Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-11 / 84. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 11. Ha élner ma lenne 75 éves József Attila Gát utca 3. Ferencvárosi bérház. Kör- folyosós, soklakásos. Olyan, mint a többi jobbról-balról körűié. Csak ez, a Gát utcai most újra festett, frissen mosdatott. Egyik földszinti lakásába tömegesen jönnek a látogatók az ünneplők. Csodálkozva, vagy meghatottan, kíváncsian és tisztelettel, nézik, olvassák, tanulmányozzák a kis méretű szoba-konyha berendezési tárgyait, a falra, vitrinbe rakott iratokat, fényképeket, könyveket. József Attila szülőháza az elmúlt 75 évben nem sokat változott. Emléktábla jelzi a kapu mellett, hogy itt született a legnagyobb proletár- költő, a lakást emlékmúzeumnak rendezték be még 1964-ben. A kjnyha alacsony, rozsdás tűzhellyel, petróleum- lámpával, ütött-kopott asztalával, szénvasalóval, az egyszerű faládával, tálassal, olyan, mint amikor Pöcze Borbála gyerekeivel itt lakott. 4 konyha köve eredeti, a szobában akkor hajópadló volt. Gát utca 3.: Ma emlékmúzeum van az egyik földszinti lakásban V’ Versek, kéziratok, a 16 éves József Attila első verseskötete, a „Szépség koldusa”. Fényképek József Attiláról, környezetéről, testvéreiről. Iskolai bizonyítványa, könyvei, iratai. Az asztalon egy szál túli-- pán. A szomszédban, a múzeum melletti lakásokban ma is munkáscsaládok élnek. JÓZSEF ATTILA: ÍME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT... íme, hát megleltem hazámat, a földet, ahol nevemet hibátlanul írják fölébem, ha eltemet, ki eltemet. E föld befogad, mint a persely. Mert nem kell (mily sajnálatos!) a háborúból visszamaradt húszfilléres, a vashatos. Sem a vasgyűrű, melybe vésve a szép szó áll, hogy új világ, jog, föld, — Törvényünk háborús még s szebbek az aranykarikák. Egyedül voltam én sokáig. Majd eljöttek hozzám sokan. Magad vagy, mondták; bár velük voltam volna én boldogan. így éltem s voltam én hiába, megállapíthatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot L már végképp másoknak remél. Nagy László: József Attila! Mért játszott a szíved, te szerencsétlen, rombolva magad szüntelen télben, építve dalra dalt, s kifutva klgyulva, ésszel mérhető pontokon is túlra tudatod mért nyilait? Hiszen te tudtad: dögbugyor a vége e pokoli útnak, ott a hit is kihalt, hiszen te tudtad: álmaid orra buktak, magad örökre kicsuktad, járhatod a téboly havát, s árván, idétlen, emberségre, hű szerelemre étien villámló tálból eszed a halált. Tudtad, tudom én is: a nagy: te vagy, s te, a Mindenség summáslegénye, részt se kaptál, pedig az egészre futotta érdemed. ■ - cirytö'i ro Érdemes volt-e ázni, fázni, csak a jövő kövén csírázni, vérszagú szörnyekkel vitázni, ha ráment életed! Csak szólhatnál, hogy érdemes! Mert csontom, vérem belerémül, végzetedhez ha én állítok végül józan zárómérleget. Törd fel a törvényt, ne latold! A porból vedd fel kajla kalapod, vértanú vállad, s a kifordult nyakcsigolyákat rendbeszedve . két kisírt szemmel, tüzes iker-körrel nézz a szemembe, hogy rendülne bele a mohó, emléknélküli tenyészet, az egek mirigy-rendszere s e megváltatlan földi lét. József Attila! te add nekem a reményt, mert nélküle romlott a napvilág, a vér eves, bár a fogad vicsorog, bár a nyakad csikorog, bólints, hogy érdemes, cáfold meg halálos logikád, te glóriás, te kíntól bélyeges! Képzeletemre bízzál édes munkát, mert immár úgy szorgoskodik, hogy a sarkamtól torkomig forraszt rám forró hamubundát, rádióaktív iszonyt — félek, hogy minden rejtelmet kibont s végül már semmi se fáj. Hogy el ne jussak soha ama sikra: elém te állj. Segits, hogy az emberárulók szutykát erővel győzze a szív, szép szóval a száj! A névadó öröksége Munkások vallomásai a költőről □ róla elnevezett költői díj egyike a legrangosabbaknak, de viselik a nevét utcák, terek, intézmények, kis és nagy közösségek, úttörőcsapatok, klubok, szocialista brigádok. Ez utóbbiból is bizonyosan több százat lehetne felsorolni. Mi egyet választottunk: a Mezőgép Vállalat nyíregyházi József Attila Szocialista Brigádját. Arra kerestünk választ: mit jelent egy munkáskollektívának a névadó öröksége, milyen kép él azokban a névadóról, akikről és akikért versei megszülettek. Először is egy kis rövid bemutatkozás: a József Attila brigád csaknem egy évtizedes múltra tekint vissza, bár jelenlegi formájában 1976 óta működik. Harminchét tagja van. Négy brigádból szervezték újjá 4 éve és négy munkaterület dolgozóit fogja ösz- sze. Szerszámgép-felújítással foglalkoznak a hibafelvételezéstől a különféle munkafolyamatokon át a végtermék átadásáig. Szakmunkás-bizonyítvánnyal, illetve érettségivel rendelkező szakmunkások, köztük néhány technikus. Esztergályosok, géplakatosok: vasasok. Tudni illik még róluk a következőket: ifjúsági brigád háromnegyed részben harminc éven aluliak. Közülük tizenhatan KISZ-tagok, négyen pedig az Ifjú Gárdában tevékenykednek. Újjáalakulásuk óta háromszor nyerték el az ezüstkoszorús, most március 21-én pedig 1979. évi munkájuk alapján az aranykoszorús brigád címet. Hadd mutassam be röviden három beszélgető partneremet is: Morauszki János brigádvezető, mosolygós, nyílt tekintetű, szőke 30 év körüli. Eredeti szakmája szerint esztergályos, később munka mellett érettségizett gimnáziumban. Papp Mihály keménykötésű, keményszavú ember, hét éve végzett mezőgazdasági szakközépiskolában, majd technikus minősítést szerzett. Vigh János fényező-mázoló szakmunkás, lágy, hullámos hajú, alig túl a gyermekkoron — mindössze 18 éves. Idén fog érettségizni a szakmunkások szakközépiskolájában. Ö vezeti a brigád naplóját. Szabványős kérdéssel kezdtük: miért éppen József Attilát választották névadónak? — Amikor a négy brigád egyesült — kezdte a brigádvezető —, úgy gondoltuk, hogy a négy név közül azt tartjuk meg, amelyikhez a legtöbb közünk van. Tényleg nem egy-két ember döntötte el, hogy így legyen. A brigád amellett volt, hogy legyen József Attila, mert olyan munkások vagyunk, akikről az ő versei szólnak. — Egyáltalán nem mindegy, hogy neveznek egy brigádot — tette hozzá Papp Mihály. — Mert a névadó egyben példakép is. Ezután arról beszélgettünk, milyen kép él vajon a brigád tagjaiban a névadóról. összefoglalva elmondták: biztosak benne mindhárman, hogy a brigád valamennyi tagja tudja József Attiláról a legszükségesebbeket. Körülbelül a következő fogalmakat sorolták fel: ő volt a nagy proletárköltő, verseiben mindig az igazságot kereste, költészetének középpontjában a munkásság életének ábrázolása állt, a fiatalságot verseivel a hazaszeretetre tanítja, sokat szenvedett, öngyilkossággal vetett véget életének. Ez a sűrítménye az elhangzottaknak. Ezen túlmenően pedig arról is szóltak: személy szerint nekik mit mond József Attila költészete. — Nekem József Attila neve azit jelenti — gondolkozott el Papp Mihály —, hogy olyan dolgokról beszélt, ami ma is foglalkoztatja az embereket. »Itt van például A város peremén, vagy a tőkéről írott versei. Olyan témákkal foglalkozik, ami bennünket is érdekel, amiről naponta beszélünk. Vagy a munkáról szóló költeményei. Nem tudom másképp megfogalmazni: aki meg akar élni, annak dolgozni kell! Nekem ezt mondja József Attila költészete. Vigh János, aki nemrégiben újra vizsgatételként ismerkedett a költő életével és munkásságával, tizennyolc évesen egymásfajta József Attilát érez közel magához, azt, aki a családi fészek melegét kívánja, aki a halott mamát örökíti meg költeményeiben. — Az első negyedéves beszámolón volt a tételünk József Attila és munkássága. Tíz-tizenkét verse szerepelt, aminek még az elemzését is könyv nélkül tudni kellett. Szeretnék is egy megjegyzést tenni: nem tartom jónak, hogy saját véleményünket a versekről nem nagyon mondhattuk el, inkább azt kérték, hogy kívülről idézzük a tankönyvből a versek elemzését. Nekem egyébként a családról írott költeményei a legkedvesebbek, főleg azok, melyekben édesanyjának állít emléket. , — Hadd egészítsem ki az eddigieket — tette hozzá Morauszki János. — ElsősorVarsányi Pál illusztrációja a Fiatalasszo nyok éneke című vershez. ban természetesen a munkásságot ábrázoló költőről él bennünk egy kép a névadóról. De hát József Attila olyan gyönyörű szerelmes verseket is írt, mint például az Oda. Hozzám talán ezek állnak a legközelebb, mert az ember legmélyebb érzéseiről szólnak. Természetesen tisztáztuk, hogy a valóságot egy pillanatra sem szeretnénk rózsaszínűre festeni, ha egyszer nem olyan. Mert bevallották azt is, hogy azért a versolvasás még akkor sem tartozik a szórakozásaik közé, ha éppen József Attila nevét viselik. Könyvtárba heten járnak rendszeresen a brigádból — bár mondjákS ennél többen olvasnak, főleg szak- és szépirodalmat, no és a napi sajtót. Bár József Attila- kötet több brigádtagjuk házi könyvtárában i megtalálható, abban is megegyeztünk, hogy behatóbban akkor tanulmányozták utoljára a költő munkásságát, -amikor még az iskolában tananyag volt. Így a József At- tila-kép szinte kivétel nélkül mindegyiküknél aszerint alakult ki: milyen volt az iskolában a magyartanár. Meg tudta-e szerettetni a költeményeket, vagy inkább elvette a kedvet a versolvasástól? Ezért emlékszik vissza melegen a brigádvezető egykori tanárára, Bánszky tanár-úrra, aki úgy tudott beszélni József Attila költészetéről, hogy szavai még most is a diákok fülébe csengenek, egy életre elegendő útravalót adott még versszéretetből is. S vajon mi a véleményük egy „másik” József Attiláról? Ha élne, most mit írna? — Amit megálmodott, az valóra vált — feleli Morauszki János —, arról írna, hogy mindenki dolgozhat, mindenkinek van munkája, mindenki megélhet. De írhatna arról is, például a mi brigádunkat tekintve, — hogyan áll helyt az ifjúság a munkában. Egy-két megjegyzéssel segíthetné a mai fiatalokat! — Melléállna a mi rendünk mellé, mert ezt követelte — folytatta Papp Mihály. — De biztosan most is erősen ostromolná azokat a hibákat, amelyek a fejlődést gátolják, amiről mi is tudunk és amit bírálni kellene! — Ha élne és írna — gondolkozott el Vigh János —, elítélné a vándormadarakat, akik pár fillérért otthagyják a munkahelyüket. Én még csak három éve vagyok itt, de máris látom, hogy sokan változtatnak munkahelyet azért, mert pillanatnyilag jobb anyagi lehetőséggel kecsegtetik. Biztosan írna a munkahelyhez való. •hűségről is. égezetül azt összegeztük: vajon a József Attila nevét viselő szocialista brigádra hárul-e valamilyen pluszfeladat a költő életművének népszerűsítésével kapcsolatban? Az feltétlenül — felelték — hogy legalább születésnapján megemlékezzenek róla, hogy beírják a naplóba a megemlékezést. Morauszki János ehhez még egy megjegyzést tett hozzá. — A legtöbb versében szó van a közös—- , ségről, A mi brigádunk erőssége a közöse ségért végzett munka a rendes, napi feladatok mellett. És éppen az a gyengéje is, mert új emberek jöttek, nem ismerjük egymást eléggé, a brigád még nem kovácsoló- dott igazán közösséggé. Ezt kellene erősíteni! Baraksó Erzsébet A HÁROM GYEREK ÉS A MAMA.
