. Műsorelő­zetes. MAGYAR TV 9,00: Idősebbek is elkezdhe­tik. Tévétorna. (ism., sz.) — 9,05: Iskolatévé: Magyar iroda­lom. (Ált. isk. 2. o.) — 10,20: Orosz nyelv. (Alt. isk. 6. o.) — 10,45: Óvodások filmműsora. Ma születénap van. — 11,15: Magyar irodalom. (Középisk. I—II. o.) — 12,10: Fizika (Alt. isk. 7. o.) — 14,25: Magyar irodalom, (ism.) — 15,00: Orosz nyelv, (ism.) — 15,25: Fizika, (ism.) — 16,00: Hí­rek. — 16,05: Gólyavári esték. Előadások az emberiség törté­netéből. XIII/5. rész: Politika és felvilágosodás, (ism., sz.) — 16,35: Ballada az elismerésről. Mb. csehszlovák tévéfilm. (sz.) — 17,30: Mindenki iskolája. Földrajz. — 18,00: Reklám. — 18,05: Kémia. — 18,35: Népmű­vészet Grúziában. Szovjet kis­fiún. (sz.) — 18,45: Szerződés a békéért. Filmösszeállítás, (sz.) — 19,05: Reklám. — 19,10: Idő­sebbek is elkezdhetik. Tévétor­na. (sz.) — 19,15: Esti mese. — 19,30: Tv-híradó. (sz.) — 20,00: Anna Karenina. Mb. angol tévé­filmsorozat. X/2. rész. (sz.) — 20,50: Új hanglemezek. Dévai Nagy Kamilla műsora, (sz.) — 21,20: Házigazda: Nicolas Schöf- fer. Portréfilm. (sz.) — 22,10: Tv-híradó 3. (sz.) 2. MŰSOR 20,00: Régi zeneszerszámok. Angol filmsorozat. VI/1. rész: Nyelvsípok. (sz.) — 20,25: Aranymosók. Új-Guineában. Osztrák rövidfilm. (sz.) — 20,50: Tv-híradó 2. (sz.) — 21,10: Rek­lám. — 21,15: A hírhedt vonat­rablás. Mb. angol bűnügyi film. (sz.) SZLOVÁK TV 8,55: Hírek. — 9,00: Iskola­tévé. (Sz.) — 9,20: A hét köny­vei (Sz.) (Ism.) — 9,25: Pirka- dás — tévéjáték 2. rész (Ism.) — 10,50: A rendőrség nyomoz (Ism.) — 10,55: Az állatok vilá­ga 6. rész. (Ism.) — 11,20: Hí­rek. — 15,30: Békeverseny 4. útszakasz. — 16,30: Iskolatévé (Sz.) — 16,50: Tudomány és technika. — 17,40: Matematika mindenkinek. (Sz.) — 18,20: A katonai erdőgazdaságokról (Sz.) — 18,40: Autósok, motorosok. (Sz.) — 19,10: Esti mese. — 19,20: Időjárásjelentés. — 19,30: Tv-híradó. — 20,00: Reményeim városa — cseh film. — 21,30: A Varsói Szerződés történetéről. íSz.) — 22,00: Tv-híradó. — 22,30: Zenei magazin. — 23,15: Hírek. ROMÁN TV 10,00: Iskolatévé. — 11,00: Dal­las az olajváros — 35. rész. — 16,05: Iskolatévé. — 16,25 r A csehszlovák tv műsora. — 17,15: Fiatalok klubja. — 18,25: Ifjú­sági műsor. — 18,50: A képer­nyő a kicsinyeké. — 19,00: Tv- híradó. — 19,25: Nyersanyagok­ról. — 19,45: Énekműsor. — 20,10: Barangolás az országban. —• 20,35: Egy idős asszony — csehszlovák film. — 22,05: Tv­híradó. MOZIMŰSOR Krúdy mozi: KONVOJ (14 év! am.) Kert mozi: KÍNAI NEGYED (14 év!) Előadás kezdete: 21 óra! (Pénztárnyitás: 19 óra.) Béke mozi: MEGTALÁLTAK A 7. SZÁZADOT! (fr.) Móricz mozi: A HOSSZÚ HÉTVÉGE (14 év! sp.) Kisvárda: AZ EMIR KINCSE (sz.) Mátészalka: FÁBIÁN BÁLINT TALÁLKOZÁSA ISTENNEL (14 év! m.) Nyírbátor: SKALPVADÁ­SZOK (am.) *-* Fehérgyarmat: KOLDUS ÉS KIRÁLYFI (ang.) Vásárosnamény: ÚTKÖZBEN (14 év m—1.) Új hazai adatrögzítő Fokozható-e a repülőgépek sebessége? Hazánkban eddig a nyugati im­portból származó adatrögzítőket használták azok a vállalatok, nagyüzemek, amelyeket a meg­növekedett követelmények a kor­szerű adattárolásra kényszerítet­tek. Természetes volt a kérdés: tudna-e hazánk is gyártani ha­sonló adatrögzítőt? A VIDEOTON Számítástechnikai Gyár cseleke­dett is. 1978. év végén használat­ba állította saját készítésű VI- DEOPLEX—3 csoportos adatrög­zítő berendezését. A rendszer alapja egy R—10-es számítógép, ehhez 8—16 terminál csatlakoztatható, amelyet külön­böző munkahelyeken helyezhet­nek el. A berendezés mágneses adathordozóra rögzíti mindazokat az információkat, amelyeket ed­dig nehézkes lyukkártyás mód­szerrel tároltak. A rendszer meg­bízható, világszínvonalon álló háttértárolókkal rendelkezik. Az elmúlt év végén megalakult SZKFT-ben öt neves hazai ku­tatóhely: a Központi Fizikai Ku­tató Intézet, a Számítógép-alkal­mazási Kutató Intézet, a Számí­tástechnikai Intézet, a Számítás- technikai Koordinációs Intézet, a Számítástechnikai és Automati­zálási Kutató Intézet, valamint a Videoton Fejlesztési Intézet fo­gott össze. Célul tűzték ki, hogy kiküszöbölik a párhuzamos fej­lesztéseket. egyeztetik a távlati elképzeléseket, növelve a saját hatékonyságukat. A Számítástechnikai Kucatás- Fejlesztési Társaság a VIDEO- PLEX—3 bevizsgálására vonatko­zó megbízást példás gyorsaság­gal teljesítette. Különösen alkal­mas összehasonlítási lehetőség adódott a Taurus Vállalatnál, ahol hazai a (VIDEOPLEX—3) és nyugati importrendszer is műkö­dött. A minden részletre kiterjedő vizsgálat megállapította, a VI­DEOPLEX—3 felveszi a versenyt nyugati vetélytársával, leglénye­gesebb paramétereik hasonlóak. Tisztázták az ilyenkor fontos1 részletkérdéseket is. Ezek szerint a VIDEOTON a rendszert a meg­rendeléstől 6 hónapra szállítja. Létesítményi irodája vállalja a géptermek kivitelezését és a rend­szer kulcsra kész átadását. Ga­rantálja a rendszer 94 százalékos rendelkezésre állását, kötelezett­séget vállal a garanciális javítá­sokra és azontúli karbantartásra. Magas szintű tanfolyamokat szervez az új adatrögzítő keze­lésének elsajátítására. Napjainkban a hosszú távú sze­mély- és áruszállítás legáltaláno­sabb eszköze lett a repülőgép, amely alig több mint 75 év alatt szédületes iramban fejlődött. A legkorszerűbb repülőgépek telje­sítmény-, súly- és méretadataira például jellemző, hogy az óriási szállítógépek 80—100 tonna hasz­nos terhet emelnek a magasba, miközben felszálló tömegük 300 tonna. Vagy a sorozatban gyár­tott vadászbombázó repülőgépek tartós vízszintes repülési sebesst- ge eléri a hangsebesség kétsze- resét-háromszorosát is: másod­percenként 600—1000 métert. E? az adat akkor mond sokat, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a puska­golyó másodpercenkénti sebessé­ge alig éri el a 600 métert, és a tüzérségi lövedékek sem repül­nek 750—780 méternél többet má­sodpercenként. A leggyorsabb vadászgépek statikus repülési csúcsmagassága eléri a 20—25 ki­lométert. A rakétatechnika eredményei még meghökkentőbbek. A föld körül keringő űreszközök állan­dó repülési áebésségé 7,8 kilo­méter másodpercenként, vagyis a tüzérségi lövedékek sebességé­nek 10—12-szerese. A földünket elhagyó Hold-, Mars- vagy Vé- nusz-rakáték elérik a második kozmikus sebességet, ami 11,2 kilométer másodpercenként. Felmerülhet a kérdés, hogy mi­ért nincsenek olyan repülőeszkö­zeink, amelyeknek állandó repü­lési sebessége a legkorszerűbb reoülőgépeké és az űrhajóké kö­zött van. Az igazság az, hogy a Az AEROFLOT IL—62 