Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-24 / 95. szám

1980. április 24.^ KELET-MAGYARORSZÁG Automatikus vészszelep Egy japán cég nemrégiben olyan szelepet szabadalmaztatott, amely veszélyhelyzetben minden külső mozgató- és észlelőberen­dezés nélkül képes egy csőveze­téket elzárni vagy kinyitni. Az új szelepet különösen vegyi üze­meknek ajánlják, ahol tűz- vagy robbanásveszély esetén áramszü­net is várható, így az elektromos vészszelepek működése bizonyta­lanná válhat. A szelep egy központi gyűrűt tar­talmaz olyan műanyagból, amely hő hatására habosodik. "Normá­lis üzemi hőmérsékleten ez a gyűrű nem zavarja a folyadék- áramlást, de abban a percben, amikor a szelep valamilyen ok­ból erősen felmelegszik, pl. tűz esetén, a műanyag gyűrű habbá alakul, kiterjed és automatiku­san elzárja a szelepet. A mechanizmust ellenkező irá­nyú működésre, tehát a szelep nyitására is lehet szerkeszteni oly módon, hogy a kiterjedő mű­anyag egy rudat mozdít el, ami felemeli a szelepsapkát a tá­nyérról. A szabadalom szerint az alkal­mazott műanyag polisztirol és azodikarbonamid keveréke, ame­lyekbe még habosítószerként kalciumsztearátot, töltőanyag­ként kálciumkarbonátot kever­nek. A dinoszauruszok fogai A jelenlegi és a fosszilis hi­deg vérű gerinces állatok váz­szöveteiben gyakran találnak nö­vekedési gyűrűket. Ezek a gyű­rűk általában onnan erednek, hogy a hideg vérű állatok nem képesek magas szinten tartani életfolyamataikat, táplálkozásu­kat és növekedésüket a számuk­ra kedvezőtlen időszakokban, mint a trópusokon a száraz év­szak, a mérsékelt égövön a hideg évszak. A meleg vérű gerinces ál­latoknál viszont, amelyek test- hőmérséklete nagyjából állan­dó, az aktivitás, -táplálkozás és növekedés sokkal kevésbé függ az évszaktól. Következésképpen ezen álla­tok r^^^vázszövetérrek«-1' növeke«M dése sokkal kevésbé érzékeny az évszakokra, mint a hideg vérű ál­latoké, és ezért ritka kivételtől eltekintve vázszöveteikben gyű­rűképződés nem figyelhető meg. A kutatók véleménye megosz­lik, hogy a dinoszauruszok hideg­vérnek voltak-e, mint a mada­rak, vagy emlősök. Amennyiben melegvérűek voltak, a dinosza­uruszok megkövesedett csontjai­ban és fogaiban nem lehetne év­gyűrűket találni. Egy kanadai kutató nemrégiben arról szá­molt be, hogy számos paleocén és eocén korszakból származó di­noszaurusz és krokodilféle fo­gait megvizsgálva teljesen ha­sonló évgyűrűket talált, tehát a dinoszauruszok valószínűleg a ^krokodilokhoz hasonlóajj^Jüdeg- vérűek voltak. Aszpirinnel a szárazság ellen Egy mexikói kutató új nö­vényvédelmi módszert dolgo­zott ki. Aszpirinoldattal per­metezi be a növényeket, ami védi őket a szárazság ellen. Az aszpirinoldat ugyanis úgy hat, hogy eltömi a levelek mikroszkopikus pórusait és csökkenti a vízkipárolgást. Ez a módszer azonban túlságo­san költséges lenne ahhoz, hogy nagy ültetvényeken al­kalmazzák. „Parancsátvitel" infravörös fénnyel Sok országban a korszerű, nagy teljesítményű televízió és rádió vevőkészülékeket ma már veze­ték nélküli távvezérlő egységgel és vezeték nélküli fejhallgató használatát lehetővé tevő kivitel­ben hozzák forgalomba. A táv­vezérlés kétségtelenül • növeli a készülék kezelési kényelmét, a fejhallgató használata pedig elő­segíti a mások zavarása nélküli műsorvételt. l£az, a fejhallgató használatának lehetősége koráb­ban is megvolt, de a vezeték nél­küli fejhallgató feleslegessé teszi a csatlakozózsinórt, amely a né­zőt vagy a hallgatót szó szerint a készülékhez köti. Mind a távve­zérlést, mind a hangátvitelt újab­ban infravörös sugarakkal oldják meg, melyek a vörös fénysugarak és a hősugarak közti tartomány­ba esnek. Terjedési tulajdonsá­guk megfelel a fénysugarak terje­dési tulajdonságának. Legfőbb előnyük, hogy semmiféle akusz­tikus zavart nem okoznak (ellen­tétben pl. az ultrahanggal, ame­lyet ugyancsak megDróbáltak e célra felhasználni). Az is az inf­ravörös fény mellett szól, hogy jól kitölti a teret, a falakon azon­ban nem hatol át. Az infravörös sugarakat soeciális adódiódák 950 manométer hullámhosszon sugározzák ki, amit egy nagy- frekvenciás. 95 kiloherzen dolgozó adó modulál. A vevődiódák a modulált fényt elektromos rezgé­sekké alakítják át. A távirányító egység egy szűrővel ellátott ooti- kán át bocsájtia ki az infravö­rös fényt, halszem alakú mű­anyag lencséjével minél több fénysugarat összpontosítván a diódákra. Az elmondottakból kö­vetkezően az infravörös fénysu­garakkal való jelátvitelnek tehát van e^v fontos feltétele: az adó- és a vevőegyséenek mindig ..lát­nia” kell egymást. Ez a módszer elsőként a rádió- és televízió­technikában talált alkalmazásra, de' használata más területeken is elterjedőben van. Képünkön: a Siemens-cég ,.Inf­rafern—500” nevű távműködtető rendszerének integrált áramkörös kézi parancsadó egysége, amely 30 méter hatótávolságon belül négy különböző csatornán adhat parancsot gépek, készülékek be- és kikapcsolására, műveletek el­végzésére. K. S. Számítógépek mindenütt Napjaink egyik jellemzője a mindenütt szakadatanul növekvő információs áradat, vagy ahogy a szakemberek mondják: az in­formációs lavina. Millió és mil­lió adat közül kiemelni az éppen legszükségesebbet, naponta friss tájékoztatást szerezni — enélkül ma már elképzelhetetlen az irá­nyítás. A vállalatok, intézmények vezetői a korszerű technikát hív­ják segítségül, hogy annak mo-. dern eszközeivel és eljárásaival úrrá legyenek a példátlan nagy­ságú információtömegen. A komputerek ma már szinte fel­foghatatlan gyorsasággal végez­nek számolási és logikai műve­leteket. Némelyik másodpercen­ként több millió alapműveletet végez el. Ezek az ,,okos gépek” kitűnően alkalmazhatók mű­szaki-tudományos számítások el­végzésére, tömeges adatfeldolgo­zásra és értékelésre, a vezetési döntések előkészítésére, a ter­melés, a technológiai folyamatok irányítására és sok egyéb más feladat megoldására (pl. a gyó­gyászatban, az oktatásban stb.) Az ember dolga, hogy az általá­nos és a különleges rendeltetésű gépek közül a feladatnak legjob­ban megfelelőt kiválassza. Egyes tudományos számítások elvégzé­séhez például a gyorsabb műkö­désű, de kevesebb adat tárolásá­ra képes gép az előnyös, míg máskor a kevésbé gyors, ám nagy tárolóképességű számítógép hasz­nálata célszerűbb. Persze ezenkí­vül még sok más szempontja is van a gépkiválasztásnak. Vannak cégek, amelyek kifeje­zetten csak kis számítógépek, s olyanok is, amelyek nagy kom­puterek gyártására rendezked­tek be. A nyugatnémet Siemens­gyár többféle kapacitású típust hoz forgalomba. Képünk előteré­ben a cég által előállított legki­sebb, a 210-es típusú mikroszámí­tógépet, a háttérben a legna­gyobbat, a 340—R40-es típusú multiprocesszoros nagy folyamat- szabályzó komputert láthatjuk. K. S. KISTERMELŐK- KISKERTEK Permetezések virágzás előtt a téli almában Téli almában az újabb permete­zéseket a károsítók megjelenésén kívül a növény fejlődési stádiu­ma is befolyásolja. Zöld bimbót követően — ami az átmeneti le­hűlés hatására vontatottan bonta­kozik ki — a védekezési techno­lógiában egy újabb szakasz kö­vetkezik. Az almafavarasodás el­leni védekezésekhez ugyanis pi­ros bimbós stádiumtól a réztar­talmú készítmények helyett a szerves rézpótlókat (Dithane M— 45, Polyram-Combi, Antracol, Zi- neb stb.) javasoljuk használni, így a réztartalmú készítmények által okozott fitotoxikus hatás (perzselés) elkerülhető. A beteg­ség elleni védekezések elvégzését és annak gyakoriságát a csapadék alakulásához kell igazítani. Töre­kedni kell mindig arra (a nö­vényvédő szerek hatástartamát figyelembe véve), hogy az esőzé­seket követően 36—52 órán belül a lombfelület növényvédő szerrel fedve legyen. Különösen fontos­nak tartjuk ezt az elvet április- május hónapban követni. Gyakori védekezésre van szük­ség az őszibarack-ültetvényeken is. Az időjárás ugyanis kedvez a gomba okozta tafrinás levélfodro- sodás betegség erős fertőzéséhez. A permetezésre a rézkészítmé­nyek használata már itt sem ajánlatos. Helyettük a Dithane M—45, Orthocid, Zineb stb. alkal­mazását javasoljuk. A gombaölő szerek mellett a mérgek (rovarölő szerek) kiper­metezését nagyon körültekintően kell elvégezni. Különösen érvé­nyes ez a vegyes faállományú kisüzemi kertben, hiszen a csont­héjasok virágzása már megkezdő­dött. Virágzó fát méreggel per­metezni szigorúan tilos! Téli almában a méreg használa­tát zöld bimbóban, piros bimbó­ban indokolhatja a sodrómoly- lárvák erős kártétele, vagy a le­vélaknázó molyok tömeges meg­jelenése. Ezek elpusztításához a virágzás előtti várakozási idő be­tartásával az Unifosz 50 EC (7 nap a várakozási ideje) használatát tartjuk megfelelőnek. Keresztesi István MEGYEI NÖVÉNYVÉDELMI ÉS AGROKÉMIAI ÁLLOMÁS Terjed a babzsizsik Egyre fokozottabb figyelemmel kell kísérnünk a babzsizsik ve­szélyes kártevő elterjedését me­gyénkben. Kártétele eddig az or­szág nyugati megyéiből volt is­meretes, elterjedési területe azonban az utóbbi években fo­kozatosan keletre tolódott. Fel- szaporodásához szükséges opti­mális környezeti tényezők (eny­he tél, melegebb áttelelési lehe­tőség — ami városaink tömbla­kásaiban biztosított) kedvező alakulása miatt egyre több he­lyen kell számolnunk fellépésé­vel. Felméréseink alapján külö­nösen Nyíregyháza és a várossal határos területek (Oros, Sóstó­hegy, Nyírszőlős, Nyírjestanya) fertőzöttek, ezenkívül elsősor­ban a Hajdú-Bihar megyével ha­táros területeken várható a fer­tőzés fellépése. Kártételét a lárva okozza az­által, hogy a szemek belsejét rágja. Egy szemben 1—20 darab lárva is károsíthat, melyek kü- lön-külön lárvakamrát készíte­nek maguknak, s teljes kifejlő­dés után abban bábozódnak. A lárvakamrák kívülről sötétebb kerek foltként (ablak) látszanak. Az imágók teljes kifejlődésük után a lárvakamrákat fedő elvé­konyított külső héj burkot fel­szakítják és kirepülnek. A rak­tárban kedvező körülmények kö­zött 4—6 nemzedéke is kifejlőd­het. A szántóföldi fertőzés min­dig a raktárból indul ki, a ki­fejlett egyedek jó repülők, így a 2—3 km-re levő babtáblákat is megfertőzhetik. Az eredményes védekezésben, az elterjedési terület növekedé­sének megakadályozásában a nagyüzemek és kisárutermelők mellett jelentős szerepük van a fogyasztóknak — elsősorban a városi lakosságnak. Hatékonyan segítenek a védekezésben, ha a fertőzött 0,5—1 kg-os tételeket nem dobják a szemétbe, mert ki­kerülve a városi szeméttelepekre potenciális fertőzési veszélyt je­lentenek a környező területek babtábláira. Nagy jelentőséget tulajdonítanak — különösen a jelzett körzetekben — az áfész­felvásárlók hatékonyabb ellenőr­zéseinek, mellyel megelőzhetik a raktárak, valamint a felvásárolt nagyobb tételek befertőződését. Megelőzzük a fertőzést, ha hideg helyiségben (padlás, erkély) tá­roljuk a babot, mivel a huzamo­sabb ideig (10—14 nap) tartó —10 Celsius-fok alatti hőmérsékleten a zsizsikek elpusztulnak. A fertőzés felszámolására a vé­dekezést még a bogarak kirajzá­sa előtt hajtsuk végre. Kis téte­leknél a hőkezelés alkalmazható igen jó eredménnyel, melynek során a babot vízben kell főzni vagy 3—4 órán keresztül, 70 Cel- cius-fok fölött szárítani. Na­gyobb mennyiségnél apróra állí­tott kukoricadarálón feldarálva ügyelve a fertőzött szemek széthullásának elkerülésére — a zsizsikek elpusztulnak. Az így kezelt tételek állati takarmány­ként jól hasznosíthatók. Nagyüzemekben a termény fertőtlenítése gázosítással végez­hető el, az erre a célra engedé­lyezett gázosítószerekkel. Különös gonddal ügyeljünk a vetőmagtételek fertőzésmentessé­gére, csak zsizsikmentes szem kerüljön elvetésre. Szántóföldön — elsősorban a te­lepülésekhez közel eső táblákon — a kártevő megjelenését virág­zástól folyamatosan figyeljük, s az imágók tömeges rajzása ide­jén Wofatox Sp. 30 1,5—2 kg/ha vagy Phosdrinnal 0,8—1 1/ha vé­dekezzünk. Házikertben hasz­nálhatjuk az Unifosz 50 EC 0,15 %-os, a Hungária L 2 permetező szert l°/o-o£ dózisban. Felhívjuk a figyelmet a vegy­szeres védekezés során az óvó rendszabályok fokozott betartá­sára. Merő Ferenc, növényvédelmi és agrokémiai állomás Áz uborka termesztése Az uborka bő termést csak a jó minőségű, tápanyagban gaz­dag talajokon ad. Legjobban a tápanyagban gazdag, humoszos vályogtalajokat kedveli. A mé­lyebb fekvésű, de üde homokta­lajok, amelyekben a talajvíz szintje a felszínhez közel van, szintén alkalmasak az uborka termesztésére. Egyéb homoktala­jok, rossz víztartó képességük miatt nem felelnek meg számára. Az uborka a 6,5—7 pH-ju, azaz az inkább közömbös felé hajló — kémhatású — talajokban fejlő­dik a legjobban; a savanyú tala­jokat nem kedveli. Az uborka táplálkozas-élettani szempontból fontos zöldségnövé­nyünk: 100 grammjában 5—15 mg C-vitamin található. Étrendi ha­tása is kiváló, mert kedvezően befolyásolja az emésztést és igen jó vesetisztító. Az uborka — tavaszi vetéshez — gondos talaj-előkészítést, por- hanyós és ülepedett magágyat kíván. Az uborka magját ültetés előtt — a gombabetegségek ellen — csávázni kell. A porcsávázást üvegedényben végezzük el, hogy a növényvédő szer a magvakra és ne az edény falára tapadjon! Csávázáshoz 0*5 g ORTHOCID szükséges 10 dk vetőmagra vo­natkoztatva. Ha a talaj hőmér­séklete már eléri a 10—12 C-fokot, helybe vethetjük az uborkát. Egyméteres sortávolságra, kö­tött talajon 2—3 cm, laza talajon 3— 4 cm mélyre kerüljenek a magvak. Alkalmazhatjuk a 80x50 cm-es kötést is, itt fészkenként 4— 5 magot, 4—5 cm-re vessünk egymástól. A magtakaró földet is fertőt­lenítheti ük — a kórokozók ellen — ORTHOCID-dal, melynek dó­zisa 20—30 g/négyzetméter. Az uborka magja kedvező kö­rülmények között öt—hat nap alatt kikel. Kelés után fontos te­endő a sorközök Dorhanyítása. Mivel az uborka gyökérzete a ta­laj felszínéhez közel helyezkedik el, ezért csak sekélyen kapáljunk. A tenyészidő alatt az uborka fejlődése lombtrágyázással is ser-r kenthető. Jó hatású lombtrágya a PLANT AN mely 9n'„ N, 9% P2 Os, 7° n K)0: nyomelemek, vala­mint a Bi vitamin és növekedési, hormon tartalma révén előnyös a fiatal, fejlődő lombozat kon­díciójának javítására. Dózisa le­vélen és gvökéren keresztül: 200 köbcenti/100 liter vízben. tehát 0,2%-os hígításban, kipermetez­ve kiváló hatású. Dr. Széles Csaba Érdemes répamagot termelni A takarmányrépa az értékes, természetes állati takarmányok közé tartozik. Ugyanakkor a ta­karmányrépamag nagyon fontos exporttermékünk is. A Vetőmag-termeltető és -érté­kesítő Vállalat főmérnökétől, Czomba Antaltól érdeklődtünk a takarmányrépamag termelésének lehetőségeiről. A takarmányrépa termesztésé­nek megyénkben úgy a természe­ti, mint a közgazdasági feltételei adottak, jók. Még a gyümölcster­mesztő gazdaságok munkaerő­mérlegébe is nagyszerűen beil­leszthető. A tiszaberceli Bessenyei •Termelőszövetkezet példája bizo­nyítja legjobban, hogy több, mint egy évtizedes termesztési tapasz­talata szerint az l ha-ra eső átlag­termés eléri, illetve meghaladja a 20 q/ha-t, amelynek árbevétele így 70 000 forintot hektáronként eléri, illetve meghaladja. A rá­fordítások összköltsége azonban nem több, mint a takarmány cél­jára termesztett répa költsége. Dugvány termesztő év: Termesztésre a rózsaszínű BE­TA nevű répafajtát ajánljuk. A répamag-szaporítás két év ter­mesztéséből áll. Az első évben a nemesítő által .adott elitmagból állítjuk elő a dugványrépát, amely a második évben magho­zóvá válik. A répamagot — melyből a dugvány fejlődik ki — másodnövényként is vethetjük, pl. korán beérő konzervgyári borsó vagy a takarmány szöszös bük- könyös rozs után. Dugványrépa- termesztésnél célunk, hogy minél több egészséges, 4—5 cm átmé­rőjű dugványt állítsunk elő hek­táronként. Vállalatunk ezt a célt anyagilag is támogatja. Ha a ter­melő 1 hektár dugványtermő-te- rületen eléri vagy meghaladja a háromszoros szaporítási hánya­dost és ez kiültetésben realizáló­dik, ebben az esetben 2500 Ft/ha költségtérítést fizet a Vetőmag­termeltető és -értékesítő Vállalat a termelőnek. A költségtérítést a kiültetett terület után fizeti válla­latunk. Számokkal így magya­rázható: ha a termelő 5 ha terü­letet leszerződött és ebből a kö­vetkező évben 15 ha területet tud beültetni magtermelésre. Ha ezt eléri, akkor költségtérítést kap. Vetés: Hektáronként 17—20 kg magra van szükségünk. A sortávolság 30—40 cm legyen. Az egyelés meg­takarítása végett csak jól beállít­ható sorba vető vetőgéppel vetjük a magot egymástól 4—5 cm távol­ságra, az egyelést így elkerülhet­jük. Ápolása, valamint fejtrágyá­zása úgy történik, mint az ipari répáé. Szedésre minél később, de a fagyok beállta előtt kerüljön sor. Lehetőleg kézzel szedjük ki a földből és ami még nagyon fon­tos, a répa levelét nem lecsonkol­juk, hanem lecsavarjuk. A dug­ványokat télére prizmába rakjuk. Olajkutató homoksziget Eddig általában fémből vagy betonból építették a tengereken, pontosabban a szárazföldek tal­pazatain — selfjein — létesített mesterséges szigeteket az olaj- és földgázkutatáshoz. Angol szak­emberek az eddiginél olcsóbb megoldást keresve, érdekes, me­rőben új konstrukciót alakítottak ki, mely már túl is van a ki­próbáláson. Egyfajta különleges homokszigetről van szó, melynek, prototípusa 12 méter mélyen me­rült a vízbe, teljes magassága pe­dig 18 méter volt, beleszámítva a két „fedélzetet”, ahol a személy­zet és a műszaki berendezések kaptak helyet. A víz alatti rész külső héja különlegesen erős gu­miból készült (az előállító Dunlop- cég szerint ez volt a legnagyobb és legnehezebb gumitárgy, amit eddig készítettek, 4,9 tonnát nyo­mott) . Ezt a gumitestét — a' mes­terséges sziget tervezett telepíté­si helyén — nedves homokkal töltötték meg, majd amikor az megfelelően megülepedett, elfog­lalta helyét az óriás gumizsák­ban, több csövön keresztül kiszi­vattyúzták belőle a vizet. Az ol­dalnyomás, amelyet a száraz ho­mok gyakorol belülről a gumi­falra, bármilyen vízmélységben körülbelül a fele a kívülről ható víznyomásnak. Ha a homok szá­raz marad (ez megoldható, mert miután a csöveken elvezették a vizet, a gumi kívülről nem ereszti át a nedvességet), akkor megszi­lárdul és saját súlyánál jóval na­gyobb terhet bír el. * Ugyanakkor a rázkódásokat jól elviseli és nagy a tehetetlensége, tehát a tenger hullámzása, sőt az esetleges földrengés sem veszé­lyezteti stabilitását. A kísérletek eredményességén felbuzdulva a Dunlop-cég szakemberei most a korábbinál jóval nagyobb gumi­zsákok előállításán fáradoznak, s várhatóan rövidesen megkezdődik a mestereséges homokszigetek nagy számban való elterjedése. Képünkön: a „Sandisle Ann” nevű kísérleti mesterséges sziget tengerszint fölötti felépítménye. K. S. Magtermő év: Az ültetéshez a legjobb erőben levő, lehetőleg ősszel trágyázott és mindenesetre ősszel mélyen szántott talajt válasszunk. Az előbb simítózott, majd boronáit és ismét simítózott talajt szelté- ben-hosszában üres vetőgéppel úgy vonalazzuk, hogy 60—60 cm-es négyzetbe ültessük a dugványo­kat. A gyomirtást kapával és gyom­irtó szerekkel is végezhetjük. Május vége felé, mihelyt a levél- tetvek jelentkeznek, Parathion tartalmú szerekkel permetezzük a maghozó táblát. Mihelyt a maghozó bokrok-sár­gulni kezdenek és az ágak felső harmadában levő magvak belse­je lisztes, megkezdjük az aratást. Az aratást kézzel végezzük. A szárat sarlóval levágjuk, kévébe kötve 4—6 napig száradni hagy­juk, majd kombájnba bedobálva kicsépeljük. A kicsépelt magot rostával tisztítjuk. Hazai viszo­nyok között a termés országosan átlagban 17—20 mázsa hektáron­ként. Gy. Sz. E. ÚJDONSÁGOK. TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK ■KfitfiJiK m I . -m. Ml. iü iNMta I gMiM 111 ‘r JXL -H; m ,,; B Jima. jj: se w í, a s s hui 1 vjp

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom