Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-10 / 83. szám
1980. április 10. KELET-MAGYARORSZÁG 7 iJDONSáCW, TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK Gépkocsiszállítás: 70 százalék A Mongol Népköztársaságban az áruszállítás 70 százaléka gépkocsival történik. A szállítási ágazat sikeres munkájához intenzív segítséget nyújtanak a KGST-ál- lamok. A testvérállamok autókat, gépi berendezéseket, garázsfelszereléseket, pótalkatrészeket, olajtermékeket szállítanak. A Szovjetunió például 1500 gépkocsi karbantartására alkalmas szervizállomást, pótkocsiműhelyeket, autóbusz- és személygépkocsikarosszéria]'avitó üzemeket épit. Csehszlovák közreműködéssel a gépkocsikat műszakilag ellenőrző laboratórium, magyar és NDK- támogatással pedig üzemanyagkenőanyag laboratórium létesült. Ultrahanggal a zöld hályog ellen Mindössze néhány másodpercig tart az a műtéti beavatkozás, amelyet a szovjet szemészek a glaukoma, a zöld hályog gyógyítására dolgoztak ki. A Szovjetunióbán kiKísérletezett utrahangos berendezés segítségével ezeket a beavatkozásokat már rendelőintézetekben is végezhetik. Az ultrahangot körülbelül egy évtizede kezdték el alkalmazni a szemészeti gyakorlatban, először csak diagnosztikai, később már műtéti célokra is. Jelenleg az ultrahangot a ca- tarcta, a glaukoma, a szemlencsehomályok, a retinaleválás, a könnyzacskó-megbetegedések gyógyítására és az idegen testek eltávolítására használják. Az ultrahangos berendezések segítségével távolítják el a jó- és a rosszindulatú daganatokat is, mégpedig úgy, hogy nemcsak a beteg szeme, de a látása is megmarad. Rendkívül hasznos az ultrahang a szembetegségek diagnosztikájában. A szakemberek véleménye szerint ez a módszer sokkal pontosabban jelzi a szemben lejátszódó folyamatok lokalizációját és kiterjedését, mint a hagyományos röntgenvizsgálatok. Most kutatják, miként lehetne az ultrahang segítségével háromdimenziós felvételeket nyerni, ami óriási előrelépést jelentene az idegen testek, bevérzések és daganatok még pontosabb kórismézésében. Hosszú életű görgőscsapágy A gördülőcsapágy mint gépelem igen lényeges része a gépi berendezéseknek és általában gyorsabban használódik el, mint maga a berendezés. A gördülőcsapágyak többsége a fém érintkezési kifáradásának következtében válik használhatatlanná. A csapágyalkatrészek hasznos felületeinek érintkezési kifáradása kis pontok (berágódások), leválások (pittingek) formájában jelentkezik. A gördülő súrlódás, valamint az azt kísérő képlékeny alakváltozás eredményeként az érintkezési felületi rétegen, az érintkezési pontokon intenzív ke- ményedés jelentkezik. Egy idő után a felületi réteg olyan változásokon megy keresztül, melyek az anyag kristályszerkezeté» nek megbomlását eredményezik. A gördülőcsapágyak érintkezési rétegének viselkedését mikroszkopikus mélységig tanulmányozó kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy a felületi réteg mechanikai és vegyi kezelésével, a végső megmunkálási — köszörülés^ polírozási, szuperfiniselési — műveletek gondos elvégzésével meg lehet ugyan hosszabbítani a csapágyak élettartamát, de közel sem olyan mértékben, ahogy az kívánatos volna. Egy angol szakember más nyomon indult el a nagyobb élettartamú görgőscsapágy megalkotásának útján. Konstrukciójában arra törekedett, hogy a csapágyban minden pillanatban valamennyi görgő egyenlő terhet hordjon, ne keletkezzenek benne káros feszültségek. Az új elrenA feltalálót és újfajta görgőscsapágyát láthatjuk. dezésű csapágyat statikailag együtt kell megtervezni azzal a tengellyel, amelyre illeszkedik. Benne nem kis felületen jelentkezik a nagy nyomó-igénybevétel, hanem kedvezőbben oszlik el, így elmaradnak, illetve csak jóval később jelentkeznek az említett anyagkifáradási jelenségek. Különösen a papír-, nyomda- és textilipari gépeknél van nagy jelentősége e szabadalommal védett csapágytípusnak. Á nyersanyagok hasznosítása A fafeldolgozó és petrolkémiai ipar területen a kutatásban és fejlesztésben elért eredményekért, valamint egy korszerű fakiszári- tó berendezés gyártásának bevezetéséért Klement Gottwald állami díjban részesült a Bratislavai Állami Faipari Kutató Intézet, a Prágai Faipari Kutatási és Fejlesztési Intézet, a Praha—Beho- vicei Állami Gépgyártási Kutató Intézet, valamint a Nővé Mesto nad Váhom-i Vzduchotechnika nevű, légkondicionáló berendezéseket gyártó vállalat. A korszerű, nagy hatóerejű szárítóberendezések gyártása a csehszlovák gépipar szamára új kutatóprogramot jelent. Ez exportlehetőséget is biztosít, s a faiparban lehetővé teszi a gyártmányok minőségének világszintre emelését. Ugyanakkor jelentékeny mennyiségű hőenergia- megtakarítást hoz, csökkenti a száraz vágott fa veszteségét, s megtakarítja a külföldi szárítóberendezések behozatalához szükséges devizát. A Német Szövetségi Köztársaságban gyártott szárító- berendezéseknek a fából kivont 1 kg víz elgőzölegtetéséhez 4990 kJ- re van szüksége, az Ausztriában gyártottnak 6180 kJ-re. Az új . csehszlovák középkapacitású szárítóberendezésnek (a Vzduchotechnika vállalat gyártmánya) ehhez elég 4460 kJ, a nagy kapacitásúnak 4900 kJ. Emellett a cseh- szlavák szárítóberendezések sokkal olcsóbbak is. A Novóky-i Petrokémiai Kutató Intézet a legnagyobb csehszlovák kutatómunkahelyek közé tartozik. Kutatói tevékenységének fő területe a PVC állandó minőségi javítása, de gyakran bocsát közre más gyártási javaslatokat is. Például a Bubotherm nevű hővezető anyag pótolhatná a tőkés országokból behozott Gilothert. A hővezető a 300 C-fokot nem meghaladó hő közvetlen vezetésére szolgálhat. Öntözési együttműködés Az NDK-ban nagy földterületeket vonnak öntözéses művelés alá. 810 ezer hektárnyi vetésterületet öntöznek. Ehhez az ország több mint ezer öntözőgépet és különböző más öntözőberendezést kapott a Szovjetuniótól. Az öntözési tervek kidolgozásánál széles körben figyelembe veszik a Szovjetunió és a többi szocialista ország tapasztalatait. Szoros együttműködés alakult ki közöttük. A szovjet, NDK-beli, magyar és bolgár szakemberek közös erőfeszítéseinek köszönhetően jelentősen javult és egységesebbé vált az öntözéshez szükséges géppark. így például egyötödére csökkent a különböző fajta szivattyúk száma. Ennek köszönhetően csak az NDK-ban másfél millió márkát takaríthattak meg. Hegzabolázott folyó Képünkön: a különleges gát építési munkálatai, amelynél 15 méterenként ellenterhelést alkalmaztak, így védve ki a folyó erős nyomását. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) A vízerőművek létesítésénél, ha körültekintően járnak el, hármas célt érhetnek el a tervezők. Egyrészt csökkenthetik az árvíz- veszélyt, s ezzel jókora területeket állíthatnak a mezőgazdaság Szolgálatába. Másrészt olyan víztartalékokat teremthetnek, * amelyek a tervszerű öntözés céljait szolgálhatják. Harmadsorban a vízerőmű elektromos áramot termel, amipek mind közelben, mind távolabb jó hasznát veszik a felhasználók. Sok olyan országa van a világnak, ahol semmiféle lehetőség nincs vízerőművek létesítésére, ami pedig hosz- szú távon a legkifizetődőbb energiatermelési mód. A hatalmas összegű beruházás soká térül meg ugyan, de utána azután jóformán „ingyen van” a villamos energia. Kedvezőbb az amortizálódás képe, ha a mezőgazdaságnak, a természetvédelemnek tett „szolgálatokat” is figyelembe veszik a szakemberek. A vízerőművek élettartama többszöröse a hőerőművekének, s gyakorlatilag csak egyetlen nagy ellensége van a folyókra, vízgyűjtőkre épített hidroenergetikai létesítményeknek: a' földrengés. A völgyzáró gát megsérülése komoly veszélyhelyzetet teremthet, amire ma már előre gondolnak a konstruktőrök. Az építésmóddal egyelőre különösebben nem tudják befolyásolni a vízerőművek rengésállóságát, s így a gát és erőmű helyének kijelölésénél gondolnak egy esetleges katasztrófára, a nagyobb bajok elkerülésére. A Szovjetunió bőven el van látva vízerőművek telepítésére alkalmas gyors folyású, nagy vízhozamú folyókkal. Ilyennek mutatkozott az Amúr egyik bal oldali mellékfolyója, a Zeja is, ahol néhány évvel ezelőtt vízerőmű létesítését határozták el, kiszámítván, hogy az energiatermelés mellett még 200 ezer hektárnyi termékeny árterületet is a mezőgazdaság szolgálatába tudnak állítani. A hat, egyenként 315 megav$attos turbinából 4 máris áramot ad, 2 még ezután készül el. Fűtött szőnyegek Japánban már az elmúlt télen gyorsan fokozódott a kereslet a villamos melegítő betéttel ellátott akril- és poliészter szőnyegek iránt. Ezekből több mint 300 000-et adtak el. Használatukkal a gáz- vagy az olajfűtéshez viszonyítva energiát takarítanak meg. A japán iparügyi miniszter szerint a háztartásokat ilyen szőnyegekkel kellene felszerelni. Ezért a kormány utasította a villamosipari társaságokat, hogy gyártsanak többet ezekből a szőnyegekből. KISTERMELŐK- KISKERTEK Á téli alma integrált növényvédelméről (2.) Egynyári virágok helybevetése Zöldbimbós állapotban a sodró- moly-fertőzöttséget mérjük fel. Védekezni csak megfelelő időjárás mellett (3—5 Celsius-fokon a készítmények nem hatnak megfelelően!), és akkor célszerű, amennyiben 100 megvizsgált bimbó közül 2—3-ban szövedékben, apró hernyót találunk. Pirosbim- bós állapotban már jól gondoljuk meg, hogy hozzányúljunk-e az inszekticidekhez! Amennyiben a sodrómolyok elleni védekezést időjárási vagy egyéb okok migtt nem végeztük el és a növényfer- tőzöttség indokolja, rövid hatástartamú készítménnyel permetezzünk ellenük. Ha a gyümölcsöst járva a fakorona belsejében tömegesen felröppenő apró lepkéket látunk (az almajevél-aknázómoly imágói) gáztenziójú, rövid hatástartamú készítményekkel permetezhetünk (Unifosz 50 EC, Fekama DDVP). Ugyanezen készítmények hatnak a sodrómolylárvák ellen is. Virágzásban természetesen nem alkalmazunk rovar- és atkaölő szert. Sziromhullás meg kell vizsgálni a gyümölcsöst. Amennyiben a tél végi lemosó permetezést nem végeztük el, fokozott figyelemmel kell kisérni a takácsatka-fertőzöttséget. Védekezni akkor szükséges, ha a levelek 25—30%-án háromnál több mozgó egyedet találunk. Általában ebben az időszakban repülnek az almalevél-aknázómoly, a vértetű, a sodrómolyok parazitái. Amennyiben a gyümölcsös átvizsgálása során károsítást (levéltetű, lombrágók stb.) nem tapasztalunk, hagyjuk el az inszektici- des kezelést, segítségre híva ezzel a hasznos élőlényeket. Sziromhulláskor helyezhetjük ki a különböző csapdákat. A forgalomban levő REAMOL-LP szexferemon csapdák megbízhatóan jelzik az almamoly rajzásdinamikáját. Permetezni rajzáscsúcs idején (amikor a legtöbb egyed van a fakorona 1,5 m magasságában kihelyezett csapdában) szükséges. Ezt a kezelést