Kelet-Magyarország, 1980. május (40. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-05 / 103. szám

Koszorúzás a Rákoskeresztúri temetőben Emlékezés a fasizmus mártírjaira Garancia A ki valamiért garanci­át vállal, az kezeske­dik a szóban forgó dologért. Szó sincs ilyen­kor a jótékonykodásról, a vásárló iránti készségeske­désről. Az esetek túlnyomó részében a garancia ára benne van a termék árá­ban. Ahogy a kezesség, úgy a legtöbb garanciális kötele­zettség is önként vállalt fe­lelősség. így például ké­zenfekvő: ha valaki leejti tv-készülékét, akkor nem érvényesítheti a garanciá­lis javításra vonatkozó jo­gát. A szavatossági felelős­ség viszont nem korlátoz­ható, nem zárható ki, ép­pen ezért kell különbséget tennünk közötte és a ga­rancia között. Szavatossági ideje van például a tejföl­nek, a gyártó mindenkor köteles a szavatosságot rögzítő előírásoknak eleget tenni. Általában nagy értékű, tartós fogyasztási cikkekre alkalmazzuk a garanciát, egyebek között a gépko­csikra, a bútorokra, a ház­tartási gépekre, híradás- technikai készülékekre, órákra stb. Az érzékelhe- tőség kedvéért említsük meg, hogy évi ötvenmillió forint fölött volt a kár a legutóbbi esztendőkben a bútorok szállítás közbeni sérülései miatt. Tavaly 109 ezer személygépkocsi, 117 ezer motorkerékpár került a vevők tulajdonába. A gyártóktól 421 ezer tv-ké- szülék, 458 ezer hűtőszek­rény hagyta el a szerelő- szalagokat. Egy év alatt 2,23 millió esetben javítot­tak szolgáltatók személy- gépkocsit, s ebből a garan­ciális javítás 412 ezer volt. Az összes tv-javításnak több mint az egyharmada, a varrógépjavítások fele, az automata mosógépek reparálásának hatvan szá­zaléka tartozott a garancia körébe. Az állami vállalatokról szóló törvény adott része éppúgy a fogyasztó védel­mét szolgálja, mint a bel­kereskedelmi törvény ide­tartozó paragrafusai, nem szólva a Polgári Törvény- könyvről, amely szintén hathatós támasz a bajba jutott vásárlónak. A garancialevél, a jót­állási jegy és sok más, egy-egy tárgyi darabja annak a személy­telenné vált folyamatnak, amit a tömegtermelés, tö­meges értékesítés gyakor­lata alakított ki. így „va­lakihez” mégiscsak tarto­zik az áru, valaki mégis­csak felel a birtokunkba került jószágért, azaz van valamelyes biztonságérze­tünk a vásárláskor; nem zsákbamacskát veszünk. A második világháború be- befejezése, a hitleri Németor­szág fölött aratott győzelem közelgő 35. évfordulója al­kalmából a Magyar Partizán Szövetség Nácizmus Üldözöt­téinek Bizottsága vasárnap koszorúzási ünnepséget ren­dezett a rákoskeresztúri Koz­ma utcai temetőben a mártí­rok emlékművénél. Az egy­begyűltek azokra emlékeztek, akik a náci koncentrációs tá­borokban, a fasizmus véres gaztetteinek következtében életüket vesztették. Gáspár Gyula, a NÜB ve­zetőségi tagja beszédében egyebek közt hangsúlyozta: — különös hálával és szere­tettel gondolunk a Szovjet­unióra, amelynek legnagyobb Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vasár­nap Moszkvába utazott, ahol a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 95. ülésén vesz részt. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke vasárnap a Parlamentben fogadta a Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter meghívására Ma­gyarországon tartózkodó Ber- thold Beitzet, a Krupp-művek Kiváló címmel tüntették ki a Rakamazi Áfészt. A má­jus 4-én, vasárnap délután megtartott ünnepségen meg­jelent Tóth Ernő, a% nyíregy­házi járási pártbizottság tit­kára és Kállai Sándor, a Mé­szöv elnöke. Jaczina András, a szövet­kezet elnöke ünnepi beszédé­ben kiemelte, hogy több mint húszezer ember ellátásáért felelős áfész közmegelégedés­re dolgozik évek óta. A múlt évben túlteljesítették kiske­reskedelmi áruforgalmi tervü­ket, elsősorban azért, mert jelentősen bővítették az üzle­része volt a győzelem kivívá­sában, s amely a fasizmus elleni harcban a legtöbb ál­dozatot hozta. Most, amikor megemlékezünk a háború és a fasizmus áldozatairól, nem elég, ha csupán a múltra gon­dolunk. Egyidejűleg ismétel­ten meg kell fogadnunk, hogy az újfasizmus, a militarizmus minden megnyilvánulásával szemben a legélesebben, a leghatározottabban fellépünk. A beszédet követően első­ként a NÜB nevében Novem­ber László elnök, Szőnyi Já­nos titkár és Gáspár Gyula koszorúzott. Ezután a kon­centrációs táborok volt fog­lyainak képviselői helyezték el a mártírok emlékművénél a kegyelet virágait. Búcsúztatására a Ferihegyi repültőtéren megjelent Vla­gyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Lázár György a Miniszterta­nács elnöke fogadta Berthold Beitzet, a Krupp-művek fel­ügyeleti bizottságának elnö­két (balra). felügyelő bizottságának elnö­két. teikben kapható termékek vá­lasztékát. Következetesen megvalósít­ják a korábban kidolgozott hálózatfejlesztési programju­kat, ennek során új ABC-t építettek, illetve építenek Ra- kamazon és Tímáron, s kor­szerűsítettek több elavult bol­tot, üzletet. Jelentős mérték­ben segítétték a Velük szer­ződésben álló kistermelők munkáját, s igyekeztek zök­kenőmentesen lebonyolítani a felvásárlásokat. A kiváló Címmel járó okle­velet Kállai Sándor, a Mé­szöv elnöke adta át. Marjai József Moszkvába utazott Lázár György fogadta Berthold Beitzet Kiváló a Rakamazi ÁFÉSZ MA Pázsit, sorfa (2. oldal) Könyv­terjesztők kopogtatnak (3. oldal) Rádiói, éles versenyben (3. oldal) * Az Egyesült Izzó Adócsőgyárában készülnek azok az ún. haladóhullámú csövek és fókuszáló szerelvények, ame­lyeket a Finommechanikai Vállalat berendezéseibe építenek. Ezek biztosítják majd a mikrohullámú összeköttetést a moszkvai olimpiával. Jelenleg az átjátszó relék tartalék csöveit gyártják. (MTI Foto: Hadas János) Gazdaságosabb termelés, előrehozott határidő Folytatják a munkaversenyt A pártkongresszus után a piros betűs ünnepek elmúltá­val sem hagyott alább a kongresszusi és felszabadulá­si munkaversenyben részt ve­vők lendülete Szabolcs-Szat- márban. Megyeszerte sok száz szocialista kollektíva meg­megújuló erővel dolgozik vál­lalásaik teljesítéséért, az újabb munkaversenysikere- kért. A mátészalkai Szamos men­ti Állami Tangazdaság dol­gozói közül ezekben a hetek­ben a gyümölcsösökben te­vékenykedő közösségek mun­káját kísérik a legtöbb figye­lemmel. Érthető, hiszen az ágazat munkásai az idén kö­zel másfél millió forintnyi megtakarítást irányoztak elő permetszerekből. Az éssze­rűbb és takarékosabb felhasz­nálását úgy érik el, hogy külön megfigyelőszolgálatot hoztak létre a gyümölcsöskertekben, így a legszükségesebb helyen és időben végzik el a perme­tezést. önmeózással, a tech­nológia szigorúbb alkalmazá­sával ugyancsak megkönnyí­tik takarékossági céljaik el­érését. Mindezt természetesen úgy végzik, hogy a leendő gyümölcs legalább a 75—80 százalékos exportminőségű legyen. A mezőgazdasági nagyüzem állattenyésztői a tejtermelés fokozására vállalkoztak mun­kaversenyükben. A feladat itt: az esztendő végére a te­henenként! 5 ezer liter tej ki­termelése. Az elmúlt eszten­dőt 4600 literrel zárták. Haté­konyabb takarmányozással a gazdaság fehérgyarmati te­henészeti telepén például már az év első négy hónap­jának elteltével megközelítet­ték a munkaversenyben kitű­zött célt. Sok ezer városlakó jósavá- rosi szeme előtt zajlik a Ke­let-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat építőinek csatája az idővel. A kivitele­zői kollektíva nem mindenna­pi feladatra vállalkozott, ami­kor hozzákezdett a 20 tanter­mes új gyakorlóiskola tető alá hozásához. A közel 70 mil­liós beruházás átadásának eredeti határideje 1981. július 30-a volt. A kemévesek azon­ban a szerkezetépítés meg­gyorsításával — a még jelent­kező anyaggondok ellenére is — 3—4 hónapos előnyt sze­reztek. Jelenleg a szerkezet összeállítását befejezve már a kevésbé látványos teendő­ket, a belső szakipari mun­kálatokat végzik az építők: a tetőszerkezet hő- és vízszige­telését, a belső válaszfalak­nál pedig a vezetékeket he­lyezik végleges helyükre. A május elejei helyzetkép sze­rint a munkaversenyben rög­zített vállalásuknak eleget tesznek, s megszerzett elő­nyüket tovább növelve a ki- tűzöttnél lényegesen koráb­ban adják át az új iskolát az apróságoknak s a pedagógu­soknak ... (kz) Palántázzák a paradicsomot Felénél tart a kukorica vetése Az ünnepek alatt is dolgoztak Végre az időjárás is kegyei­be fogadta a mezőgazdasági üzemeket az utóbbi napok­ban, országszerte napos, szá­raz időjárásnak örülhettek, és nyugodtan vethették a tava­sziakat a termelőszövetkeze­tek és az állami gazdaságok dolgozói. Így volt ez Sza- bolcs-Szatmárban is, ahol kihasználva a kellemes időt, az ünnepek alatt mindenütt dolgoztak a földeken és jelentősen megnövekedett a bevetett terület. A gazdaságokban tervezett 14 ezer hektár burgonya ül­tetésével május elejére min­denütt végeztek, s földbe ke­rült a cukorrépa magva is. Az elmúlt napokban a naprafor­gó és a kukorica vetésére irányítottak nagy erőket a szabolcs-szatmári gazdaságok, A nagy lendülettel vég­zett munkának különösen a kukorica vetésénél van szembeötlő eredménye: egy héttel ezelőtt a gazdasá­gok a tervezett 94 ezer hek­tárnak alig negyedével végez­tek, ma ez az arány megköze­líti az 50 százalékot. Különö­sen a Nyírségben és a Rét­közben gazdálkodó üzemek állnak jól e munkával, itt az arány eléri a 60—65 százalé­kot is. Több szövetkezet — mint a máriapócsi Rákóczi, vagy a tiszavasvári Munka — már befejezte a tavasziak vetését, most az ő gépeik már újabb bevetésre várnak; a vetéssel elmaradt gazdaságok segí­tésére készülnek. Itt viszont van feladatuk az utóbbi üze­meknek is, jelentkezniük kell a rendszergazdaságok köz­pontjában, vagy a megyei szerveknél, hogy azok meg tudják szervezni a munkát. A vetés mellett folyik a dohány, a paradicsom palán­tázása is: a nyírmadai Béke Termelőszövetkezetben pél­dául már 30 hektáron kiül­tették a paradicsompalántá­kat. Nem volt ugyan jó az idő a vetésre korábban, viszont kedvezett a szálas takarmány­nak, ami szépen fejlődött. A becslések szerint egy hét múlva megkezdődhet a lucerna kaszálása. Az eperjeskei Alkotmány Termelőszövetkezetben az utóbbi napokban jól haladtak a kukorica vetésével. Ké­pünkön: Esik Béla traktoros veti a kukoricát. (Gaál Béla felvétele.) U^elaS 1 nfagyarország IXXXVII, évfolyam, 103. szám ARA: 1,20 FORINT 1980. május 5., hétfő j

Next

/
Oldalképek
Tartalom