M repülő­gépei 16 óráról 8 óra 15 percre rö­vidítették a Moszkva—Kamcsatka közötti járat menetidejét (MTI Külföldi Képszolgálat) rakétahajtóművek és a rakéta­hajtóanyagok fejlődése megelőz­te a szerkezeti anyagok fejlődé­sét. Az űrrepülési eszközök haj­tóművei képesek biztosítani az említett sebességgel való huza­mos repülést, de csak az űrben, ott ahol nincs légkör, nincs lég- ellenállás és ezért nincs felmele­gedés sem, ami megolvasztaná a repülőgépek anyagait. Az űr­eszközöknek a légkörből való kijutása, illetve visszatérése vi­szonylag rövid idő alatt megy végbe; az akkor keletkező hő okozta problémákat csak óriási erőfeszítéssel tudták legyőzni. A jelenleg rendelkezésre álló anya­gokkal tehát ezért nem növelhe­tő tovább a repülési sebesség. Saját kárán tanul a hal Ismert horgászmondás, hogy ugyanaz a hal kétszer nem akad a horogra. Ennek igazságára ve­tettek most fényt holland kuta­tók a Groningeni Állami Egyete­men. Egyedileg megjelölt pon­tyokat helyeztek el kis tavakban, és különböző horgokkal és csal­étkekkel 8—10 napig fogták ki őket. A horogra akadt halakat tüstént visszadobták a vízbe, csupán a jelüket jegyezték fel. Azt tapasztalták, hogy az első napon mindegyik tóban igen könnyen horogra akadtak a ha­lak, a következő napokon azon­ban sokkal nehezebb volt kifog­ni őket. Az egyik kísérletben például az első naoon átlagosan félóránként fogtak egy halat, ugyanott egy héttel később már csupán háromóránként. A halak nagyobb része csak egyszer hagyta magát horogra csalni. Négy-öt napos horgászás után a fogások száma affnyira lecsök­kent mindegyik tóban, hogy a kutatók azt a következtetést vonták le: époen a gyanútlan horogra akadás rossz emléke miatt válnak a halak tartózko­dókká a csalétekkel szemben. A ,,taoasztalt” halakat még kifogatlanokkal keverve a követ­kező évi kísérletek során a hol­land zoológusok úgy tapasztal­ták, hogy még e*v évi nyugalmi idő alatt sem múlnak el teljesen a kínos emlékek: azok a halak amelyek egyszer már bekapták a horgot, háromszorta-négyszerte olyan óvatosak, mint „naiv”, még tapasztalatlan társaik. A horog­ra akadás klasszikus esete an­nak. amit a saját káron tanulás­nak neveznek, s amit — lélektani kísérletekben — ^lyan heves in­gerek hívnak elő. mint az erős ütés. De a horgászok szerencsé­jére a következő tavasszal már nem olyan eleven az emlék, mint még frissen volt. így a sze­zon kezdetén egy ideig könnyen „kapnak” a halak. KÉPEK, HÍREK, ÉRDEKESSÉGEK BELFÖLDRŐL ÉS KÜLFÖLDRŐL FILM RÁDIÓ Mágnesszalagos és mágneslemezes adattároló (MTI Külföldi Kép- szolgálat) Bélyeg- j gyűjtés \ í k. ^ a. a a. a. a. a. ^ Pécsett, a FIM Zsolnay Porcelángyára műszaki porcelánon, és ház­tartási edényen kívül díszműárut is készít. Termékeik világszerte ismertek, hiszen minőségére — a porcelán, a fajansz és az eozinből készült díszmüvekre — nagy gondot fordítanak. Csak első osztályú áru hagyja el a gyárat. A jövőben a kézzel festett eozintermékeket számozni fogják, minden termék a számának megfelelő kis bizo­nyítványt is kap majd. Későbbiekben tervezik az értékes porcelán- fajansz termékek számozását is. (MTI foto: Hadas János) 1980. május 13., kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom