Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)
1980-04-29 / 99. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1980. április 29. Ketrecben B diófacsemete alig egyméteres. Még gyenge, ágai olyanok, mint egy japán tusrajz fáinak karcsú gallyszövevénye. Nyíregyházán ültették el, a Csallóköz egyik háza elé, szép, füves liget közepébe. A diófacsemetét a kiültető védeni is akarja. Vastag, szőtt dróthálóval vette körül. Olyan kalitkát épített, mint amilyenben Lőcsén a hűtlen asszonyokat zárták. Megközelíthetetlen, kinyithatatlan, belenyúlni se fentről, se oldalról nem lehet. Ketrecbe került a fácska. Elnézem a faültető művét, és szégyellem magam. Mert őt megértem. Védi a fát. Tőlünk, tőlük. Azoktól, akiket megismertünk. Vandáloktól, facsavaroktól, szívtelenektől, szépet el nem fogadóktól. A diófacsemetét ma drótketrec védi. Az embertől. Kár, hogy így alakul a világ. Mennyivel szebb lenne, ha az ember védhetné a fát a drótkalitkától. (bürget) Tavasz a Sóstón A közterület-fenntartó vállalat dolgozói munkája nyomán megszépülnek a parkok, pótlódnak a kikopott pázsitok. BÜKKFAFORGÁCSON SZAPORÍTJÁK A munkába fogott baktériumok Űj festékruhát kapnak a székek a Krúdy-szálló teraszán. (Császár Csaba képriportja) Magyar filmek külföldön Csaknem száz éve már, hogy Nyíregyházán ecetet kezdtek gyártani, s ez a tevékenység ma sem szünetel. A háború után sok apró ecetüzem dolgozott a megyében — többek között Kótajban, Mátészalkán — majd az államosítás után változott a helyzet: a jelentéktelen gyá- racskákat egyesítették Nyíregyházán, s a Budapesti Szeszipari Vállalat irányítása alá kerültek. A nyíregyházi üzem ma is dolgozik, évente több mint egymillió liter ecetet állít elő, mintegy hatmillió forint értékben. Kevesen tudják, hogy az ecet alapanyaga a tiszta szesz, s parányi gépek, meg az emberek szolgálatába állított baktériumok közreműködésével a szeszből készül az egyik legkedveltebb tartósító és ételízesítő folyadék. A megyeszékhely ecetüzemében hét vörösfenyőből készült hatalmas kádban tárolják a szeszt, s az üzem tíz dolgozójának irányításával ebben tevékenykednek a bükkfaforgácson szaporított baktériumok. Természetesen éjjel-nappal, hisz náluk már régen bevezették a három műszakot, s ehhez alkalmazkodtak az ott dolgozó emberek is. Ez teszi lehetővé, hogy az aprócska szabolcsi gyár mintegy 600 ezer ember éves ecetszükségletót biztosítja — a statisztikai adatok szerint Magyarországon egy-egy -lakos ket-imsr éeetetr használ fel esztendőnként — ami nagyjából megfelel a megye lélekszámúnak. Hozzájuk azonban csak közvetve jut el az itt előállított termék, hiszen a nyíregyházi üzem elsősorban a környező konzervgyáraknak, a ZÖLDÉRT savanyító üzemeinek szállít ecetet. Csak az érdekesség kedvéért: a boltokban kapható háztartási ecetet Pesten és Baján palackozzák, (bg) A Monte Carlóban nagydíjat nyert alkotás, a Chrudi- nák Alajos rendezte Terepjárón a Szaharában is szerepel a külföldi tévétársaságok által az elmúlt hetekben átvett magyar filmalkotások között; a CBS kanadai tévéadó sugározza majd. A Vasárnapi szülők című játékfilmet az NSZK-beli adó kívánja műsorára tűzni. Dar- gay Attila két nemzetközi fesztiválon is díjat nyert rajzfilmjét, a Lúdas Matyi-t, valamint Jancsó Miklós művét, a Csillagosok, katonák-at az olasz állami tévétársaság, a RAI vásárolta meg. A három földrészen forgatott természetfilm, Az állatok válaszolnak, a norvég tévé szakembereinek érdeklődését váltotta ki. A Vakáció a halott utcában című ifjúsági filmet pedig a belga tévénézők láthatják majd a megállapodás értelmében. MIT MOND AZ ORVOS? A mozgásszervi Börtönbüntetés erőszakos nemi közösülésért A mozgásszervek megbetegedései közül az úgynevezett kopásos megbetegedések kialakulásában a helytelen életmód is fontos szerepet játszik, amelyet sokszor a civilizáció segít elő. Az emberi szervezet működését a fizikai ingerek (mint a hő, a mozgás) és a központi idegrendszerre ható psychikus ingerek befolyásolják. A korunk technikai lehetőségeit felhasználó ember a fizikai ingereket sokszor csupán kényelemből igyekszik kikapcsolni. Ugyanakkor a psychikai ingerek áradatával, amely a zajos, rohanó élettel és a helytelen emberi magatartással függ össze, nehezen tud megbirkózni. A mozgás hiánya gyengíti az izmok, inak, porcok és csontok ellenállóképességét. A meggyengült szöveteket az elhízás tovább terheli. Fokozza a mozgásszervek kopását azok egyoldalú terhelése, így a sok ülés, állás, haj lás, amely bizonyos munkafolyamatokkal együtt jár. A szabad levegőn keveset tartózkodunk, sokszor még akkor is, ha volna rá lehetőségünk. Ezáltal csökken a szervezet alkalmazkodó képessége a hőingadozásokkal szemben, nő a hűléses megbetegedések száma. A hidegérzékenység és a meghűléshez társuló fertőző betegségek is gyakran okozói az ízületi megbetegedéseknek. A túlterhelt és feszült idegállapotú egyén a fájdalmakat rosz- szul tűri és többet szenved. Az említett okok miatt jelentkező mozgásszervi megbetegedések megelőzésének kulcsa: a helyes életmód. A mozgáshiány, vagy az egyoldalú megterhelés ártalmát a reggel, este, de napközben is rendszeresen végzett tornával lehet megelőzni. Ehhez semmi más nem szükséges, csupán elhatározás. Legcélszerűbb a mozgásokat szabad levegőn, vagy jól kiszellőztetett, de nem feltétlenül hideg helyiségben végezni. Kerülnünk kell a felesleges súlygyarapodást, amit egy jó mérleg mindig elárul. A jó idegállapothoz elegendő alvás és helyes életvezetés segít, amelyhez a lelkiismeretesen végzett munka is hozzátartozik. A már kialakult mozgás- szervi betegségeknél pedig az orvosi tanácsok megtartására kell törekedni. Dr. Papp Tibor megyei rheumatológus szakfőorvos Másfél év börtönre ítélte a bíróság Kocsis János 52 éves nyírtéti lakost folytatólagosan elkövetett erőszakos nemi közösülésért és szemérem elleni erőszak miatt. Kocsis közel két éve, hogy a falu határában találkozott egy fiatal lánnyal, aki születése óta elmegyenge. A lányt maga mellé ültette, és simogatni kezdte. Az akaratnyilvánításra képtelen lány ezután gyakran ment be a tsz raktárába, ahol Kocsis raktáros volt, s ilyenkor az 52 éves ember mindig kihasználta az alkalmat: simogatta, össze- fogdosta a lányt. Tavaly ősszel elhatározta, hogy ha legközelebb alkalom lesz rá, közösülni fog a lánnyal. Októberben három .alkalom is adódott: Kocsis levetkőztette a lányt és közösült vele. Egy hónap múlva a lány vízért indult a kútra, s mivel sokáig volt, édesanyja keresésére indult. A tsz raktára közelében egy asz- szony elmondta neki, hogy a lányt látta a raktárba bemenni, de hiába kiabált, választ nem kapott a raktárból. Rosszat sejtett és megkérte egyik ismerősét: menjen vele a raktárhoz, hogy tanúja is legyen. Mire sikerült bejutniuk, akkorra már a lány nem volt ott, mert Kocsis közben kiengedte. A nemcsak elmegyenge, hanem néma lányt az édesanyja orvoshoz vitte, ahol a szakértők igazolták a lány „néma vallomását”. Kovács a rendőrségen beismerő vallomást tett, a bíróságon azonban visszavonta. A szakértők, a tanúk vallomása azonban elegendő bizonyítékul szolgált. Kocsis kihasználta, hogy a lány egy kétéves gyermek szellemi szintjén állt, s mivel akarat- nyilvánításra is képtelen, nem védekezett Kocsis tette ellen. A megyei bíróság helybenhagyta a járásbíróság által kiszabott másfél éves büntetést, így az jogerőssé vált. LüUJdIIJWiIelott Az elmúlt műsorhét legkiemelkedőbb televíziós produkciója kétségkívül a Martin Luther King c. háromrészes amerikai tévéfilm volt. Olvastunk, hallottunk sokat, néha híradójelentéseket is láttunk már az amerikai néger polgárjogi mozgalomról, s magáról King lelkészről, főleg meggyilkolása kapcsán. Azonban semmi sem hozta annyira „testközelbe”, tette lüktetőén élővé és magas hőfokon izzóan drámaivá azt a küzdelmet, melyet az USA néger polgárai folytattak (s folytatnak) emberi méltóságuk valódi társadalmi elismertetéséért és élet- lehetőségeikért, a fehérekkel való tényleges egyenjogúságukért a számukra olykor — főként választási érdekből — még az engedményekben is ellentmondásos politikai viszonyok között. Martin Luther King, akinek tevékeny élete és tragikus halála a küzdelem hőséposzi példájává nőtt az időben, sorsa és a személye körül sűrűsödő események, összecsapások bemutatása mély árnyalatossággal érzékeltették nemcsak az említett politikai viszonyokat, hanem a fehér társadalom mélyében (főképpen a déli államokban) parázsló fajgyűlöletet és magának a polgárjogi mozgalomnak sokrétűségét is. King doktor sorsából döbbenetes erővel derült ki á filmből, hogy az erőszak- mentesség hirdetése és gyakorlata (melynek a lelkész volt az apostola) a polgárjogi mozgalomban nem lehetett célravezető egy alapvetően az erőszakra épített szegregációs társadalmi modell egyenjogúvá változtatása érdekében. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a négereknek szavazataikért bizonyos engedményeket nyújtani kész volt elnökök (Kennedy, Johnson), a King-féle mozgalommal történt együttműködése nagyon is formális és rendkívül korlátozott volt, pl. nem terjedt ki igazi „nagypolitikai”, hatalmi területekre, s pláne nem a külpolitikára (mint a vietnami háborúra). Bizonyság volt ez a filmsorozat arra, hogy ha valós társadalmi problémákat ilyen becsületes őszinteséggel, szinte dokumentáris hitelességgel — és tegyem hozzá mindjárt: ilyen magas fokú művészi invencióval —* ábrázolnak az alkotók, mint a Martin Luther King készítői tették, akkor a mi számunkra is húsba vágóan életessé válnak a bennünket fizikális közelből nem érintett események is. Bizonyos, hogy többet tudunk a film után arról, hogy mi is az az iskolabusz, polgárjogi menetelés-felvonulás, ülősztrájk stb., és erősebb az együttérzésünk a néger polgárjogi harcosokkal. Szenvedélyes is volt ez a film: igazi, nemes célú szenvedélyesség fűtötte az alkotókat (a színészi alakításokból jól kitűnt) és ez forrósította föl a nézők együttérzését. A sikerhez a magyar szinkronstáb méltóképpen járult hozzá. Merkovszky Pál A RÁDIÓ MELLETT Az évforduló műsorainak hallatán kiderült, hogy még mindig lehet új módon és érdekesen szólni Leninről. Gábor László dokumentum- műsora például a Varga Imre alkotta mohácsi Le- nin-szobor, illetve -emlékmű okán szól a nagy proletárvezérről. A szobor és elhelyezése annyira emberi léptékű, hogy nem lehet nem megszeretni, az pedig, akit ábrázol, e mű révén is közelebb kerül az emberekhez. Ennek bizonyítéka volt ez a rádióműsor. Jó színvonalú állandó műsor az Olvastam egy novellát. Most is egy igen szellemes, élvezetes írást közöltek benne, Mocsár Gábor: Aesopus a Dunán című elbeszélését. Mocsár ironikus-szatirikus vénája munkál ebben az írásában is, melyben egy szimplának látszó evezős kaland elbeszélése adja a módot arra, hogy a vezetés módjairól, gondjairól, a hibák következményeiről szóljon. Mocsár mindig gazdaságosan bánik a szavakkal, nem beszéli túl a témát, kevés szóval sűrítve ábrázol jellemet és helyzeteket, rövidre fogja a dialógusokat. Ez a novellabemutató műsor is ezeket a tulajdonságait emelte ki. Nemcsak színvonalasak, hanem hasznosak is ezek az irodalmi műsorok, létezésükkel, munkájukkal segítenek az irodalom népszerűsítésében. Igen fontos témáról volt szó az Egészségünkért! címet viselő öt percben. Értekezletek ideje alatt ugyan egyre kevesebb helyen engedik meg a dohányzást, vonaton is van egy „nem dohányzó” fülke (bár lenne nem dohányzó kocsi, ahol még a folyosón se lehetne füstölni!), azonban a munkaszobákban, a nyilvános szórakozóhelyeken, s még több másféle közös célú helyiségben még igen sokan kénytelenek eltűrni, elszenvedni a dohányfüstöt. Ami azt jelenti, hogy valójában dohányoznak — passzív módon azok is, akik nem rabjai ennek a szenvedélynek. Nem igen lehet hinni abban, hogy a dohányosok a jövőben megértőbbek lesznek a nem dohányzók iránt, s nem fognak rágyújtani az ő jelenlétükben, ezért kellene az előbbiek részére, ha lehetőség van rá, szigorúbb korlátozásokat bevezetni. Egyébként: amilyen erőteljesen küzd az egészségügyi propaganda az alkoholizmus ellen, legalább annyira gyakran és ötletesen kellene szólni és tenni a dohányzás ellen, mert emez még sokkal több embert mérgez napról napra, mint az alkohol. Seregi István Diákszínpad Miskolcon rendezték meg április 26-án a szakmunkás- képzők diákszínpadainak területi bemutatóját. Borsod, Heves. Nógrád és Szabolcs megye szakmunkástanulói mérték össze tudásukat. A bemutatón nagy sikert aratott a baktalórántházi mezőgazdasági szakmunkásképző „Tüske” színpada, mely Ladányi Mihály verseiből ösz- szeállított műsorát adta elő „Munkásfiatalok hazája” címmel. A fiatalok legközelebb május elsején lépnek fel műsorukkal a Bessenyei György Tanárképző Főiskola majálisán. A csónakázótavon egyelőre még csak a kis hajómodellek lavíroznak.
