Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-11 / 109. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET A nyíregyházi kenyérgyárban a tanulók is kiveszik részüket a termelésből. Q iatalok a gyárak, az idősebbje is alig jutott túl a serdülőkoron. Szabolcs-Szatmár ipart kapott, de teremtett is, élni tudott a lehetőséggel. Tízezxek birkóznak az anyaggal. Cipőt készítenek, vasat öntenek, hegesztenek, ruhát varrnak. Termelnek. De mondhatnánk azt is: alkotnak. Többnyire fiatalok állnak a gépek mellett. Egy új generáció, akik a teremtés új örömét ismerik meg. A kezdetben ügyetlen kezek levetik a sutatságot, az ész. az idegek, lassan megszokják az új rendet, az ipar támasztotta követelményeket. . Szabolcs ipart kapott, s nem marad adós. Mind hangosabban zúgnak itt is a gépek, sokasodnak a termékek. Van mit letennünk az ország asztalára. Fényképezte : Császár Csaba Készül a hangsugárzó a BEAG kisvárdai gyáregységének fiatal munkásnőjének Szűcs Józsefné keze alatt. Finom kéz kell a villanymotor tekercseléséhez. A képen: Jenei Józsefné, az Elekterfém Szövetkezet dolgozója. Cseng, bong az üllő a barabási „Lenin” Tsz kovácsműhelyének udvarán. A Minőségi Cipőgyár csenged üzemének ifjú munkása, Virág Mária női szandálok felsőrészét matricázza. Munkában a tmk-s, Garda József a Nyíregyházi Dohányfermentáló dolgozója. A Kender- Juta- Politextilipari Vállalat nagyhalászi gyárában Tarr Béla műszakonként 10 300 darab zsákbetétfóliát készít. 1980. május 11. o Korszerű tüződei szalagon készül a cipőfelsőrész a Szabolcs Cipőgyárban. Munkapadnál
