Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-03 / 79. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 3. Az ügyvitel korszerűsítésére két adatfeldolgozó gépet helyeztek munkába a Nyíregyházi Városi Tanácson. A gépekkel négy programot, a költségvetés, fejlesztés gazdálkodását, a lakásigénylések gépi feldolgozását, besorolását és a lakosság adóbefizetését végzik. Az egyik nagy értékű gép operátora Kazup Aranka. (Elek Emil felvétele) Kárpáfrontúli műrészek tárlata Nyíregyházán R megörökített változás Nem először láthatjuk Nyíregyházán a kárpátontúli művészek alkotásait. Tudtuk eddig is, hogy a határon túli szomszédos országrészen virágzó képzőművészeti élet folyik. Tudjuk azt is, hogy a művészek, akiknek létszáma egyre gyarapszik, nagy megbecsülésnek örvendenek a Szovjetunióban, s hogy az Ungváron levő képtár gazdag anyagát az állam bőkezű anyagi támogatásának köszönheti. Nagyjából megismerkedtünk a reprezentáns gazdag életművel rendelkező művészegyéniségekkel, s Boksái, Erdélyi, Manajlo, Kassai neve ma már nálunk is ismerősen hangzik. Mint az előző alkalmakkor, most a Jósa András Múzeumban megnyílt kiállítás láttán most teljesebb lesz képünk a terület sokrétű, virágzó művészetéről. Ezen a kiállításon az évforduló aktuálissá tette a visszaemlékezést a 35 év előtt történtekre, s az azt követő változásokra. Az eseményekhez illő környezet monumentalitása, s a patetikus hangvétel jellemzi ezeket a képeket, szobrokat. Változás főleg a falusi közösségek életében követhető, de átüt a fényben áradó szép verhovinai hegyek és patakok örömét sugárzó képek mindegyikén. Sok jó kép, szobor és ipar- művészeti tárgy vari a kiállításon, nehéz módot keríteni, Autósoknak szervezik Túrák, üdülőprogramok Indul a „sárga angyal" A tavasz beköszöntével számos család apraja-nagyja dugja össze fejét, hogy megbeszéljék, hová, merre menjenek gépkocsijukkal. S, ha már az útvonalat kiválasztották, sok időt fordítanak a vám- és devizarendelkezések megismerésére, a szükséges útiokmányok beszerzésére, autópálya-hálózatokra, a megközelítendő, elérendő idegen ország üzemanyagáraira, szállás- és étkezési helyeire vonatkozó tudnivalók — és még nagyon sok, az autózással, túrázással együtt járó gondok kifürkészésére, megtudakolására. Ezren könnyítenek Megyénkben, már ezernél is többen, — s a számuk állandóan nő, — ezt megköny- nyítették a maguk számára, ök a Magyar Autóklub Sza- bolcs-Szatmár megyei Szervezetében tömörülnek. Hogy többségüket mi vonzza oda — ezekről érdeklődtünk a klub egyik munkatársától. A tagság zöme nyíregyházi, de akadnak szép számmal mátészalkai, kisvárdai. illetve fehérgyarmati társaik is. Érdekes, viszonylag kevés a középkorú klubtag. A fiatalokat főként az autóversenyek megtekintésének vágya vonzza, az idősebbeket pedig a precízen megszervezett túrázás. Szívesen veszik az irányt Szovjetunióba, Bulgáriába, Ausztriába. Jugoszláviába, s újabban Törökországba. Megtervezett utak Az autóklub fontos feladata tagjainak érdekvédelme és a tanácsadás. Nemzetközi kapcsolatai révén segíti a tagokat útjuk megtervezésében. Például tájékoztatást ad az autópálya-hálózatok, alagutak használatának díjtételeiről, hágó- és kompátkelési lehetőségekről, ismerteti a külföldi autóklubok szolgáltatásait, útvonaljavaslatokat ad — szóval szinte mindent, amikre a kirándulóknak, túrázóknak szükségük lehet. Túrákat terveznek áprilisban, júniusban, és augusztusban Istan búiba, minden hónapban Szovjetunió, Ungvár —Munkács tájaira, valamint májustól szeptemberig valamennyi hónapban Lengyelországba, Csehszlovákiába. Természetesen az említett túrák csak megfelelő számú jelentkező esetén indulnak. Azontúl, a Balaton északi és déli részén, továbbá Jugoszláviába üdülőprogramot terveznek. A klubon kívülieknek is szolgálnak felvilágosítással, mert minden érdeklődőben leendő klubtagot remélnek. Kedvezményes szolgáltatások A tagoknak többféle szolgáltatást biztosítanak vagy ingyen, vagy kedvezményes áron. így például: közlekedésbiztonsági felülvizsgálatot, motordiagnosztikát, futóműellenőrzést, elektromos vizsgálatot, kerékkiegyensúlyozást, fagyáspontvizsgálatot, gumiszerelést. A fényszóróbeállítás és a biztonsági övék beszerelése a tagoknak díjtalan. A szabolcsi tagok gépkocsijait az autóklub debreceni műszaki állomásán le is vizsgáztatják. Az idén április 1-től október 31-ig ismét számíthatnak a „sárga angyal” néven ismert szervizgépkocsin szolgáló szakember jótéteményeire a rászorulók. Az állomáshelye: megint Üjfehértó. (cselényi) hogy mindenkire kitérjünk. Van egy népes csoport, mely a legismertebb, — akár iskolának is nevezhetnénk — mely Nagybánya legjobb hagyományaiból merít, azt sajátos kárpátontúli tartalommal telítve. Egy másik nemzedék kevésbé ismert csoport. Részben új utakon járnak: az eredeti, erőteljes hangú Ma- najló, Mikita, Malcsiskij s mások. Mikita finoman érzelmes hangvételét egy csendéleten, s egy kedves mesehangulatot árasztó rálátásos faluképen figyelhetjük meg. Malcsickij' festői kultúráját a világrendet elemző hajlamát két légiesen könnyed pasztelen élvezhetjük. Szapatjuk köny- nyed kezű, biztos ízlésű művész; míg az eddig inkább grafikusként ismert Bállá egy virtuózán megkomponált monumentális jelenettel tűnik ki. A nálunk jól ismert, népszerű Horváth Anna két kis elesett emberkéje, az „öregek” kiemelkedik mély emberségével, bensőségével és művészi igazságával. A közönséges iszapolatlan agyag használata pedig nagyszerű témához illő ötlet. A legfiatalabbak, körülbelül a 40-es generáció, kísérletező kedvével, bátor kezdeményezésével tűnik ki, ezek a művészek nem félnek a színektől, s új hangon próbálnak beszélni: Here Jurij, Prihogykó, s a vonalkázó technikájú Bacsinszkaja. Rokonszenves művészi egyéniségek. A kiállítást pár szép, olykor barokkos üvegváza, jó technikájú falikárpitok és egy nagyon szép cserge teszi teljessé. A rendezést Malcsickij Szemjon festőművész végezte nagy hozzáértéssel, ízléssel és alkalmazkodva az adott körülményekhez. Koroknay Gyula Barátság, szerelem, párválasztás Tabu helyett téma Családi óra" az iskolában n Néhány fiú még nevetgélt, amikor az osztályfőnök az emberi kapcsolatok legszebbjéről, a szerelemről beszélt az órán. Nem a tanár fegyelme,.- te meg az „éretleneket”, hanem társaik rosszalló pillantása, lesújtó véleménye csendesítette le őket. Színhely: az egyik nyíregyházi iskola, családi életre nevelés „óra” a nyolcadikban. „Együtt járó" nyolcadikosok — Érdekel bennünket a téma, hiszen egy fiú és egy lány kivételével mindenki jár valakivel az osztályunkból — mondja A. H. — Azt hiszem, a lányok azért már komolyabban viszonyulnak a párválasztás kérdéséhez. Vannak, akik hasonló korú fiúkkal barátkoznak, de legtöbben középiskolásokkal tartják a kapcsolatot. A családi életre neveléssel nem most foglalkoznak először ebben az iskolában. Néhány éve már szóba kerül a biológia- és az osztályfőnöki órán a családi élet, az érzelmi kapcsolatok, vonzalmak kialakulása és természetesen a szexualitás is. Nem „ajtóstól rohannak a házba”, hanem a szülői értekezleteken már ismertetik a tanárok a tanterv bizonyos részét képező „családi órát” a szülők előtt. S azt is hozzáteszik, hogy akkor igazán eredményes ez a nevelés, ha már otthon elbeszélgetnek erről a gyerekekkel,. . ... ; — A legfontosabb azonban az, hogy őszinte, oldott légkör alakuljon ki felnőtt és gyermek között, mert akkor nemcsak egyszerű „felvilágosításról” lesz szó, hanem a családi életre nevelés bonyolult, ösz- szetett kérdéseire is választ kaphat a gyerek —• vélekedik az osztályfőnök. Bizalmas kérdés biológiaórán A biológia — a dolgok természeténél fogva — legtöbb elméleti ismeretet adja a tanulóknak. Az viszont már a szaktanár érdeme, hogy olyan közvetlen légkört teremtett az óráin, hogy a gyerekek bizalmas kérdést is feltesznek neki. Természetesen név és személyleírás nélkül, de a pedagógus legtöbbször tudja, mit válaszoljon a konkrét esetben. — Nekem az tetszik nagyon ezeken az órákon — folytatja S. A. —, hogy a különböző országok szokásairól, párválasztási formáiról, régi magyar szokásokról, népi hiedelmekről, babonákról is beszélgetünk. — Az ragadta meg a figyelmemet — szól A. H. —, hogy Walesben például adót kell fizetnie annak a házaspárnak is, akinek nem saját jós. untából nincs gyereke. Szerintem ez nem igazságos, mert nem elég, hogy fiem lehet kisbabájuk, még bünteti is őket a törvény. — Sokféleképpen készítjük fel a tanulókat a felnőtt életre — folytatja a tanár. — Az irodalomból drámákat, regényeket hozunk példaként, Shakespeare mellett Tolsztoj családregényeinek hőseit elemezzük. Cél: a harmonikus család Alig egy hónapja fejeződött be az a csecsemőgondozási tanfolyam, amelyet a nyíregyházi városi Vöröskereszt szervezett. Az iskolából fiúk, lányok jelentkeztek. Tizenöten ismerkedtek a kisbaba fürdetésével, etetésével, ápolásával. A lányoknak azért tetszett, mert közelebb kerülhettek a legszebb női hivatás gyakorlásához. A családi életre nevelés igényét a Minisztertanács 1040/1973. (X. 18.) számú határozata fogalmazta, meg. „A,, ■ «kívánates «- ^embert kapcsolat' tok, a kiegyensúlyozott családi élet megteremtéséhez és ennek során a korszerű családtervezés megvalósításához szükségesnek ítéli az állami oktatás minden formájában megtenni azokat az intézkedéseket, melyek a családi életre felkészítést szolgálják.” (Magyar Vöröskereszt, 1980. január.) Ezt követően az Egészségügyi és az Oktatásügyi Minisztérium irányelveket adott ki, amely a családi életre nevelés sajátos feladatait tartalmazza, s ezek az irányelvek váltak az intézményes végrehajtás alapjává. Nyíregyházán az általános, közép- és a tanárképző főiskolán is foglalkoznak a családi életre neveléssel. Diafilmmel, könyvekkel, orvos, gyógyszerész, védőnő bevonásával tartják az előadásokat. A nagy érdeklődés igazolja, mennyire fontos ezekről az iskolában beszélni. Tóth Kornélia Megtámadta a tanítónőt... Garázda az iskolában Még csak most lesz 16 éves a fiatalkorú T. Sándor nagyhalászi lakos, de szülőfalujában egyszerre felhívta magára a figyelmet garázda magatartásával. Azon a napon — 1980. január 16-án — délelőtt sokat ivott. Nem hazament, hanem céltalan bolyongásba kezdett, majd az egyik nagyhalászi külterületi iskolánál kötött ki. A tanítónő megkérdezte tőle, mit keres ott, majd kérte, menjen el onnan, de végül is az erőszakossága érvényesült. Leült a hátsó padba és az ittas ember természetességével közbeszólt. Hiába volt a tanítónő kérése, intése. T. Sándor egyre gyakrabban szólt közbe: „Ne azt kérdezze, aki nem tud ... Engem kérdezzen”' — mondta többek közt. A tanítónő „nyugalmat” parancsolt magára, félelméből még ekkor sem árult el semmit, de T. Sándor nemsokára felállt és a katedrához ment. A korban már hozzá semmiképpen nem illő tanítónőt olyan „kérésekkel” és kijelentésekkel illette, amely még ha ketten lettek volna, akkor is súlyosan becsületsértő és félelmet keltő lett volna, a harminc 3. osztályos tanuló előtt pedig még inkább az volt. Mit tehetett a tanítónő? Védeni kell tanítványait, hogy ne essék bajuk, ne ijedjenek meg, hiszen az ifjú „gengszter” már a kezében is fogott valamit. Valamit, 'ami fénylett. És még olyan kijelentést is tett, hogy „ha valaki a tanulók közül ki mer menni, azt megöli.” Természetes, hogy a gyerekek megijedtek. Közben a tanítónő szép szóval igyekezett „leszerelni” az egyre jobban megtáltosodófiatalkorút, akinek fokozatosan nőtt agresszivitása, durvasága. A tanítónő kezét csavargatta, olykor nyakát szorongatta. Végeredményben a sértett tanítónő 8 napon túl gyógyuló súlyos testi sérülést szenvedett. Talán még komolyabb lett volna sérülése, ha közben nem érkezik meg az iskola hivatalsegédje, aki menekülésre kényszerítette az elvetemült garázdát. A harminc gyermek közül még ma is sokan félve emlékeznek vissza ezekre a percekre. A megyei főügyészség a köznyugalmat súlyosan megzavaró garázdaság és súlyos testi sértés bűntette miatt emelt vádat a fiatalkorú ellen. A Nyíregyházi Járásbí- ”óság, mint a fiatalkorúak írósága a váddal egyezően megállapította a fiatalkorú T. Sándor bűnösségét és halmazati büntetésül 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte, amelyet a fiatalkorúak fogházában kell letöltenie. Az ítélet nem jogerős. Dr. Toronicza Gyula ügyész „NINCS ASZTAL, NINCS SZÉK .. ” Kezemben az ingázók klubja éves programja. Készült Mándokon, 1979- ben. Kóstolóként az idei tervekből: betűsalgebravetélkedő, tarkabarka természettudományi kérdések, logikai játékok, előadás a „nyolcak” festészetéről, képrejtvényjátékok. Ez eddig egy hónap programja, de az év végéig hallgathatnak útibeszámolókat, TIT-előadásokat, találkozhatnak költőkkel, írókkal, vetélkedhetnek különböző :rAuöamáöy<Jkbah a rtrübt á- gok. Szerepel a programban kerékpártúra és szalonnasütés, kirándulás és kiállítás. Felsorolni is sok, hogy mennyi minden. Gazdag, jó program ez, nem véletlenül büszke rá Lebbenszki József, a művelődési ház igazgatója és Petrika József, a klub vezetője. Az sem véletlen, hogy míg tavaly október- novemberben nyolcán jártak csak ide, most már tizennyolc—húszán járnak. Az sem, hogy a klubtagok több tíz ezer forint, a fiatalokkal együtt, hiszen a KISZ-klub is itt van, másfél száz ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek azért, hogy legyen klub. Nem tévedés: egy volt raktárból, egy rossz épületből több helyiséges klubot épített itt a szándék, a tervező akarat. Épített, de minek? Mándokon, ahol mintegy 1200 ingázó van, tizennyolcán járnak a klub foglalkozásaira, és — sajnos ez sem tréfa — nem is járhatnának sokkal többen. Nincs asztal, nincs szék, nincs berendezés, és nem is telik rá. Ha azt akarnám sürgetni ebben a jegyzetben, hogy a sok eljárónak milliókért építsünk klubot, valahol, akkor az haszontalan álmodozás lenne, de a mándoki bejárókat foglalkoztató üzemeknek, a néhány tízezernyi forint nem jelentene igazán még csak terhet sem, pedig csak ennyi kellene, hogy a más községeknél sokkal jobb lehetőségekkel a mándoki- akriak a programhoz és szándékokhoz illő berendezett, igazi klubjuk legyen. Nehéz leírni, de így igaz: Mándokon most néhány szék lenne igazi öröm. Az á néhány szék, az ingáztató vállalatoknak — garancia rá a program — nyereséges lenne. Bartha Gábor Lebbenszki József NAGYON SZÉP LEHETNE Raktárból klub
