Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-30 / 100. szám

1980. április 30. KELET-MAGYARORSZÁG 7 :%X:$»:':.:W.:.:.:.j:::y.>^ AVAV.vXm-m.m.».« • ••••••• olvasóink leveleiből Postabontás Rongálok Levélírónk — Molnár Antalné gondolatai bizony megszívlelendők. A levélnek szinte min­den sora tanulságokat tar­talmaz. íme: „A Jósavá- rosban az Eperjes utca, a Gádor Béla köz, a Korá­nyi köz és utca által be­zárt téren, két bekerített labdázóterület és két jól felszerelt játszótér van. Ezeken felül van még a zöld füves, fás terület. így van ez a Jósavárosban több helyen, az Ungvár sétányon is. Ezelőtt két évvel tábla hirdette, hogy a „fűre lépni tilos!”, ma egy tábla sincs. Korábban öt szeméttartó volt, ma négynek az állványa is kidöntve és csak egy van meg. Régebben karszala­gos parkőrt is láthattunk, ma nincs őr. Két éve ilyenkor virított az arany­eső, ma a földtől 10—15 cm-re mutatja 1—2 szál magát, hogy volt és kínló­dik, élni szeretne... Ugyancsak két éve föld­labdával hozták télen a több éves fákat a térre. Ma azok egy része még meg eredt. vagy ki­pusztult^ Folytathatnám még. Ide vezetett a kö­zömbösség, és az illetéke­sek részéről a szigor hiá­nya. A szebbért, a drága értékért aggódók háttérbe szorulva, magukra ha­gyatva, tehetetlenül bosz- szankodnak, nagyon nehe­zen tűrnek...” A levél további részé­ből megtudhatjuk, hogy a szülők egy része, olykor az ablakból nézi, hogy gyermeke mit csinál. El­nézik romboló, kárt oko­zó cselekedetüket, mert a nevelés elmulasztása mi­att nem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. Levél­írónk hangsúlyozza: a gyerekek nevelhetők a lakáson kívüli viselkedés­re is. Javasolja, hogy bün­tessék meg a füvön, virá­goságyon szaladgáló, a fákat derékba törő, a sö­vényeket, bokrokat leta­posó, a játszóterek keríté­seit megrongáló, a villany- burákat, égőket leverő gyermekek szüleit. A kárt ők fizessék meg. Bizony, az előbbiek na­gyon sok tanulságot tar­talmaznak. Különös, hogy amíg pedagógusok, pszi­chológusok, tervezők, vá­rosrendezők, kertészek fáradoznak egy-egy la­kótelep egészségesebb, esz- tétikusabb, barátságosabb környezetért, ez ellen ép­pen azok vétenek, akik­nek az érdekében szüle­tik mindez. Sajnos számok bizonyítják, hogy a vá­rosnak évente 600 ezer forintjába kerül a meg­rongált parkok helyreállí­tása. Mennyivel jobb vol­na ezt az összeget fejlesz­tésre fordítani, és az is, ha a szűkebb környeze­tükben a lakók maguk is részt vállalnának — szer­vezett formában — a par­kok fenntartásában, gon­dozásában. Cgy tudjuk, erre vannak törekvések. Megvalósításához pedig valóban az kell, amit le­vélírónk mond: „A jó tör­jön utat magának...” Soltész Ágnes KÖSZÖNET A nyíregyházi járási hi­vatal vb művelődési osztálya, versenymozgalmat indított a járás valamennyi óvodájá­nak — hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulója tiszte­letére — „Egy üzem vagy szocialista brigád, és egy óvodai csoport” kapcsolatá­nak a kiépítésére. E mozga­lom kapcsán kerestem meg a VAGÉP vállalat Lihacsov Szocialista Brigádját, és kér­tem, hogy vállalják el a Be- senyődi Napköziotthonos Óvoda patronálását. Óvo­dánk egycsoportos, szerény körülmények között nevel­jük gyermekeinket. Közsé­günkben — sem közelünk­ben — nincs olyan vállalat melypek a segítségét kérhet­tük volna. Ezért is nagy öröm számunkra, hogy az említett brigád a 20 km-es távolság ellenére, szerződésben vál­lalta óvodánk patronálását. Április 19-én szombaton a brigád 15 tagja aktív és lel­kiismeretes munkával segí­tette óvodánkban a kerti munka beindítását, parkosí­tással környezetünk esztéti­kusabbá tételét. Segítőkész szándékukat ez úton is kö­szönöm a gyerekek és a ma­gam nevében. Kun Endréné vezető óvónő MELYIK AZ IGAZI?-Különös ' helyzeteket te-! remt — a postai kézbesítés­ben olykor zűrzavart —, hogy a Korányi Frigyes ut­cában legalább három ház­tömb „hallgat” az 56-os számra. Vagyis a jelenlegi hivatalos számtáblák szerint 56-os jelzéssel több ház is szerepel. Egyik-másik épü­letben több család is lakik, tehát legalább tíz, vagy en­nél több családot bosszant meg olykor e számozási zűr­zavar. A postásnak az 56-os cím láttán valamennyi jel­zett épületet végig kell jár­nia, míg megtalálja a cím­zettet. A leleményes lakók már kénytelenek voltak va­lamiféle megkülönböztető jelzőt találni a házszám mel­lé, ez azonban mégsem hiva­talos, nem megoldás. A Ko­rányi Frigyes utca 56. szám alatt lakók azt szeretnék, ha ebben a városi tanács illeté­kesei tennének igazságot. Kéri: valamennyi Korányi Frigyes utca 56. számú házban lakó család KELLEMETLEN HELYZET Április 18-án este hat óra után egy kellemetlen „kutya­kalandom” volt Nyíregyhá­zán a Rózsa utcában. A tíz vagy a 12-es számú házból egy óriási németjuhász ku­tya tört rám. Alig tudtam szabadulni tőle, és a rémü­letből még fel sem ocsúdtam, vagy két házzal arrébb há­rom tacskó vett körül óriási csaholással. E kellemetlen helyzetek után csak a Hatzel téren éreztem magamat már biztonságban. Hatvannyolc éves vagyok, bizony nem hiányzott ez az izgalom. Iga­zán megkímélhetnék ettől a járókelőket a kutyatulajdo­nosok. vagy ha őrizetlenül hagyják is kedvenceiket, legalább szájkosárral lássák el őket. Ügy tudom ez az ut­cai tartózkodásuknál. — no meg a póráz is — elengedhe­tetlen. Mégis vannak, akik vétenek a szabályok ellen. Talán nagyobb ellenőrzéssel, gátat vethetnének az illeté­kesek a kutyakultuszból ere­dő túlkapásoknak. id. Szabó Károly jósavárosi lakos A Vasvári Pál utca 68. szám alatti lakók kérdezzük: az Északi körút 1—5. számú lakások szeméttároló edé­nyét miért a mi lakásaink Irinyi János utca felőli abla­kai alá tették? Látványnak sem szép, de nem is egészsé­ges. Télen kevesebb ideig, most már, hogy jön a nyár, az ablakokat állandóan nyit­va kellene tartani, de a rossz levegő és a sok légy miatt ez lehetetlen. Nagyon sokan nem is az edénybe, hanem mellé öntik a szemetet, sőt a kertekből is a szemét ideke­rül, az Északi körút távolab­bi részéről is. Ha egy kis szél fúj, a szemetet hordja a szél, végig a lakások és ga­rázsok között. Mint egy sze­métdomb úgy néz ki a kör­nyék. Az illetékesek intézke­dését kérjük, hogy ez az ál­lapot megszűnjön, és lehető­leg a szeméttároló edényeket is vigyék el innen minél előbb. Nyíregyháza Vasvári Pál utca 68. számú ház lakói Szerkesztői üzenetek Vass Andrásné nyír­egyházi, Katrinyák Mik- lósné nyíregyházi, Szőke Istvánná tiszavasvári, Is­tenes Dávid újfehértói, lgnácz Antal tyukodi, Jászter Mihály pusztado­bosi, ifj. Vezse Ferencné nyírmadai, Gergely József vásárosnaményi, Ványai Jolán tiszanagyfalui lako­soknak levélben válaszol­tunk. Anka Jánosné érpataki, Balogh Györgyné tisza­nagyfalui, Pásztor Pál sonkádi, Szűcs Sándor oro- si, Csorna Józsefné nyír- kércsi, Bukszár János vá­sárosnaményi, ifj. Kiss Józsefné túristvándi, De­mes Bernát leveleki, Han- kószki István nyíregyházi, Horváth Ferenc balkányi, Kótay Imréné gulácsi, Csillám András pócsperi, Lipécz Gáborné vásáros­naményi, özv. Váradi Já­nosné nyíregyházi, Kozma Ferencné nyíregyházi, Di­enes Ildikó szabolcsveres- marti, ifj. Bábi István petneházi, Kiss Zoltánná nyírbátori és Juhász György nyíregyházi olva­sóink ügyében az illeté­kesek segítségét kértük. Kupecz Sándor ófehér­tói lakos kedves köszönő sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk. Űnodi Istvánná kisvár- dai lakost a MÁV kárta­lanítani fogja, ha a kis- várdai állomásfőnökségen levélírónk bemutatja a megrongálódott gyermek- kocsit. Áros István mándoki olvasónk panaszát orvo­solták. A Szabolcs-Szat- már megyei Tanácsi Költ­ségvetési Elszámoló Hiva­tal a reklamált családi pótlékot 1979. október 1-ig visszamenőleg, április 29- én kiutalta. Levélírónk­nak ezentúl a havi illet­ményével együtt számfej­tik a családi pótlékot. Kulcsár Imréné orosi la­kos panaszát a Kartográ­fiai Vállalat, azonnali in­tézkedésével orvosolta. Lippai Péterné orosi la­kost tájékoztattuk, hogy a vízműtársulat februári ülésén határozatot hozott a Szív utcai hálózat bőví­tésére is. KISZOLGÁLÁS CSAK KÉRÉSRE? TAVASZI KIRÁNDULÁS A nyíregyházi „Mécses” nyugdíjas pedagógusok Klub­jának tagjai áprilisban ki­rándulás keretében három "napot’ Budapesten töltöttek. E napokat gazdag, változa­tos program tette kellemessé, szórakoztatóvá és nem utol­sósorban hasznossá. A kirán­duló csoport megtekintette többek között a Nemzeti Mú­zeumot. a Várat, a Halász- bástyát, a Szépművészeti Múzeumot és neves színmű­nodrámát. A kirándulást a Pedagógusok Szakszervezeté­nek megyei bizottsága szer­vezte és segítette. Míg a bu­dapesti programot a fővárosi „Fáklya” Klub segítette, melynek vezetősége a cso­portot vendégül is látta. A kiránduló csoport tagjai kö- szönetüket fejezik ki az em- • lített szerveknek, hogy lehe­tővé tették a kirándulást és gazdag élményhez juttatták a „Mécses” Klub tagságát. vésznő előadásában egy mo- A klub vezetősége és tagjai Az Északi körúti étterem teraszán — noha késik is a jó idő — már javában áru­sítják a jégkrémet a gyere­kek örömére. Április 14-én én is leányommal — és raj­tunk kívül még vagy tizen­öten — jégkrémet akartunk venni. Tíz percig vártunk, — közben a sor egyre növeke­dett. A teraszon közben ví­gan folyt a kiszolgálás, csor­dult a sör a poharakba, mi pedig szerény jégkrémre vá­rakozók csak sóvárogva néz­tünk : mikor szánnak meg benünket. Hiszen tudjuk, hogy a sör fontosabb, a dup­láját éri a jégkrémnek. Tü­relmünk azonban elfogyott, egyikünk a sorból kivált, és beszólt az étterembe, hogy mi is vásárolni szeretnénk. Erre csupán annyi volt a vá­lasz: miért nem szóltak? Ez­után azonnal kaptuk a jég­krémet, de én most is azon gondolkodom: az étterem szolgálatban lévő dolgozói mit képzeltek, vajon miért várakoznak a gyerekek, fel­nőttek a jégkrémes pult előtt, ha nem azért, hogy vásárol­janak. Vagy talán ők még­sem igazi vendégei az étte­remnek? Sz. J-né Nyíregyháza Vasvári Pál utcai lakos A nyíregyházi társadalom- biztosítási igazgatóság válaszol: A nyíregyházi társadalombiztosítási igazgatóság válaszol: — Átváltható-e a tsz-járadék öregségi nyugdíjra? — A háztáji állattartás képezhet-e nyugdíjalapot? — Kinek jár a 130,— Ft-os jövedelempótlék? Varga István mérki levélírónk jelenleg termelőszövet­kezeti öregségi járadékban részesül, szeretné, ha szolgála­ti idejének elismerésével, a jövőben öregségi nyugdíjat fo­lyósítanának a részére. Van-e erre lehetőség? — kérdezi levelében. Az 1975. évi II. törvény alapján öregségi nyugdíjra jogosult az a 60. életévét betöltött férfi dolgozó, aki leg­alább tízévi szolgálati időt szerzett. A levélírónk által haladó megszakítás nincs. Levélírónk 1960. január 1-től 1962. december 31-ig terjedő időben 3 év és 1 nap figye­lembe vehető elismert szolgálati idővel rendelkezik. Az 1963. január 1-től fennálló termelőszövetkezeti tagsági ide­jét — amire levélírónk hivatkozik —, szolgálati időként figyelembe venni nem lehet, mert 1963. augusztus elsejé­től termelőszövetkezeti öregségi járadékban részesül jelen­leg is, és így mentesül a kötelező nyugdíj járulék fizetése alól, nyugdíjévét, szolgálati időt nem szerezhetett. Levél­írónk említi levelében, hogy az 1929. január 1-től, 1953. szeptember 30-ig terjedő időben is munkaviszonnyal ren­delkezett. Sajnos ezt az időt és a tsz-tagságát szolgálati időként azért nem lehet elismerni, mert ötéves megszakí­tás volt, és a megszakítást követően újabb ötévi szolgálati időt nem szerzett. Levélírónk esetében tehát öregségi nyugdíj megállapítására törvényes lehetőség nincs. Csengeri Károly szabolcsi lakos szarvasmarhatartás­sal foglalkozik. Érdeklődik, hogy e tevékenység képezhet-e nyugdíjalapot? Az 1975. évi II. törvény 44. § 1. bekezdése alapján az öregségi nyugdíj összegét, a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt, a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Az emlí­tett törvény 2. bekezdése alapján az öregségi nyugdíj ösz- szegét — az 1. bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkal­mazásával — kérelemre az öregségi nyugdíjra jogosító vagy ennél öt évvel alacsonyabb életkor betöltését meg­előzően elért kereset havi átlaga alapján kell megálla­pítani, ha az igénylő az említett életkor betöltéséig leg­alább tíz évi szolgálati időt szerzett. A levélírónk által említett szarvasmarhatartás nyugdíjalapot nem képez, csak abban az esetben, ha termelőszövetkezeti tag és ház­táji gazdaságban állattartásra szerződést köt, melynek alapján munkanap-jóváírásban részesül. Berencsi Balázsné tiszakanyári levélírónk legidősebb gyermeke harmadéves ipari tanuló, ösztöndíjban is része­sül. ö utána megkapják a 130 forintos bérkiegészítést. Vi­szont a másodéves ipari tanuló gyermekük után ezt az összeget nem kapják meg, hanem családi pótlékban része­sülnek, mint 'a harmadik és negyedik gyermekük után is. Levélírónk sérelmezi, hogy a másodéves ipari tanuló gyer­meke után miért nem kaphatják meg a 130,— Ft-os jöve­delempótlékot? 1979. júliusától gyermekenként havi 130,— Ft-tal emelkedett a családi pótlék összege. A 26/1979. (VII. 21.) MT. számú rendelet 17. §-ában foglalt rendelkezések sze­rint havi 130,— Ft jövedelempótlékot kell megállapítani, ha a társadalombiztosítási szabályok alapján kizárólag azért nem jár a gyermek után családi pótlék, mert a ház­tartásban csak egy gyermek van, illetőleg, mert a gyermek árvaellátásban részesül, harmadéves szakmunkástanuló, vagy szakmunkás-tanulóotthonban van elhelyezve. Levél­írónk — mint írja is — a másodéves ipari tanuló fia után családi pótlékban részesül, így az említett rendelet alapján jövedelempótlékra nem jogosult. Bodzán Lajos nagyecsedi levélírónk — felesége kór­házban való tartózkodása alatt —, körzeti orvosát kérte, hogy vegye őt gyermekápolási táppénzre, mert a másfél éves gyermekét nem tudja kire bízni. A körzeti orvos e kérését nem teljesítette, ezt sérelmezi levélírónk. Az 1975. évi II. Törvény 18. §-a sorolja fel, hogy ki az, akit keresőképtelennek kell tekinteni, a 19. § pedig ki­mondja, hogy mennyi időre jár táppénz. Keresőképtelen az a személy, aki betegsége miatt nem tudja munkáját el­látni, valamint az az anya, vagy egyedülálló apa, aki hat­évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja. Az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása esetén évenként és gyermekenként 60 napon át jár a táp­pénz, az éveket a gyermek születési évén belül kell szá­mítani. Három éven felüli, de hat éven aluli beteg gyer­mek ápolása esetében évenként és gyermekenként 30 na­pon át jár a táppénz, az egyedülálló szülők esetében ez esetben is 60 napig jár a táppénz. Levélírónk egyévesnél idősebb gyermeke nem volt beteg, így a körzeti orvos helyesen járt el, amikor mint egyedülálló apát nem vette táppénzre, mert amint a jogszabály azt kihangsúlyozza, csak a beteg gyermek ápolása esetében jár a táppénz. Egyébként levélírónkat azért lehetett egyedülállónak mi­nősíteni, mert a felesége kórházi ápolás alatt állt. SZEMÉTDOMB A MINIGARZONOK ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom