Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-08 / 106. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 8. Vöröskeresztes világnap Mindenütt mindenkiért! □ indenütt, mindenkiért — adja ki az időszerű célkitűzéseit összefoglaló jelszót a vöröskeresztes mozgalom május nyolcadiki világnapjára. A jelmondat kifejezi, hogy a nemzetközi szervezet nem tesz különbséget nemzetiségi, faji, vallási, osztály vagy politikai hovatartozás tekintetében: az emberek szenvedéseinek enyhítésére törekszik. Nem mondható, hogy ezek az elvek a világon mindenütt maradéktalanul érvényesülnének, de térhódításuk, az emberiesség gondolatának terjedése nyomon követhető. Hazánkban több mint egymillió aktivista tevékenykedik a vöröskeresztes célok valóra váltásáért. Amint az idei jelszó is utal rá, e célok valóra váltása nem képzelhető el magas fokú szervezettség, széles körű aktívahálózat nélkül, a szervezet egységei megtalálhatók csaknem minden munkahelyen, lakóterületi egységben. A szervezet az egészség- ügyi és a környezetvédelmi törvény végrehajtását is szorgalmazza. Egészségnevelési munkáját szolgálja az ismeretterjesztés: előadások, tanfolyamok, kiállítások, vetélkedők, a mind sűrűbben megjelenő kiadványok és az egyre népszerűbb Családi Lap is. A tisztasági és egészség- nevelési szokások terjesztésén kívül a családvédelem, a családi életre nevelés, terhesgondozás részfeladatait is magukénak tekintik a vöröskeresztesek éppúgy, mint az egészségkárosító dohányzás elleni propagandát, vagy a hátrányos helyzetűek, öregek társadalmi gondozását. Kiemelt munka a véradás, aminek eredményeként ma már térítésmentesen biztosítható az ország vérigénye. Az elsősegélynyújtó-képzés megvalósított rendszere, a több fokozatú képzés, ezekre az esztendőkre válik általánossá. így válik e szerteágazó tevékenység folytán mind általánosabb gyakorlattá az idei jelszó: „A Vöröskereszt — mindenütt — mindenkiért”. „Kicsapták az iskolából?11 II győztes gyümölcstermesztő Kicsapták a fiát az iskolából — ez volt az apa első gondolata, amikor a harmadikos szakmunkástanuló az év végi vizsgák előtt hazaköltözött Tiszabercelről Borbányára.. Hiába bizonygatta egy ideig Aradványi Sándor, hogy az országos verseny megnyerése után már ki is állították neki a szakmunkás-bizonyítványt: középfokú végzettségű gyümölcstermesztő lett. A kétkedő édesapát csak az írásos dokumentum győzte meg fia eredményéről... Időben kicsit lapozzunk vissza. A tiszaberceli mező- gazdasági szakmunkásképzőben Kiss Zoltán tanár felhívta a tanulók figyelmét, hogy a gyümölcstermesztők közül a legjobbak részt vehetnek az április 23—25-e között Sátoraljaújhelyen megrendezésre kerülő Szakma kiváló tanulója országos versenyen. Hárman készültek a vetélkedésre, Aradványi Sanyi, Nyíri Tibor és Kapcsos Károly. — Először vettem részt ilyen versenyen — emlékszik vissza a győztes Aradványi Sándor. — A gyümölcstermesztők közül tizenegyen jöttünk el, Hajdúdorogról, Her- nádvécséről, Egerből, Halásztelekről. A szőlőtermesztők között dunántúliak is szerepeltek. Nagy volt a tét: három évre lehetett megszerezni a legjobbaknak járó serleget. A kérdések elsősorban a tananyagra épültek, de nagyon jól jártunk, hogy a híres gyümölcstermesztő, Gyúró Ferenc könyveit is tanulmányoztuk. A borbányai fiatalembe. véletlenül csöppent a kertészetbe. Bátyja hegesztő, öccse is szerkezetlakatos-tanuló, de amikor ő állt pályaválasztás előtt, ez a szakma kínálkozott a legjobbnak. Most pedig már nem is bánja, hogy nem az iparban fog dolgozni. — Most néhány évig szeretnék az ilonatanyai tangazdaságban gyümölcstermesztéssel, főként az almával foglalkozni. Közben beiratkozom a mezőgazdasági szak- középiskola esti tagozatára és különbözetivel leérettségizem. Hogy később mi lesz, majd a munka során elválik. Lehet, hogy még többet akarok majd tudni a gyümölcsök termesztéséről. A vetélkedő végén egy Nizzát küldött a tiszaberceli öltözet az ajándékokért. A győztes egy szovjet gyártmányú rádiót, egy porcelán vázát, Feltétel kiküldetésnél Bevezetik az alapfokú nyelvvizsgát Várhatóan még az idén megjelenik az alapfokú nyelvvizsga bevezetéséről intézkedő rendelkezés, az idegen nyelvoktatás továbbfejlesztésére. Erről nyilatkozott Herman József egyetemi tanár, az Oktatási Minisztérium egyetemi és főiskolai főosztályának vezetője az MTI munkatársának. A kormány mellett működő tudománypolitikai bizottság egy évvel ezelőtti határozata nyomán kezdték meg az állami nyelvvizsgák rendszerének felülvizsgálatát és korszerűsítését. Ennek szellemében dolgoznak a jogszabályon is. Az alapfokú nyelvvizsga bevezetésével az eddigieknél szélesebb rétegek igényét elégítik ki. Évről évre nagyszámú munkás dolgozik például külföldi beruházásokon, vagy teljesít egyéb közvetlen exportmegbízatást. Ráadásul külkapcsolataink további szélesedésével mindinkább nő a számuk. Több ezren használják nap nap után itthon is — például az idegenforgalomban, a kereskedelemben — nyelvtudásukat, ök rendszerint nem irodalmi szinten művelik a nyelvet, fordításra, tolmácsolásra, nyelvtanításra sem kívánnak vállalkozni, csupán a munkájukhoz szükséges mindennapi érintkezést teszi lehetővé az idegen nyelv ismerete, s igénylik is, mintegy tudásuk igazolásaként az alapfokú -nyelvvizsga lehetőségét. Bevezetésével ezért nem az a célunk, hogy fizetéskiegészítéshez jussanak az érintettek. Az alapfokú nyelvvizsga a gyakorlati célú nyelvtudás bizonyítéka, és megszerzésének ösztönzője is lehet, a vállalatoknak, a hatóságoknak pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos munkakörök betöltését, a kiküldetés odaítélését fokozatosan alapfokú nyelvvizsgához kössék. ARADVÁNYI SÁNDOR sok-sok szakkönyvet kapott. Viszonylag kis helyen elfért a 2200 forint készpénz, amit ■ftintén Aradványi Sanyi kapott. S a kéthetes külföldi utazás idejét, helyét még nem is tudja, később küldik az értesítést. Bárhova is szól majd az üdülőjegy, nagy izgalommal készül élete első külföldi útjára... A versenyben az ötödik helyet az ugyancsak tiszaberceli Nyíri Tibor szerezte meg, s így ő is jeles szakmunkás-bizonyítványt vitt haza az országos vetélkedésről. Kapcsos Károly tizedik lett. Ha csapatversenyt is hirdettek volna, a tiszaberceli szakmunkásképző ezekkel a helyezésekkel a legjobb eredményt felmutató iskolának bizonyul. T. K. A mutatvány A „bűvész” — egy lelkes főiskolai tanár — hónapokig készült a mutatványra. Álmodott, tervezett, számolt, s nekilátott. Talapzatul nemes kőzetet, rá rozsdamentes fémcsodát szerzett. Ámikor a nap kisütött, a nyíregyházi tanárképző főiskola előtt álló mű, a napóra „járni kezdett”. A közönség — köztük nemegy szakember — csodálta: „Az ország talán legszebb napórája.” Mutatványokban ilyenkor a segédek következnek, kendővel. Itt is megjelentek, mihelyt az április végi éjszaka leplet terített. S mire a hajnal lehántotta, az óra egyetlen oldható kötéssel rögzített darabja, a gömb — volt, nincs — eltűnt. Pajkos kedvű „bűvészinasok”! Fejezzék be a mutatványt: bűvészkedjék vissza a pótolhatatlan alkatrészt! Hiszen félbehagyott produkcióért nem jár taps. Csendes Csaba Lajos révbe ért SEGÍTETT á közösség Ha a sóstói szociális otthonba járok, s látom az idős emberek között a fiatal, huszonéves srácot, gyakran felmerül bennem a kérdés: milyen érzés lehet hónapokig, évekig öregek között élni, s csak futólag látni ifjú arcokat: az ezerfelé szólított, siető nővéreket vagy a ritka látogatókat. A 26 éves Papp Lajos nem önszántából választotta ezt a helyet. Mozgássérült: egy kegyetlen gyerekkori betegség — paralízis — láncolta örök életre a kétkerekű tolókocsihoz. Kísérletezés Közhely, de igaz, hogy a beteg legtöbbször kitartóbban ragaszkodik céljaihoz, mint az egészséges. így volt ezzel Papp Lajos is, aki az érettségi megszerzése után hosszú évekig kísérletezett — barátok, ismerősök, s főleg a sóstói szociális otthon munkatársainak — segítségével, hogy értelmes emberi foglalatossághoz jusson. Számos munkahellyel vettek föl kapcsolatot, s ha egy- kétszer úgy is látszott: megoldódik a munkavállalás gondja — pár hét után kudarcba fulladt eddig valamennyi kísérletezés. Sakk és motor- tekercselés 1974 novemberében került a sóstói intézetbe. Valóságos paradicsom volt ez a mérki öregotthon után, ahol beteg, ágyhoz kötött idős emberek élnek. Nem tudom, hogy viselhette el az egészséges szellemű fiatal az emberi elesett- ség, nyomorúság torokszorító látványát a mérki otthonban. Bizonyára nem ment köny- nyen, pedig egy másik intézetből a csökkent mozgáské- pességűek fővárosi középiskolájából vezetett ide Papp Lajos útja. S a mozgásképtelen fiatalok látványa biztosan fájóbb, mint az öregeké. Hunka Talán furcsán hangzik, de a sport — a sakkozás — adott először értelmet a fiatalember napjainak. Kezdetben a Vakok és Csökkentlátók Szövetsége keretében űzte a sportot. Ám a lehetőségek szűkösek voltak számára: nem tudták megoldani az utaztatását, így nem juthatott el a versenyekre sem. Ezért Papp Lajos az Asztalos SE sakkozója lett, s azóta több nagy „ütközet” résztvevője volt nemcsak megyénkben, hanem a fővárosban is. Az új egyesületben barátokat, rengeteg élményt, — és végre értelmes, hasznos emberi elfoglaltságot is lelt. A versenytársak közbenjárására munkához jutott a fiatalember, s már harmadik hónapja dolgozik az Elekterfémnél. A szövetkezet autója mindennap érte megy és délután, ha vége a műszaknak vissza is viszi Sóstóra. Felkészülés Még pár hétig tart a felkészítési idő. Ezalatt betanított munkássá képzik Papp Lajost, s utána az otthonban berendezett kis műhelyében — mint egy igazi munkahelyen — napi 8 órában tekercseli majd a motorokat. Az Elek- terfém dolgozói vállalták, hogy rendszeresen házhoz viszik számára a munkát, s el is hozzák a késztermékeket. Papp Lajos — reméljük — révbe ért. Nem kilátástalan számára többé a jövő: a munka biztonságot nyújt, s azt a tudatot, hogy őrá is szükségünk van. h. zs. Nagyon várják már az autósok a Nyíregyháza, Széna téri benzintöltő állomás felújítási munkáinak befejezését. Az Afor kivitelezésében készülő nyolc kétoszlopos fedett üzemanyagtöltő állomást a tervek szerint június 30-ra adják át az építők. (Elek Emil felvétele.) Egyszerűbb szabályozás A dolgozók választják a munkaügyi döntőbizottságokat Az idén január I-én hatályba lépett új Munka Törvénykönyve módosította a munkaügyi döntőbizottságok szervezetére, eljárására vonatkozó szabályokat. Ezek a változások elsősorban a döntőbizottságok demokratikus jellegének erősítését, működésüknek egyszerűbbé tételét szolgálják. Fontos tartalmi változás, hogy az idei évtől a munkaügyi döntőbizottságok elnökét, elnökhelyettesét és tagjait — a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szervének együttes javaslata alapján — a dolgozók választják. Korábban lényegében adminisztratív módon történt a döntőbizottságok létrehozása, mert a tisztség- viselőket és a tagokat a munkáltató és a szakszervezet vállalati vezető testületé jelölte ki, tevékenységük pedig a munkaügyi bíróság jóReggeltől estig iszik Menekült a család Kiskorú veszélyeztetésének bűntettéért ítélte el a Nyíregyházi Járásbíróság dr. Drégelyvár Imre tanácsa Kovács Tibor 44 éves nagyhalászi lakost. Az epilepsziás Kovácsot 1977-ben leszázalékolták, s azóta állandóan és nagymértékben iszik. Egy év múlva elvonókezelésre vitték, de szervi és központi idegrendszeri betegsége miatt utókezelésben nem részesíthették, így Kovács azóta is iszik. Nyugdíjának felét nem adja haza, alkalmi munkával keresett pénzét is italra kőik. így gyakran már kora reggel hozzálát az iváshoz, s késő éjszaka jár haza rendszeresen. A család — Kovács felesége és két gyermeke — gyakran volt kénytelen a rokonoknál menedéket keresni, volt olyan időszak, amikor három hónapig sem mertek hazamenni, mert a részeg Kovács brutálisan bánt velük. A gyermekek tanulmányi eredményén is észrevehetővé vált Kovács magatartása, az ébren töltött éjszakák miatt az iskolában fáradtak voltak, sőt, a kisfiú viselkedésében már neurotikus jegyek mutatkoztak. A tanács veszélyeztetetté nyilvánította a két gyermeket, hiszen apjuk miatt harmonikus személyiségfejlődésük nem biztosítható. A kislány viselkedésében is felfedezték a félelem, a szorongás jegyeit, s a belső visszafoj- tottság a gyermek személyiségének torzulásához is vezethet. A bíróság a gyermekeit veszélyeztető apát 1 év börtönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. váhagyásától függött. Az új rendelkezés jelentős mértékben megváltoztatta a döntőbizottságokra vonatkozó illetékességi szabályokat, is. Növekszik a vállalatok központjaiban választott döntőbizottságok szerepe; mert a jövőben ezek járnak el akkor is, ha dolgozójuk más járás vagy megye területén dolgozik. Eddig ugyanis ilyen esetekben a területileg szervezett döntőbizottság elé került az ügy, amely azonban nem ismerhette a vállalati sajátosságokat. Az eljárás rendjét a szabályozás módosításáig sok formai szabály kötötte gúzsba, alakiságai indokolatlanul közel álltak a bírósági eljáráséhoz. Ezt egyszerűsítik az új rendelkezések, amelyek mind a bizonyítékok megítélésében, mind a tárgyalás egész menete során egyetlen rendező elvet követnek: az igazság kiderítését a legcélszerűbb módon. Az új szabályozás alapján működő döntőbizottságokat a szakszervezet munkahelyi vezető testületének választásával egy időben 1980. május 1-től július 15-ig kell létrehozni minden olyan munkáltatónál, ahol szakszervezeti szerv működik.
