Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

KM VASÁRNAPI MELLÉKLET

1980. április 13.

VÁT ^070 ft FTTTNK *

„Ki süt nekem lágy kenyeret?"

Huszonhárom, nem tévedés, 23 gyermeknek adott életet az óíehértói özv. Béres Imréné. Igaz, négyszer ikreket szült. Ha valamennyi gyermeke életben maradt volna, egy kerek házi kenyér nem lett volna elég egy napra a népes családnak. A kenyér a világ legtöbb országában több ezer éve fő eledelnek számit. Megyénk túl népes családjaiban a felszabadulás előtt a kenyérre nem mindig jutott kenni való. Az idős emberek közül sokan emlékezhetnek a spórolós anya intelmeire, aki így szólt gyermekéhez: „A kenyér már alszik". Az utóbbi években, vagyis az áremelés előtt a kenyér nagyon is „ébren volt”. Az áremelés óta megyénkben 8 százalékkal csökkent a kenyérforgalom. Nem fogyasztunk kevesebbet, de kevesebb kerül a kukába és a hízó sertések elé.

A 76 éves ófehértói asz- szony az anyjától tanulta a kenyérsütést. „Szegény anyám minden héten sütött. Lepényt is. A szokás, meg ' a babona szerint a lepényt nem volt szabad késsel vágni, csak törni lehetett. Anyám a lepényt annyi felé törte, ahányan gyerekek voltunk. Tíz testvérem volt és amikor tizenegy felé eltörte, neki mán nem is jutott. Asszony koromban én is minden héten sütöttem. De jártam dolgozni a mezőre, meg az urammal fát vágtam az erdőn. Danolta is az uram: Ha elvágod kis kezedet, ki süt nékem lágy kenyeret?”

A „lágy” mellett hány jelzővel illette a népnyelv a kenyeret? Sokkal. íme néhány, barna, fekete, friss, nyúlós, pillés, pimpós, szalonnás, szappanos, tésztás. Különböző szólások is születtek, „Ez nálam kenyérkérdás" — tudniillik az állása függött tőle. Vagy: „Olyan finom, hogy

kenyérre lehetne kenni” — mármint az illető személyt. Szatmárban ilyeneket is mondogattak: „Edd meg fiam a kenyér héját, mert attól lesz szép piros az orcád”. Ki hinné, hogy a szegényebb helyeken a megpörkölődött, vagy sötétebbbre sült kenyér héjából teát főztek? Magam is ittam ilyen teát. Pirosassárga volt a színe és kevés cukorral • is kellemes italnak számított.

A Szabolcs-Szatmárban már ritkán használatos szólások. mondások közül említünk még néhányat. „Megette «a kenyere javát. Nem akarom elvenni a kenyeredet. Nem élek vele egy kenyéren.” Ugyancsak Szatmárban „üres” kenyérnek hívták a minden nélküli kenyeret. Természetesen cukrosnak a cukrost. S hogy elkerüljek a lepergést, a kenyeret enyhén megvizeztük és úgy hintettük rá a cukrot. (A mai gyerekek már aligha fogyasztanak ilyet.) Szerettük azután a madár látta kenyeret, még akkor is. ha az üres volt. ^Persze a bundás kenyérnek jobban örültünk. (Tojás kellett hozzá.)

Az alapvető élelmiszer hiánya mindig tömegmegmozdulásra adott okot. Gondoljunk csak az 1930-as tüntetésre, amelynek ez volt a jelszava: „Munkát, kenyeret!” Ezidő- tájt és a háború éveiben a kenyér kukoricalisztből, sőt szójalisztből, vagy a kettő keverékéből készült. Ha egészen kevés volt a sütnivaló, az asszonyok lapótyát sütöttek. A mai fiatal szókincséből a lapótya hiányzik. A tűzhely tetején sütött, kicsiny, lán- gosszerű eledelt hívták lapó- tyának.

ló”. Apropó kemence. Dr. Bartha Lajos, a Nyíregyházi Sütőipari Vállalat főmérnöke turistaként az elpusztult ősi város, Pompei romjai között sétált mint turista. Azt vette észre, hogy a konzerválódott ősi kemencék majdnem ugyanolyanok,'mint a nemrég még használt magyar falusi kemencék. A füstjáratuk pedig ugyanaz. A falusi házak pitvarába, konyhájába beépített búbos kemencék több célt szolgáltak. Némelyik tetején aludni lehetett, a kemence patkóján az eladó lányoknak melegen udvaroltak' a fiúk'... Aki eladó lány, vagy az eladó lányságát sírja vissza, az láthat egy búbos kemencét a sóstói múzeumfaluban.

Nyírbátorban idős Pellei Istvánnénak még megvan a kemencéje. De csak karácsony és húsvét előtt fűt be, akkor is csak azért, hogy ízletes kalácsot süssön. Ugyancsak Nyírbátorban él a harminc év körüli Kiss Árpádné, aki szeretettel gondok vissza gyermekkora kedvenc eledelére. az udvaron lévő kemencében sütött kapros lángos- ra, meg a vakaróra. Édesanyja a teknő aljáról összevakarta a maradék tésztát, azt ökölnyi nagyságúvá formálta, megsütötte és az volt a vakaró. Mostanában a nyírbátoriak nem vakaróra, hanem az úgynevezett alföldi kenyérre fenik a fogukat. Az alföldi fajtából ugyanis kevés készül a helyi kenyérgyárban.

. Nyírgyulaj közepes nagyságú falucska Nyírbátor és Öfehértó között. Nyírgyu- lajban él Varga Mihályné, aki még mostanában is maga süti a kenyeret Igaz, péki kenyérre is „szorul” a családja, mert az udvaron lévő öreg kemencét kikezdte az idő, a tavasz során a férje és a fia helyrehozza, aztán ismét csakis házi kenyeret fogyaszt a Varga család. Heten vannak Vargáék a kertes nagy házban, de az idős néni a két lányának, illetve a két vejének is rendszeresen süt kenyeret. Élesztőt és burgonyát nem használ és soha nem is használt. Az általa készített kovász keleszti meg a finom, kerek kenyeret. A kenyérsütő asszonynak ez a véleménye: „A házi kenyér szaporább. Nem morzsálódik. Jobb az háromhetes korában, mint a bolti frissen. Nem kell azt nylon zacskóba tenni, elég, ha csak letakarom vászon kendővel és már nem szárad ki. Amikor pár éve ezt a házat építették az idegen faluból jött kőművesek. nekik is sütöttem. A fiatal kőműves nálam evett

életében először házi kenyeret. Az idős mester meg kéri tőlem egy egész kenyeret és hazavitte a feleségének, örült neki a felesége”.

A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnak 1968-ban írták meg a történetét. Az írásos anyagban az áll, hogy az államosítás 1949-ben megyénkben nem érintette a sütőüzemeket. Csak 1952-ben jött egy rendelet, amely a földműves szövetkezetek tulajdonába adta a sütödéket. Egy évvel később sütőipari vállalat alakult Nyíregyházán. Mátészalkán, Nyírbátorban és Záhonyban. Kevesen tudják, hogy ebben az évben Megyei Sütőipari Trösztöt is alakítottak a megyeszékhelyen. A nyíregyházi vállalat nagy - kállói üzemében 1965-ig fa- és széntüzelésű kemence működött és csak ekkor szerelték be a modern kemencét. A tiszalöki üzem szintén a hatvanas évek elejéig szén- tüzelésű volt, ekkor olajtüzelésűvé alakították át. Talán kár volt. Mert 1964-ben a kemencébe úgy befűtöttek, hogy az üzem teljesen leégett. A romok eltakarítása után gőzkemencét építettek Tiszalökön. Vencsellőn 1959-ben modern sütőüzemet hoztak létre dagasztógéppel1, sóoldó berendezéssel és zsemlegömbölyítő géppel. A vállalat és egyben megyénk legújabb sütőüzeme Demecserben épült, ez év januárjától sütnek a korszerű demecseri üzemben. Megyénk lakóit azonban nem csupán a nyíregyházi és a mátészalkai vállalat látja el kenyérirel. Néhány áfész — például a tiszaszalkai — egészen jól működő sütőüzemet tarl fenn.

A nyíregyházi vállalat korszerű laboratóriumában őrködnek a kenyér minősége felett. Nem mindig eredménnyel. De azt is tudni kell, hogy megyénkben 18—20 féle búzát termelnek a mezőgazdasági üzemek és a búzák, pontosabban a lisztek keverését a sütőipar nem mindig tudja nyomon követni. Kisebb üzemzavar is előfordul a sütödékben. Bíztató, hogy idén és jövőre 24 millió forintos költséggel Nyíregyházán felépül a központi tmk-műhely, amely lehetővé teszi a biztonságosabb karbantartást. Jövőre még inkább állandóan lesz friss kenyér — ígéri a sütőipar. Ámbár a lágy és a friss kenyér nincs olyan egészséges, mint a szikkadtabb. A hófehér kenyeret nehezebb megemészteni. Amerikában egyre terjed a barna kenyér. A hazánkban ideiglenesen állomásozó- szovjet katonai alakulatok nyíregyházi vezetői arra kérték a sütőipari vállalatot, hogy a fehér kenyér helyett gyártsanak ismét barna kenyeret a katonáknak — mert az egészségesebb.

Megyénk lakóinak többsége a hófehér és a friss kenyeret szereti. Nvolc féle kenyér között válogathatnak a vevők. A burgonyapelyhet az NDK-ból importáljuk, ezért burgonyás kenyérből nem tudják kielégíteni az igényeket. Az igények igencsak megnőttek . . .

Az igazi kenyér meghatározását így írja le az értelmező szótár: „Gabonalisztből és vízből dagasztással készült, kovásszal, vagy élesztővel ke- lesztett kerek, vagy hosszúkás alakúra formált és kemencében kisütött ennivaAz életet jelentő kenyérnek hosszú története van. örvendetes, hogy e történet egy részét éppen a szabolcs-szat- mári fiatalok mentik át a jövőnek. \ Nyíregyházi Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola diákjai, tanárai hamarosan hozzálátnak egy sütőipari „házi múzeum” létrehozásához. A múzeumban bemutatásra kerül a ma forgalomban lévő 8 féle kenyér is. Ott lesz az emléke a málékenyérnek a lapótyának. Mind-mind jelzi majd az életünk változásait.

Nábrádi Lajos

Ellesett pillanatok

Tavasz a határban (Kreiss Gábor felvételei

Hangulat (Császár Csaba felvétele)

Madonna (Mikita Viktor felvétele)

Régmúlt idők

Tallózás a Nyírvidékben és a Szatmár és Beregben

Ötven éve Szatmár és j Szabolcs külön megye j volt. Szabolcsnak napi- j lapja, Szatmárnak egy ] hetilapja tájékoztatta az * érdemes olvasót a nagy- ] világ, de inkább a szú- I kebb pátria eseményei- S ről. Az alábbiakban j minden kommentár nél- { kül idézünk a lapokból. I

I

______________I

Nyirvidék, 1930. 11. 4.: A Bessenyei Kör liceális előadásán Móricz Zsigmond és Nagy Endre Szabolcsvárme- gye közönségének pártfogását kérték a Nyugat számára c. cikkben: „Előadásomat —

mondotta Móricz — teljesen csak az írók érthetik meg. akiknek számára nincs hely. hogy mondanivalóikat elmondhassák, kiknek a terrorizált szerkesztők kívánságára boldog házasságokról, vidám anekdotákat kell írni- ok, ha megakarnak élni. Közben pedig szünetel az igazság kutatása.”

Szatmár és Bereg 1930. 11 16.: „Horthy Miklós tíz éve Magyarország kormányzói székében c. cikkben: „Tíz

éve annak, hogy nemzetünk megválasztotta az ország kormányzójává vitéz nagybányai Horthy Miklóst, s ez a történelmi tíz esztendő új korszakot jelöl meg a háborús szerencsétlenség után, egy belső összeomlást is végigszenvedett jobb sorsra érdemes ország talpraállításá- ban.”

Ugyanott „Vármegyénk területén 182 tanintézet működik 383 tanerővel c. cikkben dr. Fejes Kálmán kir. tanfelügyelő jelentése a köz- igazgatás ülésén: ....... Működik a tankerületben az elmúlt fél évben 12 állami elemi népiskola 64. 9 községi 17, öt érdekeltségi 5, 16 rkath. 24, 23 gkath. 38, 98 ref.' 182, 1 ág. ev. 1. 3 izr. 7. 3 uradalmi elemi iskola 4 tanítóval; 4 állami óvoda 6, 7 községi 7, 2 községi állandó menház 2 óvónővel, továbbá 1 polg. fiú- és leányiskola 10 és 1 magán polgári fiú- és leányiskola 6 tanárral.”

Nyírvidék 1930. 11. 18.: „A nyíregyházi fűszer és vegyes kiskereskedők egyesülete a múlt évi nyomorenyhitő akción értékes szeretet csomagokkal járult hozzá az akcióhoz, az idén pedig tagjai áldozatkészégéből 120 pengőt adtak erre a célra."

Nyírvidék 1930. 11. 19. „A város csak egyes indokolt esetekben ad lakbérsegélyt a rászorultaknak. Hatósági orvos fogja ellenőrizni a segélyezésre jelentkezők lakás- viszonyait” c. cikkben: „ ... 624 család részesült segélyben, akik között összesen 400 kg szalonnát, 10 q lisztet, 354 q burgonyát és 624 q szenet osztott ki a Stefánia Szövetség nemes vezetősége páratlan körültekintéssel, önfeláldozó, szorgalmas munkával."

Szatmár és Bereg 1930. 11. 23,: „A tarpai petíció. A tar- pai képviselőválasztás ellen vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre által benyújtott petíció ügyében a közigazgatási bíróság Szinyei-Merse-tanácsa előtt csütörtökön lefolytatott tárgyaláson Lányi Márton dr., a megválasztott Kon- koly-Thege Kálmán jogi képviselője válaszolt a petí cióra és az ellenbizonyítás során közel ezer tanút jelentett be állításának igazolásán ra. Budaházy Menyhért dr. újabb felszólalása után a közigazgatási bíróság ítélőtanácsa kihirdette döntését, mely szerint a tárgyalást március 10-én folytatják."

Nyírvidék 1930. 11. 23..

„Pályázat. Nyíregyháza megyei város hivatásos tűzoltóságánál egy megüresedett újonc tűzoltó állást töltenek be. Pályázhatnak elsősorban nőtlen géplakatosok. Jelentkezés délelőtt 8—12 óra között a tűzoltólaktanyában."

Szatmár és Bereg 1930. Ili 2.: Kisecsed feléledése. (Re- divivus) Mint község 1648- ban még megvolt. Nagyecsed (oppidiumváros) közvetlen közéletben. Aztán sok más községekkel együtt teljesen elpusztult. Határáért 100 évig perelt Nagyecsed a grót Károlyi-családdal (1776-tól— 1877-ig). Az O. F. B. a kis- ecsedi határban osztott ki mintegy 600 telekhelyet az igényjogosultaknak s ma már 300 ház felépült, valamint egy állami iskola 2 tanteremmel.”

Szatmár és Bereg 1930. III. 2.: A népkonyha hírei. Az elmúlt február hóban -a Szociális Missziótársulat népkonyhájában kiadatott összesen 832 ebéd és pedig 583 gyermeknek és 249 felnőttnek.”

Szatmár és Bereg 1930. 11\ 9.: „Furcsaságok. Makón egy mázsa világhíres hagv-na gjj fillérért is kapha*”0' Mátészalkán egy má;zsa‘ burgonyy aiig valamivé több Aki te_ hat eladja^ abg vesz ezért a penzer t két közepes szivart ^JerTú is kell már kitalálni, ke- ’.’esni a — furcsaságokat."

Nyéki Károly