Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 9. Sorokban Húsz éve alakult a kisvár- dai termelőszövetkezet. Vagyona 101 millió forint, taglétszáma: 441, összes területe 1900 hektár, ebből 1100 hektár szántó és 126 hektár gyümölcsös. Az Egyesült Izzó dolgozói közel 46 községből járnak be dolgozni. A városban több mint ötezer a bejáró dolgozók száma. Nyíregyháza után a kereskedelmi forgalomban Kisvár- da következett. Egy év alatt a bolti kiskereskedelmi forgalom 737 millió, a vendéglátásé 70 millió forint volt. Új Szemek, lakótelepek Tóth László, a városi tanács elnöke a tízéves fejlődés állomásairól Jeles dátum Kisvárda újkori történetében 1970. április 1-e, ekkor nyerte el Kisvárda a városi rangot. A tíz év fejlődését foglalta össze tanul- mányjellegű írásában Tóth László, a városi tanács elnöke a Szabolcs-Szatmári Szemle egyik számában. Az abban foglaltak alapján elsőként arra kerestük a választ a városi tanács elnökével történt beszélgetés során. A város egészségügyi alapellátását hat körzeti és három gyermekorvos folyamatos munkája, biztosítja. Csaknem 90 orvos dolgozik az 1975. november 1-én átadott 472 ágyas kórházban, akik munkáját több mint 360 egészég- ügyi dolgozó segíti. Az amatőr színjátszók 27 együttese látogatott el Kis- várdára az elmúlt évben ösz- szesen 736 részvevővel a felső-szabolcsi napok rendezvénysorozatán. Lomtalanítás Eredményes volt a márciusban szervezett lomtalanítás, amely a környezet tisztaságát, védelmét, szépségét szolgálta és figyelemre méltó társadalmi munkát hozott. 1600 üzemi dolgozó 9 ezer órát dolgozott a lomtalanítás során, a társadalmi munka értéke meghaladta a 119 ezer forintot. Kivették a részüket a társadalmi munkából az iskolák is, több mint 3 ezer tanuló és pedagógus 11 580 órát dolgozott az öt nap alatt, a társadalmi munka értéke elérte a 155 ezer forintot. A kórház dolgozói 98-an vettek részt a munkában és 695 órát dolgoztak, 9 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. A lakosság — nem a munkahelyeken — mintegy 2100-an összesen 7170 órát szépítették, lomtalanítot- ták közvetlen környezetüket, s ezzel 93 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a város csinosításához. Az ötnapos társadalmimun- ka-akciók során Kisvárdán 377 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. — Miben látja a legnagyobb fejlődést a várossá nyilvánítás óta? — A várossá avatás óta a jelentősebb üzemek vagy olyan változásokon mentek át, hogy korábbi önmagukhoz alig hasonlíthatók, vagy 1970 után települtek a városba. Akik megépítették a modem üzemeket, akik betelepítették korszerű gépekkel, akik működtetik az üzemekben levő termelőeszközöket, akik beköltöztek a modem lakótelepek házaiba., akik megváltoztatták körülöttünk környezetünket, azok közben maguk is változtak, alakultak, formálódtak, más emberekké váltak és válnak. Az iparban és építőiparban dolgozik a foglalkoztatottak 62,1 százaléka, s ez magas ipari foglalkoztatottságot jelent. A fejlődés dinamizmusát' leginkább az jellemzi, hogy az 1978-as gazdasági évben az ipar termelésnövekedése 18 százalékos volt. — A várossá válás időszaka felvetette a nők elhelyezkedésének feladatát is. Az utóbbi időben Kisvárdára telepített üzemek elsősorban erre a szabad műnkaerőre számítottak és számíthatnak további növekedésükben is. Ma 5500 nődolgozót tudunk foglailkoz- itatni úgy, hogy 2500- női munkaihelyet az elmúlt két ötéves tervben telepítettünk. Az Egyesült Izzó olyan alkalmazási formát is meg tudott teremteni, hogy dolgozóinak kis része otthon^ a családi házban végzi el az üzemi munkát. — Hogyan alakult a városfejlesztés, a közműépítés, a szolgáltatás, az ellátás? — A város általános rendezési terve jó szolgálatot tett a település alapszerkezetének meghatározásában. A különböző funkciókat hordozó városrészek elkülönülnek egymástól. A legtisztábban az ipari övezet különül el, a nagyabb üzemek — az elektroakusztikai gyár kivételével — a vasúton túli területen helyezkednek el. — Két több szintes beépítésű lakóteleppel rendelkezünk. A Gyár utcában levő lakások félkomfortosak. A Felszabadulás lakótelep lakásai összkomfortosak. A Gyár utcai lakótelep építése befejeződött, ott további építési területtel nem rendelkezünk. A Felszabadulás ilakóA kisvárdai Vulkánban 440 ezer négyzetméternyi radiátort gyártanak ez évben. Felvételünkön: Szabó József és Csiki Géza 1200 darab Tisza radiátort készít egy műszak alatt. (G. B. felv.) A tíz év alkotásainak egyike: az egy éve elkészült Felszabadulás lakótelepen levő bölcsőde. (E. E. felv.) telep első ütemének építése várhatóan 1981 végére, 1982 elejére fejeződik be, a Mártírok útja és Dimitrov utca közötti területen tovább kell lépni. — A városban 52 kilométer ivóvízhálózat és 10 kilométer szennyvíz-gerincvezelték van. Egészséges, jó minőségű víz áll a lakosság rendelkezésére. Jelentősebb gondot okoz a szennyvízhálózat. A szükséglet a mai lehetőségeknél nagyabb, költségigényessége mi. att azonban , lassú ütemben bővíthető. — Közismert városunk kereskedelmi hálózatának nagy jelentősége a város és a járás, "sőt a járáson túli területek áruellátásában. Az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervek, valamint fő tevékenységként nem kereskedelmi feladatokat ellátó vállalatok, szövetkezetek 90 bolti kiskereskedelmi és 33 ven- dégláltóipairi egység üzemeltetésével biztosítják a folyamatos áruellátást. —- A javító-szolgáltató tevékenységet 12 állami és szövetkezeti szerv mellett, 125 fő foglalkozású és 88 egyéb al- ikalmazásbani levő kisiparos végzi 51 szakmában. — Mit tettek a szellemi városiasodás meggyorsításáért? — Ezúttal inkább a közművelődést említeném. A városi- járási párténtekezletünkön is megállapították, hogy a köz- művelődés feltételeit javították a létrejött művelődési társulások, megépült a városi- járási művelődési központ. A közművelődésben erősödik az értelmiség szerepe. Jelentős részük — elsősorban a pedagógusok — aktív résztvevői a különböző közművelődési formáknak, a felnőttoktatás szervezésének és vezetésének. — Sok jó kezdeményezést láttunk már eddig is. Színvonalas szakkörök dolgoznak i a művelődési házban, s kiemelkedő munkát folytat a nyugdíjasok klubja. A vár színpadán nyaranta színházi előadásoknak is örülhet a közönség. Országos kulturális rendezvénnyel is rendelkezünk, a felső-szabolcsi napokkal. A rendezvény bizonyos fokig még keresi önmagát, hiszen fiatal. A tervek szerint a színjátszás otthona lenne ebben az időszakban a város. Ennek jegyében zajlott a tavalyi év kulturális esemény- sorozata is. Az igen pozitív visszhang, a közönségigény előrelépésre bátorít bennünket. Ajánlatosnak látszik hivatásos együttesek meghívása is erre az időszakra. Kínálja ezt a lehetőséget a 700 személyes várszínpad és a művelődési és ifjúsági házban levő, 480 néző befogadására alkalmas színházterem. Következő táborunk lakói között szívesen látnánk a Színház- és Filmművészeti Főiskola egy-egy csoportját is, jó átmenetet képezhetnének az amatőr és a hivatásos együttesek között, így is segíthetnék a közművelődési politika megvalósítását. — Végül, az elmondottak azt mutatják: a tíz év alatt városunk továbbfejlődött, lehetőséget teremt ahhoz, hogy a számokkal nehezebben kifejezhető élet minősége fejlődjék, egyre városiasabb, egyre kulturáltabb, egyre szocialistább legyen. így gondolkodik a város lakossága isi, városához való viszonyát semmi sem példázza szebben, mint a Kisvárda fejlődéséért végzett önzetlen társadalmi, munka. A város párt- és állami szervei a közös tervek megvalósításához a lakosság segítőkószségét nap mint nap tapasztalják. így dolgozni csak az emberek jó közösségi magatartása, a-városhoz való — egészséges, szocialista lokálpatriotizmus segítségével lehet. A város tízéves fejlődését szemlélteti a városi-járási művelődési és ifjúsági házban látható kiállítás. A múltról a múzeumban őrzött régi képeslapok, korabeli dokumentumok adnak érdekes ízelítőt. A közelmúltat fotó- és írásos anyagok, grafikonok, a társadalmi, gazdasági, egészségügyi, kulturális fejlődés — főként a tíz év — krónikáját hozzák közel a látogatókhoz. A kiállítás katalógusában így ír Ács Zoltán, a Vármúzeum igazgatója: ,.Kiállított fotóink Kisvárda elmúlt 80 évének fejlődését kísérlik meg nyomon követni. Míg írott történelmi forrásainkból az egyén szubjektív kép- "zelőereje bonthatja ki csupán egy-egy település képét, utcáinak nyüzsgő forgatagát, az idő vagy . a városrendezés szándékának megfelelően bontócsákány által eltüntetett régi épületeit, addig a régi fotók kézzelfogható módon kissé elmosódott lapjairól ké-* szült reprodukciók tehermentesítik a képzelőerőt. Ezek a fotók kézzel fogható módon varázsolják az idősebbek elé gyermekkoruk és ifjúságuk világát. A fiatalok 1 előtt pedig a nagyszülők és a szülők meséi, elbeszélései válnak valósággá. Ilyen volt a századelő Kisvárdája és ilyenné vált mára. Míg a régi fotók ma már kordokumentumoknak tekinthetők, addig a ma Kisvárdájáról készített képeink néhány évtized múlva ugyancsak archív anyaggá válnak.” A kiállítás tisztelegni kíván a város felszabadulásának 35. és várossá nyilvánításának 10. évfordulója előtt. A kiállított fotók szemléletesen tükrözik azt az áldozatos emberi építőmunkát, amely az elmúlt közel négy évtized során tudatosan mindvégig arra törekedett, hogy olyan körülményeket .teremtsen az itt élő emberek számára, hogy mindenütt és mindenkor bátran vállalják kisvárdai mivoltukat. Négymillió a városért □ közelmúltban értékelte a városi tanács végrehajtó bizottsága az 1979-ben végzett társadalmi munkát. A jelentést az április 14-i tanácsülés elé terjesztik megvitatásra és jóváhagyásra. Az abban foglaltak azonban jól érzékeltetik az elmúlt évi társadalmi munka körvonalait, a korábbi feladattervben foglaltak megvalósítását. A városi tanács a népfront városi bizottsága egyetértésével tavaly áprilisban hagyta jóvá az 1979. évi feladattervet a társadalmi munkák elvégzéséről. A feladattervben a következő munkák szerpeltek, melyekhez a kisvárdai emberek önzetlen társadalmi munkáját kérték. A vár déli részén kialakított víztározó területének parkosítása, pihenőhelyek kialakítása, a városban a zöldfelületek növelése, fásítása, a meglévő parkok gondozása.. A végrehajtó bizottság számvetése szerint több fontos közérdekű feladatot a társadalmi munkák segítségével sikerült megvalósítani. így végezték el a földutak karbantartását a Kereszt, a Magyar, a Mikszáth, a Tulipán, a Damjanich, a Víz és a Gagarin utcában. Fásítottak az Esze Tamás utcában és gondoskodtak a fiatal fák megóvásáról, gondozásáról is. Jelentős társadalmi munkát végzett a város lakossága a művelődési és ifjúsági ház, a Tordai úti 8 tantermes iskola, az ipari szakmunkásképző intézet és műhelytermének átadása előtt, ezzel is elősegítették a mielőbbi üzembe helyezést. önkritikusan megállapította a végrehajtó bizottság azt is, hogy csak részben tudták teljesíteni a vár környékének parkosítását, fásítását — főleg a víztározó melletti területen. Vontatottan halad a nyugdíjasok pihenőparkjának végleges kialakítása is. Nem sikerült előbbre jutni a két új lakótelepen a parkosításban és a játszótér kialakításában, mivel a munkálatokat a Felszabadulás lakótelepen az útépítés elhúzódása akadályozza. Az összkép mégis kedvező, 1978-ban a város lakossága 4,3 millió forint értékű társadalmi munkával gyarapította, szépítette Kisvárdát. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 247 forint, örömmel állapította meg a vb, hogy a szocialista brigádok, az üzemek dolgozói a vállalt kötelezettségeknek megfelelően egész évben folyamatosan ellátták a gyermekintézmények javítását, karbantartását. A társadalmi munka nagyobb' része a következő létesítmények építéséhez, felújításához, karbantartásához kapcsolódik: a Bessenyei gimnázium sportlétesítménye, a művelődési és ifjúsági ház, a Tordai úti 8 tantermes iskola, az ipari szakmunkásképző intézet, a nyugdíjasok parkja, a földutak és a Felszabadulás lakótelepen lévő bölcsőde. D város tanácsi és társadalmi szervei köszönetüket fejezik ki a vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozóinak, szocialista brigádjainak, valamennyi dolgozónak, a város lakosságának, akik részt vettek az elmúlt évben a városfejlesztő, -szépítő, kömyezetformáló társadalmi munkában. * Kátyus út Kátyús út fogadja a városba érkezőket, amikor a 4-es főútvonalról letérve a városba igyekeznek. Régóta megrongálódott az úttest, hatalmas, már-már életveszélyes gödrök éktelenítik a Városmajor és a közeli utcák útjait. Ha a pénz kevés is, az üregek eltüntetése — úgy véljük — nem kerülne sokba. Nemcsak a városba érkezők, itt közlekedők biztonsága érdekében kellene sürgősen megjavítani, hanem a városba vezető út presztízse miatt is. Ez sem mellékes. Az oldalt összeállította: PÄLL GÉZA Kisvárda múltja és jelene