az időjárástól, a csapdában fogott imágók számától és az alkalmazott készítmény hatástartamától függően meg lehet ismételni. Molnár Józsefné, megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás Somogyi Tamás, Szamos menti Állami Tangazdaság után ismételten Méhészek tavaszi teendői A méhészek tavaszi teendőiről Kapcsos Sándortól, a Mészöv és a Hungaronektár méhészeti szaktitkárától érdeklődtünk. Április—május a fejlődés időszaka. Az első tavaszi vizsgálat után a méhcsaládok fejlődése mind gyorsabb. Erre az időszakra az jellemző, hogy a család egyre hajlamosabb a fészek ki- terjesztésére, új lépek építésére és herenevelésre. A FÉSZEKBÖVtTÉS A bővítés ideje csak akkor jöhet létre, amikor az anyának kevés helye van a petézésre, és a méhek már sűrűn takarják a fészket. A bővítésre szánt lépe- ket mindig a szélső fiasításos és a takaró lép közé tesszük. A fészekbővítés után a méhcsaládokat hetenként meg kell nézni, mert ismét rászorulhatnak segítségünkre. A hordás ideje alatt bővítésre műlépes kereteket használjunk, melyet födött mézkoszorús lépek közé tegyünk. A rajzási veszély akkor jön létre, ha a méhcsalád eléri vagy túlhaladja azt a fejlődési szintet, amely az adott kaptártíousnál a legmegfelelőbb. A rajzás megakadályozására a családtól érett, fiatal méheket veszünk el, ezeket a gyengébb családok felerősítésére használhatjuk. Élelempótlásra ebben az időszakban Furnérra nevű, gyógy» szeres cukorlepényt használjunk. VIASZTERMELÉS Feltételei: fiatal méhek, megfelelő hőmérséklet, hordás, üres hely a kaptárban. A viasztermelés módjai: új lépek építtetése, műlép nélküli építtetés, építtetés természetes, mesterséges rajokkal, építőkeret használata. Ez utóbbi szintén viasztermelési mód, melynek előnyei: a rajzást gátolja, a család hangulatáról is tájékoztat. Eszerint: az építés megkezdése — hordást jelent. Munkáslép építése — a család rajzásra készül. Herelép — a rajzási. anyaváltási hajlam legkorábbi jele. Anyaböl- csőkezdet — készülődés a rajzásra, anyaváltásra. Hordás idején az építés leáll — a család rajzásra készül. Hereiépbe mézet raktároznak — a rajzási hajlam megszűnt. VÁNDORLÁS Hazánkban nagyon ritka az olyan vidék, ahol a méhek állandó telephelyük röpkörzetében bőségesen és folyamatosan találnak gyűjteni valót. Az akác vi- rításakor vándorolni kell. A gyűjtési időt a korán és későn virágzó akácok telepítésével lehet meghosszabbítani. Teljes siker, ha a korai akácról akkor vándorolunk el, amikor a következő napon az új helyen már többet gyűjthetnek méheink, mint a régin. Ezt azonban már pár nappal előbb kell látnunk. A teleohelyet igyekezzünk a méhlegelőhöz minél közelebb kijelölni, 1—1,5 kilométernél távolabb semmi esetre se kerüljenek méheink a virágzó növénytől. Fontos a méhek szempontjából a víz is. A vándorlás megkezdése előtt a méheket az állatorvossal meg kell vizsgáltatni, melyről igazolást kell kérni. Megyénkben a méhészek munkáját nagyban segíti a Hungaronektár Vállalat, melynek köz- Dontia Baktalórántházán van, valamint az áfészek méhészszakcso-^ portjai. A Hungaronektár ing ve-* nesen szállítja a méheket a ván- dorhelvre és vissza, ezenkívül családonként 100 forint térítési díjat fizet. A méhészszakcsoportok a tagok részére nagvkereskedelmi áron cukrot biztosítanak, fuvarkedvezményt. termelési előleget, Volán-fuvar-visszatérítést, mézszállításhoz szükséges kannát, méhetetéshez kedvezményes cukorlepényt adnak. Gy. Sz. E. Á málna gondozása Gyakran előfordul, hogy tavasz- szal a málnabokor rosszul vagy egyáltalán nem hajt ki, s alul, a vesszőkön, 1 centimétert is meghaladó lilásvörös vagy kékesvörös foltok keletkeznek. A foltok kiindulási góca rendszerint a rügyek körül észlelhető. A foltok később egyre nagyobbodnak, ösz- szefolynak, végül körülölelik a vesszőt. Nyár végére a foltok területén elhal a kéreg és ezüstfehéren elszíneződve hossz- és keresztirányban behasad, foszlányo- san felválik a fás részről. Ha az ilyen málnavesszőt közelről megtekintjük, akkor ott tűszúrásnyi fekete pontocskák tömegét. a didimellás vesszőfoltosság (Didymella applanata) kitartó képleteit látjuk. Az ezekben képződő spórák még a nyár folyamán az esőcseppek segítségével továbbjutva megfertőzik a málnahajtásokat. A belőlük fejlődő gombafonal-szövedékben keletkeznek késő ősszel a téli kitartó képlétek. A fertőzés így tavasz- szal a talaj felszínéhez közel eső részekről indul ki. A napsugárzásnak erősen kitett sík vidéki málnásokban ajánlatos gondosan szétteregetett szalmás trágyával a talajt árnyékolni. Tudnunk kell viszont az is, ha egyszer elkezdtük az árnyékolást, akkor azt mindvégig folytatnunk kell, mert az árnyékolt talajban a felszínhez közel eső gyökérzet helyrehozhatatlan károsodást szenvedhet — a talajátforrósodás miatt — a takaróréteg eltávolításakor. (A talajtakarás a terület elgyomosodását is megakadályozza.) Köztudott a málnatermesztők körében, hogy a letermett vesz- szők azonnali eltávolítása és elégetése által is megakadályozhatjuk a kórokozó tovaterjedését. így a meghagyott sarjak is jól be tudnak érni, több napfényt és több levegőt kapnak, ami a jövő évi bő termés eléréséhez igen fontos környezeti feltétel! Tavasszal, amikor a málna hajtani kezd, célszerű a bokrokat ismét átvizsgálni és azokat a sarjakat, amelyek rosszul teleltek, tőből ki kell metszeni. Ezeket arról ismerjük fel. hogy gyengén és későn kezdenek hajtani. Ha azt tapasztaljuk, hogy a tél folyamán az egészséges, erős sarjak végei elszáradtak, úgy az elszáradt részeket az egészséges részig kell visszametszeni. A kemikáliák közül a réztartalmú készítmények a leghatásosabbak a málna didimellás vesz- szőfoltossága ellen. Ha a réztartalmú szereket ditiokarbamátok- kal kombináljuk, úgy csökkentjük a réz fitotoxikus hatását és növeljük a szerves készítmény gombaölő hatásának időtartamát. E sajátos szinergens hatás következtében a két komponens hatása megsokszorozódik. A rügypattanáskor végzett permetezéssel kellő preventív (megelőző) védettséget tudunk kultúrnövényeinknek biztosítani. A Cuprozan Super D és a Recin Supert 0,3—0,5 százalékban, a Dithane Cupromixet 0,2—0,4 százalékban szórhatjuk ki. Rügyfa- kadás után 4—5 leveles állapotban ugyanezeket a szereket használhatjuk, de alacsonyabb koncentrációban. A permetezéseket 12—14 naponként — csapadékos időben a rö- videbb védekezési fordulóval — meg kell ismételni. A permetezések során a munka- és baleset- védelmi óvó rendszabályokat szigorúan be kell tartani. Dr. Széles Csaba Az egynyári virágok nagy része nem igényel különösebb előnevelést, közvetlenül is elvethe- tők az ágyakba. Erre április-májusban kerül sor, amikor már nagyobb fagyokra nem számíthatunk. A talajt már előzőleg készítsük elő. A tetejét vetés előtt porha- nyítsuk meg, legyen apró raor- zsás. A magokat sorokba vagy kisebb csomókba vetjük. A vetés ne legyen túl sűrű, hiszen ezek a növények már itt fognak felnőni. A túl sűrű vetésen a későbbiekben ritkítással, a ritka vetésen pedig közbepalántázással segíthetünk. A magokat sekélyen takarjuk. A vastag takaróanyag alól a kis növények nem tudnak kicsirázni. A sekély takaróanyagnál pedig arra kell ügyelni, hogy ki ne száradjon, mert ez különösen a csirázó magvakra végzetes lehet. Ugyanis ha a kis csira elpusztul a szárazság következtében, akkor a növény többet nem fog kihajtani. Vetés után nagyon finoman permetező rózsájú kannával öntözzük be az ágyakat. Az öntözés ezen túl — az esős napokat kivéve — mindennapi munkánk lesz. A talaj sohasem száradhat ki. Csak csírázás után csökkentsük a víz mennyiségét, amikor a kis növények már maguktól is képesek vízfelvételre a mélyebb talajrétegekből. Ismerkedjünk meg néhánnyal, a helybevethető egynyáriak közül. Vágott virágnak is hálás a körömvirág (Calendula). Napos helyre ültessük. A talajjal szemben igénytelen. Ha vágjuk a virágját, akkor újabbakat fejleszt, s ez eltart a fagyokig. A virágok a sárga színárnyalataiban pompáznak. A kalárcsi (Clarkia) tápanyagban gazdagabb talajt igényel. Meghálálja az öntözést. Júliustól szeptemberig virágzik, a fehér, narancs, rózsaszín különböző árnyalataiban. Majd a nyár végét díszítik nagy sárga, rozsdabarna virágaikkal az egynyári napraforgók (Helin- thus annuus). Azt hiszem, ezt a növényt nem kell közelebbről bemutatni. Régi parasztkerti növény kohia (Kochia). Az Alföldön ma is előszeretettel ültetik. A megszáradt kórójából télen seprűt kötnek ezen a vidéken. Különböző fajtái közül különösen szépek a gömbváltozatok. Kis sövényeket ültethetünk belőle a kertben, amely ősszel szép vörösre színe- ződik. A magvetés után 9—10 hétre virágzik a borzaskata (Nigella). Virágai általában kék színűek. Termése felfújt nagy hólyag, amelyet felhasználhatunk a szárazkötészetben. Meghálálja az öntözést. A száraz kertrészek tipikus képviselője a porcsinrózsa, vagy kukacvirág (Porulaca). Ahol jól érzi magát, ott a magját elszórva minden évben újra kel. A virágai a sötét árnyalatokat és a kéket kivéve, szinte minden árnyalatban pompáznak, vannak félig telt változatai is. A kúszónövények közé tartozik az ipomea (Ipomaea). Virágai kékek, fehérek vagy pirosak. A magját elszórva magától is kikel. Támasztékot igényel, amire gyorsan felkúszik. Meleg, napos helyet és a meszes talajokat kedveli. Dekoratív növény a díszparéj (Amaranthus). Napos és félárnyékos helyeken egyaránt megél. Egy méter magasra is megnő, és hosszú, csüngő virágzatot fejleszt, tarka levelű faja is van. A helybevethető növények közé tartoznak az egynyári füvek is. A megszárított virágzatukat télen a szárazkötészetben használhatjuk. Dr. Fodor Béla Védekezés a varasodás ellen Az április elején uralkodó csapadékos időjárás az előző évekhez hasonlóan ismét megteremtette az almafa-varasodás korai fertőzésének lehetőségét. Rügybomlást követően ugyanis a már március közepétől intenzíven szóródó spóráknak minden feltétel biztosítva van a betegség létrehozásához. A kártétel nagyságát döntő mértékben meghatározza az áprilisban uralkodó időjárás. A hőmérséklet alakulásától függően ebben a periódusban a permetezések végzését az esőzéseket követő 36—52 órán belül szükségesnek tartjuk elvégezni. A megelőzés érdekében — a lombozat növekedési ütemét és a kártételi veszélyt figyelemmel kísérve — mindig törekedni kell a levelek (fogékony felületek) gombaölő szerekkel való fedettségére. Ehhez a lémosó permetezéseket követően a rézkészítmények használatát tartjuk legmegfelelőbbnek. (Ilyen pl. a Cupro- san Super D, a Recin Super, a Rézoxiklorid stb.) Kijuttatásuk perzselési veszély nélkül 0,3 százalékos töménységben, zöldbimbós állapotig végezhető. Keresztesi István
