Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

KM ÜNNEPI MELLÉKLET 1980. április 4. Egészségügyünk 35 éve Derby cipő — fésülködőasztal — Aszpirin Egy emberöltő Soron kívül: szakmunkás az emberért Mádi Szabó Dávid, Korányi Frigyes, Jósa András, Trajt- ler Soma, Frigyesi József, Oláh Dániel, Gerlei Ferenc, Szopkó Dezső, Osgyáni Jó­zsef ... És még sorolhatnék a neves és névtelen orvoso­kat. patikáriusokat. akik a múlt században és e század első felében Szabolcs-Szat- márban munkálkodtak, ön- feládozóan, nagy tudással, el­jutva nemegyszer a világhí­rig. Csak éppen itt, a szűkebb pátriában ütköztek minden­kor falakba. * sebb körű lett, míg végül ál­lampolgári joggá nőtt a tár­sadalombiztosítás, jelentősen változtak a táplálkozási vi­szonyok. Az uralkodó osz­tály megteremtette a legszé­lesebb népegészségügy alap­jait, s történelmükben elő­ször jutottunk el oda, hogy az ember életének, egészség­ügyének sorsa, felelőssége azok kezében van, akik egy­ben élvezői is. * Tinédzserek. Fiatalok, szépek, jókedvűek. Bizto­san utálják egyik-másik tantárgyat. Mennek az ut­cán és nagyokat nevetnek. Felszabadultak, gondtala­nok. Este talán egy disz­kóban táncolnak. £pp olyanok, mint bármelyik diáktársuk. Nincs a hom­lokukra írva semmi. Az sem, hogy a szakma kivá­ló tanulói lettek. Közülük választottunk ki — vélet­lenszerűen — hármat... Két hét külföldön Szabolcsban, Szatmárban és Beregben, ahol a helyzet talán még rosszabb volt mint az ország más részein, 1945 elején már határozott prog­ramot adtak a kommunisták. Lássunk néhány tényt, száraz hír tükrében, vagy éppen személyes emlékezés alapján. Március 8-án a Luther utca 13. alatt megkezdi munkáját a Tüdő- és Nemibeteggondo- zó Intézet. A mátészalkai Nemzeti Bizottság elhatároz­za egy napköziotthonos sze­gényház felállítását. Az MNDSZ megalakulás utáni első gyűlésén Nyíregyházán elhatározták, hogy ingyenes orvosi tanácsadást szerveznek a Béla utcai nőotthonban. Júniusban már szakszerve­zetbe tömörülnek az orvosok a megyében. Egymást köve­tik* az akciók a gyermekekért. 19Í6. április 9-én a kommu­nista párt megyei bizottsága a dolgozók segítségét kéri, hogy Baktalórántházán lét­rehozzák á megye első tüdő­szanatóriumát. Június 29-től már naponta 20 szakmunkás és önkéntes brigádok építik. Október 6-án Molnár Erik már át is adja rendeltetésé­nek a kész szanatóriumot. Novemberben a dohánygyár megnyitja saját csecsemő- és gyermekotthonát. Szülőott­hon nyílik Büdszentmihá- lyon. Már tervezték a kocsor- di tbc-gyógyintézetet, a régi kastélyban. Működtek a kór­házak, szerény eszközökkel, kevés pénzzel, de lelkes hiva­tástudó gyógyítókkal. * Megyénkben az egykori Stefánia-körök rendszerének felhasználásával bővülni kezd az anya- és csecsemővéde­lem. A 7080/1945-ös rendelet már hatni kezd, a 32 gondo­zási kör helyett pár év múl­va már 91 működik a megyé­ben, rohamosan csökken a halandóság. Az anyák több­nyire még otthon szülnek, még 1954-ben is csak harma­duknak jut hely a szülőott­honokban. s csak 1966-ban hangozhat el a nagy ered­mény: minden gyermek kór­házban vagy szülőotthonban látta meg a napvilágot. Míg 1945-ben három, 1963-ban már 14 tbc-gondozó van a megyében. 1948-ban jelentik be a nagy eredményt: Ma­gyarországon nincsen avita- minózisos ember. Vagyis csu­pán néhány év kellett, s any- nyi minden történt, ami más­kor egy évszázad alatt sem. * Mindebben a sok ered­ményben benne volt az or­vosok, gyógyszerészek, egész­ségi szakdolgozók sokszor emberfeletti erőfeszítése. Normális keresethez jutottak a dolgozók, már a kezdet kezdetén megjelent az üze­mi étkeztetés, a rendszeres táplálkozás alapja, egyre- másra létesültek a szakszer­vezeti üdülők, mind széle­Szabolcs-Szatmárban ma kórházak jól szervezett sora működik. Nyíregyháza, Kis- várda. Fehérgyarmat. Vásá- rosnamény, Mátészalka al­kotják a fő pontokat, de melléjük sorakoznak a szülő­otthonok. rendelőintézetek. Elmondhatjuk: a sok tbc- szanatórium egyre-másra kap új. más profilt, hisz’ a mor­bus hungaricus már a múlté. Gyógyszertári hálózatunk át­fogja az egész megyét, mo­dern patikák szolgálják a be­teget. Orvosaink, ha nem is mindig elég a létszámuk, tárcaszintű kutatásokkal, tu­dományos dolgozatokkal, közleményekkel válnak is­mertté a megyén kívül. Me­gyénk gyógyintézetei mind »gyakrabban házigazdái or­szágos tudományos ülések­nek, vándorgyűléseknek. A megyei kórház a debreceni klinika oktatókórháza, ahol a medikusok készülnek a gyakorlati életre. * A szocialista egészségügy nem egy-két lelkes ember Sebestyén Magdolna je­lenleg a legjobb gyógyszer- gyártó tanuló az országban. — Sosem gondoltam, hogy ezt fogom tanulni. Vegyipari szakközépiskolába vágytam. Túl sokan jelentkeztünk. Az­tán véletlenül hallottuk, hogy a tiszavasvári szakmunkás- képzőben van még hely. A gyógyszergyártó szakról sem­mit sem tudtam. Igaz, a neve egy kicsit riasztott, de eljöt­tem. Körülbelül egy év telt el, míg megszerettem. Sebestyén Magdolna A nyíregyházi Sóstói úti kórházban működik a Tiszántúl egyetlen ultrahangos szívvizsgáló készüléke. Dr. Kúsznak Miklós főorvos 530 beteg rutinvizsgálatát végezte el eddig és kapott pontos szívképet a műszer segítségével. — A kémia volt a kedvenc tantárgyam, az általános is­kolában. Érdekeltek a kísér­letek, a kémiai folyamatok. Ennek aztán hasznát is vet­tem ... — Itt rendezték nálunk az országos versenyt, öt óra állt rendelkezésünkre gyakorlat­ból. Aszpirint kellett készíte­ni. Jól sikerült. Aztán érté­kelték a szakmai elméletet is — és első lettem. Ajándékot kaptam és kéthetes külföldi üdülést. Váratlanul ért az eredmény. Nagyon megle­pett. Ha vállaltam volna, a szóbeli vizsgával megszerez­hettem volna soron kívül a szakmunkás-bizonyítványt. Füsf és virág F él tucat száz­éves fa és har­mincfajta vi­rág teszi érdekessé, s vonzóvá a kisvárdai dohánybeváltó üze­met. Az üzem jóko­ra udvara kastély parkjához hasonlít. Pedig a tágas lakás szolgálati lakásnak, az összes gazdasági épület eredetileg is dohánybeváltónak épült „Az Űr 1886-dik esztendejében”. A vá­rosi tanács tavalyelőtt mozgalmat indított: melyik helyi üzem­nek legszebb a kör­nyezete? Tavaly hús- vét előtt hirdették ki az eredményt: a do­hánybeváltó lett az első. kollektívája ok­levelet kapott a ta­nácstól. Egy év múltán nem szükséges húsvéti nagytakarítást tartani a telepen, hiszen itt állandó a rend és a tisztaság. Szakkép­zett virágkertésze van a kisvárdai dohány­beváltónak! Igaz, nem csupán kertészként, hanem részben fűtő­ként alkalmazzák Kovács Gusztáv ker­tészfűtőt. Az ügyes szakember március végén vetette el a vi­rágmagvakat, s ta­vasz derekán palán- tázik. A 30 fajta vi­rág közt lesz gyönyö­rűséges szalvia, petú­nia, Persze szegfű és rózsa is díszíti majd az udvart. A kertész rendszeresen locsolja a parkot és a virá­gokat. Március végén azonban az időjárás jóvoltából nem volt szükség a locsolójára. P latán- fenyő-, gesztenye- és diófa szűri a levegőt a város kellős közepén lévő beváltó udvarán. Rengeteg vadgalamb tanyázik a fák lombjai között. Kőhajitásnyira van ide a gabonaforgalmi és malomipari válla­lat telepe. A szürke madarak csípnek- lopnak a várakozó pótkocsikon, aztán jóllakva jönnek a fákra pihenni, turbé- kolni. Háborítatlanul élhetik világukat a kellemes környezet­ben. Kellemes környe­zet. Itt készítik elő a füstölnivalót... (n) Hárman a kiválók közül Juhász József Nem vállaltam. Miért? Hogy ne szakadjak el az osztály­társaimtól. Hajdúnánásról járok be, hadd maradjunk addig együtt, míg tart a tan­év. — Mivel magyarázom, hogy én lettem a legjobb? Már mondtam, hogy engem is nagyon meglepett. Talán mást kellene megkérdezni... Megkérdeztük. íme a rövid kiegészítés Magdi jellem­rajzához: nem volt kiugró tehetség, még csak kimon­dottan jó tanuló sem. Erénye viszont az, hogy szorgalmas, végtelenül türelmes és kitar­tó. Á kitűnő tanuló Nem járhatunk messze az igazságtól, ha azt feltételez­zük, hogy cikkünk megjele­nése után több szakmunkás- képző intézeti tanár, oktató és diák szeretné saját sze­mével is látni Juhász Józse­fet, a nyírbátori 140-es szak­munkásképző intézet tanuló­ját. Igen szerény mosollyal ő maga is elismeri, hogy tény­leg, valamiképpen „csodabo­gárnak” számít, tudniillik olyan, mint a fehér holló: ki­tűnő tanuló. Herczku Katalin (Elek E. felv.) Véletlen, vagy nem? Ö sem annak készült. ami lett. Előbb a nyíregyházi mező- gazdasági szakközépiskolába járt, de csak fél évig. Aztán kiderült, hogy az nem az igazi. Kimaradt, s a másik szeptemberben újra kezdte itt. Bútorasztalos-tanulóként. Kedvence a szakmai elmé­let lett. Rajongással beszél a szép stílbútorokról, amilye­nekkel majd leendő lakását berendezi. Ami ma még elér­hetetlen álomnak tűnik ... Sokat tanul. Nagyon sokat. Minden tantárgyból. Tanárai szerint a legjellemzőbb tu­lajdonságai: a szakma szere- tete, kitartás, szorgalom és rendszeresség. Ez hozta talán szép szakmai sikereit. A me­gyei versenyben második lett, a Pápán rendezett orszá­goson pedig negyedik. Fésülködőasztal készítése volt a feladat. Majdnem tel­jesen befejezte. Néhány má­sodperc hiányzott a tökéletes munkához. Ha harmadik he­lyen végez — most már szak­munkás. De negyedik lett. Talán azért, mert igen pre­cíz, igényes munkát akart ké­szíteni. A bizottság úgy dön­tött, hogy az első három „felszabadulhat”. Az iskola most megpróbál segíteni. Egy rendelet alapján talán van lehetőség, hogy munkahelyén, a faipari szövetkezetnél már most szakmunkásbérben fog­lalkoztassák. ami anyagi helyzete miatt is jó megoldás volna. Még mindig szomorú. Bánt­ja a negyedik hely. Pedig még sok-sok évtized fogja majd azt bizonyítani az ő számára is, hogy az igényes munkának mindig becsülete lesz... Könnyebb, mint gondoltam Herczku Katalin talán már papíron is igazi munkás lesz mire ezek a sorok megjelen­nek. — Olyan vagyok most, mint a „munkanélküliek”. Már nem tanuló, de még nem munkás. Várom a bizonyít­ványt ... — A mi versenyünk, a ci­pőfelsőrész-készítőké Szom­bathelyen volt. Derby nevű női cipőt készítettünk, ma­gas sarkú, orrborítékos, dísz- lyukasztásos, fűzős félcipőt. Nagyon könnyű volt. Köny- nyebb, mint gondoltam. Négy órát adtak rá, én két és fél alatt végeztem. Aztán jött az elméleti és a szóbeli. Az ot­tani vizsgabizottság úgy dön­tött, hogy az első tíz megkap­ja a szakmunkás-bizonyít­ványt ... — Megmondom őszintén, én kényszerből jöttem cipő­felsőrész-készítőnek. Női sza­bó akartam lenni. De itt volt hely, így kerültem*, a nyírbá­tori 140-es számú intézetbe, meg gyakorlatra ide a Minő­ségi Cipőgyárba. Most már megszerettem. Nem is szeret­nék semmi más lenni... És még egy véletlen? Ö sem annak készült' — ami lett. A pócspetri kislányról egyébként így vélekednek ok­tatói, tanárai: nem az a kitű­nő tanulótípus, de szolid, csendes és a szakmáját na­gyon szereti. íme három tinédzser, aki túl van már élete első nagy bizonyításán. Furcsa véletle­nekről, szerencséről, szorga­lomról szóltak. Különféle utak várnak rájuk. Abban azonban megegyezik vélemé­nyük, hogy biztosan sok fia­talt tanítanak majd meg ők is a szakma szeretetére ... Baraksó Erzsébet ügye tehát. Állami feladat, ahol mindenkinek pontosan körvonalazott feladata van. Egységes szervezet, melyre jellemző a területi elv, köte­lessége a gyógyítás és a meg­előzés, s állampolgári jogon, ingyenesen nyújtja a lehető­ség szerinti legmagasabb szintű ellátást. Sürgető a rossz fogorvosi ellátás javítása, mert milliók küzdenek szuvas fogakkal. Elhíztunk, ebből is sok be­tegség származik. Van pénz alkoholra, dohányra, s ezek következményei is a kórhá­zakat, orvosokat érintik. Vegyszerek jelentek meg. új feladat ez a gyógyító és ku­tató embernek egyaránt. Gé­pek okoznak balesetet. A szív- és érrendszeri megbete­gedés újabb népbetegséget jelent. Komoly gond a köz­lekedés megannyi balesete. Beszélünk túlterheltségről, a megváltozott és alakuló élet­forma és életmód sok-sok kártevéséről. * Állami feladattá nőtt- egészségügyünk egyre fino­modó szervezeti keretei adot­tak. Költségvetésünk a me­gyében sem fukarkodik a milliókkal, amikor a fejlesz­tésről van szó. De ma is kel­lenek e mellé a hivatástudó orvosok, a fáradságot nem ismerő .gyógyítók. Az ,etikus,, nagyszerű egyéniségek: Akik immár nem magányosak, nem egyedül, s nem remény­telenül dolgoznak, s égetik életük gyertyáját két végen. Vannak ilyenek már bőven, de még többen kellenek. Bürget Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom