Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-08 / 106. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. május 8. Vöröskeresztes világnap Mindenütt mindenkiért! □ indenütt, mindenki­ért — adja ki az idő­szerű célkitűzéseit összefoglaló jelszót a vö­röskeresztes mozgalom má­jus nyolcadiki világnapjá­ra. A jelmondat kifejezi, hogy a nemzetközi szerve­zet nem tesz különbséget nemzetiségi, faji, vallási, osztály vagy politikai ho­vatartozás tekintetében: az emberek szenvedéseinek enyhítésére törekszik. Nem mondható, hogy ezek az elvek a világon minde­nütt maradéktalanul érvé­nyesülnének, de térhódítá­suk, az emberiesség gondo­latának terjedése nyomon követhető. Hazánkban több mint egymillió aktivista tevé­kenykedik a vöröskeresztes célok valóra váltásáért. Amint az idei jelszó is utal rá, e célok valóra váltása nem képzelhető el magas fokú szervezettség, széles körű aktívahálózat nélkül, a szervezet egységei megta­lálhatók csaknem minden munkahelyen, lakóterületi egységben. A szervezet az egészség- ügyi és a környezetvédelmi törvény végrehajtását is szorgalmazza. Egészségne­velési munkáját szolgálja az ismeretterjesztés: előadá­sok, tanfolyamok, kiállítá­sok, vetélkedők, a mind sű­rűbben megjelenő kiadvá­nyok és az egyre népsze­rűbb Családi Lap is. A tisztasági és egészség- nevelési szokások terjesz­tésén kívül a családvéde­lem, a családi életre neve­lés, terhesgondozás részfel­adatait is magukénak te­kintik a vöröskeresztesek éppúgy, mint az egészség­károsító dohányzás elleni propagandát, vagy a hátrá­nyos helyzetűek, öregek társadalmi gondozását. Kiemelt munka a vér­adás, aminek eredménye­ként ma már térítésmente­sen biztosítható az ország vérigénye. Az elsősegély­nyújtó-képzés megvalósí­tott rendszere, a több foko­zatú képzés, ezekre az esz­tendőkre válik általánossá. így válik e szerteágazó tevékenység folytán mind általánosabb gyakorlattá az idei jelszó: „A Vöröske­reszt — mindenütt — min­denkiért”. „Kicsapták az iskolából?11 II győztes gyümölcstermesztő Kicsapták a fiát az iskolá­ból — ez volt az apa első gon­dolata, amikor a harmadikos szakmunkástanuló az év végi vizsgák előtt hazaköltözött Tiszabercelről Borbányára.. Hiába bizonygatta egy ideig Aradványi Sándor, hogy az országos verseny megnyerése után már ki is állították neki a szakmunkás-bizonyítványt: középfokú végzettségű gyü­mölcstermesztő lett. A kétke­dő édesapát csak az írásos do­kumentum győzte meg fia eredményéről... Időben kicsit lapozzunk vissza. A tiszaberceli mező- gazdasági szakmunkásképző­ben Kiss Zoltán tanár felhív­ta a tanulók figyelmét, hogy a gyümölcstermesztők közül a legjobbak részt vehetnek az április 23—25-e között Sátor­aljaújhelyen megrendezésre kerülő Szakma kiváló tanuló­ja országos versenyen. Hár­man készültek a vetélkedés­re, Aradványi Sanyi, Nyíri Tibor és Kapcsos Károly. — Először vettem részt ilyen versenyen — emlékszik vissza a győztes Aradványi Sándor. — A gyümölcster­mesztők közül tizenegyen jöt­tünk el, Hajdúdorogról, Her- nádvécséről, Egerből, Halász­telekről. A szőlőtermesztők között dunántúliak is szere­peltek. Nagy volt a tét: há­rom évre lehetett megszerez­ni a legjobbaknak járó serle­get. A kérdések elsősorban a tananyagra épültek, de na­gyon jól jártunk, hogy a híres gyümölcstermesztő, Gyúró Fe­renc könyveit is tanulmá­nyoztuk. A borbányai fiatalembe. véletlenül csöppent a kerté­szetbe. Bátyja hegesztő, öccse is szerkezetlakatos-tanuló, de amikor ő állt pályaválasztás előtt, ez a szakma kínálkozott a legjobbnak. Most pedig már nem is bánja, hogy nem az iparban fog dolgozni. — Most néhány évig sze­retnék az ilonatanyai tan­gazdaságban gyümölcster­mesztéssel, főként az almával foglalkozni. Közben beirat­kozom a mezőgazdasági szak- középiskola esti tagozatára és különbözetivel leérettségi­zem. Hogy később mi lesz, majd a munka során elválik. Lehet, hogy még többet aka­rok majd tudni a gyümölcsök termesztéséről. A vetélkedő végén egy Niz­zát küldött a tiszaberceli öl­tözet az ajándékokért. A győz­tes egy szovjet gyártmányú rádiót, egy porcelán vázát, Feltétel kiküldetésnél Bevezetik az alapfokú nyelvvizsgát Várhatóan még az idén megjelenik az alapfokú nyelv­vizsga bevezetéséről intézke­dő rendelkezés, az idegen nyelvoktatás továbbfejlesz­tésére. Erről nyilatkozott Her­man József egyetemi tanár, az Oktatási Minisztérium egye­temi és főiskolai főosztályá­nak vezetője az MTI munka­társának. A kormány mellett működő tudománypolitikai bizottság egy évvel ezelőtti határozata nyomán kezdték meg az állami nyelvvizsgák rendszerének felülvizsgálatát és korszerűsítését. Ennek szel­lemében dolgoznak a jogsza­bályon is. Az alapfokú nyelv­vizsga bevezetésével az eddi­gieknél szélesebb rétegek igényét elégítik ki. Évről évre nagyszámú munkás dolgozik például külföldi beruházáso­kon, vagy teljesít egyéb köz­vetlen exportmegbízatást. Rá­adásul külkapcsolataink to­vábbi szélesedésével mindin­kább nő a számuk. Több ez­ren használják nap nap után itthon is — például az ide­genforgalomban, a kereske­delemben — nyelvtudásukat, ök rendszerint nem irodalmi szinten művelik a nyelvet, fordításra, tolmácsolásra, nyelvtanításra sem kívánnak vállalkozni, csupán a munká­jukhoz szükséges mindennapi érintkezést teszi lehetővé az idegen nyelv ismerete, s igénylik is, mintegy tudásuk igazolásaként az alapfokú -nyelvvizsga lehetőségét. Be­vezetésével ezért nem az a célunk, hogy fizetéskiegészí­téshez jussanak az érintettek. Az alapfokú nyelvvizsga a gyakorlati célú nyelvtudás bi­zonyítéka, és megszerzésének ösztönzője is lehet, a vállala­toknak, a hatóságoknak pedig lehetővé teszi, hogy bizonyos munkakörök betöltését, a ki­küldetés odaítélését fokoza­tosan alapfokú nyelvvizsgához kössék. ARADVÁNYI SÁNDOR sok-sok szakkönyvet kapott. Viszonylag kis helyen elfért a 2200 forint készpénz, amit ■ftintén Aradványi Sanyi ka­pott. S a kéthetes külföldi utazás idejét, helyét még nem is tudja, később küldik az ér­tesítést. Bárhova is szól majd az üdülőjegy, nagy izgalom­mal készül élete első külföldi útjára... A versenyben az ötödik he­lyet az ugyancsak tiszaber­celi Nyíri Tibor szerezte meg, s így ő is jeles szakmunkás-bi­zonyítványt vitt haza az or­szágos vetélkedésről. Kapcsos Károly tizedik lett. Ha csa­patversenyt is hirdettek vol­na, a tiszaberceli szakmun­kásképző ezekkel a helyezé­sekkel a legjobb eredményt felmutató iskolának bizonyul. T. K. A mutatvány A „bűvész” — egy lelkes főiskolai tanár — hónapo­kig készült a mutatványra. Álmodott, tervezett, szá­molt, s nekilátott. Talapza­tul nemes kőzetet, rá rozs­damentes fémcsodát szer­zett. Ámikor a nap kisütött, a nyíregyházi tanárképző főiskola előtt álló mű, a napóra „járni kezdett”. A közönség — köztük nemegy szakember — cso­dálta: „Az ország talán leg­szebb napórája.” Mutatványokban ilyen­kor a segédek következnek, kendővel. Itt is megjelentek, mi­helyt az április végi éjsza­ka leplet terített. S mire a hajnal lehántotta, az óra egyetlen oldható kötéssel rögzített darabja, a gömb — volt, nincs — eltűnt. Pajkos kedvű „bűvész­inasok”! Fejezzék be a mutatványt: bűvészkedjék vissza a pótolhatatlan al­katrészt! Hiszen félbehagyott pro­dukcióért nem jár taps. Csendes Csaba Lajos révbe ért SEGÍTETT á közösség Ha a sóstói szociális ott­honba járok, s látom az idős emberek között a fiatal, hu­szonéves srácot, gyakran fel­merül bennem a kérdés: mi­lyen érzés lehet hónapokig, évekig öregek között élni, s csak futólag látni ifjú arco­kat: az ezerfelé szólított, siető nővéreket vagy a ritka láto­gatókat. A 26 éves Papp Lajos nem önszántából választotta ezt a helyet. Mozgássérült: egy kegyetlen gyerekkori be­tegség — paralízis — láncolta örök életre a kétkerekű toló­kocsihoz. Kísérletezés Közhely, de igaz, hogy a beteg legtöbbször kitartóbban ragaszkodik céljaihoz, mint az egészséges. így volt ezzel Papp Lajos is, aki az érettségi megszerzése után hosszú éve­kig kísérletezett — barátok, ismerősök, s főleg a sóstói szociális otthon munkatársai­nak — segítségével, hogy ér­telmes emberi foglalatosság­hoz jusson. Számos munkahellyel vet­tek föl kapcsolatot, s ha egy- kétszer úgy is látszott: meg­oldódik a munkavállalás gondja — pár hét után ku­darcba fulladt eddig vala­mennyi kísérletezés. Sakk és motor- tekercselés 1974 novemberében került a sóstói intézetbe. Valóságos paradicsom volt ez a mérki öregotthon után, ahol beteg, ágyhoz kötött idős emberek élnek. Nem tudom, hogy vi­selhette el az egészséges szel­lemű fiatal az emberi elesett- ség, nyomorúság torokszorító látványát a mérki otthonban. Bizonyára nem ment köny- nyen, pedig egy másik inté­zetből a csökkent mozgáské- pességűek fővárosi középisko­lájából vezetett ide Papp La­jos útja. S a mozgásképtelen fiatalok látványa biztosan fá­jóbb, mint az öregeké. Hunka Talán furcsán hangzik, de a sport — a sakkozás — adott először értelmet a fiatalem­ber napjainak. Kezdetben a Vakok és Csökkentlátók Szö­vetsége keretében űzte a spor­tot. Ám a lehetőségek szűkö­sek voltak számára: nem tud­ták megoldani az utaztatását, így nem juthatott el a verse­nyekre sem. Ezért Papp La­jos az Asztalos SE sakkozója lett, s azóta több nagy „ütkö­zet” résztvevője volt nem­csak megyénkben, hanem a fővárosban is. Az új egyesületben baráto­kat, rengeteg élményt, — és végre értelmes, hasznos em­beri elfoglaltságot is lelt. A versenytársak közbenjárására munkához jutott a fiatalem­ber, s már harmadik hónapja dolgozik az Elekterfémnél. A szövetkezet autója minden­nap érte megy és délután, ha vége a műszaknak vissza is viszi Sóstóra. Felkészülés Még pár hétig tart a felké­szítési idő. Ezalatt betanított munkássá képzik Papp Lajost, s utána az otthonban beren­dezett kis műhelyében — mint egy igazi munkahelyen — napi 8 órában tekercseli majd a motorokat. Az Elek- terfém dolgozói vállalták, hogy rendszeresen házhoz vi­szik számára a munkát, s el is hozzák a késztermékeket. Papp Lajos — reméljük — révbe ért. Nem kilátástalan számára többé a jövő: a mun­ka biztonságot nyújt, s azt a tudatot, hogy őrá is szüksé­günk van. h. zs. Nagyon várják már az autó­sok a Nyíregyháza, Széna té­ri benzintöltő állomás felújí­tási munkáinak befejezését. Az Afor kivitelezésében ké­szülő nyolc kétoszlopos fedett üzemanyagtöltő állomást a tervek szerint június 30-ra adják át az építők. (Elek Emil felvétele.) Egyszerűbb szabályozás A dolgozók választják a munkaügyi döntőbizottságokat Az idén január I-én ha­tályba lépett új Munka Tör­vénykönyve módosította a munkaügyi döntőbizottságok szervezetére, eljárására vo­natkozó szabályokat. Ezek a változások elsősorban a dön­tőbizottságok demokratikus jellegének erősítését, műkö­désüknek egyszerűbbé téte­lét szolgálják. Fontos tartalmi változás, hogy az idei évtől a munka­ügyi döntőbizottságok elnö­két, elnökhelyettesét és tag­jait — a munkáltató és a szakszervezet munkahelyi szervének együttes javaslata alapján — a dolgozók vá­lasztják. Korábban lényegé­ben adminisztratív módon történt a döntőbizottságok létrehozása, mert a tisztség- viselőket és a tagokat a mun­káltató és a szakszervezet vállalati vezető testületé je­lölte ki, tevékenységük pe­dig a munkaügyi bíróság jó­Reggeltől estig iszik Menekült a család Kiskorú veszélyeztetésének bűntettéért ítélte el a Nyír­egyházi Járásbíróság dr. Dré­gelyvár Imre tanácsa Kovács Tibor 44 éves nagyhalászi la­kost. Az epilepsziás Kovácsot 1977-ben leszázalékolták, s azóta állandóan és nagymér­tékben iszik. Egy év múlva elvonókezelésre vitték, de szervi és központi idegrend­szeri betegsége miatt utókeze­lésben nem részesíthették, így Kovács azóta is iszik. Nyugdíjának felét nem adja haza, alkalmi munkával ke­resett pénzét is italra kőik. így gyakran már kora reggel hozzálát az iváshoz, s késő éjszaka jár haza rendszere­sen. A család — Kovács felesége és két gyermeke — gyakran volt kénytelen a rokonoknál menedéket keresni, volt olyan időszak, amikor három hó­napig sem mertek hazamen­ni, mert a részeg Kovács brutálisan bánt velük. A gyermekek tanulmányi ered­ményén is észrevehetővé vált Kovács magatartása, az ébren töltött éjszakák miatt az is­kolában fáradtak voltak, sőt, a kisfiú viselkedésében már neurotikus jegyek mutatkoz­tak. A tanács veszélyeztetetté nyilvánította a két gyerme­ket, hiszen apjuk miatt har­monikus személyiségfejlődé­sük nem biztosítható. A kis­lány viselkedésében is felfe­dezték a félelem, a szorongás jegyeit, s a belső visszafoj- tottság a gyermek személyisé­gének torzulásához is vezet­het. A bíróság a gyermekeit veszélyeztető apát 1 év bör­tönre ítélte. Az ítélet nem jogerős. váhagyásától függött. Az új rendelkezés jelentős mértékben megváltoztatta a döntőbizottságokra vonatko­zó illetékességi szabályokat, is. Növekszik a vállalatok központjaiban választott döntőbizottságok szerepe; mert a jövőben ezek járnak el akkor is, ha dolgozójuk más járás vagy megye terü­letén dolgozik. Eddig ugyan­is ilyen esetekben a területi­leg szervezett döntőbizottság elé került az ügy, amely azonban nem ismerhette a vállalati sajátosságokat. Az eljárás rendjét a sza­bályozás módosításáig sok formai szabály kötötte gúzs­ba, alakiságai indokolatlanul közel álltak a bírósági eljá­ráséhoz. Ezt egyszerűsítik az új rendelkezések, amelyek mind a bizonyítékok megíté­lésében, mind a tárgyalás egész menete során egyetlen rendező elvet követnek: az igazság kiderítését a legcél­szerűbb módon. Az új szabályozás alapján működő döntőbizottságokat a szakszervezet munkahelyi vezető testületének választá­sával egy időben 1980. május 1-től július 15-ig kell létre­hozni minden olyan munkál­tatónál, ahol szakszervezeti szerv működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom