Kelet-Magyarország, 1980. április (40. évfolyam, 78-100. szám)

1980-04-20 / 92. szám

4 kelet-magyarorszAg 1980. április 20. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A Nemzetközi vöröskereszt képviselői kilenc órán át be­szélgettek a teheráni amerikai túszokkal — Tripoliban vé jet ért a Szilárdság Frontjának csúcsértekezlete, Kadhafi vezeté­sével küldöttséget menesztenek Moszkvába KEDD: Khomeini ajatollah válaszolt II. János pápa üzenetére és fel­kérte, vesse latba befolyását az USA-nál — Hua Kuo-feng Pe- kingben fogadta Berlinguert, az Olasz KP főtitkárát — Carter elnök Washingtonban Begin izraeli kormányfővel tárgyal SZERDA: Crjabb szovjet csapatokat vontak ki az NDK-ból — Össze­csapások a libanoni fővárosban siita fegyveresek és az iraki befolyás alatt álló úgynevezett Arab Felszabaditási Front erői között — Iráni vádak Irak ellen a Waldheim ENSZ-fötitkár- hoz intézett külügyminiszteri üzenetben CSÜTÖRTÖK: Indira Gandhi indiai miniszterelnök Tanzániában tárgyalt — NATO-körökben zavart keltettek Schmidt kancel­lár javaslatai a rakétafegyverkezési határozat módosításáról — Bejelentették, hogy Gromiko Párizsba látogat — Günter Mit­tag tárgyalásai az NSZK vezető politikusaival PÉNTEK: Carter újabb büntetőintézkedéseket jelentett be Irán el­len — Kikiáltották Zimbabwe függetlenségét — Indira Gandhi indiai kormányfő és Ziaul Hak pakisztáni államfő találkozá­sa — Izraeli támadás dél-libanoni palesztin ménekülttábor el­len SZOMBAT: Libanoni jobboldali milicisták kivégezték az ENSZ-erök két ír származású katonáját — A Biztonsági Tanács elítélte a libanoni jobboldali milícia tevékenységét — Ghotbzadeh iráni külügyminiszter váratlan látogatása Párizsban és tárgyalása, közvetítőkkel A hét három kérdése Lenin nyomában (3.) Filmszalagon és színpadon O Lehet-e beszélni a ke­let—nyugati kapcsola­tok újrafelvételéről Gromiko párizsi, Mittag bonni útja kapcsán? A „második hidegháború” — így emlegette a nyugati polgári sajtó a nemzetközi életben az amerikai politika és propaganda hatására je­lentkezett új helyzetet, ame­lyet a valóban érezhető fe­szültség és a kapcsolatokban bizonyos lehűlés jellemzett. Egy sor előre megtervezett diplomáciai találkozó elma­radt, államférfiak utazásait elhalasztották — ez is jelez­te, hogy valami nincs rend­jén. , , Annál nagyobb feltűnést keltett, hqgy a két német ál­lam között magas szinten jött létre érintkezés. Günter Mit­tag, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a közpon­ti bizottságának a gazdasági ügyékben illetékes titkára, az NDK államtanácsának tagja a héten Hannoverbe Utazott, az ottani nemzetközi vásárra, majd Bonnba, ahol tárgyalt Schmidt kancellár­ral gróf Lamfosdorf fal,—a gaz­daságügyi 'miniszterrel, vala­mint a szociáldemokraták és szabad demokraták parla­menti vezetőivel, W ehnerrel és Mischnikikel. Ezeken az eszmecseréken a két német állam közti gazdasági együtt­működés fejlesztéséről volt szó. Az NDK és az NSZK közti kapcsolatok jelentősé­gét mi sem bizonyítja job­ban, mint az a szám, hogy 1979-ben a kétirányú árucse­re összértéke tízmilliárd már­ka volt! A tárgyalásokon mindkét részről kifejezésre juttatták, hogy erőfeszítése­ket ikell tenni a nemzetközi feszültség csökkentésére és a két nérhet állam közti kap­csolatok továbbépítésére. Moszkvában és Párizsban egyidejűleg jelentették be a héten, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter rövidesen a francia fővárosba látogat. A Pravda ezzel .kapcsolatban emlékeztetett a szovjet—fran­cia együttműködés eddigi eredményeire, a francia kül­ügyminiszter pedig a Bour- bon-palotában hangsúlyozta, hogy országa folytatni kíván­ja a párbeszédet a Szovjet­unióval. További kelet—nyugati dip­lomáciai tárgyalások előké­szítése is folyik: a legköze­lebbi alkalmat az osztrák ál­lamszerződés aláírásának 25. évfordulójának bécsi ünnep­ségei adják meg, az osztrák kormány ugyanis meghívta a Szovjetunió, az USA, Nagy- Britamnia és Franciaország külügyminisztereit, s ott lesz Bécsben Genscher nyugat­német külügyminiszter is. Visszatérve a szovjet—nyu­gatnémet viszonyra, szó van Schmidt kancellárnak a ta­vasszal, vagy a nyár elején Moszkvában esedékes hivata­los látogatásáról is. © Milyen új fejleménye­ket hozott az amerikai iráni „idegháború”? Ha a világban egyesek — okkal, ok nélkül — „hideg­háborúról” beszélnek, az USA és Irán között kétségtelenül kialakult egy „idegháború”. Korábban, csak heteinkén t- havonként történt új fordu­lat, új fenyegetés, új fe­szültség. Most már úgyszól­ván naponta adódnak ilyen események: Carter elnök új meg új intézkedéseket ígér, amire Teheránban új meg új viszontváddal felelnek. Maguknak a túszoknak az ügyében az a nagy újdonság, hogy végre egyszer hivatalos személyek számba vehették a teheráni nagykövetség fog­lyait, valamennyiükkel be­szélhettek, felírhatták nevü­ket, átvehették a hozzátar­tozóiknak szóló üzeneteket. A Nemzetközi Vöröskereszt két pártatlan képviselője Géniből jövet kilenc teljes órán keresztül folytathatta vizsgálatát a túszok körében. Ez sók korábbi álhíimek ve­tett véget, például annak, hogy egyes1 túszok már nin­csenek is az élők sorában, vagy hogy másak megzavart elmével, rossz bánásmódtól és bántalmaktól sínylődve él­nek az „iszlám diákok” fog­ságában. A Vöröskereszt em­berei megállapították, hogy miniden túsz egészséges ... Carter elnök a héten két­szer is kilátásba helyezett büntetőinitézkedéseket Irán ellen. A legsúlyosabb az, hogy a körülbelül 8 milli­árd dollár értékű iráni kö­vetelést, amit az USA-ban befagyasztottak, felhasznál­hatják különböző kártalaní­tási célokra. (Például egy túsz egy napi fogva tartásáért 25 millió dollárt követelhet, s ezt. akár az iráni vagyonból elégíthetik ki...) Leállították az Iránba irányúié amerikai szállításokat. Ugyanilyen szankciók meghozatalát kö­veteli Washington nyugat­európai és Japán szövetsége­seitől is, azok azonban egye­lőre haboznak... Elsőnek Portugália csatlakozott az USA által meghirdetett bün­tetőintézkedésekhez. Világos, hogy Amerika nyu­gat-európai és japán vetély- társait is vissza akarja ezáltal szorítani a nagy gazdasági versenyben. Gondoljuk csak el: a japán autóipar ma már megelőzi az amerikait.! Nem érdeke-e hát az Egyesült Ál­lamoknak, hogy Japánt — megfosztva az iráni olajtól — kedvezőtlenebb helyzetbe hozza ? O Várható-e igazi válto­zás Libériában az ál­lamcsíny után? Ebben a kis, nyugat-afri­kai országban Samüel Doe tiszthelyettes irányításával katonai puccs zajlott le, a lázadó katonák csupán azt írták zászlajukra, hogy a korrupció ellen akarnak har­colni ... Tolbert eddigi elnök, rokonaival, barátaival töltöt­te be az. ország irányító posztjait, no meg azokat a helyeket, ahol' magas jövede­lemre lehetett szert tenni. Nem engedte szóhoz jutni az ellenzéket sem. A haladó néppárt vezetőit éppen ezek­ben a napokban akarta bíró­ság elé állítani hazaárulás vádjával Most fordult a kocka: Tol- bertet megöltek, minisztereit börtönbe zárták, oda, ahon­nan a haladó néppárt vezető­it engedték ki. S a héten már megvoltak az első tárgyalá­sok, az első halálos ítéletek, az első kivégzések. Tudnivaló, hogy Libéria „egy kis amerika”, nemhiába alapították a múlt század elején felszabadult amerikai néger rabszolgák. És persze az is az USA-hoz köti, hogy az ország gumiültetvényei a Firestone és a Goodrich ame­rikai monopóliumok kezében vannak. És ami talán a leg­ismertebb tény Libériával kapcsolatban': mivel az or­szág hatóságai alig vetnek ki valami adót, illetéket a náluk bejegyzett hajókra, ezért az amerikai, angol, görög és egyéb hajózási társaságok előszeretettel tesznek ki te- herhaj óikra, olajszállító tankhajóikra libériái zászlót, mert az „olcsó zászló”. Egyelőre nincs jele annak, hogy Libéria a puccs után külpolitikájában is fordulatot hajtson végre, csupán az a bizonyos, hogy az országon belül alapos őrségváltás megy végbe. Nem is vértelenül. Pálfy József a oszkva szívében, a Gor­kij utcán lévő Minszk- szálló hetedik emeleti halijában soknemzetiségű gyülekezet nézi a televíziót. Rajtunk kívül NDK-ból ér­kezett diákok, ukrán és grúz turisták, egy öreg dagesztáni házaspár. Feszült csönd — akárha krimi kockái pereg­nének előttünk. Figyelmünk a képernyő­nek szól. Négyszemközt ülünk Leninnel. Az 1920-as évek Leninjét látjuk, az al­kotót, a nyugtalant, aki a polgárháborúban győztes új rend élén állva sem fordít kevesebb figyelmet az állam- és gazdaságszervezés felada­taira, mint azelőtt. Megfeszí­tett erővel dolgozik, leküzdi betegségét, ostorozza a bü­rokráciát, keményen, szenve­délyesen vitázik, irányítja az Állami Tervbizottságot, érvel az új gazdasági-politikai lét- jogosultsága mellett. „Meg­kezdtem nyolcórás munkana­pom tizenhatodik óráját” — mondja munkatársának az egyik jelenetben. A film — Szergej Jutke- vicsnek, Jevgenyij Gavrilo- vics forgatókönyve alapján 1957-ben készült alkotása — a Történetek Leninről címet viseli. Nem először tűzi mű­sorára a televízió. Jutkevics- nek ez a munkája, akárcsak a Lenin Lengyelországban cí­mű, egyike á nagy forradal­márt mint embert bemutató legnépszerűbb alkotásoknak. Az érdeklődést a film iránt az utóbbi időben Vlagyimir Iljics születésének közelgő 110. évfordulója még élén­kebbé, tartósabbá tette, s mindezt tovább fokozta az a kiváló színészi játék, amit Lenin szerepében a három- ssorp5 .állpnai . düás... SZAYÍet, színész, Makszim Strauh nyújtott. Strauh tanulmányt is írt Lenin ábrázolásairól, alakításait pedig Magáról az emberiességről címmel Jut- kevics foglalta emlékezetes filmösszeállításba. — Strauh már 1937-ben megelevenítette Lenint Kor- ny ej csuk Igazság című drá­májában, amelyet mi mutat­tunk be először — toldja meg moszkvai élményünket Leningrádban Georgij Tovsz- togonov, a Gorkij Drámai Színház világhírű főrendező­je. A 65 éves, kétszeres álla­mi díjas művész, a szovjet színházi élet egyik legerede­tibb egyénisége munkatársai körében fogad bennünket. Az állólámpa fénykörében csön­desen várja kérdéseinket Le­nin másik neves alakítója, Kirill Lavrov is, aki 1955 óta tagja a leningrádi Gorkij Színház társulatának. A színház, amely tavaly ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, az egyik leg­Dedikált fotó Leningrádból: „Kedves barátaimnak a leg­jobbakat kívánom. — K. Lav­rov.” (Fotó: a szerző felvéte­le — KS) népszerűbb a Néva-parti vá­ros tizennyolc teátruma kö­zül. A kifüggesztett különbö­ző nyelvű plakátok jelzik, hol s merre szerepelt az új meg­oldásokat kereső társulat: a Kispolgárokkal 1969-ben Bu­dapesten, Gogol Revizorával Helsinkiben, Csehov Három nővérével ugyancsak Skandi­náviában, A félkegyelműt és az Optimista tragédiát Pá­rizsban mutatták be, a Csen­des Don színpadi változatá­val Berlinben arattak sikert. A dióhéjnyi színháztörténet után Leninhez kanyarodik a beszélgetés. Milyen feladat vajon a jelentős politikusról úgy megemlékezni, hogy a tisztelgés jsl vezető modelljé­nek megteremtésén túl sze­mélyiségét, intellektusát, em­beri indulatait is életre kelt­se? A kérdést maga Tovsztono- gov teszi föl, de aztán sűrű cigarettafüst mögé bújik, lát­hatólag azon igyekezve, hogy válaszából kirostálja a köz­helyeket. — öt-tíz évenként eddig is megünnepeltük az évforduló­kat, de most, 110 évvel Lenin születése után nem pusztán ezeknek a megemlékezések­nek a számát szeretnénk gya­rapítani, hanem visszaadni Vlagyimir Iljics alakjának emberi teljességét. Elsősorban az embert szeretnénk tehát megidézni, akinek hatalmas­sága épp mérhetetlen egysze­rűségében rejlik. Ennek a sa­játos paradoxonnak az érzé­keltetése alighanem a legne­hezebb feladatok egyike. Régóta készülünk a munkára. Többet elmondani, mint a ró­la szóló könyvtárnyi irodalom — és itt a Visszaemlékezések Leninre című, nemrégiben megjelent sorozat öt vaskos kötetére mutat — nemigen tudunk, de mást talán igen. Mindent összegyűjtöttünk, ami jellemének sokoldalúsá­gát érzékelteti. Loginov for­gatókönyve a portrénak azo­kat a vonásait rajzolja meg erősebben, amelyek Lenint ma is élővé teszik. Milyen feladatokat jelent mindez a színész számára? Kirill Lavrov, az Élők és hol­tak Szincovja, illetve a Ka­ramazov testvérek Ivánjának alakítója filmvásznon is meg­formálta már Lenint, Mihail Satrov: Bizalom című alkotá­sában. Most mégis elölről kezdte a készülést : — Megnéztem minden ko­rábbi Lenin-alakítást, a ko­rabeli filmhíradókat, meg­hallgattam a hangját, hogy jellegzetes kiejtését, hang­hordozását is elsajátíthassam. Ismerkedtem a feljegyzései­vel, a fotóiból pedig valósá­gos archívumom gyűlt össze. Sok mindent lehet ezekből a képekből tanulni. Helyzetek­hez való viszonyulások tük­röződnek az arcvonásokon, amint egy falu küldötteivel vagy egy külföldi politikussal beszélgetett. De az is sok mindent elárul, ahogyan ült, írt, olvasott vagy járkált. Fi­gyeljék meg: ha ült — akár a dolgozószobájában, akár kongresszuson — az egyik kezét mindig mozdulatlanul nyugtatta valamin, sohasem babrált semmivel. Ez a moz­zanat is a jellem egyfajta tükre: a nyugodtságé, a ki­egyensúlyozottságé épp úgy lehet, mint a fáradtság vagy az erős gondolkodás iele. Tudjuk róla, hogy szerette a csöndet, hogy tudása roppant nagy kapcsolatteremtő képes­séggé! " Säfbfeült] hö'gSl Soha­sem volt olyan hatalmas, mint a veszély pillanatában. Krupszkaja feljegyzéseiből az is kiderül, hogy a derű. a humor sem hiányzott egyéni­ségéből. Ezt — mindezt — kell tükrözni a színpadon. Lenin minden döntése, nvil- vános szereplése előtt föl s alá iárkált a szobáiában. ahol paoírlaookra vetett címsza­vak. tézisek alapján többször is átgondolta mondandóját. A szerepére való készülés köz­ben ezt a fajta alaposságot szeretném megközelíteni ma­gam is. Ez az alaposság jellemzi Kirill Lavrovon kívül a le­ningrádi társulat valamennyi tagját, a dramaturg Jurij Akszjonovot éppúgy, mint Eduard Kocsergint. a díszle­tek állami díjas tervezőjét. A darab ősbemutatója 1980 április 22-én, Lenin születé­sének 110. évfordulóján lesz. Juhani Nagy János Taurus Gumigyár Nyíregyháza laurus felvesz férfi-női segéd- és betanított munkásokat. Érettségizettek és szakmunkások jelentkezését is várjnk. Jelentkezni leket a gyár mnnkaegyi osz­tályán, Tauros Gumigyár Nyíregyháza, Derkovits út 107. (397) A TIGAZ Szabolcs-Szatmár me­gyei Kirendeltsége felvesz hatá­rozott időre 1 fő gázdíjbeszedőt. Beszedési terúlet a Déli Alköz­pont. Továbbá határozatlan időre 1 fő nyíregyházi lakosú, érettsé­gizett helyettesítő cseretelep-ve­zetőt Szabolcs-Szatmár megye te­rületére, valamint csőhálózat kar­bantartására 2 fő segédmunkást. Jelentkezni lehet: TIGAZ Nyír­egyháza, Debreceni u. 2/A. A NYÍREGYHÁZI KÖZTERÜ­LET-FENNTARTÓ VÁLLALAT felvesz MUNKAVEZETŐKET. Je­lentkezési feltétel: mezőgazdasági technikum, egy fő szeméttelep­vezetőt — középfokú végzettség­gel. Felvesz továbbá: PARKŐRÖ­KET, SEGÉDMUNKÁSOKAT, va­lamint köztisztasági üzeméhez KRESZ-VIZSGAVAL rendelkező KISGÉPKEZELŐKET. Jelentkez­ni lehet a vállalat telephelyén, Nyíregyháza, Bokréta út 22. sz. (27791) SEGÉDMUNKÁSOKAT, továb­bá kompresszorkezelői vizsgával rendelkező dolgozót felvesz a Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezet. Jelentkezés: a mun­kaügyi osztályon, Nyíregyháza, Derkovits u. 106—108. (27689) A TAURUS TRANZIT nyíregy­házi kirendeltsége felvesz EX- PORTCSOMAGOLÖ NŐKET. Je­lentkezni lehet: TAURUS TRAN­ZIT nyíregyházi kirendeltség készáruraktár vezetőjénél. Nyír­egyháza, Derkovits u. 107. Zimbabwében véget értek a függetlenségi ünnepségek. Képünkön: Charles herceg, a volt gyarmattartó, Nagy-Bri- tannia képviselője (egyenruhában háttal) búcsúzik Robert Mugabe miniszterelnöktől. (K elet-Magyarország telefotó) n rir^ • ff-jTi IT#] p U I n * v I«IIí »dl ___A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom