Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-13 / 86. szám

1980. április 13. KELET-MAGYARORSZÁG 3 legkisebb faluban is egy zug — nevezzék klubnak, vagy művelődési teremnek, bármi­nek —, ahová bemehet újsá­got, folyóiratot böngészni idős, fiatal, könyvet kölcsö­nözhet, ahol eligazítják hon­nan szerezheti be a tudása gyarapításához szükséges esz­közöket. A társközségekben lévő művelődési házak ellátottsá­ga — belső berendezése, fel­szerelése, nyitvatartása, kí­nálata — messze elmarad az igényektől, még akkor is. ha egyes helyeken színes tévé is van. De ez a ritkaság. Nincsenek sokkal különb helyzetben a könyvtárak sem, többségük a művelődési ház­ban, vagy elhagyott iskola- épületben van. A könyvtárak berendezése valamivel jobb a művelődési házakénál, de szűkösek, néhány faluban a közös helyiségben lévő köny­vek csak a zárt. szekrényes megoldást teszik lehetővé, holott az ideális a szabadpol­cos elrendezés lenne. Nem csak az épületekkel és azok berendezésével vannak bajok a társközségekben: megoldatlan a személyi ellá­tottság is. A művelődési há­zak, könyvtárak, klubok csak akkor érnek valamit, ha lel­kes és hozzáértő — szándé­kosan nem szakképzettet .mondunk — népművelő szer­vezi, irányítja a helyi prog­ramokat. Ez azonban ma még a nagyobb, a székhelyközség­ben sincs mindig így. A társ­községekben pedig az a jel­lemző, hogy o művelődési há­zak. klubok, könyvtárak ve­zetői tiszteletdíjas társadalmi munkás népművelők. Ahány község, annyi szokás, annyi tarifa a tiszteletdíjaknál. Né­hol annyit dolgoznak, mint a főhivatásúak, másutt alig kapnak feladatot a nem hi­vatásos népművelők. A tisz­teletdíjak 300-tól 600 forintig „ingadoznak” a helyi- kö­rülmények szerint. Mind gya­koribb, hogy a székhelyköz­ségben dolgozó 'népművelő jár ki a kisebb községekbe. Ez is jó megoldás lehet, ha a kijárás nem korlátozódik csupán egy-egy filmvetítésre, előadásra, hanem sikerül megismerni a helyi igénye­ket is. 0 ért is érdemel figyel­met a megyei közmű­velődési, közoktatási és ifjúságpolitikai bizottság javaslata, amely szerint a ta­nácsi továbbképző intézet ke­retei között nagyobb teret kellene adni a tanácsi veze­tők művelődéspolitikai to­vábbképzésének, a kistelepü­léseken lévő kulturális tevé­kenység lehetőségeinek, for­máinak és módszereinek meg­ismertetésére. Ezek ugyanis szemléletet, alapállást for­málnának, erősítenék a jó ér­telemben vett kötelékeket a nagyobb és a kisebb község között, hogy a társközségek sehol se maradjanak társta- lanok... Páll Géza Fehérgyarmati panoráma: a Május 15. tér lakásai. (Elek Emil felvétele) BERUHAZIISI HELYZETKÉP SZABOLCSBAN Gyorsabb, tervszerűbb munka Interjú dr. Kádár Lászlóval, az ÜFB területi igazgatójával Az országban folyó egyedi nagyberuházásoknak, az álla­mi támogatással megépülő lé­tesítményeknek a pénzügyi el­lenőrzése az Állami Fejlesz­tési Bankhoz tartozik. A mis­kolci területi igazgatóság a szabolcs-szatmári beruházá­sok ügyeit intézi. Ezért kértük meg dr. Kádár Lász­lót, az igazgatóság vezetőjét, hogy vonjon mérleget a be­ruházásokról. Á kivitelezés . minősítése — Az Állami Fejlesztési Bank területi igazgatósága 1979-ben Szabolcs-Szatmár- ban közel 4 és fél milliárd fo­rint értékű beruházás finan­szírozását és ellenőrzését lát­ta el. Mellette mintegy 2 mil­liárd forintot tesz ki az álla­mi támogatással megvalósuló vállalati beruházások értéke, ahol a pályázatok felülvizsgá­latával, a támogatási szerző­dések megkötésével, a kötele­zettségek teljesítésének szá­monkérésével foglalkoztunk. — A közelmúltban szüle­tett párt- és kormányhatá­rozatok a beruházási munka javítását szorgalmazták. A gazdasági szabályozó rend­szer módosítása szigorítást hozott. Ezek hatása miként jellemezhető a megye beru­házásainál? — Általánosságban elmond­ható, hogy az egy időben fo­lyamatban levő beruházások száma fokozatosan csökken, a beruházási feszültség észre­vehetően mérséklődik, a kivi­telezői tevékenység koncent­ráltabbá, hatékonyabbá válik, lerövidülnek a vállalási, szál­lítási határidők. A megyében a beruházásokon dolgozó ki­vitelező vállalatok magatar­tása tapasztalatom szerint — s itt elsősorban a megyei székhelyű építőipari vállala­tokra gondolok — az átlagtól jobb minősítést érdemelnek. Az üzembe helyezési határ­időknél késedelem ritkán for­dul elő, azonban továbbra is pontatlanság tapasztalható a teljes befejezési határidő tar­tásánál. .áat ■ — Milyen eredményekről és gondokról lehet beszélni? — Mindenekelőtt utalni kí­vánok arra, hogy egyedi nagy- beruházásként megvalósult a Budapesti Finomkötöttáru­gyár mátészalkai konfekció­üzeme, ahol a kezdeti gon­dokon, értékesítési nehézsé­geken túljutva ma már az árbevételi és nyereségtervet teljesítik. Több mint egy éve zavartalanul üzemel a me­gyén áthaladó 750 kilovoltos távvezeték, amely éves szin­ten 3,3 milliárd kilowattóra villamosenergia-behozatalt tesz lehetővé. — Ami pedig 1979-et és a jelenlegi helyzetet illeti: üzembe helyezték a szovjet— magyar földgázvezeték III. szakaszába tartozó beregda- róci kompresszorállomást. Súlyponti feladatot képez to­vábbra is Záhony térségének fejlesztése. A 2,2 milliárd fo­rintos költséggel megvalósuló IV. fejlesztési ütem megvaló­sulása tervszerű. E beruhá­zás keretén belül a múlt év­ben befejeződött a fényeslit­A szolgáltató műhelyben Bors Balázs művezető részlegéhez hat szerelő tartozott. A hat szerelő közül azon a reggelen az egyik sza­badságra ment, a másik be­teget jelentett, a harmadik kilépett, a negyedik munká­ba jövet elkallódott valahol. A megmaradt két szerelő­nek Bors Balázs rövid habo­zás után a huszonhárom sür­gős és a hetvenhét kevésbé sürgős munkalap közül kiad­ta az óvodai csőrepedést. A két szerelő összepakolta a szerszámait, s már éppen in­dulni akart, amikor az alag­sori műhelybe lerohant a fő­nök titkárnője személyesen, s miközben sajátkezűleg vissza­húzta az ajtóból a szerelőket, valamit súgott a művezető fülébe. ~ Bors Balázs dörzsölgette a tarkóját, morgott a fogai kö­zött, aztán odaszólt az egyik szerelőnek, hogy az óvoda előtt lépjen be Angyali Biri- ke művésznőhöz, de igyekez­zék. A másik szerelő addig is... Ekkor szólt a telefon. Bors fölvette a kagylót, s a tapasz­talt másik szerelő egyelőre nem indult el az óvodába. Aztán elindult a főkönyvelő barátjához. vésznő, mind a főkönyvelői barát lakásán, és elvitte őket. Mégpedig az egyiket Hajrá Bélához, az élsportolóhoz, &a másikat dr. Igaz Péter ügy­véd úrhoz, mert így utasította őt a Kisközpontja. Azután elmotorozott az Sorrend Bors Balázs pedig telefonált az óvodába, a türelmüket kérte, és miután mélységes részvéttel meghallgatta, hogy a kicsik az ágyukon kuporog­nak, az óvónők pedig felkö­tötték a szoknyájukat — sej- haj — térdig, hogy járni tud­janak a vízben, megígérte, hogy oldalkocsis motorkerék­párján maga viszi oda fél órán belül a szerelőket. A művezető valóban el is robogott a szerelőiért, s kér­lelhetetlenül félbehagyatta velük a munkát mind a mű­óvodába, ahol a kicsinyek vi­gasztalására papírhajókat ké­szített. A gyerekek nagysze­rűen szórakoztak, és az óvó­nők szerencsére tudtak úszni. Bors Balázs azonban — lévén maga is apa — nem látta túl megnyugtatónak a helyzetet, elhatározta, hogy elviszi a szerelőket az óvodába. Valóban — alig húsz perc múlva — vitte is a szerelő­ket. Mégpedig az egyiket Mo­hos főorvos úrhoz, aki a nagy­központi főmérnök úrból ta­valy kiszedte az epeköveket, a másikat viszont — o fő­mérnök titkárnőjének fodrá­szához. > Ezután a lelkiismeretes mű­vezető ismét elrobogott az óvodába, ahol tanúja volt an­nak a vidám víziparádénak, amit a gyerekek a fölfordított asztalokkal tutajozva rendez­tek. Bors Balázsnak fölgerjedt apai szíve, s szentül megfo­gadta, hogy — ha megpuk­kad is a Kis- és Nagyközpont minden fejese — azonnal el­viszi a szerelőit az óvodába, mert szakértői megítélése sze­rint a víz egy órán belül ki- csúrog a játszóteremből, s félő, hogy ablakokat kinyom­va a tutajozó gyerekeket az autók elé sodorja. Elhatározását perceken be­lül tett követte, azaz vitte is mindkét szerelőjét a 'Zobo- rics-lakásba, mert Zoborics- né, a Felettes Szerv nagyfő­nökének a kis felesége szólt le személyesen. Bors Balázs ekkor megtért irodájába, és magábaroskadt. Hosszú percekig tartó kábult- ságából a telefon csörömpö­lése ébresztette föl. Csak so­kára értette meg, hogy va­lami fejes hordta le őt, de egészen le a sárga földig —, amiért minden mást előbbre- valónak tart, mint az óvodát. — Bocsánatot kérek, de úgy utasítottak ... — Ha maga az atyaúristen utasítja, akkor is az óvoda az első! — dörögte ellentmon­dást nem tűrően a hang, — Különben is ön állapítja meg minden esetben a sorrendet, és ha emiatt bántják, fordul­jon hozzám! — Bocsánatot kérek, de ki­vel beszélek tulajdonképpen? — kérdezte hebegve a műve­zető. — Zoborics vagyok, a Fe­lettes Szervtől. Bors Balázs alig tíz perc múlva vitte a két szerelőt az óvodába, és közben próbálta elképzelni, hogy milyen csa­ládi botrány lesz az este Zo- boricséknál. Sólyom László kei északi rendező pályaud­var építése, Eperjesire átra­kón központi kazántelep ké­szült, megépült a rakodás korszerűségét szdlgáló konté­nerdaru. A megkezdett jelen­tősebb létesítmények közül épül a záhonyi darabárus át­rakó, folyik a vontatási telep korszerűsítése. Eperjeskén a szállítócsigás átrakó, Tuzsé- ron a szennyvízátemelő érde­mel említést. — Kielégítőnek, sőt . több­nyire kedvezőnek tekinthető a többi beruházás is. A Sza­mos töltéserősítésének II. üteme — közel félmilliárdos költséggel — háromnegyedé­ben elkészült. Jó ütemben épül a Nyíregyháza regioná- 4is vízellátását szolgáló.jveze- íékrendszer.’ A múlt évben',29» ezer tonna gabona tárolására alkalmas tárolókat helyeztek üzembe, elkészült a nyíregy­házi propán-bután töltőállo­más rekonstrukciója. Jelen­tős még a megkezdett vasúti beruházások közül a Mező- zombor—Nyíregyháza közötti vonal korszerűsítése. Megfontolt pályázatok — Az állam jelentős ösz- szeggel támogatja az ellá­tatlan területek fejlesztését, a termékszerkezet korszerű­sítését. Hogyan élt ezzel a lehetőséggel a megye? — A beérkezett pályázatok megfontoltságra, körültekin­tésre vallanak. Jól szolgálják az ipartelepítési, a foglalkoz­tatottsági politikát, a fonto­sabb célokat. Tavaly 34 ilyen beruházás volt folyamatban és ezek közül 14 fejeződött be. A beruházásoknak 440 millió forint az állami tá­mogatási vonzatúk. Hogy csak a jelentősebbeket em­lítsem: tavaly és az idén megvalósultak, illetve be­fejeződök közül ilyen a a Csepel Művek szerszámgép- gyártás fejlesztése Nyírbátor­ban, a Fémmunkás Vállalat balkányi nyílászárógyártásá­nak fejlesztése, a Kemévnél a közmű- és mélyépítő kapaci­tás bővítése, a Száévnél a technológiai fejlesztés, a la­katosüzem kitelepítése. — Az élelmiszeripari beru­házások közül a Balkányi Ál­lami Gazdaság nyírgelsei al- malésűrítmény- és aromaüze­mét, valamint a Nyíregyházi Konzervgyár paradicsomfel­> dolgozó, vonalát, említem meg. iá »lakossági igények jobbriki- elégítését szolgálja a múlt évben Nyíregyházán átadott megyei gyógyszertári köz­pont. Megépült nyolc ABC- áruház, közöttük olyan jelen­tősek, mint a fehérgyarmati és a tiszavasvári. Növeli a belföldi és az exportáruala­pot az Üvegipari Művek 40 millió forintos kapacitásfej­lesztése Vásárosnaményban. Energiaracionalizálási céllal vett igénybe állami támoga­tást a kisvárdai öntöde. Akik bizonyítottak — A beruházások vissza­fogására hozott intézkedé­sek és a korlátozott pénz­ügyi lehetőségek mellett milyenek a távlatok? — Mint már említettem, a záhonyi vasúti átrakókörzet fejlesztése nem kerül le a na­pirendről. A fejlesztés V. üte­mében tervezett létesítmé­nyek most vannak elbírálás alatt. Közel 400 millió forin­tot irányoztak elő a Fényes- litke és Záhony közötti máso­dik vágány megépítésére, amelynek Fényeslitke és Tu- zsér közötti szakasza feltehe­tően az év végére megépül. A Testvériség gázvezetéknél újabb gépegységgel szükséges növelni a beregdaróci komp­resszorállomás kapacitását. — A szűkös beruházási le­hetőségek mellett mód van további, az egyensúlyt és ter­mékszerkezetet javító fejlesz­tések finanszírozására is. Itt említem meg, hogy alapjutta­tásban részesülhetnek továb­bi fejlesztéseikhez azok a di­namikusan fejlődő, kedvező jövedelmezésű vállalatok, amelyek további gazdaságos beruházásokat tudnak meg­valósítani, ezekhez azonban már nem tudnak hitelt fel­venni. Azonban hangsúlyoz­nom kell, hogy a bankok a jö­vőben a kedvező feltételek mellett csak azokat a vállala­tokat támogatják, amelyek eddig is bizonyítottak — fe­jezte be dr. Kádár László. L. B. Társak, vagy...? A I ■ I >■ r I rr ■ rr I r ■■ r rr I kisközségek muvelodesugyerol N éhány éve új fogalom­mal bővült a szótá­runk: társközség. így nevezik a közigazgatási hatá­rok rendezése során az úgy­nevezett székhelyközséghez tartpzó kisebb testvért. Me­gyénkben több mint 80 ezren élnek a kis lélekszámú köz­ségekben, apró falvakban. A közigazgatás átszervezése óta 109 társközséget tartanak nyilván. Milyen a kisebb te­lepülés lakóinak közérzete? Hogyan boldogulnak? Van-e lehetőség legalább az alap­vető művelődési igények ki­elégítésére, amikor sok he­lyen még az iskolák is meg­szűntek, a székhelyközségbe települtek... Napi politikai, közéleti kér­dések ezek, amelyekre csak a helyzet alapos ismeretében tudnak válaszolni az erre hi­vatott tanácsi és társadalmi szervek. Arányos fejlesztésre van szükség, a társközségi státus nem egyenlő azzal, hogy hagyni kell a kisebb községeket szép csendben el­sorvadni. Okos tervezéssel szükséges megteremteni az alapellátás minden lényeges feltételét a társközségekben is. Nem lehet beletörődni se­hol abba, hogy a székhely­községben — ahogy mondani szokták — az eget, is kékre festik, a társközségen pedig bokáig járnak a Sarban az ott lakók. Vonatkozik ez a művelő­désre is, hisz nem is annyi­ra a megélhetési, kereseti le­hetőségek szűkös volta okoz gondot a társközségekben, mint a kulturális ellátás meg­csappanása. Ezekre hívta fel a figyelmet az a megyei vizs­gálódás is, amely tizennyolc kistelepülésen igyekezett ké­pet alkotni a kulturális ellá­tás helyzetéről. Kedvező el­helyezéssel, bútorzattal kevés helyen találkoztak. Néhol pénzügyi nehézségek, másutt a társadalmi összefogás hiá­nya miatt mostohák a műve­lődési otthonok. Az általában egy nagyte­remből, egy-két klubszobából álló művelődési otthonok csak a nevükben ígérik az otthonosságot. Felszereltsé­gük a közepes átlagot alig éri el — fogalmaztak a vizsgálat­ban részt vevők. A bútor sok helyen elavult, az alapköve­telményeknek sem felelnek meg. Jobb körülmények el­sősorban az új, vagy a kö­zelmúltban épített intézmé­nyeknél találhatók: — Túr- istvándi, Csengersima — ahol a helyiségeket nemcsak mű­velődési, hanem oktatási és egyéb célra is használják. Könyvtár, mozi, de előfordul, hogy óvoda, iskola kap helyet a művelődési otthonban. Na­gyobb baj, ha nincs gazdája és kiadják bérbe, mint Ópá- lyiban a tsz-nek. A régi családias közösségi alkalmak átalakultak, a dör­zsölök, fonók, kukoricafosz- tók helyét a tévénézés vette át, de az estézés falusi alkal­mait a mai ember is kívánja, . igényli. Kell, hogf legyen a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom