Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-09 / 82. szám

1980. április 9. KELET-MAGYARORSZÁG 7 Postabontás „Egy nagyon fontos, élet­bevágóan fontos problémá­val fordul önökhöz egy fia­talasszony, aki már idegileg senki. Miért? Röviden el­mondom. Noha rendszerünk megteremtette, hogy minden ember becsületes munkájá­ból nyugodtan és boldogan éljen, egyeseknek ez sem elég. Községünkben sajnos vannak, akik rombolnak. Felvásárolják a sok cukrot, főzik a pálinkát és nem szá­mit, hogy az italbolt reggel zárva van, hogy rendelet született, ami korlátozza az italkimérést. Ezek az embe­rek mérik a pálinkát és a bort és ez kifogyhatatlan. Itt hitelbe is adnak, majd fizetéskor megadják a tar­tozást. Én nagyon elítélem ezeket az embereket — köz­ségünkben legalább harminc ilyen kimérőhely van —, mert életemet tönkretet­ték.” A kétségbeesett kékesei fiatalasszony sorait nem folytatjuk, hiszen az ő és többi sorstársának a sorai is már az illetékesek kezében vannak. Nem igen szoktunk az ilyen témájú leveleknek nyilvánosságot adni. Ha közvetlenül nem tudunk ta­nácsot adni, vagy intézked­ni, tovább küldjük a levele­ket azokhoz a szervekhez, melyek hatáskörrel, illeté­kességgel vannak a kivizs­gálásra, intézkedésre. Ezek­ben az ügyekben bármi tör­ténjék: elutasítás, vagy or­voslás, sorsokról nem szok­tunk beszámolni. Az előbbi névtelen levéllel mégis ki­vételt tettünk, mert vélemé­nyünk szerint minden apró lépésnek jelentősége van, amely tesz valamit az alko­holizmus terjedése ellen. Máshonnan is kaptunk levelet, amelyben arról ír­nak a panaszos asszonyok, hogy férjeik cimboráikkal együtt nem haza hordják a fizetésüket, hanem szinte egy összegben viszik az út­jukba eső zúgitalmérésbe. A levélből megtudtuk, hogy hiába van a kocsmában sseszkimérési tilalom regge­lente, ha az egyik család már reggeli négykor meg­nyitja kapuit és az inni aka­rók ott kezdik, este pedig ott fejezik be a napot. És ami a lényeg: ha elfogy a pénzük, az sem baj, hitelbe is kapnak az otthon készült borból, pálinkából. Fizetés­napon aztán egyenlítik a tartozást, a családnak pedig pénz helyett csak goromba­ság, verés jut. A közelmúltban kapott elkeseredett hangú levelek­ről (noha a megtorlástól félő asszonyok névtelenül írták) megállapítást nyert, hogy valós adatokat tartalmaz­nak. Bízhatunk tehát abban, hogy a zúgitalmérők méltó büntetésüket megkapják. Bírságot fognak fizetni és el­kobozzák tőlük az italt, és az előállításához használt készülékeket. Tudjuk, ettől az intézke­déstől az alkoholisták még nem lesznek józan éiletű tisztes családapák, de bízunk benne, ha a büntetést vég­rehajtják, megszűnik a me­gyében a zúgitalmérések közül egy. Ha pedig minde­nütt ilyen szigorúan járná­nak el, mindjárt hatásosabb lenne az államilag elrendelt reggeli szeszkimérési tila­lom. Soltész Ágnes FÉKTELEN MOTOROSOK Március 29-én este az Ungvár sétányról a Korányi Frigyes utcai 12-es autóbusz- megállóba indultam. A ke­resztutcánál, a járda szélén megálltam, és körülnéztem, miután meggyőződtem, egyet­len jármű sem jön, megin­dultam. Az orrom előtt azon­ban száguldó sebességgel el­húzott egy kismotor, vezetője alig volt 16—17 évesnél több. Megdöbbenten álltam meg az utolsó pillanatban, s még annyit meg tudtam figyelni, hogy a motorkerékpár hátsó lámpája nem égett. A ref­lexeimen múlott, hogy nem történt baleset. Sajnos ese­tem nem egyedi, mert a kis- motorosok féktelen száguldo­zása közismerten balesetve­szélyes, egyrészt mert nem ismerik pontosan a közleke­dési szabályokat, másrészt: virtusból a megengedettnél jóval nagyobb sebességgel közlekednek a városban, la­kott területen. H. P. Nyíregyháza, sóstógyógyfürdői lakos KÖNYVTÁRI ZAJ A tavaszi szünetben a nyír­egyházi megyei könyvtárban próbáltam tanulni. Sajnos sokszor megzavartak az olva­sásban. Előfordult, hogy ko- pácsoltak valamit, másszor egyesek olyan hangosan tár­gyalták magánügyeiket, szól­tak át az egyik sarokból a másikba, ami kizökkentett az olvasásból. Talán jó lenne mindenkinek figyelmébe aján­lani az olvasóknak szóló táb­lát: „Csendet kérünk!” Ratatics Mihály egyetemi hallgató, Szeged ÖLTÖZTETŐASZTAL Tollat fogtam egy olyan dolog miatt, amely nemcsak engem bosszant, hanem mind­azokat, akik a megyei sztk- rendelőintézetben megfor­dulnak. Én öthónapos gyer­mekemmel jártam a múlt hé­ten a fülészetan. Bosszantó, hogy a szép, korszerű épület­ben arra nem gondoltak, hogy a kisbabák részére öltöztető­asztalokat helyezzenek el. A folyosón lévő műanyag szé­keken bizony kínszenvedés öltöztetni őket, különösen ha betegek. Bizony egy ruhatár, a felnőttek számára is jólen­ne, helye is akadna az épü­letben, és bizonyára elvállal­ná a kabátok, csomagok őr­zését, nyugdíja mellett még szívesen dolgozó nyugdíjas. Bognár Józsefné Nyíregyháza, Ungvár sétány 2. III. 19. szám alatti lakos RENDBONTÓK Városunk rendbontói a napraforgómag-árusok. Szá­muk — a sok tiltakozás, ké­rés ellenére — nem csökken, úgy tűnik, mintha növeked­ne. Nem büntetik meg őkét, zavartalanul árusítják a ma­got, vannak akik gyerekko- csinyi mennyiségben. Külö­nösen szembetűnő ez a Sóstói úton, a stadion környékén. Sajnos szép számú vásárlóik is akadnak, akik gondoskod­nak a maghéj szétszórásáról. Meg kellene fékezni ezt az „üzletet”, hiszen amikor sokan szabad szombatjukat és órái­kat áldozzák a „Tiszta, virá­gos Nyíregyházáért”, mások ellene tesznek, napraforgó­maggal szemétteleppé teszik városunkat. Mirgai György Nyíregyháza, Sóstói út 1. szám alatti lakos SEGÍTHETNÉNEK... Betegen fekszünk a kór­házban, ki két hete, ki há­rom hónapja. Itt minden­esetre hosszabb időt töltenek a betegek. Gondunk a fejmo­sás, elsősorban a hajszárítás miatt. Tudjuk, hogy olykor a fodrászüzleteket moderni­zálják, átalakítják! Talán ilyenkor a régi, de még hasz­nálható burákat is kicserélik. Talán nem lenne megoldha­tatlan, hogy ezekből, a még használhatókból néhányat a kórház betegei számára át­adjanak. Birtok Mihályné nyíregyházi lakos HIÁBA KERESEM Pudingfőzőt keresek évek óta, de hiába, nem találok. Ha elfelejtették volna: kug­lófsütőhöz hasonlat, zárható teteje van. Miért nem gyárt a magyar ipar ilyet, amikor a puding kitűnő étel, s a leg­újabban kiadott szakácsköny­vek is ajánlják a különféle pudingrecepteket. Bereményi Zoltánná vásáirosmaményi lakos CSALÓDÁS Két héttel ezelőtt köszöne­tét mondott az egyik levél­író, a 12-es autóbusz vezető­jének emberséges magatar­tásáért. Jó érzéssel olvastam a sorokat. Sajnos most a sé­relem adta kezembe a tollat. Április elsején 19 órakor a posta előtt szerettem volna felszállni a 12-es autóbuszra. Elkéstem. Megszólalt a csen­gő, záródtak az ajtók. Lassí­tottam ... úgyis hiába. S ak­kor csodálkozva láttam: álla busz. Nem indul. Előtte ugyanis ott állt a 7-es. Meg­kopogtattam az ablakot, ak­kor már másodmagammal. Közben megérkezett egy har­madik utas is. A busz még mindig állt, és előtte a 7-es is. Kértük a vezetőt, enged­jen felszállni, de az ajtó zár­va maradt, a vezető közöm­bös arccal nézett ránk. Meg­jegyzem, nem Szálkai Pál volt — akinek nevét a dicsé­rő sorokban Szalai Pálnak írták. Dr. K. T.-né Nyíregyháza, Gádor Béla utcai lakos HIÁNYCIKKEK Az ételkonzervek nálunk is közkedveltek, hiszen ízle­tesek ás megkönnyítik a há­ziasszonyok munkáját. Mos­tanában sajnos az 5/4-es és 5/8-s üveges ételkonzervek választéka hiányos. Például nincs sertés-, és marhapör­költ. Hiányzik az 5/4-es na­túrtök, karfiol, meggybefőtt, pedig ezek is keresettek. Ta­valy június óta szinte telje­sen eltűntek az üzletekből. Papp Pál Nyíregyháza, Bethlen Gábor utca 2. szám alatti lakos „Puttonyt”, amelyben az ' anyák kisgyermeküket a há­tukon vihetik, okos ötletnek látom. Sajnos csak képeken, és hallom, hogy néhányan boldog tulajdonosai. Beszer­zési forrása ismeretlen előt­tem. Lakóhelyemen — Kis­várdán — ahonnan naponta vonattal és busszal járok vi­dékre tanítani, nem lehet kapni. Mindennapos utam fárasztó, de megkönnyítené, ha nyolchónapos kisfiámat és a gyermekkocsit nem kellene fel-le tenni a járművekre, hanem kényelmesen vihet- ném a gyermeket a hátamon. Kurták Mihályné kisvárdai lakos Szerkesztői üzenetek Szabó Éva kölesei, Ká­roly Lajosné fülesdi, Bakos Jánosné kocsordi, Rácz Já­nos tiszalöki, özv. Farkas Jánosné zsarolyáni, Ko- csán József nyíregyházi, Széles József nyíregyházi, Árokszállási Gyuláné nagy­halászi, Féki András nyír- lugosi, Kontig Ilona nyír- madai, Suintek Gyula nyír- gelsei, Széki László tisza- vasvári és Rájócsil Jolán nyíregyházi olvasóinknak levélben válaszoltunk. Lippai Péterné orosi, Rá­kóczi Istvánná petneházi, Oláh János nyírtéti, Laka­tos Sándor kálmánházi, Kiss Lászlóné tiszadadai, özv. Tóth Józsefné nyír­egyházi, Greksza Józsefné nyíregyházi, Kiszel Miklós- né nyíregyházi, Bereczi Ba- lázsné tiszakanyári lakosok ügyében az illetékesek se- gítgét kértük. Néző Sándor balkányi ol­vasónk nyugdíját 1980. március elsejétől rendszere­sen folyósítja a nyugdíjfo­lyósító igazgatóság. Nagyhalász, Arany János utcai lakosokat értesítettük, hogy az utcában rövidesen megkezdődik a vízmű építé­se. Az itt lakók tehát veze­tékes ivóvízhez fognak jut­ni, de természetesen ennek fejében bizonyos költsége­ket nekik is viselniük kell. A vízműtársulat közvetle­nül a lakosságot értesíteni fogja ennek összegéről és a fizetés időpontjáról. Feigel Béla vásárosnamé- nyi olvasónkat a Medosz Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága többek közt arról is értesítette, hogy a dolgo­zó — indokolt esetben — munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmeneti­leg ellátni. Ez viszont be­osztására, korára vagy egyéb körülményeire tekin­tettel, rá aránytalan sére­lemmel nem járhat, és nem sértheti az eredeti munka­köre szerinti munkabéréhez való jogát. Vaszkó Györgyné magyi levélírónkat a megyei ta­nács keréskedelmi felügye­lősége értesítette, hogy a reklamált ár helyes volt. A bolti dolgozók viszont mu­lasztást követtek el, mert a régi árat is feltüntették az árun. Az árcédulán levő két ár pedig joggal keltett olva­sónkban kételyt. Az illetékes válaszol takarítani FOGJÁK... A közelmúltban „Szemetes váró” címmel szóvá tették, hogy Nyíregyházán,' a Vörös­hadsereg utcai autóbuszvárót nem takarítják, piszkos, sze­metes. Az észrevétel jogos. Intézkedtünk, hogy a helyisé­get rendszeresen takarítsák. Kérjük viszont a lakosságot is, hogy jobban vigyázzanak a rendre, a (tisztaságra. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. közterület-fenntartó iroda MEGSZŰNIK A BALESETVESZÉLY „Balesetveszély” címmel a március 12-i Fórum rovat­ban megjelent észrevételre közöljük, hogy Rakamaz köz­ségben a piactéri sorompónál a vasúti átjáró megvilágítását a MÁV (térvilágítása biztosít­ja. A kérdéses villanyoszlo­pokat a tervezett közút épí­tése miatt el kellett távolíta- nunk. A közvilágítás korsze­rűsítése egyébként a községi tanács hatáskörébe tartozik, annak kivitelezését a taná­csok megrendelése alapján készítjük el. A közeljövőben kivitelezésre kerülő közút közvilágítása valószínűleg megoldja a biztoságos közle­kedést. TITÁSZ vállalat nyíregyházi üzemigazgatósága Nemes Mihály nyíregyházi olvasónk nyugdíja folyósí­tása mellett éjjeliőri munkakört tölt be. A munkaidő-be­osztás szerint minden harmadik nap kell szolgálatra je­lentkezni. Kérdése az, hogy ilyen munkaidő-beosztás mel­lett hogyan kell a részére járó szabadságot kiszámítani, illetve kiadni. A részmunkaidőben vagy nyugdíjasként fog­lalkoztatott dolgozókat az évi rendes szabadság éppen úgy megilleti, mint más dolgozót. A részmunkaidőben foglalkoztatottak részére a szabad­ság időarányosan jár. Szabadság kiszámításánál a hét minden munkanapját figyelembe kell venni attól függet­lenül, hogy a dolgozónak a számára előírt munkarend sze­rint munkát kell végezni vagy sem. Olvasónk munkáltatója a szabadságot ennek megfe­lelően jól számította — illetve adta ki, mert ha a munka­idejét naponta egyenlően kellene ledolgozni, akkor egy munkanapra annyi óra szabadság esne, amennyi órát mun­kával kellene töltenie. Ettől több meg sem illeti. Krizán Kálmán és társait éjjeliőri munkakörben fog­lalkoztatják. Munkaidő-beosztásuk szerint minden másnap kell szolgálatra jelentkezniük és így havonta 216—220 órát dolgoznak. Arra kérnek választ, hogy ilyen munkaidő-be­osztás mellett részükre a szabadnapot hogyan kell bizto­sítani ? Az ügyeleti jellegű (őri, portási) munkakörökben az általánostól hosszabb munkaidőben is van lehetőség a fog­lalkoztatásra, ezt a munkaszerződésben kell meghatározni. Amennyiben olvasónk havi 191 órás munkaidőben ál­lapodott meg, úgy az ezen felüli túlmunkának minősül, amit a túlóradíjazásra vonatkozó szabályok szerint kell pótlékkal elszámolni. A dolgozó számára heti egy pihenő­nap jár, amelyből havonta legalább egynek vasárnapra kell esni. Heti pihenő- vagy szabadnapnak az a nap szá­mít, amikor a dolgozónak egybefüggő 24 órán keresztül munkára jelentkezni nem kelL J. Z.-né nyíregyházi levélírónk a legutóbbi leltár al­kalmával leltárhiánnyal tudott csak elszámolni. Kérdése az, hogy erre váló hivatkozással a szövetkezet felmon­dással megszüntetheti-e a munkaviszonyát, miután a nyug­díjazásáig csupán hat hónap van hátra. A leltárhiány nem fegyelmi vétség, ezért fegyelmi büntetést kiszabni nem lehet, azonban felmondási indok, i Tehát a munkáltató erre való hivatkozással munkaviszo­nyát felmondással megszüntetheti. A nyugdíjkorhatár előt­ti öt év alatt a felmondás korlátozása csak akkor illeti meg a dolgozót, ha legalább 25 éves szolgálati viszonnyal rendelkezik. A felmondás korlátozása azt jelenti, hogy a munkaviszonyt felmondással megszüntetni mindaddig nem lehet, amíg a munkáltatónál olyan munkakör van, amit a dolgozó betölthet, feltéve, ha azt"el is vállalja.» Rácz János tiszalöki olvasónk a szakközépiskola utolsó éves hallgatója. Kérdése az, hogy milyen mértékű tanul­mányi szabadság illeti meg tekintettel az érettségire való felkészülésre is? Szakközépiskola esti tagozatán tanulókat tíz, a levele­ző tagozaton tanulókat tizenöt munkanap szabadság illeti meg minden tanévben. Ezen túlmenően az érettségi vizs­gára való felkészüléshez hat mukanap tanulmányi szabad­ság jár. Ez a tanulmányi szabadság olvasónkat a tanul­mányi szerződéstől, illetve a munkáltatói hozzájárulástól függetlenül megilleti, amit átlagkeresettel kell elszámolni. Bakos Jánosné kocsordi olvasónk 1975. március 27-én szült, előtte mint veszélyeztetett terhes betegállományban volt, majd 1977. július 7-én újra szült, f. év július 8-án munkába áll. 1975. január 1-től a mai napig szabadság­ban nem részesült. Arra kér választ, hogy erre az időszak­ra milyen mértékű szabadság illeti meg? Olvasónkat 1975. január 1-től a szülési szabadság le­teltéig időarányosan megilleti az alap- és pótszabadság. Ezt úgy kell kiszámolni, hogy a részére egy évre járó alap- és pótszabadság napjainak számát el kell osztani 12-vel és ezt meg kell szorozni annyi hónapijai, amennyi hónapra megilleti a szabadság, ez esetben 7-tel. A második gyermek után a szülési szabadság idejére (20 hét) külön megilleti az alap- és pótszabadság. Ezt kö­vetően amennyiben július 8-án munkába áll, úgy az év hátralévő részére, még ebben az évben szintén megilleti az alap- és pótszabadság. Mindezeken túlmenően a két gyermek után 1—1 éves időtartamra külön megilleti az alap- és pótszabadság. Nagy Mihály SZMT politikai főmunkatárs *® ®m » ®V ® Vm*®V ® MHBr a **# • • • p ® a •#*»#« »*•••**••»•••••#••••»••••• # p ••##*#* m mm•#••••»#••••••# .............. I;;;!;!;!;!;!;!;;!;!;!;!;!;!' W $ «oc {<00 : «| J . SfiS A «.-v í oo—1 5» ,> 9? ' A részmunkaidőben dolgozik szabadságáról — A heti pihenőnap kiadásáról — A munkaviszony megszüntetéséről — Érettségi vizsgára járó szabadságról

Next

/
Oldalképek
Tartalom